Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-11 / 35. szám

1971. febr. 11., csütörtök ÉSZAK-M'AG^A&OaSZAG 3 Új tanácstörvényt alkotott az országgyűlés Fehér Fujim Fehér Lajos nwirjszterehiOk-helyettes, az MSZMP PB tagja beszédét mondja (Folytatás a 2 Mairól,,) A Magyar Népköztársaság országgyűlése az 1949. évi XX. törvénybe foglalt alkot­mány elfogadása óta inast harmadszor foglalkozik ál­lamrendszerünk jelentős alapintéziményévél, a taná­csokkal. A húszéves fennállásukat a műit évben ünnepelt taná­csolt alapjában véve ered­ményes munkát, végeztek és végeznek. Munkájukkal a párt. politikájának megvaló­sítását segítették. Cselekvőén reszt; vettek a szocialista épí­tés valamennyi fontos felada­tának megvalósításában. Kü­lön ki kell emelnem a mező­gazdaság szocialista átalakí­tásának befejező munkájá­ban, a termelőszövetkezetek szervezeti, gazdasági megszi­lárdításában kifejtett fárad­hatatlan tevékenységüket. Tanácsaink hivatásszere- lettel szolgálják a lakosság érdekeit, ilyen jellegű fel­adataik megoldásában 15 ezer intézményük működik közre. Húsz év alatt — a népgazdasági tervek végre­hajtásaként — 40 ezer óvo­dai helyei, csaknem Ht ezer altalános iskolai, 2200 közép­iskolái tantermet. 1000 kul- Iúrházai, 20 000 gyógyintézeti helyet. 1174 körzeti orvosi rendelői; mintegy 15 000 szo­ciális otthoni helyet létesí­tettek. A tanácsi közművelő­dési könyvtárak könyvállo­mánya lizennégyszéresére nőtt. Tisztelt országgyűlés! Némiképp talán jelkép is, hogy az országgyűlés — mandátumának lejárta előtt, utolsó törvényjavaslatként — a tanácsokról szoló javasla­tot tárgyalja meg. Az or­szággyűlés az elmúlt négy évben eredményes jogalkotó tevékenységet végzett, s en­nek — úgy gondolom — méltó befejezése lesz a ta­nácsokról szóló törvényja­vaslat megvitatása es elfo­gadása. A törvény szövege és in­dokolása világosan megjelö­li a tanácsrendszer tovább­fejlesztésének irányát. Első és legfontosabb kö­vetkeztetésként megfogal­mazhatjuk, hogy a törvény- javaslat érvényesíti és kife­jezi a marxizmus—leniniz- musnaik a szocialista állam­ra vonatkozó alapvető el­veit. A tanácsi önállóság növe­lésében kiemelkedőnek tar­tom — főleg a helyi taná­csoknál — a tanácsi testület jogosítványainak bővítését. Az úgynevezett önkormány­zati jogosítványok — mint pl. a rendeletalkotás, a sa­ját szervek létrehozása, a vezetők megválasztása vagy kinevezése, az éves és közép­távú tervek, költségvetés, fejlesztési programok meg­valósítása. a saját vagyon­nal való gazdálkodás — ki­zárólag a tanácsol illetik meg. A demokratikus centraliz­mus differenciáltabb érvé­nyesülését segíti elő, hogy az alsófokú tanács a jövőben nem a felettes tanácsnak alárendelten működik. A népképviselet, szeremé­nek növelését, szolgálja it­tam igazgatási rendszerünk­ben uz ágazati irányítási elv korszerűsített értelmezése és gyakorlata. Ez jutott kifeje­zésre a kormánynak a gaz­daságirányítási reform so­rán hozott ama döntésében, amely a helyi tanácsok szak­igazgatási szerveinek kettős alárendeltségét megszünteti. A tanácsok munkájában — az államélet egészével ösz- szeíüggésben — most a szoci­alista demokratizmus fejlesz­tése, szélesítése a feladat. A tanácsok szocialista önkor­mányzatként való felfogása természetesen nem jelentheti azt, hogy csak