Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-04 / 53. szám

1971. morc. 4., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Nyolc vanmillws beruházás ! Júniusban már termel — Teljes kapacitás: 1972 végen Megyénkben az encsi járás viszonylag szűkös iparral és nagy munkaerő-tartalékok­kal rendelkezik. A járás te­rületéről — Miskolcra és a környező ipartelepekre eljáró dolgozók száma jelenleg is meghaladja a 10—12 ezret. Érthető, ha a járás vezetői „minden követ megmozgat­nak” a helybeli ipartelepítés meggyorsításáért. Egyebek közt helyet, munkaerő-for­rást, sőt, beruházó partnert is ajánlanak a fővárosból ki­telepített, vagy kitelepülésre kényszerülő ipari üzemeknek. Egyik ajánlatuk — a me­gyei tanács közbenjárására — két; evvel ezelőtt kedvező visszhangra talált a Buda­pesti Bútoripari Vállalat — a BUBIV — vezérigazgatójá­nál. Megállapodás született, hogy a fővárosi vállalat, egyik gyáregy ségét Encsre te­lepítik. A berendezésekkel együtt körülbelül 80 millió forintos beruházást igénylő költsége­ket részben a BUBIV, rész­ben pedig a megyei tanács, az üzem működéséhez szük­séges munkaerő biztosítását pedig a járási tanács vállal­ta magára. Az encsi TÖVALL tavaly már hozzá is kezdett a BU­BIV encsi gyáregységének építéséhez. És bár az épít­kezések jelenleg meglehető­sen vontatottan haladnak, remény van rá, hogy a gyár­egység első részlege 1071. jú­lius 1-én már termelni fog. Az üzem beindításához szükséges szakmai ismerete­ket a gyáregység leendő en­csi szakmunkásai — mintegy 40-en — jelenleg Budapesten sajátítják el. A BUBIV encsi gyáregysé­gének felépítésével tulajdon­képpen mindenki jól jár: a fővárosi vállalat munkaerő­gondjain enyhít és a zemp­léni fa helybeli feldolgozásá­val nagy összegű szállítási költséget takaríthat meg; több száz — kezdetben mint­egy 300—340 — ma még „in­gázni” kényszerülő dolgozó helybei i fogla 1 koztatás ára nyílik lehetőség; és — bár az üzem főleg félkész termé­keket gyárt majd — bizonyos késztermékek gyártásával a borsodi kereskedelem igé­nyeit is innen elégíti ki. Az épülő üzem — kormá­nyunk ipartelepítési politi­kájának megfelelően — a IV. ötéves terv járási program­jában szerepel és a tervek szerint 1972 végén már tel­jes' létszámmal és teljes ka­pacitással üzemelni fog. (esc) 1975-ig „leváltják99 A negyedik ötéves tervben folytatódik a borgazdaság át­fogó rekonstrukciója. A híres magyar borvidékek ugyanis nagyobb területeken elöre­gedtek, és termőképességük növelésére nincs lehetőség. Ezért 1975-ig „leváltják” a meg nem felelő területek egy részét; 11 000 hektáron kerül sor a rekonstrukcióra, illetve újratelepítésre. A belföldi és uz export­igényeknek leginkább meg­felelő fajtákat részesítik előnyben. A terület 00 száza­lékára fehér, 30 százalékára csemege, 10 százalékára pe­dig vörösbor-fajtákat telepí­tenek. Az alföldi borvidéke­ken elterjesztik a minőségi borszőlőket, és országszerte növelik a korszerű, nagyüze­mi művelésre és gépesítésre alkalmas területeket. A nagyarányú felújító jellegű munkálatok nyomán ugyan 5 százalékkal csökken a sző­lőterület, a növekvő termelé­si színvonal azonban az el­múlt évihez képest, 1975-re 13 százalékkal nagyobb ter­mést biztosít. A megnövekedőit igények kielégítésére új műhelyt és üzlet - ! helyiséget kapott a Salgótarjáni Ruházati Ktsz. A város! központjában létesített korszerű üzlet mindennap nagy for- j «almot bonyolít le. Különösen most, farsang idején kap sok j megrendelést a Ütsz. A megrendelők a legdivatosabb, leg- ' modernebb fazonú ruhákat is megrendelhetik, külföldi di- j vat lapok alapján szabaihatják öltönyeiket, kosztümjeiket | A beszélgetés vége fele Hudák István főmérnök lop­va az órájára néz. — Siet valahová? — kér­dezzük. — Középtávú terveink szerint, saját erőnkből 76 lakást építünk a dolgozók­nak. Ebben az ügyben uta­zunk Miskolcra. Ez a 76 lakás csak egy ré­sze a nagy célkitűzéseknek, amelyeket a Sajószentpéteri Üveggyárban a IV. ötéves terv időszakában meg akar­nak valósítani. Nagyon iól szemlélteti, hogy a fejlődés az általános emberi igények kielégítéséért, a dolgozók’ ér­dekében történik. A „zöld program" és a tölilii Az egykori üveggyár — esetleg egy-két helyiség ki­vételével — csak a fényko­peken és az emlékekben van meg. Régen elfeledkeztek a rekonstrukció első szaka­száról is. A nagy korszerűsí­tés kezdete, az építés, a gé­pesítés, a kapacitás, a ter­melés bővítését szolgaiéi. Huzamosabb szünet után ,.zöW program” következet.', amikor új kemencéket, keve- rőket, korszerű gépeket ál­lítottak be. A rekonstrukció második szakaszában — amelyet 1968- ban kezdtek meg — a ter­melési és a szociális körül­mények javítását tűzték ki célul. Korszerű tárolót építe­nek. bővítik a keverőket, építik az iparvágányt, ezen túlmenően űzetni konyha, él­terem. orvosi rendelő szere­pel a programban. A nagy munkát az Észak­magyarországi Állami Építő­ipari Vállalat Zalai főépítés- vezetőségének dolgozoi vég­zik. A rekonstrukció harmadik szakaszára több irányú ter­vezéssel készültek fel. Az Orosházi, valamint a Sajó— szent péteri Üveggyár több •«ift «>* ÄS háta település. EdeJényböl Encsre átutazóban mindig megcsodáltam dimbes-dom- bos határát, tornácos házait, tiszta portáit, s a házak előt­ti kiskertekben zöldellő. sok fenyőfát. Vajon hogyan é! ez a kötött vagy erodált sa­vanyú erdei talajok művelé­sével küszködő tipikusan hegyvidéki falu? Szegénysé­get takarnak-e a zöld fe­nyők? S vajon miről beszél­getnek az emberek a fehér­re meszelt tornácokon? Két nappal jégtörő Má­tyás napja után, egy már- már tavaszt váró reggelen indultam el a tömöri Béke Tsz kis irodájától, felfelé a főutcán, hogy választ keres­sek kérdéseimre;. Szíves kí­sérőm, Répási Vince, ;i is/, fiatal főagronómusa fejcsóvál­va nézte az északról húzódó, fekete felhőket, s az első pil- lédző hópelyheket látva, szé­les mosollyal jegyezte meg: — Tegnap még tavasz akart lenni, ma délután már mákot akartunk vetni, de az újságíró úgy látszik, vissza­hozta a telet. No, de sebaj, így legalább több idő jut a beszélgetésre. így talán szerencsének is mondhatom, hogy alig egy óra múlva már valóságos hó­viharban jártunk, s a torná­cokon alig győztük leverni magunkról a fehérséget. Szélvédett tornácokról, be­párásodott, függönnyel díszí­Tömöri tornácokon lett. ablakok mögül, gyönyör­ködtünk <i kései hóviharban, s beszélgettünk múltról, je­lenről, Tomorról és a tomo- riakról. Lelkemre kötötték, ki ne felejtsem a cikkből, hogy a falu neve Tömöri Pál nevel őrzi. A Tomoriak hat jobbágy családja alapította ezen a helyen a települést. A régi falu, amely a szom­szédos Hegymeggel volt még közös, az úgynevezett szaka­dás helyén terült el. Valószí­nűleg földcsuszamlás pusztí­totta el. mások szerint a tör­ténelem erre is járó viharai. Annyi bizonyos, hogy a Sza­kadás nevű dűlőben régi tég­lát, cserepet, s olykor ma­lomkövei is forgatnak ki az ekék. Ami Hegymeget. azaz az elpusztult ófaluból a hegy möge felépültöket illeti, négy esztendeje, a közös Béke Tsz- ben most ismét összekerüllek a tnmoriakkal. Af/| mi-ír az első portán, .»