Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-13 / 37. szám

1971. február 13., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 II konnyűbeton jövője Hekonstrukeéós tervek husinebareikán Két ember alig másfél nap alatt építette fel a takaros kis bemutató házikót Ka­zincbarcikán, a Könnyűbe- tongyár udvarán. Igaz; az épület mindössze két helyi­ségből áll, nem is teljesen „komplett”, de hiszen nem ezért építették. Hanem azért, hogy Ízelítőt adjon egy kül­földön igen jól bevált, nép­szerű építőanyag sokoldalú felhasználási lehetőségeiből. Az építők erejéből és ide­iéből még arra is futotta, Inogj' kialakítsanak: egy igen reprezentatív, térd íszítésü falat. Pedig nem hoztak ma­gukkal különleges berendezé­seket, nem hoztak nagy ter­melékenységű gépeket. A kis házikót jóformán puszta ke­zükkel építették. Az. építés megszokott időtartamához kénest szinte hihetetlen gyoi ­iságot a könoyűbelonból készült, előre gyártott elemek tettek tehetővé. barit nélkül A szerelő jellegű, az előre gyártott elemekből való épí­tés tempója, már Borsodban sem ismeretlen. De azt i.s tudjuk, hogy a házgyári pa­nelek csak lakások nagy tö­megű építésére alkalmasak, s mindmáig sok gondot okoz. hogy az iskolák, óvodák, üz- lethazak jelenleg is hagyo­mányos módszerekkel, jóval lassabban készülnek el. A családi házak építői pedig nem is gondolhatnak a ház­gyári elemekre, hiszen — nagy teljesítményű daru nél­kül — meg sem tudnák moz­dítani a súlyos paneleket. Le kell tehát mondaniuk a gyors, a szerelő építésről? Szó sípos róla! A könnyűbetont nem vé­letlenül nevezik könnyűnek. Térfogatsúlya a fáéhoz ha­sonló, a tégláénak pedig mintegy a harmada-fele. Az ilyen anyagból Jcészült pane­leket nagyságuktól függően kél vagy négy ember köny- nyen a helyére emelheti. A könnyűbetom, vagy má­sik nevén gázbclan a világ .számos országában jól be­vált építőanyag.'A felhaszná­lását bemutató, külföldi prospektusokban családi há­zak, nyaralók, iskolák, ipari és mezőgazdasági épületek fényképei tanúskodnak a le­hel őségek sokfélesége mellett. Korszerű gyár les/ A kazincbarcikai gyár je­lenlegi berendezései nem al­A Megyei Beruházási Vál­lalat szervezésében, február 11-én koordinációs értekez­letet tartottuk Leni óváros­ban A tanácskozásnak egyet­len napirendi pontja volt: egyeztetni az 1971-ben meg­valósítandó városfejlesztési, illctVe lakásépítési feladato­kat. A megbeszélésen részi vették: az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium, a Közmű- és Mélyépítő Válla­lat, a Miskolci Tervező Vál­lalat. valamint a megyei ta­nács illetékes osztályának vezető munkatársai. A Bor­sodi Állami Építőipari Válla­lat képviseletében Vincéé Géza vezérigazgató és köz­vetlen munkatársai voltuk jelen. A leninvárosi tanács részéről ér Karács Albert vb-clnök. Gulyás István vb- elnökbelyeltes és rfr. Kertész Islváti, a városi tanács tit­kára vett részt. Elsőnek Nttgu Otto, a Me­gyei Beruházási Vállalat fő­mérnöké adott tájékoztatási a városfejlesztési célkitűzé­sekről. lives bontásban is­mertei le a IV. ötéves terv során Lenin városban meg- viilúN'Umdó lakásépítési prog­ramot Eszerint az idén több mint négyszáz lakást kelt felépíteni, valamennyit A termelés növekedése nem igényel többlet-létszá­mot, a termelékenység az előzetes számítások szerint házgyári termékekből. Mint mondotta, a város térségé­ben tervezeti nagyarányú ipartelepítés megköveteli, hogy a városfejlesztés a kí­vánt ütemben haladjon, és a tervbe vett lakásépítési program határidőre, teljes mértékben megvalósuljon. Vincze Géza, a BAÉV ve ­zérigazgatója a vita során el­mondta, hogy rajtuk nem múlik az ez évre előirány­zott lakásépítési program tel­jesítése. Ehhez viszont az szükséges, iiogy a Köznúi- és Mélyépítő Vállalat a kért határidőre elvégezze a mély­építési. illetve épülclalapo- zási munkákat. A Közmű- és Mélyépítő Vállalat vezetői géphiányra panaszkodtak, ugyanis mind­össze egy cölöpverő gép all rendelkezésükre Leninváros- j ban. Végüt is sikerült vala­mennyi vitás kérdésben megállapodni. Az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium jelenlevő képviselője bejelentette, hogy a város- fejlesztés fontosságára való tekintettel, rövidesen újabb cölöpverő gépel irányítanak Leninvárosba, így nem lesz akadálya a BÁEV által keit határidők teljesítésének. Miskolc hosszú ideig a sór- á r pa- ke rés kedelem közpo n t j a volt. Évente rendeztek a bükkaljai nagy iparvárosban sörárpa-kiállítást és vásárt. Ilyenkor a nagy osztrák es német sörgyárak megbízot­tai különösen szívesen utaz­tak Miskolcra, ahol hires sö­reik gyártásához jó minősé­gű árpát vásárolhattak. Ez a múlt. Milyen a Helyzet mosi A liauYomáuvoltlioz híven Az árpatermesztést általá­ban a takarmányszükséglet határozza meg. Ezért az őszi árpa .szinte mindenütt hát­térbe szorította a tavaszit; (nagyobb hozamai miatt), es országos átlagban két évtized során íelényire csökkent a tavasai árpa vetésterülete. Érdekes azonban, hogy ez a csökkenés Borsod megyében mindössze 10—12 százalékos, amit a holdanként! termés­hozamok növekedése bőven ellensúlyoz. Elmondhatjuk tehát, hogy Boi-sod megye — a hagyományokhoz híven — megmaradt árpatermesztő vidéknek, sőt, sörárpát is nagy területeken és eredmé­nyesen termesztenek gazda­ságaink. összesítve is Borsod megyében található a tava­szi árpa vetésterületének egynegyede, s ebből nemcsak a söripar szükséglete fedez­hető, hanem jut a termésből exportra is, bár az export­értékesítési minőségi követel­mények igen magasak. í j fajták Arról is többször irtunk már, hogy Miskolchoz vi­szonylag közel. Bocs község határában épül a Borsodi Sör- és Malátagyár, amely a lervek szerint 1972 áprilisá­ban kezdi meg a sörgyártást, évi egymillió hektoliter ka­pacitással. Az évi egymillió hektoliter sör gyártásához mintegy 3000 vagon sörárpa szükséges. Tehát: a jelenlegi országos szükségletnek egy- h armada. Korábban (még néhány hó­nappal ezelőtt, is), arról volt szó, hogy Borsod megye me­zőgazdasági üzemeitől csak évi 2500 vagon sörárpát vá­sárol meg a söripar, ponto­sabban: a Gabonalel vásárló és Feldolgozó Vállalat. Ezt a mennyiséget a megye sörár- pa-termesztő gazdaságainak vezetői kevesellték. Borsod megyében ennél sokkal több sorárpát lehet termeszteni, elsősorban a hagyományos körzetekben: Hernád-völgy. harungodi hátság, folyóvöl­gyek és Miskolc város kör­nyékén