a helyi kér­dések sorolhatók feladataik közé. A tanácsok állami szer­vek is: mint a szocialista ál­lam helyi szerveinek, részt kell vállalniuk az összes ál­lami feladat végrehajtásából. A kormány már eddig is jelentős intézkedéseket tett a tanácsok gazdasági önálló­ságának növelésére. Ezekkel összhangban a törvényja­vaslat kimondja, hogy a ta­nácsok pénzalapjainak bevé­teli forrásait és az azokból való részesedés mértékét, va­lamint az állami hozzájáru­lás összeget középtávú terv­időszakra költségvetési tör­vényben kell megállapítani. Meg kell említenem még, hogy a tanácsok népképvise­leti-önkormányzati jellege nemcsak gazdasági önállósá­guk növelését teszi szüksé­gessé. Hanem azt is. hogy a tanácsi, mindenekelőtt a la­kossággal közvetlen, kapcso­latban álló helyi tanácsi szervek dönthessenek az. ál­lampolgárok igazgaitási-ha- tósági ügyeiben is. Ezt a célt szolgálja a törvényjavaslat, amikor — a tanácstörvény- alkotásunkban előszói- — elvként rögzíti, hogy a he­lyi igazgatási feladatokat a helyi tanácsi szervekre kell bízni. 'társadalmilag heiyesen fejeződik ki napjainkban az a tanácsi szervezet iránti igény, hogy az apparátusban dolgozó emberek szakmai is­mereteinek színvonalát nö­velni kell. Ezt az igényt, a tanácsi szakigazgatás szak­mai színvonalának emelését kívánja előmozdítani a kor­mánynak az a mült évi ha­tározata, amely előírja, hogy a községi, a városi és a megyei tanácsi végrehaj­tó bizottságok titkárait meg­határozatlan időre kell ki­nevezni és e tisztségeket jól képzett államigazgatási szak­emberekkel betölteni. Fehér Lajos beszéde to­vábbi részében azokról a len ni valókról szólt, amelyek biztosíthatják az új tanács- törvény maradéktalan ér­vényesülését, azt, hogy be­töltse szerepét szocialista államunk fejlesztésében, meghozza azt az eredményt, amelyet joggal vár tőle a közvélemény, a parr es a kormányzat. teher Lajos nagy tapssal fogadott beszéde után Varga klubomé (Borsod megye 8-as választókerület képviselője), megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyette­se szólalt fel. Hangsúlyozta: a tanácsok önkormányza­ti jellegének erősítése azt jelenti, hogy biztosítani kell a minél jobb elvi, személyi és anyagi felté­teleket, növelni az egyéni és a kol­lektív munkakedvet és kiala­kítani azt a légkört, amely a tanácsok dolgozóit jobb eredmények elérésére, a la­kosságot pedig c munka tá­mogatására ösztönzi. A vezetőknek még inkább' meg kell tanulniuk és érte­niük: hogyan lehet a szak­emberek szaktudását, minél h atá rozott abba n bekapcsolj! i a tanácsok rendszerébe, érvé­nyesíteni a munkában. A ki­sebb községek bevételei ked­vezőbben atakclhatn inak — és ez a lakosság arányosabb téliéi’viselését, is segítene —. ha a pénzügyi kormányzat a lakosság községfejlesztési hozzájárulásának mértékét a mostaninál lágabb keretek között határozná meg — megadva az elbírálás jogát, annak a tanácsnak, amely képviseli és feltehetően igaz­ságosan képviseli a lakosság érdekeit. Ezután felhívta a figyelmet arra. hogy a művelődésügy és az egészségügy feladatai nem köthetők csupán közsé­gi határokhoz: az eszközök célszerű, gazdaságos felhasz­nálósa az adott keretek kö­zött nem mindig biztosítható. Az önátló gazdálkodási jog­kör érvényesítéséhez szüksé­ges szakmai es gazdasági ve­zetés színvonala sok esetben nem éri el a kívánt mérté­ket. Az egészségügy és a mű­velődésügy jelenleg sú­lyos személyi problémák­kal kíi/.fl. Ezek megoldása messze meg­haladja a tanácsok lehetősé­geit. Évek óta tartó erőfe­szítések ellenére a képesítés nélküli pedagógusok száma alig csökken: Borsodban, je­lenleg is meghaladja a 400-al. Újabban emelkedik a képe­sítés nélküli óvónők száma is. A tanácsok készek a rájuk váró feladatokat ezen a terü­leten is teljesíteni: ehhez azonban segítséget leérnek. A törvényjavaslatot elfo­gadta. * A felmerülő problémák sokoldalú megvitatása, az igazságügy-miniszter rövid válaszadása után az ország- gyűlés a tanácsokról szóié törvényjavaslatot egyhangúan elfogadta. Az. elnöklő Kullai Gyula zárszavában emlékeztette a képviselőket arra. hogy ez év március 19-én az. ország gyűlés mandátuma tejár, s addig már nem tartanak Ésszerűség és szükségszerűség E gyre nyilvánvalóbbá válik hogy ter­melőszövetkezeteink gépparkja nem te­lel meg a követelményeknek. Az el­múlt évben szinte mindennapos volt a pa­nasz; törnek, szakadnak a gépek, nincs alkat­rész, áll a munka. Ami majdhogynem ter­mészetes volt: az erő- és munkagépek teher­bíró- és teljesítőképességét átlagos időjárási' és talajviszonyokra tervezték. Az. 1970-es esz­tendő esőzései messze meghaladtak az átla­got: gyakran megfigyelhettük, hogy a fel­ázott, gazos földeken lépésben haladtak a gé­pek; négy-öt sikeres forduló után rendsze­rint eltört, vagy elszakadt valami. Az amúgy is szűkös alkatrész-kapacitási rövid idő alatt kimerítették a gazdaságok, és a hiányt még ma is érezzük. A termelőszövetkezetek gépparkja jobbára egyidős az átszervezéssel: az elöregedés ter­mészetes. S bar a közös gazdaságok nagy gondot fordítanak a gépek karbantartására, felújítására, azok csak átmenetileg lesznek használhatók. Egy tizenöt évvel ezelőtt gyár­tott gép — még hu teljesen új, akkor is ne­hezen felel meg a mai követelményeknek. De hol van az a termelőszövetkezel, amely elmondhatja: teljesen gépesített és minden gépe újnak mondható? A minap a mezőköves­di Matyóföld Tsz zárszámadó közgyűlésén fel­szólalt dr. Bodnár Ferenc elvtárs. a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, aki többek között megemlítette: a harmadik ötéves terv utolsó esztendeiben a termelőszövetkezetek jelentős összegeket for­dítottak a fejlesztésekre. A gépesítésre is so­kat áldoztak, de a termelés a jelenleginél is magasabb befektetéseket igényei A fejlesztést, a beruházást lehat egyfelől parancsolja a szükségszerűség, másfelől meg­követeli az élet. A következő feladatok ered­ményes megoldásához nemcsak kedvező idő­járásra, akaratra és szorgalomra, hanem mo­dem technikai eszközökre is szükség van. 1965 óta a technikai fejlődés meggyorsulta sok olyan gép forgalmazására került sor, ame­lyek akkor még nem voltak ismeretesek, ugyanakkor a már korábban gyártott géptí­pusok is jelentős mértékben korszerűsödtek. Ezek az új gépek azonban, részben, mert ne­hezen szerezhetők be. másrészt a termelő­szövetkezetek sem rendelkeztek elegendő fej­lesztési alappal, csak kismértékben kapcso­lódtak be a termelésbe. A munkák zöme al tálában a légi gépekre hárul, amelyeknr' már néni kielégítő az üzembiztonsága. A probléma pedig akkor jelentkezik, amikor az időjárás a munkák