Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-05 / 30. szám

mmt-mtGwmsm&tG 3 A jogalkot ■ ; 0,.- r. ' r A pár! R élete és munkája szempontjából meghatározó szerepe van a szervezeti szabályzat előírá­sainak. Ezek betartása min­den párttagnak, pártszerve­zetnek cs párlszervnek köte­lessége. A pártélet szabá­lyainak megsértése pedig párt legyei mi vétség, amely súlyosabb esetekben párt- büntetést von maga után. Tavaly a pártalapszerveze- tek szeptemberi taggyűlésén — a X. kongresszus irány­elveivel együtt — élénk ér­deklődést, széles körű elvtár­si eszmecserét, ilt-ott szen­vedélyes vitát váltott ki a módosított szervezeti sza­bályzattervezet néhány pont­ja. A viták tapasztalatait a pa rt értekezletek összegezték es továbbították, a X. kong­resszus íredig — figyelembe véve a párttagság döntő többségének véleményéi és akaratát — jóváhagyta a módosított szervezeti sza­bályzatot. Pártunknak a X. kong­resszusig érvényben levő szervezeti szabályzata is megfelelően tükrözte, hogy a MSZMP kommunista peri, a munkásosztály forra­dalmi élcsapata, a nemzet­közi kommunista és munkás­mozgalom része, amelyet, te­vékenységében a marxizmus —leninizmus elmélete, a proletár internacionalizmus eszméje vezérel. A párt fel­építésé es munkamódszere alapjában véve a kongresz- szusig is megfelelt a forra­dalmi élcsapattal szemben tárna szt o It követ élmények nek. Ezért a. párt. szervezeti, szabályzatának, alapelvei — mint az a kongresszust meg­előző vilák során is nagy hangsúlyt kapott — nem szorultak változtatásokra. A kongresszus csupán olyan — az alapeivekel nem érintő — módosításokat eszközölt a szervezeti szabályzat előírá­saiban, amelyeket a változó körülmények — a párttal, annak szervezeteivel és tag­jaival szemben támasztott nagyobb követelmények — tettek szükségessé, s amc- l.vek várhatóan növelni fog­jak a pártmunka hatékony­ságul. A lényegesebb sok a következők: a tagfel­vétel also korhatárának le­szállítása a korábbi 21-röl a 18. életév betöltésére: a párt­tagok jogainak kiszélesítése, egyszersmind a velük szem­ben támasztott követelmé­nyek növelése; a pártból va­ló kilépés és a párt fegyel­mi eljárás rendjének bizo­nyos módosítása: a párt szervezeti felépítésére es a felsőbb párlszervek jogköré­re vonatkozó előírások né­hány pontjának módosítása; a pártalapszervezetek és esiiesvezetöségck választásá­ra. beszámolási kötelezettsé­gükre, s a pártcsoportok munkájára vonatkozó előírá­sok módosítása • s végül a tagdíjfizetés mértékének mó­dosítása az alacsonyabb és a legmagasabb fizetési kategó­riákra vonatkozólag. \ tagfelvétel alsó korha­tárának leszállításával tu­ba íztalutaink szerint nvu ■ már azok .az elvtársak is cüvetértenek. akik ennek szükségességét — a párt fél­téséből kiindulva — a szep­temberi taggyűléseken még vitatták. Többségük már a taggyűléseken u felsorakoz- 1 a;ott érvek hatására belát- • a módosítás célja, hogy a fermelömunkában részt ve­vő ifjak, a honvédelmi kö- lelezettségeiket teljesítő fia­talok, a főiskolások, általá­ban a politikailag érett, egyébként teljes .jogú fiatal állampolgárok számára he­lyes és célszerű biztosítani a Pártba való belépés lehető »égét is. A kongresszus óta mindössze néhány hónap teli. el. Statisztikai adatok még nemigen állnak rendel­kezésünkre arra vonatkozó­lag, hogy a 18, és 21. élet­év közötti fiatalok és párt­szervezeteink milyen mérték­ben éltek az adott lehetősé­gekkel, de biztosra vehető, hogy a szervezeti szabályzat e pontjának módosítása ha­marosan érezteti majd ked­vező hatását a párttagság kor szerinti összetételének alakulásában. Es ami ennél is fontosabb, a fiatalok ma­gukkal hozzák majd az if­jabb korosztályokra jellemző lelkesedést is a párt előtt ál­ló feladatok megoldásához. \ párttagság jogainak 'és kötelességeinek bővüléséi — úgy gondoljuk — még tuda­tosítanunk kell a párttag­ság körében. Alihoz, hogy ezek a pártéletben széleskö­rűen