is, A hagyományok jók. az agrotechnika sokai fejlődött, és vannak mar ki­váló új fajták is, köztük a „Tápban” és az „MK—42". Borsod megyében mindkét fajta eredményesen termeszt­hető, máris beváltak a gaz­daságok gyakorlatában. A Del-borsodi Termelöszo- vetKezetek Területi Szövetsé­gének kezdeményezésére a Borsod megyei Termelőszö­vetkezetek Kereskedelmi Iro­dájának igazgatója felkereste a söripar illetékes képviselő­ik Kérte, hogy az épülő es 1972 áprilisában termelni kezdő Borsodi Sör- es Ma­látagyár részére az összes sörárpa- szükségletet a me­gye gazdaságai biztosíthas­sak. Azt is javasolta, hogy a söripar kössön hosszú távú szerződést a termelőszövet­kezetei-; kereskedelmi irodá­jával az új sörgyárban fel- használásra kerülő évi 300U vagon sörárpa megtermelte- tesére és közvetlen értékesí­tésére. A söriparnak ez több­szörösen előnyös. Megegyezés a söriparral A söripar jelenleg átlago­san 400 forintot fizet egy má­zsa sörárpáért, s ennek 10 százaléka felvásárlási bonyo­lítási költség, más szavak­kal- árrés. Az uj sörgyárban évente szükséges sörárpa ér­téke 120 millió forint. Ennek 10 százaléka 12 millió forint. Ennyit fizet jelenleg a sör­ipar a gabonavállalatnak, amely mint közvetítő keres­kedő vásárolja fel a sörár­pái. A TKI viszont vállalja, hogy a 12 millió forintból 1 millió forintot megtakarít, s ennek 40 százalékát, jutalék­ként a söriparnak visszaté­ríti. A további t>0 százalékot viszont a sörarpatermesztó gazdasagoknak fizeti ki, s ez mintegy 10 forint mázsán­ál nti árlöbbletet jelent, A TKI mindössze léi százalék jutalékot kér. Hírnév és minőség Az úgy érdekeben meg­kezdődtek a tanácskozások. A söripar illetékes képvise­lői örömmel üdvözölték a Borsod megyei TKI javasla­tát. Annyira egyetértőt tele ez­zel a módszerrel, hogy már­is megbízták a borsodi TKI-t: 1971-ben vásároljon tel .i megyében 500 vagon sörárpát az imént ismerte­iéit feltételek szerint Egy másik tárgyaláson megegyez­tek abban is, hogy az új sör­gyár részére szükséges évi 5000 vagon sörárpa-mennyi- séget mind Borsodból vásá­rolják tel. mégpedig a TKI- vel kötött hosszú távú szer­ződés szeri A sörárpalermeszlö lsz.-ek es a területi tsz-szövetségek képviselői nagy megelége­déssel es teljes egyetértéssel fogadták a megegyezést. Már tanácskoztak a közvetlen termesztési feladatokról is. Vállalták, hogy csakis a leg inkább megfelelő fajtákét termesztik, és biztosítják a minőségi követelményeket. A TKI a jövőben külön agrár­mérnököt alkalmaz, aki a borsodi sörárpatermesztést minden követelménynek megfelelően irányítja majd. Abban is megegyeztek aisz vezetők, hogy a jövőbe helyben, Borsodban termesz­tik meg a sz.ükséees vetőma­got. is. I februári állásfoglalás szellemében kalmasak a könnyübeton- elemek, a különféle fal- és födémelemek széles válasz­tékának gyártására, az ezek­kel szemben támasztott mi­nőségi, elsősorban méret­pontossági igények kielégíté­sére. A ma gyártott, úgyne­vezett „kézi-elemek” igen keresettek az építtetők köré­ben, s számos célra jól fel- használhatók, az igény azon­ban az lenne, hogy az épít­kezések ma még hagyomá­nyos technológiával dolgozó területein is be lehessen ve­zetni a gyors, korszerű sze­relő-technológiát. Ezt a célt, a jövő magasabb színvonalú igényeinek kielégítését, szol­gálja a kazincbarcikai Köny- nyűbetongyár tervezeti re­konstrukciója. A gyár rekonstrukciójára mintegy 130 millió forintot fordítanak majd. Nyugatné­met, holland, svéd és cseh ­szlovák cégek tettek ajánla­tot az új technológia, s a be­rendezések szállítására. A magjai- szakemberek vala­mennyi ajánlatot, részletesen tanulmányozták, s már kiala­kulóban van a döntés is. A berúh-azás egyik fő jel­lemvonása. hogy nem igé­nyéi építést, gyakorlatilag a teljes összeget a korszerű el­járás, a gépek megvásárlásá­ra fordítják. És — ami szin­tén nem kis dolog —, nem a távoli jövőben. A rekonstruk­ció megvalósítását még az év vége előtt megkezdenék, s 14)72 első tél évének vége felé — tehál. alig néhány hónap­pal később — már szeretnék megindítani az üzemszerű termelést. Támogatni kell A rekonstrukció hatékony­ságát jól mutatja, hogy a je­lenlegi, napi (150 köbméter­rel szemben az új berende­zések napi ölt) köbméteres termelést tesznek- majd le­hetővé. A jelenleg is gyár­tott kézi elemeken kívül na­gyobb mennyiségben gyárt­ják majd a különféle méretű és rendeltetésű előre gyártott elemeket, amelyek nagymér­tékben meggyorsítják majd az építkezéseket. &<M>nlinííciós tanácskozás Leninvárosban körülbelül 100 százalékkal, tehát a duplájára nő. Mind­ezek ismerelében nem cso­da, ha a szakemberek arra számítanak, hogy a befekte­tett pénz viszonylag rövid idő alatt megtérül. Nyugod­tan elmondhatjuk tehát, hogy a Könnyübetongyár re­konstrukciója minden szem­pontból kielégíti majd a beruházások hatékon.vságá- val kapcsolatos követelmé­nyeket. Olyan beruházás lesz tehát ez, amely a megvalósu­lás gyorsaságát és a tőle vár­ható eredményt tekintve, egyaránt figyelmet érdemel. Megérdemli, hogy valóra vál­tásához minden erre illeté­kes fórum mielőbb megadja a zöld utat, s a későbbiekben szükséges támogatást. Flanek Tibor Gondoskodnak a dolgozó nőkről llorsodnádasdi helyzetkép Az MSZMP Központi Bi zottsagának 1970 februári ál lásfoglalása közéletünk fóku­szába állította a nők politi­kai, gazdasági, szociális helyzetével való tokozollabb törődést. Ezt az igényt ta­valy — ha lehel. — még jobban felerősítették és konkrétabbá tették a me­gyei és járási jogó pártbi­zottságok vizsgálódásai, ál­lásfoglalásai, majd az alsóbb szintű pár! szerveknek e té mával foglalkozó tanácsko­zásai, taggyűlései. Parkunk X. kongresszusa november­ben ismét és nyomatékosan felhívta a figyelmet a feb­ruári állásfoglalás végrehaj­tásának jelentőségére. © A Borsodnádasdi Lemez­gyárban például — Érsek Lászlóné üzemgazdász, az üzemi nöbizottság vezetője A DIGÉP 200 millió forintot meghaladó értékű rckonslruL- eSB.ja során korszerű gépeket, berendezéseket helyeztek üzembe. Ezek közül mutatunk be egy nagy teljesítményű kovácsolást helyettesítő hengerlőgépet a DIGßP kovács- muhelyébcn Fotó: Szabados György. nek lájékoztatása szerint .igen komolyan vetlek" par­tunk útmutatásait. — A felsőbb partszervek állásfoglalását követően az üzemi pártbizottság és az szb javaslatára az üzemi nő- bizottság kidolgozta javasla­tait, s elkészítette munka- tervét a dolgozó nők hely­zetének felülvizsgálására, helyzetük megjavítására. Ez!, az igazgatótanács megvitat­ta. s döntéseivel már eddig is sokat javított a lemez­gyárban dolgozó nők hely­zetén. — Az egyedülálló os csa­ládfenntartó nők például augusztus óta mentesülnek a három műszak kötöttségei, terhei alól —1 kivéve azo­kat, akik különböző okok mialt nra is ragaszkodnak a korábbi munkarendhez; a le­mezfeldolgozó üzemben meg­szüntettük a szombat éjsza­kai műszakokat; a három­éves gyermekgondozási se gelyt élvezőknek visszatéré­sük után rendezik a fizeté­sét, s természetesen rájuk c; az új. munkába lépő nőki is vonatkozik az egyműsze kos munkarend, amennyi­ben családfenntartók és ké­rik Munkába lépésük után az anyák kisgyermeküket is elhelyezhetik a gyár közelé­ben levő bölcsödében, amely­ben jelenleg is van szabad férőhely. — Tavaly az év \egen kü­lön nvercségjutalnat kap • lak nálunk a dolgozo nők a gyermekek szamától, szociá­lis körülményeiktől függő összegben; minden további nélkül kaphatnak OMB-köl- csönl — ha kérnek —. so­rolja a nöbizottság vezetője. A dolgozo nők gazdasági és szociális helyzetével való törődést itt. Borsomíadasdon jól érzékelteti, hogy a szé­leskörűen helyeselt pártal- lásfoglalas útmutatásai . a megvalósítás stádiumában v annak. De vajon ínaguk a dolgozó nők, például itt Bor- sodnádasdon élnek-e elégge a nők társadalmi, politikai egyenjogúságának kiszélesí­tését és tényleges megvaló­sulásai szolgáló lehetőségeik­kel ? — E tekintetben bizony, még van tennivaló Minde­nekelőtt. a nők körében vég­zett tájékoztató és íelvilágo sító munka területén. Ugyan akkor az is igaz, hogy egyre több dolgozó nőt láthatunk a különböző gyűlésükén. rendezvényeken, politika; foglalkozásokon, sőt a párt­ban is. Tavaly például a le­mezgyárban 8 dolgozó nőt vettek fel a pártba. Többen elvégezték a közgazdasági technikumot, s találkozha­tunk velük a műszaki egye­lem levelező tagozatán és a Marxizmus—Leninizmus Es­ti Egyetemén is. Nemrég targonca- es dai uvezeló-kep- zö tanfolyamot szerveztek gyárunkban. A betanított és segédmunkás nők közül több mint harmincán jelentkez­tek erre a tanfolyamra is — mondja Érsek Lászlóné. Sikerült-e előbbre lépni az „egyenlő munkáért egyen­lő bért" követelményeinek s igényeinek mt .valósításá­ban? — kérdezem a nöbi- zoUság vezetőjét. A válasz kissé tétovább, bizonytalan- kodóbb. — A fizikai munkakörben dolgozók helyzetét nem is­merem eléggé Az admi­nisztratív mun; 'ívben dol­gozóknak körülbelül a fele részesült tavaly kisebb-na- gyobb bérfejlesztésben ... A Központi Bizottság állasíog- lalása óta azonban a szem­lélet es a tendencia c tekin­tetben is kedvezőbb. Viszont ha tételesen es reális össze­hasonlítások alapján meg­vizsgálnánk e kérdést, bizo­nyara azt lapasztalnánk. hogy e téren egy kicsit ne­hezebben lépünk előre Bizonyára nehezebben. Boisodnadasdon is. másutt is. Pedig az alkotmány, a Munka Törvénykönyve es számos más intézkedés e te­kintetben egyértelműen ren­delkezik A Központi Bizott­ság 1970 februári állásfogla­lása erre is felhívta a fi­gyelmet ' Cscpányi Lajos Less-e borsodi sör a borsodi sörárpából? áUriulici József

Next

/
Oldalképek
Tartalom