gyors elvégzését sürgeti Átfogó felmérésre van tehát szükség, hog\ tisztába jöjjünk a gépállomány helyzetéi el. É felmérés elvégzésére a Központi Statiszti­kai Hivatal vállalkozott, és a statisztikai megfigyelés alapján képet kaphatunk róla. milyen a technikai színvonal; milyen új gé­peket vár az állattenyésztés, a szőlészet, a borászat, mivel könnyíthetjük meg a termé­nyek szárítását, tartósítását stb. Az adatokat elsősorban a nagy gépjavító üzemek, mező­gazdasági gépgyárak hasznosítják. De jő al­kalom a felmérés a termelőszövetkezeteknek is. hogy áttekintést kapjanak az állóeszköz­nyilvántartásukban szereplő gépekről, és meghatározzák, melyek azok a gépek, ame­lyeket erkölcsileg avultnak kell tekinteni. 4 z ésszerűség diktálja azl a felmérést, és hatását a következő években érezni fogjuk De a szükségszerűség parancsol­ja. hogy most viszont minden olyan gépre szükség van, amelyet veszély nélkül üzemel­tetni lehet. A tavaszi felkészülést nemcsak az elképzelések, a tervek egyeztetése jelenti. A meglévő gépállományt minden lehetséges eszközzel alkalmassá kell tenni a nagy mun­kákra. Lehetséges, hogy ismét torlódnak a feladatok, tehát felkészülten kell várni a ta­vaszt. ami remélhetőleg jobb lesz. mint ta­valy volt Onodvári Miklós Számvetés a pataki Kossuth Tsz-ben Aihogy egy sokaiig homály­ban tartott érteik szépsége hirtelen szambeottik a hozzá illő megvilágításban, úgy vi­lágosodott meg a címben idé­zett szavak eredeti érteLme, tartalma a sárospataki Kos­suth Tsz mostani zárszámado közgyűlésen. A szövetkezel vezetősége élőre eljuttatta mindenkihez a zárszámadása beszámol o részletes kivona­tát, ki-ki tudta, mennyi ki­egészítő részesedésre számii­hat. A közgyűlés nem ígért, semmiféle váratlan meglepe­tést. Mégis zsúfolásig meg­telt a város legtág’asabb he­lyisége, a művelődési ház nagyterme. Sok a megbeszélni való Karaja Miklós elnök hig­gadt érvekkel egészítette ki a beszámoló adatait, megál­lapításait. A délelőtt kilenc­kor elkezdett tanácskozás a késő délutánba nyúlt. És sen­ki nem távozott el a felszol­ujabb ülést. Felhasználja te­hát az alkalmat, hogy mél­tassa az allami munka és a szocialista demokrácia ta­pasztalt, jelentékeny fejlődé­sét, amelyhez az országgyű­lés is hozzájárult, amiben jelentős része volt az Elnö­ki Tanács, a kormány és az országgyűlés hármon i ku s cgyüttm ü köd ésén ek. Fontos .segítségként, értékelte Kállai Gyula azt is, hogy a Sajtó, a rádió és a televízió az or­szággyűlés üléstermét orszá­gos politikai .fórummá emel­te, Kiemelte a képviselők felelősségtudatát és azt a tényt, hogy a testület egy­ségesen dolgozott nagy tár­sadalmi célunk valóra vál­tásáért. a szocializmus teljes felépítéséért. Végül a. Ma- (gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az El­nöki Tanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az országgyűlés és a maga nevében köszönetét mondott a képviselők odaadó, lelki- j ismeretes munkájáért, majd az 1967—1971. éli ciklus utolsó ülésszakát, a képvise­lők tapsa közepette, here- i késztette. • galt h-araprovalo, frissítő után sem. Először az elnök szájá­ból hangzott el a rég hallott ..ga’adatáreajm” megszólítás. S milyen szépen visszhangzót! a hozzászólásáéban! Az ősz- bajú P. Tötih József — már nyugdíjas — emlékeztette a nyomukba