érvényesüljenek és nö­veljek a pari munka haté­konyságát, a pártvezetősé­geknek, pártunk minden tagjának celszeiü újra és új­ra elővenni, tanulmányozni a módosított szervezeti sza­bályzat követelményeit. Va­jon minden párttag, minden pártvezetőség tudatában van- c már például annak — ami új a szervezeti szabályzat­ban —, hogy a taggyűlésen, iagy a választott pártszerv ülésén felvetett észrevételei­re a párttagoknak ugyaneze­ken a pártfórumokon választ kell kapniuk; hogyha kriti­kai észrevétele vagy a Ili; bák feltárása miatt hátrá­nyos helyzetbe kerüli, a tag­gyűlés vagy a választott pártszerv beavatkozásai kér­heti : hogy indokolt esetben az illetékes pártszerv köte­les eljárást indítani a bírá­lat. elfojtó! ellen? — Bizo­nyos, hogy az új előírások érvényesítése növelni fogja pártunkban a kommunista bírálat cs önbirálat légkörét, végső soron pedig a párt­munka hatékonyságát. Ami pedig a , párttagok köteles­ségeit illeti: itt sem csak stilávis módosításokról van szó. Sokkal inkább a pofi likai aktivitás növelésének > szükségességéről. A kilépés szándékának' írásbeli kötelezettsége és in­doklása. a fellebbezés lehe­tősége és rendje, a partíc- gyclmi ügyek felülvizsgála­tának előírása három év elteltével sok vitás és akut ügy rendezését segíti maja elő a pártfegyelmí munká­ban. Az ilyen ügyek meg­nyugtató rendezése pedig várhatóan erősíteni fogja a part legyeimet. 4 W/ibiíB'411 helyesléssel! USőwllutn találkozott párttagságunk körében az. alapszerb'ezeti cs esúcsveze- I ősegek négy évre szoló megbízatása. A hosszabb időszak elősegíti a vezeles folyamatosságát, s lehetővé teszi azt is, hogy a pártit il- kúrok es vezetőségi tagok megfelelő gyakorlatra te­gyenek szeri. Ugyanakkor a beszámoló taggyűlések éven­kénti kötelezettsége várha­tóan jobb munkára ösztön­zi a pártvezetőségeket, egy­szersmind bővíti a tagság demokratikus jogait is. A csúcsvezetőségek es a pártcsoportok feladatkörének pontosa b b n ingf ogal ma zása mind a csúcsvezetőségek, mind pedig a pártcsoportok régi kívánsága. E kívánsá­gokul. a módosított szerveze­ti szabályzat kielégítette Mint ahogyan kielégítette a párttagság nagy részének n tagdíjfizetésre vonatkozó ja­vaslatait is. Részben azáltal, hogy a legalacsonyabb fize­tési' kategóriákban mérsékel le, a legmagasabban növelte h tagdíjfizetés mértékei, részben pedig azzal az. in­tézkedéssel, hogy a jövőben minden fizetési kategóriánál csak a törvényben kötele­zően előirt munkaidőre járó keresetet veszik figyelembe 4 nóráéM módosított parmci szabályai — az alapelvek változatlan­sága ellenére is — lényege­sek. Fontos tehál. hogy ezek tudatosításul a szeptemberi taggyűléssel ne tekintsük „el­intézett nek". Még fontosabb, hogy belső pártéletünk e legfontosabb törvényeit — a szervezeti szabályzat ,-kiírá­sai — a pártmunka min­dennapos’ gyakorlatában ma­radéktalanul és következete­sen alkalmazzuk Cscpányi Lajos egá. amolyan tréfásán mondóit — komolyan értendő mondás -az, hogy . a paragrafus azért olyan girbegurba, hogy sok helyen lehessen átbújni köz­te". Azt. is régóta tartja a közhit, hogy a jogászi nyelv azéit olyan bonyolult, hogy az egyszerű emberek minél kevesebbet értsenek meg ,t törvényekből, rendesetekből. Fejlesztjük és erősítjük a jogalkotás dt..’ukrali :.masát' A ben Bevetik a zsárken,veret. Ma még HawM. gáxkraMiKriáiei' síd pirosra a miskolciak péksüteménye. Hamarosan eltié- srtH azonban a korszerű, gázfűtéses iw^nv ahol észszerűbb lesz a pékek munkája, s (alán meg irtefesetibre sütnek » péksütemények Tulajdonképpen már az is újat jelent, hogy a jogalko­tás távlati terveiről értesül a nagyközönség,, hiszen a jo- előrc töi'ténő tájékoztatás szorosan a demokráciához tartozik. Ennél is nagyobb azonban annak a jelentősé­ge, hogy a jogszabályok szín­ié az ország szeme előtt, az érdekellek bevonásával ké­szülnék. Csupán néhány péi da a közelmúltból: a hama­rosan az