/A Illeti a pontosan kél hetes, azaz 77 esztendős Csopják János bácsielv váro­siasán berendezett, de a vá­rosiaknál kényelmesebb mé­retű házában megtudtam, hogy a szegénység már re­gen a múllé. A többi öreg. a bírói lisztet viselt id. Bar­kó József. Búza István bácsi, id. Dobos József, s Deli bá­csi, aki most 86 esztendősen is lel ballag, az italboltba egy kis „tüzes nyeleire”, egyaránt arról beszélt, hogy cselédnek, napszámos embernek keser­ves volt az élete. Aki pedig már gazdának számított, az kuporgd tott, hogy egy-egy kis táblát még ragaszthasson a földhöz. A főagronómus, s Zombor Sándor, a bányából hazatért fiatal állatgondozó is érdek­lődéssel hallgatta az örege­ket. Mert erről a múltról ma már alig esik szó a tömöri tornácokon. Mesélik, hogy egy időben arról beszéltek, ki vett mosógépet, hol állí­tottuk új tv-antennát. Most már az sem újság. Mosógép szinte minden házban van, s a televízió is már csak ill­őit hiányzik. A „divat” most az olajkályha, a palackos gáztűzhely-vásárlás, no, meg a szép. minél drágább kerí­tés. — És képzelje csak — je­gyezték meg az egyik háznál —. még foga van a fagynak, s máris nyolcán vettek mos­tanában új hűtőszekrényt. Hogy miből telik? Csopják János bácsi mosolyogva azt válaszolja, hogy senki sem bolond földre kuporgatni. Ré­pási Vince főagronómus, if.j. Dobos József brigád veze­tő, Szemersaky Rajos iizem- egységvezetö a felfejlődő, megerősödő tsz-re terelik a .szól. A mostani zárszámadás adatai szerint az előző évi nyolcvan valahány forint he­lyett 91 forintot ért átlagban egy-egy tízórás munkanap. Az egy dolgozo tagra jutó jövedelem 14 900 forintról 16 884 forintra növekedett. — No és a háztáji ? Te mennyi tejpénzt; kaptál a múlt hónapra — kérdik if­jú Dobostól ? — Pontosan 2200 forintot. Van, aki énnél is többel, de ezernél kevesebbet szinte senki sem visz el a lejcsar- nokból — hangzik a válasz. — Dolgos, szorgalmas em­berek — bizonygatja a fóag- ronómus. — Nem mindig volt így — mosolyodik el az egyik öreg. É« jött a Kiüt vents dúló nevét megmagyarázó történet. A Füttyents dombtető, amely­re! belátni a völgyekben a falu felé kanyargó valamenv- nyi utat. Alatta volt egykor a ! Gyanda nevű csárda. Óda. a I csárdába, vagy csak a kút menti fák hűvösébe szoktak behúzódni forró nyárban. ’ nagy dologidőben kis szussza- násra az uradalom cselédei, pásztorai De egy valaki őrt állt a dombtetőn, s ha vala- i merről kocsi porzott. Cüty- tyentéssel adott jelt, hogy dolgos népet láthasson az ér­kező. Pozsonyi Sándor vonatkozásban azonos körül­mények között van, azonos feladatokat akar megvalósí­tani. Éppen ezért mindkét üzem külön-külön is elkészí­tette tervét, majd az alapel­képzeléseket összehangolta a központ segítségével. Ez min­den valószínűség szerint alapos megfontolás alapján készülhetett el. mivel a Gaz­dasági Bizottság a múlt év novemberében ezt a progra­mot elfogadta. — A 208 millió forintos beruházással — mondja a főmérnök — újból a kapa­citás bővítését segítjük elő. Ebben első helyen az öblös­üveg termelése szerepel. A ÍV. ötéves terv végére a je­lenleginél 30 ezer tonnával több, így évi 110—115 ezer Ionná öblösüveget akarunk gyártani. Ismeretes, hogy üvegfátyolszál üzemünk már dolgozik. Ebben az üzemben évente 2 millió négyzetméter üvegfályolszálal tudunk ter­melni. Ij üvegjjvari termékeit Az üvegfátyolszál a gv»v új termékei közé tartozik. Kiválóan alkalmas építkezési segédanyagnak. A kát ran y- papir például nem bírja so­káig a nedvességet, az idő­járás viszontagságait, a fa- tyoiszálból készített fedélle- mez időálló képességesről vi­szont úgy hisszük, nem is kell jellemzőt mondani. Fel­használható — kivétő hő- es hangszigetelő hatásai révén — különféle építőpanelek ké­szítéséhez. A salgótarjáni üzemben a durva üvegfátyol- szállaí szigetelik a sütőterei, s rendkívül jó az eredmény. A rekonstrukció harmadi k szakaszában a program sze­rint az üzemet úgy korszerű­sítik. fejlesztik, hogy a jelen­leginek a hatszorosát, évi 12 millió négyzetméter fátyol­szálat tudjon ez termelni. A gyárban igen eredmé­nyes kísérleteket végeznek a finomszállal. A selyemipari vállalat tatai üzemegységé­ben már megkezdték a fi­nomszálak alkalmazásával a/ első szövéseket. Különböző textilféleségekéi készítenek belőle. Elsősorban a mű­anyagipar számára jelentős o termék, de lehet készíteni belőle akár női ruhát, asz­tali. ajtót, sőt repülőgép-al­katrészt is. Foglalkoznak a finom fátyolszáltermelés nagyarányú fejlesztésével is. ebben azonban még nem történt döntés. Nő a (lolí»ü/ólt o jjöi érlelnie A rekonstrukció jelentősen kihat a termelésre, a terme­lékenységre, a gazdaságos­ságra. Ezzel számolva úgy tervezik — ha sikerül meg­valósítani — a I’V. ötéves tervidőszakban 20 szazatok­kal növelik a dolgozók jöve­delmei. Emellett a dolgozók­nak egy sor gond — példán1 lakás — megoldásában is se­gítenek. Csorba Barnabas Tóth néni Közeleg a del, lukiét a forgalom Miskolc föutcájá- rta-k egyik ütőerén, a Szeme, re utcai villanyrendőrnél. Hatalmas autókonvoj várja a szolgalatban levő rendőr ke- ze-szaoát — a: új lámpa ugyanis éppon felmondta a szolgálatot A tűzfal tövében tevő pa­rányi park lépcsőjén ott all egy magas, barna hajú, posz- tóköpett-yes. tányérsapkás asszony. Már messziről fel­ismerem. rájövök: nap nap után látom én is. meg több száz, vagy több ezer utazó­társam. Tóth Andrásit c cső­ben és tűző napon, fagyos, havas időben és őszi szélben ezen a környéken irányítja, számlálja és vigyázza a mc- netrendszerü autóbusz- és villa mosf orgalmat. Határo­zott lénye, gyors, pontos cs udvarias egyénisége, alakja — nyugodtan mondhatjuk, hogy évek óta összeforrott a miskolci főutca forgalmának összképével. — Szeretem ezt csinálni. Talán már el sem tudnám inas poszton képzelni a he­lyemet. Pedig húsz esztende­je a villamoson kezdtem... Beszélgetésünk kicsit döcö­gött, bizonytalanul kezdődött Tátimé szabadkozott: — Éppoly női dolgozo va­gyuk a Miskolci Közlekedési Vállalatnál, mint a többi, hatszáz társam. Ugyanolyan a sorsom, a munkám, a: élelem, mini nagyon sok asz- szonyé. Szolgálat, után ottho­ni teendőim várnak, imádom a csendet és a nyugalmat a nyolc órán át végighallgatott zaj. utcai lárma. után.. Hát igen, szeretek meg valamit: segíteni, meghallgatni máso­kat, szólni a. többiek érdeké­ben. javaslatot tenni az erre méltó fórumon. De hat e: is természetes, nem ’ Tóth András ne forgalom irányító kél évtizede bekap­csolódott a. szakszervezeti munkába. Az egyik társadal­mi bizottság elnökeként dol­gozik. Hogy mennyiféle problémával fordulnak a nők Tóth ,.nénihez”, azl. nehéz lenne felsorolni. És. hogy szabad idejéből, pihenésre szánt óráiból, mennyit áldo­zott. fel, — másokért..,? — Sohasem, tartottam est számon. Mióta az eszemet tudom, mióta a vállalathoz kerültem, megszoktam, hogy bizalommal fordulnak hoz­zám a legszemélyesebb prob­lémáikkal is a többiek. Hogy legalább egy megnyugtató szóval segíteni igyekszik az ember — úgy hiszem, ez ter­mészetes. .. És hogy mennyire igaza, volt, midőn azzal érveli, hogy sorsa, élete hasonló a többi nötá rsáéhoz, beszélgetésünk alkalináva l kiderült: — Mindannyiunk gondja, hogy nehéz ez a munka, ugyanazt kell produkálnunk, mint. a férfiaknak, s bizony előfordul, hogy hiába iger bizonyos számú szabad na­pot a kollektív szerződés, a munkaerőhiány csak keresz­tülhúzza a megállapodást... Sok nálunk az egyedül álló. gyermekes nö. Aj ö sorsuk különös figyelmet kell. hogy kapjon... szóval az a miró- lunk és miértünk szóló, a m, érdekünkben alkotott párt­határozat nagyon sok felada­tot szab még mielénk. Szén vedélyes szavakkal mondotta cl mindezt Tótli- né. S látom rajta, sok min­dent tudna még erről beszél­ni. vannak még ki nem mon­dott érvei — de hát a forga­lom lüktet —, s posztját nem hagyhatja el. s nem is végez­heti másképp, csak igazán teljes figyelemmel. Gyárfás Katalin Üveqqyári jtődés: középtávon

Next

/
Oldalképek
Tartalom