lépőket, mit jelent gazdának lenni a szövetke­zetben: övék a haszon, de övék a felelősség is minden­ért. A vezető szakembereket pedig arra intette, hogy- kint- jártukban ne csak a határi nézzék meg, hanem az ott dolgozó emberéket is. Annak a régi közmondás­nak, hogy- „gazda szeme hiz­lalja a jószágot” — mai érvé­nyét bizonyította a tehené­szei. brigádvezetöje, aki arról beszélt: — A tehéntefcállóban raég ma sem sokban különbözik a technika a kétszáz évvel ezelőttitől, mégis sikerült el­ém i tehenenként az évi 2717 literes fejes! átlagot, ami or­szágosan is figyelemre méltó eredmény. Nem a technika, hanem a szemlélet változott meg. Ennek eredménye, hogy négy év alatt tehenenként 762 literrel javult a tejho- .zam. Jobb feltételek Nem a szövetkezeten mú­lott. hogy a tehenészetben még nem sikerült előbbre jutni a technika korszerűsí­tésével. Több mint egy évet csúszott a határidő az új, tel­jesen gépesített berendezésű­nek tervezett telep építésé­ben — a kivitelező vállalat ..kapacitáshiánya” miatt. S arról sem a takarfnányo- sok tehetnek például, hogy — szó szerint idézzük a hoz­zászólásból : — A kompjuterek és űrha­jók korában nem lehet az or­szágban olyan szecskavágót kapni, amelyik a nagyüzemi gazdaságban megfelelne. Mert ahol a műszaki felté­telek megteremthetők, ott a szuper-technika hozzáértő kihasználására is példát, mu­tat a pataki Kossuth Tsz. Jo­gos büszkeséggel emlegetik a tagok a minden tekintetben korszerű baromfitelepet, ahol tavaly a maguk munkájává) i még két nagy ólat építettek Be is telepítették nyomban Ennek köszönhető, hogy a tervezettnél 40 százalékkal több csirkehúst, értékesíthet­tek. •Az előrelátásnak is bizo­nyítéka ez. Mert amikor a baromfitelepen jobban „rá­hajtottak” az építkezésre, mái- előrevetette árnyékát a minden elképzelhető rosszal rájuk zúdító időjárás. A be­vetett 5045 hold területből az árvíz és a belvíz miatt 2444 holdon esett. kár. Pénzben számolva ez 4 millió 698 ezei forint bevételkiesést jelentett. A biztosító ebből csak 600 ezer forintot térített meg. több mint 4 milliót máshon­nan kellett pótolni. Az, áll.iücuvrszlcs ráadása Most a közgyűlésen mar megkönnyebbülten idézték fel a tavalyi vitát, amikor a termelési terv tárgyalásából felszisszeni a közgyűlés arra az igényre, hogy az évi ár­bevétel 63 százalékát az ál­lat tenyésztésből kell előte­remteni. Túlfeszítettnek tar­tották a tervet. S a végered­mény: az idejében elkezdett es egész éven át kitartó igyekezel nemcsak az eredeti terv teljesítését lelte lehető­vé. hanem jóval többet. Az állattenyésztés 6 millió forint ráadással pótolta, amit a szö­vetkezel a növénytermeszté­sen vesztett. Az egész árbe­vétel 75 százalékát az állat­tenyésztés adta az elmúlt nehéz évben! Ezért tudott a szövetkezet. 15 százalékos kiegészítő ré­szesedést f izei ni tagjainak, az év közben kifizetett munka­béreken felül. S valami még ide kívánko­zik. Tavaly nemcsak azt bi­zonyította a Kossuth Tsz tagsága, hogy a szűkebb kö- 'össégben iáit ki-ki jó gaz­dává. Az országnyi közösség iránti felelősségből is jelesre vizsgázott. Maga is elemi károktól sújtva, habozás nél­kül sietett a jobban rászo­ruló szamosháii szövetkeze­tek segítségére Bérce/, .lozsaf Vtkrga Gábor né beszéde

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom