Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-11 / 35. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1971. febr. 11., csütörtök Tájkép csata után K-arol,. a kommunista fogoly, aki megpróbál az ú.j Lengyel- országba hazajutni (Tadeusz Janczar). Az 1970-es krakkói film­fesztiválon láttam egy fil­met. Testamentum volt a cí­me, a második világháborút irléző képeit Tadeus Borows- ki. a fiatalon elhunyt lengyel költő és író verseire vágták. Döbbenetes erejű alkotás született a lágerek poklát járt író-költő vízióira rímelő valóságképekből. A most kö­zönség elé kerülő, s kiemel­kedő új lengyel film, Andr­zej Wnjda 1970-ben. Cannes- ban nagy feltűnést keltett müve ugyanennek a tragi­kusén elhunyt Borowskinak a novelláján alapszik, s bár a múltba fordul, mondandó­ja a mához is szól. Az a mikrovilág, amely a filmen láéhetó, bizonyos áttételek­ig értelmezhető Lengyelor­szág későbbi korszakaira is. Nem árt talán itt megje­gyezni. amiről — különösen a fiatalabb generációk — ke­veset tudnak, hogy Lengyel- ooszág, bár felszabadult a' második világháború vége felé, a szovjet hadsereg és a lengyel önkéntesek harcoló alakttkatai megteremtették a szabad élet lehetőségét, mégsem beszélhetünk n\ár 1945-től kezdődően olyan gyökeres társadalmi fordu­latról, mint más, a szocializ­mus útjára lépett országok­ban. A fehér bandák terror­cselekményei, a restaurációs törekvések, a nyugati sugal- meezású éllenkormányzá.s hosszú időre megosztotta a lengyel társadalom erőit, mint azt éppen Wajda kitű­nően ábrázolta a már-már klasszikus értékű Hamu és gyémánt-han. A Tájkép csata után köz­vetlenül a felszabadulás után játszódik, s egy, már szabaddá lett koqicentrációs tábor mikrovilágában mutat­ja be azt a sole társadalmi eUentmondásl, amely az ak­kori lengyel társadalomban feszült, s amely a kezdeti évek fejlődését is igen je­lentősen befolyásolta. Wajda — Borowski novellája nyo­món — úgy tér vissza ehhez a témához, hogy a tényekei a már lisztultabb korban élő ember szemével láttatja. Egy nyilatkozata szerint azt akar­ta bemutatni, milyen pusztí­tást végeztek a németek ál­dozataik lelkivilágában. Azt akarta felmutatni, hogy a fi­zikai megsemmisítés mellett, az életben maradottak vege­tálását néhány elemi funk­cióra korlátozták, s ezzel lel­kileg is megsemmisítették őket. A film egy fiatalember pszichológiai helyreállásának folyamatát kísérelte meg be­mutatni. A volt deportáltak és hadifoglyok között játszó­dó események alkotják a hát­teret a hős, Tadeusz, az egy­kori 105. fogoly portréjához. A felszabadulás örömteli pillanataival kezdődik a film. Ezernyi reagálás, indu­latok hullámzása, örömteli- ség és lihegés a bosszúért. Egy bujkáló SS az emésztő­gödörben leli kínhalálát, S a szabadság lassan visszaadja az emberek egyéni arculatát. Az egyforma csíkos ruhák­ban. egyforma, vértelen-sá- padt, papírszerű arcbőrrel szinte azonosak voltaic,- most lassan megváltoznak. Vala­hol Németország nyugati vi­dékein vagyunk. A különbö­ző nyugati államokból hozott foglyokat hamarosan elszál­lítják országaik, a lengyelek hazavitele késik. Átkerülnek egy kiürített laktanyába, s amerikai felügyelet alatt egy újfajta íogolyélet kezdődik. A kis lengyel közösségben Lengyelország egész társadal­ma tükröződik. Klerikálisok, Anders tábornok hívei, a kommunizmustól irtózó pol­gárok éppúgy ott vannak, mint az új világra szomjazó kommunisták. Csak éppen ez utóbbiak kevesen, mert ép­pen közöttük volt legnagyobb a pusztítás. Az egykori len­gyel katonák közül sokan je­lentkeznek az új „nemzeti hadseregbe”, s már e tábor­ban megkezdődik kiképzé­sük a kommunizmus, a kom­munisták ellen. Folyik az agitáció: nem