országgyűlés elé ke­rülő új tanácstörvény előké­szítésében több százán vettek részt, az ifjúsági törvény ter­vezetének vitájába pedig ez­rek kapcsolódtak be. Aligha lehet kétség afelől, hogy jobb lesz az a jogszabály, amelyet már tervezetként megismerhetlek az érdekel­tek, mint az, amelyet jogá­szok szükebb köre fogalmaz. szocialista államok jogalkotása a dolgo­zó emberek érdeké­hez törvényeket, Olyan jogszabályokat. amelyeke: maga az. élet sürget. Ismét csak. szinte találomra kira­gadott példák az Igazságügy­in inisztérium tervéből: a tár­sadalom védelme érdekébe i módosítják a Büntetőtől vénykönyvet. Egyszerűbb és hatékonyabb lesz a bűnüldö­zés. ugyanakkor szigorúan örködnek a szocialista tör­vényesség megóvásán. Elkü­lönítik egymástól a szigo­rúbban minősülő bűntetteket és az enyhébb elbírálás alá eső vétségeket. Másik pél­da: so\ panasz . hangzott el — éppen a közösség érdeké­ben szol emelő dolgozók ré­széről azért, hogy a közér­dekű bejelentést tevőket mélta-rwíta lan zaklatások érik. Törvény szabályozza majd a hathatos védelmet, s egyben azt. is, hogy egyesek önös érdekéik vedel meben bebújhassanak a lcdzerdek látszata mögé. A dolgozó emberek erete­kében születnek az új törvé­nyek abban az értelemben is. Wögy a ma érvényben levő nendelkezesttöroeget fogja fel- váltani egy-egy területen az összegező és rendszerező, leg­magasabb szál tű jogszabály Mi sem jellemzőbb, n-árá a ni agy.r r tarsadalombizlosil is helyzete: a lakosságnak kő 97 százaléka részesül a tár­sadalombiztosítási juttatások - ban — betegség, rokkantság esetén táppénzben, nyugd i- ban, családi pótlékban st .. — es mindezt vagy ötszáz jogszabály rendezte, külön­böző időkben. A készülő tár­sadalombiztosítási törvény egységes áttekintést ad minderről, és mindenki szá­múra érthetővé teszi: knie'.: mikor, milyen juttatás jár a társadalombiztosítástól. I ' ársadalmunk haladását, fejlődését is tükrözik az uj és a tervezett törvé­nyek. Számokban szinte kí sem fejezheiöen sokat fejlőd­lek az utóbbi években a kü­lönböző szövetkezetek, ideje hogy róluk is törvény gondos­kodjék. Az élet már többször módosította a rendelkezése­ket, a közel húsz eve alko­tott családjogi törvény terü­letén, s most ezekhez az élő, valóságos követelményekhez igazítják a jogszabályt. A korszerű egészségügyi ellá­tásról, a gyógyításról és a megelőzésről, az alkoholis­ták mindeddig megoldatlan problémájáról és az orvos­tudomány fejlődésével gya­korlati kérdéssé _ váló szerv- átültetésekről is készül tör­vény — legutóbb csaknem száz esztendeje, 187b'-ban szabályozták Magyarorszá­gon, törvényhozási úton az egészségügyi kérdéseket. Uj stílus erősödött meg a jog­alkotásban : a demokratiz­mus stílusa. Alapjait a párt X. kongresszusa határozta meg, s a terv a következő kongresszusig tekint előre. Am, ilyen hosszú távra nem lehet mindent előre látni Négy ev alatt előtérbe ke­rülhetnek újabb kérdések, lehetnek sürgősen szabályo­zásra szoruló területei a tár­sadalmi, az állami életnek, a népgazdaságnak. A szocialis­ta demokrácia erősödése a jogalkotóknak lehetővé, s egyben kötelességükké teszi, hogy tevékenységüket szíin- tetenúl az eleihez, a fejlő­déshez igazítsák, minden esz­közöl azt szolgáljak. 4 14. ötáven tervben A termőföld védelmében Talaj jav húsra, lafofvcdehmir, vímmdegéfspe ffitf mrttiőí fordítanak Hornodban A komplex meliorációs te­vékenység — a talajjavítás, a talajvedelem es a vízren­dezés — Borsod megyében is valamennyi mezőgazdasági üzenj ben fontos feladat, egy­ben az eredményesebb gaz­dálkodás egyik namr tar lan­ka. A megye termelőszövet­kezetei és állami gazdaságai az elmúlt tíz év során már meglehetősen sokat áldoztál. — cs az államtól, meg töb­bel kaplak — meliorációs munkákra, hogy a termőte­rületet és a termőtalajt egy­részt megvédhessek a termé­szet pusztító erőitől, más­részt a talaj kémiai es me­chanikai javításával igyekez­tek az 'eddigi pusztításokat ellensúlyozni Az elmúlt évekbe ., de ku Ionosén a III. ötéves terv időszakában a meliorációs bérűn ázások megyénkben is szervezettebbé és tervsze­rűbbé váltak. Megalakulta a vízgazdálkodási társulások is. amelyek egy-cgv nagyobb tájegység üzemeinek össze­fogásával, közös erővel, és az állami támogatás közös fel­használásával szervezik és végzik a meliorációs munká­kat.. Hét. nagy v'í/.gazdalkod.i si társulás működik me­gyénkben: a búkkalji, a Bod- rop menti, a taktaközt. a Be­tas völgyi. a Bőd va völgyi, n dél-borsodi, valamint a Sajo- Hangony völgyi. Mai' etké szüli több vízgyűjtőterület — a Hangony. a Vadász, a Ku­kaca patakok, a Takla-csa- torna és a Bódva folyó —, továbbá néhány üzem (-bo­gácsi, harsányt, nyíri terme­lőszövetkezetek), valamint a Bélus-völgy melorációs ta­nulmányterve is. A megye mezőgazdasági területének nagyobb részén viszont a ta­nulmányterveket csak most, vagy ezután készítik, A kész tanulmánytervek, valamint a szükségletek alap ján a megyei tanács mező­gazdasági es élei meze ,sügy i osztálya elkészítette Borsod megye meliorációs költségve tési előirányzatát a IV. ói éves terv idejére, s ezt. a minisztérium jóváhagyta. Az elöiránvzat szerint n IV. öt­éves terv során megyénk mezőgazdasági üzemei és a vízgazdálkodási tá rsulások összesen 350 millió forintot, költhetnek meliorációs be­ruházásokra. Ebből 210 mil­lió forint lesz az állami tá­mogatás. a többi .saját erő vagy saját munka. Az álla­mi támogatás aránya őrs zu gosan is, megyei szinten, és a megyén belül tájegységen ként. üzemenként is difié rendéit lesz a természet' adottságoktól es a gazdasa gödi te-heriaiüképessegietoi függően, 50, 60 és 70 száza­lékos aranyban. A megyei tanács mezőgaz­dasági es élelmezésügyi osz­tályának előirányzata sze rint a 850 millió forintból 148 millió 447 ezer forintot talajjavításra, 80 millió 13 ezer forintot talajvédelem­re, 121 millió 540 ezer forin­tot vízrendezésre költenek. Ezen összegeken felül 21 mil­lió forintot biztosit az állam a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztésére. Öt év során to. vábbi 28 millió forintot ad Borsod megyének az Orszá­gos Vízügyi Hivatal, elsősor­ban vízrendezésre. A 350 millió forintból 257 millió forintot azokon a te­rületeken ha: inak fel me­liorációs beruházásokra, ahol jelenleg még tanulmány ter­vekkel sem rendelkc ick. A tanulmánytervvel már ren­delkező területeknek tobt mint 82 millió forintot biz­tosítanak, és csaknem 13 millió forintot kapnak a mintaüzemek valamint a Bélus-völgy. A mintaüze­mekben és a Bólus-völgyben az összeg nagyobb részét (kétharmadát) már nem ta- lajjavításra, hanem talajvé delemre fordítják. Elkészült az 197-1. évi me­liorációs költségvetési c-té leanyaai «. Ac tdev teompio* meliorációs beruházásokra 51 millió forint támogatási kap Borsod megye oz állam­tól. A rét- és legelőgazdál­kodás fejlesztésére további 5 millió forintot. Az Országos Vízügyi Hivatal a megye víz­gazdálkodási 'társulásainak 1971-ben 3 millió 220 ezer forint támogatást ad. A hét vízgazdálkodási társulás 1971-ben üzemközi vízrende­zési munkákra összesen 16 millió 600 ezer forintot hasz­nál fel, s ebből 11 millió 626 ezer forint lesz az állami tá­mogatás. Az új rendelet szerint la lujjavítás esetében az álla­mi támogatás meghatározá­sánál figyelembe veszik a talajjavító anyagok szállítási távolságát (kitermelési hely­től a felhasználási helyig) és azok mennyiségét is. A sátoraljaújhelyi, az ell­esi, az edelénvi cs az ózdi járásokban sok mezőgazda- sági üzeni azért nem vég­zett eddig talajjavítást, mert a nagy távolsógoik miatt, a szállítási költségek nagyon megemelték volna a beruhá­zási összeget. Most ezek az üzemek is kihasználhatják a lehetőségeket, hiszen az ál­lami támogatás új rendszere szerint a szállítási költségek­nek csak Ids részét kell fe­dezniük. »«6. h) A pártiét módosított szabályai

Next

/
Oldalképek
Tartalom