szabad haza­menni abba a Lengyelország­ba, ahol a kommunizmus ve­szélye fenyeget. Csák a ke­vés kommunista próbál szembeszállni ezzel a felfo­gással. S e közösségben él, a már említett Tadeusz, a köl­tő, aki a tiszta humanizmust próbálja követni, intakt sze­retne maradni a táborélet hullámzásai között, mert úgy érzi, hogy a költészet, a humanizmus független lehet mindenféle társadalmi elkö-, telezetlségtől. ügyedül ma­rad, szánalom és megvetés a sorsa, s amikor egy mene­kült lány szerelme ráébresz­ti, hol is a helye, hogy vál­lalnia kell nemzete, népe igaz útját, s e lányt is tragi­kusan elveszti, úgy érzi, nem habozhat: haza kell térnie, otthon kell népét szolgálnia. Ez az időszak, 1945 eleje valóban a sorsdöntő válasz­tás volt a lengyel nép szá­mára. Tadeusz alakja és tör­ténete ezl a választást, ezt az, akkor, és ott nehéz dön­tést példázza. Ezt az . alakot jeleníti meg felejthetetlenül Dániel Olbrychski. Tétova, nehezen döntő humanistája az akkori lengyel értelmiség nagy hányadának kiválóan megfogalmazott szimbólu­ma. Elpusztított szerelmét si­rató jelenete évekre emléke­zetes élmény. A Tájkép csata után korszakalkolóan jelentős film, maradandó érték. Benedek Miklós Társadalmi munka heti egy órában A nagy gimnáziumban, ahol tízévesen egy kicsit mindentől és mindenkitől rettegtem, ahol ha meglát­tuk a pedellusi, már szin­te önkéntelenül lelassítottuk lépteinket, s ahol végtelen tisztelettel szemléltük a fo­lyosó tablóiról szigorú szem­mel ránk tekintő professzo­rokat és öregdiákokat, csak egy arc mosolygott reám ba­rátságosan, a Laci bácsié. Dr. Mázán László tanár úr ne­künk — ahogyan mondta: saját gyerekeinek — megen­gedte, hogy „bácsizzuk” Osztályfőnökünk volt, s hogy a rideg épületből nem szök­tünk meg az első szekunda, vagy az első nyakleves után (mindkettőt elés sűrűn ősz­A vakáció emléke Marcello Venturi novellája, s annak nyomán Sípos Tamás tv-játélca egy vakációzó német házaspárról szól. Szép, fiatal germán asszonyát a férfi abba az olasz faluba viszi el, ame­lyet a háború alatt ö és katonái tartottak megszállva. A történet azt példázza, hogy a háborút sem azok nem felej­tik el, akik szenvedtek miatta, sem pedig azok, akik a szen­vedések okozói voltak. Ezúttal azonban nem a tv-jálék értékelése végett fogtunk tollat. Hanem, hogy a televízió műsorszerkeszlöségének tud­tára adjuk: mi nem felejtettük el a Germán vakációi, em­lékszünk rá — hiszen jóval kevesebb idő telt el a tv-adap- táció első bemutatója óta, mint a háború óta. Épp ezért az a véleményünk, hogy az ismétlés lényéről nem szabad leit volna hallgatnia a tv vasárnapi műsorismertetésének, vala­mint a tv- és rádióújpágnak sem. Vagy talán ott merüli volna feledésbe e kitűnő tu-játék, ahol elkészítették? Ezt alig tudjuk elhinni. ppl Filmjegyzet. | Olsen bandája A dán filmművészetből keveset ismerünk. Most dán bűnügyi burleszk pereg a mozivásznon. Mai környe­zetben játszódik a negyven év előtti eszközökkel operá­ló, fordulataiban is a húszas és harmincas évek forduló­ját idéző játék, amelyben napjainkat, illetve a mai dán életet legfeljebb a pornográ­fia gyakori emlegetése jelzi. Három kétbalkezes gaz­embert üldöz egy nem kevés­bé kétbalkezes rendőrtiszt, s felvonul előttünk a legdur­vább humoreszközök egész sora, agyoncsépélt és ezer­szer látott fordulatok, gégék köszönnek le a vászonról, amik tagadhatatlanul meg- csiklandják a néző nevető- izmait, de olyan sok a tör­ténetben az önismétlő fogás^ hogy bizony hamar etunjük: Erik Bailing rendező úgy vezette szereplőit, úgy hal­mozta a már közhelyszerű ötleteket,, hogy néha azt hit­tük, a film átfordult önma­ga paródiájába. Most már elmondhatjuk: iáttunk dán bűnügyi bur- ieszket is. (tan) lógatták), abban nagy része volt Laci bácsinak. iMsmwsw Ez a régi emlék azért öt­lött fel éppen most bennem, meri manapság a Pedagó­gusok Szakszervezetének küldöttválasztó gyűlésén, az Országos Pedagógiai Tár­sulat ülésén, s még szá­mos helyen beszélnek a szakemberek — s per­sze, a szülők is — az osz­tályfőnök szerepének fontos­ságáról. Rendelet, mely az osztályfőnöki, órák számát növeli, aligha jelenik meg a közeljövőben, hiszen a lí- zennégy-lizenöt éves gyerek­nek éppen elég az a heti 32 tanítási óra, amelyet kény­telen az iskolában tölteni. Az osztályfőnöki munka ha­tékonyságának ismérveit sem lehet paragrafusokba foglalni. Mindenképpen fon­tos azonban, hogy az a ne­velő, aki elsősorban felel egy kisebb közösség tanul­mányi előmeneteléért, világ­nézeti fejlődéséért, ne be­csülje le ezt a munkát, sőt, tekintse az osztályfőnöki órát nevelő tevékenysége legfontosabb időszakának. Különböző korú, más-más iskolába járt felnőttekkel be­szélgetve gyakran felmerül az öt-tíz-, vagy huszonöt éves találkozó lémája. Ér­dekes megfigyelni. hogy amíg a volt osztályfőnök él, rendszerint megtartják a ta- I lálkozókat. Természetesen csak akkor, ha az egykori osztályfőnök Laci bácsiként, Bandi bácsiként él a volt diákok emlékezetében. Aki egy kicsit is jártas a gyermeklélektanban, tudja, hogy a gyerekek általában tíz-tizenkét éves Tcorukig kö­tődnek egy-egy felnőtt sze­mélyhez nagyon erősen. Az osztályvezető tanítók sokat tudnának erről beszélni. De vajon mennyire van ideje a ma még sokszor nagy lét­számú alsó tagozatos tanerő­nek rá, hogy osztályfőnök­ként foglalkozzék a gyerer keivel? A nevelési felada­tok természetesen nem szo­rulhatnak csupán egy meg­adott óra keretei közé, hi­szen az oktatás egész folya­matában kell megvalósítani nevelési célkitűzéseinket. Mégis, meg kellene találni azt a módot, már az alsó ta­gozatban is. hogy nyugodt, szabad légkörben nem csu­pán a praktikus feladatok megoldására koncentrálva együtt lehessenek a gyere­kek azzal a nevelővel, aki bizonyos szempontból még a szüleiknél is jobban ismeri őket. akinek szavára hall­gatnak, tanácsaira mindig bizton számíthatnak akár ér­zelmi ügyeikről, akár pedig olyan fontos dologról van szó. mint a pályaválasztás. Mivel is kell egy osztály­főnöknek foglalkoznia? A feladatok felsorolása sok he­lyet venne igénybe. F:/o- n.vos. hogy a tisztasági hét­től kezdve a sze:;ua..j fel­világosításig. kirándulások, kampányok; olvasómozga­lom, vasgyűjtés, és még szá­mos dolog veszi el az osz­tályfőnöki óra 45 percéi, s otthon még újabb értékes perceket, amelyeket az osz­tályfőnök-tanárnak admi­nisztrációra kell fordítania. Az osztály tanulmányi mun­kájával, egy-egy tanuló sze­mélyes ügyeivel szinte nincs idő foglalkozni, s ha jól megnézzük a családlátogatá­si naplót, bizony, még félév után is‘ találunk üres lapo­kat. Pedig nagyon fontos ’ "ne, hogy ne csupán a gye­im nem a szülő is az úlyfőnökhöz forduljon elsősorban, ha ügyes-bajos dolga adódik az iskolában, vagy ha nevelési gondjait akarja megosztani. A szakemberek jól isme­rik az osztályfőnökök fel­adatainak fontosságát, s az elmondottakat számos élő példával meg tudnák tolda­ni. A fényeken azonban ez mit sem változtat. A gon­dok enyhítésére végül is csu­pán két javaslatot tehetünk, mely véleményünk szerint iskolán belül is realizálható. Osztályfőnöki feladatot, ha csak egy mód van rá. a tan­testület legjobb nevelői kap­janak, s a pedagógusok sok­irányú társadalmi munkája között tekintsék az osztály­főnöki munkát olyan társa­dalmi feladatnak, amely min­den mást megelőz. Ami pe­dig a kedvezményeivel ille­ti. jó lenne, ha az osztály- főnökök időben nagyon ne­hezen meghatározható túl­óráit anyagiakban is hono­rálnák. Gyarmati Béla 26 Vr^beí xömszmérőfAr *íuó ORVOM A VARoSRAWaR. /Rarat KtFOGÚsraMmu. rí "PAC/ENS* EZERBEN /S PERCERŐEN » ÍLEDEZN/. fEíNy/rjA SZEMEK WEZ/EfAJO REMÜLEEN EELÚ'l. Dolgozókat alkalmaznak Az Eszak-Magyarország szer­kesztőségébe felveszünk perfekt gyors- és gépírónőt. Jeiemtkezés: Eszak-Mag.varország szerkesztő­ség titkárságán, fél 9-tői 3 óráig. Telefon: 16-886. A Folyamszabályozó és Ka­vicskotró Vállalat központi javí­tóműhelye, Budapest, XIII.. Cserhalom u. 2., (Dagály strandnál), felvesz ív- és lánghe­gesztőket, asztalosokat, villany­szerelőket, Diesel-lakatosokat, illetve motorszerelőket, segéd­munkásokat. Vidékieknek mun­kásszállást biztosítunk. Jelent­kezni lehet: a hajójavító mííheb (ize m v e zc tűsé gén. A Tokajhegyaljai Állami Gaz­dasági Borkombinát, Sátoraljaúj­hely, Rákóczi u. 2., állást hirdet felvásárlási osztályvezetői, rek­lám- és propaganda osztályve­zetői munkakör betöltésére. Pá­lyázhatnak: kertészeti, közgazda- sági. vagy agrártudományi - eevetemi végzettséggel azok. akik legalább 5—10 éves gyakor­lattal rendelkeznek és megfelelő rátermettséget éreznek a felada­tok ellátására. Érdeklődni lehet a vállalat személyzeti osztályán írásban, vagy személyesen. Fi- aetés megállapodás alapján. 'vjjtmái Ipari nagyvállalat, Miskolc kör­zetében, minimálisan közgazda- sági technikumi végzettséggel, 10 éves anyagbeszerzési és anyag­gazdálkodási gyakorlattal ren­delkező munkaerőket keres fel­vételre, mielőbbi belépéssel. Ajánlatokat önéletrajz és fizetési igény megjelöléssel kér a Hirde­tőbe, pf.: 13., „Vegyipar” jeligé­re. A Cement- és Mészművek he- jőcsabai gyára felvételre keres vízvezeték-szerelőt és famintaké- s/.ító asztalost. Jelentkezés a munkaügyi osztályon 7—13 óráig. 16 évet betöltött lányokat szö­vőnek felvesz a Pamuttextilmíi- vek Jacquard Szövőgyára. A be­tanulási idő 12 hét: ezen idő alatt hayi 1030 forint bruttó fi­zetést és napi 1 forintért ebé­det biztosítunk. Lakást minimá­lis térítés mellett, leányotthon- szerű elhelyezésben adunk. Je­lentkezés: írásban, a P. T. M. Jacquard Szövőgyár üzemgazda­sági osztályán. Budapest, xin Szekszárdi út is—25. A Miskolci Közúti Építő Vál­lalat azonnal felvesz gyors- és gépírót. Heti 44 órás munkaidő biztosítva. Jelentkezni lehet: Miskolc, Győri kapu 23. A SZOT-íidülő Hollóházán al­kalmaz általános karbantartót villanyszerelő képesítéssel és egy udvari segédmunkást. Szállás, ét­kezés biztosítva. Villanyszerelő, asztalos szak­munkásokat és segédmunkásokat karbantartási munkákra felve­szünk. Jelentkezés: MÉK munka­ügyi csoDort, Miskolc, Baross G. u. 13—15. sz. A Betonútépítő Vállalat a 4. sz. főközlekedési út építéséhez — Üjfehértó és Záhony közötti szakasz — az alábbi munkakö­rökbe felvesz dolgozókat: 3 he­gesztő, 2 villanyszerelő, 5 köve­ző, 5 kőműves, 5 ács, 5 vasbe­tonszerelő, 150 kubikos, segéd­munkás, 3 kitűző mérnök* 2 geo­déta, 5 technikus, 3 szállításve­zető, 5 laboráns, 2 normás, 10 művezető, 2 ‘ gyors-gépíró. Je­lentkezni lehet 1371. január 10- től írásban. Betonútépítő Válla­lat, Budapest. VI., Népköztársa­ság útja 9., vagy személyesen; Kisvárda, Petőfi út 6. sz., De­meter Elemér építésvezetőnél. A dolgozók bérre vonatkozó tájé­koztatást a jelentkezési helyen kapnak. A Miskolci Pamutfonó felvesz ionónöket 16—30 év között, vala­mint gyakorlattal rendelkező gyors-gépírót és dekoratőrt. Je­lentkezni lehet: Miskolc, I., Jó­zsef Attila u. 74., munkaerő- gazdálkodás. t Cl BOJCSUK JÓZSEF ES IMRE GABOR REGÉNY! NYOMÁN IRTA; CS. HORVÁTI TIBOR RAJZOLT/ SEBOK IMRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom