Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-02 / 27. szám

1974. febfwér 2., kedd

KZ«fllWfG>|5*ROftSZAG 3

A jó ogr isiim üködé* eredményeként

fél évvel korábban kezdhet a vasérctörőmű

A Ruda'oanyai Vaséromü- vek vezetőségét az elmúlt evekben elhatározás elé állította a Borsodi Ereelökészi- lömü. A kohók egyenletes járatásához szükséges termeket gyártó üzem „parancsnoki kara" közölte, hogy a hazai bányából kikerülő ösz- szes barna vasércmennyiséget átveszi, ha az érc szemnagysága nem haladja meg a 10 millimétert. Ez azt jelenti, hogy a rudabányaiak csak egy vállalatnak termelhetnek folyamatosan, így meggyorsul a szállítás, valamint

gazdaságosabb lesz az ügyintézés.

Fejlesztési alapjuk felhasználásával 1öbb mint 5 millió forintos költséggel bővítik és korszerűsítik vasérclörőjü- ket. A fontos berendezések elkészítését a Jászberényi Aprítógépgyárral együttműködve vállalták. A rudabá- nyal szakiparosok elkészítet - lék házi műhelyeikben a tö- rögépek és más készülékek vas-, valamint lemezszerkezeti munkáit, így a berendezések gyártási határidejét fél évvel lerövidítették.

A közös összefogás eredményéként a kibővített üzemben az elmúlt hetekben megkezdhették a négy korszerű törőgép, valamint kiszolgáló berendezéseinek szerelését. A munkát márciusra fejezik be és ettől az időtől kezdve, évente 240 ezer tonna, 10 milliméter alatti szemnagyságú, 32 -százalékos vastartalmú barna vasérccel látják el a borsodi ércelőké- szilöművel. A barnavasércet a törőmű rakodójától speciális vagonokban szállít iák. majd a Sajókeresztúr határában felépült új kohászati üzembe.

Er edm m y s

sár ss á m cl á s

B

rr 99

öcsö

A miskolci járás termelőszövetkezetei közül elsőnek, a már evek óta eredményesen gazdálkodó bocsi Haladás Tsz tartotta meg zárszámadó közgyűlését. A bocsi és berzéki tsz- lagok ünnepi eseményén sok kedves vendég is megjeleni. Ott volt többek között a megyei pártbizottság képviseletében Bialis József, a járási pártbizottság első titkára. Bíró Tibornc, a megyei pártbizottság tagja és Markovics János, a MÉM főosztályvezetője. A böcsiekkc! most. január elsejévé) egyesült sajóládi Szabad Föld Tsz is képviseltette magát az eseményen.

A zárszámadó közgyűlést megelőzően itt nem volt izgatott a hangulat. A nagy „kérdőjelre”, vajon mit fizetnek a kegyetlen, -elemi csapásokkal teli esztendő után? — a tagság már megnyugtató választ kapott. Hiszen annak villámgyorsan híre ment, hogy előző éjszaka több, mint egymillió forintot. őriztek a tsz pénztárában, s az egész éven át, rendszeresen fizetett 80 százalékos bér után az az eredményes gazdálkodás esetére ígért, további 20 százalék is, fillér hiány nélkül kifizetésre kerül. A tagság jövedelme, részesedése tehát nem lesz kevesebb, mint az előző gazdag évben.

*

A vezetőség nagyon gondosan összeállított, minden részletre kitérő beszámolója, melyet Krakkai Béla tsz-elnök ismertetett, azután pontos választ adott arra is, hogyan sikerült ezt elérni, A beszámoló nemcsak 1970-nel foglalkozott, hanem kitért az előző években, az egész harmadik ötéves terv során megtett útra. Mert nem csupán az elmúlt gazdasági évben végzett munkának, szorgalomnak, erőfeszítéseknek volt köszönhető, hogy a Haladás Tsz tagsága most is megtalálta számításait. Mór az előző években megteremlek szilárd alapok, a fejlesztés, az új utak, új lehetőségek keresése, a helyes közgazdasági szemlélet segítette hozzá őket, hogy az ilyen nehéz év sem okozott különösebb gondokat. Öt év alatt s: termelőszövetkezet árbevétele csaknem háromszorosára nőit, s ugyanilyen mértékű növekedést mutatnak a kifizetett munkabérek is. Ami pedig a tsz. bruttó termelési értékét illeti. ez négyszeresére növekedett a harmadik ötéves tervben.

*

Sok tényt, adatot lehet kiragadó’ a Haladás Tsz közgyűlési beszámolójából, ami ízt bizonyítja, hogy egy jól 'ányitoU, szorgalmas tagsággal rendelkező, összetartó, egyet akaró gazdaság, a váratlan nagy nehézségeken is i

túl tud jutni. íme, ízelítőül csak néhány, a tsz 1970. cvj gazdálkodását. eredményei! jellemző tényekből:

Kezdjük azzal, hogy ez, a 3600 holdas gazdaság is küzd a „kiöregedés” gondjaival. A tagság átlagéletkora 61 esztendő. Ezt némileg ellensúlyozza, hogy az alkalmazottak átlagéletkora 34 év. A növénytermesztésben közel 3,9 millió forint hozamkárt, okozott a rendkívüli esztendő. Az állattenyésztésben viszont a 6,7 millió forintra tervezett árbevételt 6,8 millió forintra teljesítették. Nagyszerűen alakultak az alaptevékenységen kívüli, főleg a saját erővel végzett építkezések árbevételei is. Végeredményben a szövetkezet által előállított termelési érték összege, az előző évi 25.3 millióról 29,4 millió forintra növekedett.

*

A nehéz esztendő ellenére, csaknem 13 millió forint öszszegü beruházást valósított meg a Haladás Tsz. S itt érdemes megemlíteni, hogy ezek a nagy beruházások: a 2112 férőhelyes sertéshizlalda, a 147 férőhelyes tehenészeti telep igazán, csak az elkövetkező években „fialják” a forintokat. 1972-ben például csupán a hizlalda árbevétele meghaladja a 10 millió forintot.

Jóleső érzéssel halig#.Utalta a isz tagsága a beszámolónak azt a részét is. amely a közös vagyon alakulásával loglalkpzott. A közös vagyon értéke ugyanis az előző évi 27,6 millió forintról 41 millióra növekedett,

*

És \ égül. ami a közösből származó jövedelmet illeti. arra sem lehetett panaszuk a tsz-ben szorgalmasan dolgozó családoknak. Az egy- egy munkanapra jutó átlagos bér 86 forint 88 fillér volt. Akadt olyan család is, mint Lán ezt Imréék, akik 54 851, vagy Menyhért Lajosok, akik 43 058 forint fizetést kaplak a tsz-tői. És az olyanokat hosszasan lehetne sorolná, mint Orosz Lajos, aki 34 700, Ó. Kiss Jánosné, aki 25 100, vagy Szabó János, aki 32 900 forintot keresett 1970-ben.

(p. s.)

SZÁZEZREK gondja az országban, hogy otthonuktól, családjuktól távol keresik kenyerüket A nagyüzemi mezőgazdaság fejlődésének következménye, hogy nem tudjak ott. helyben kamatoztatni a lakosok munkaképességeit. Egy re több ipari és kulturális vonzáskörzet formálódik az országban, több ezer embert foglalkoztató üzemek jönnek létre, amelyek a környező településekről várják es kapják a munkaerőt. A bejáró munkások gondja — éppen ezért ügy gondoljuk — meg hosszú ideig megmarad.

Gyakran szóba kerülnek a rideg várótermek, a kakast ébresztő óracsörömpölések, a rosszul fűtött, zsúfolt munkásvonal. próbáltuk már összeadni az utazással elvesztegetett napi két-három órát. Különösen most, léién szaporodnak a gondok — mégis: ez a kisebb gond! Fontosabbnak érezzük: a munkahely környezete és az otthoni légkör közötti különbséget.

Korunk technikai-tudományos forradalmánál-: hatása eléri a legkisebb termelőegységeket is; szinte nines egyetlen olyan apró kis kis/, sem, ahol ne találnánk meg a kor szimbólumának megfelelő berendezéseket. A gép mellett dolgozó munkástól mást követel ez a technika! A műanyag hőfoka, az érzékeny elektronika, a nagy fordulaté varrógép, az automata szerszámgép több kultúrát, szakértelmet és figyelmet követel meg. S főleg felelősséget. A technikát alkalmazó, irányító munkás- emberen most már milliós értékek múlnak, hozzáértésével az egész vállalat gazdagodását segítheti, hozzá nem értése felmérhetetlen károkat okozhat. Nem alapvetően és megtanulhatatlanul mast követel, de az. igényes technika igényesebb szakmunkásokat nevel ki.

Ha a munkahelyek igényességét nézzük, gyakran meg élesebben kirajzolódik az ellentét: légkondicionált üzem, nagy pontosságú gép. automatikusan dolgozó műS. ez már a „hogyan' -ra is próbál választ adni! A jelenlegi súlyos szakmunkás- hiány mellett a vállalatodnak gyárkeritesen túl is illene gondoskodniuk embereikről. A munkások által termelt haszonból ne csupán a munkahelyen élvezzék a több civilizációt, hanem a/ életük másik döntő színhelyén, tehát lakóhelyükön is. Nagyon gyakran nem is a paragrafusokkal kell megvívni a csatát, hanem a helyi gondolkodással.

Igenis, vannak már jó, követendő példák. Magam is láttam olyan óvodákat, amelyeket a bejáró munkások falvaiban építettek fel. így aztán .kapott, és kap ezután is a textilgyár elegendő szövőnői. Az asszonyok nyugodtan és szívesen dolgoznak, mert lakóhelyükön biztonságban tudják gyermekeiket.

A munkástoboraásra sok milliót áldoznak a vállalatok, s legtöbbször látszatha- szonnal, nagyon ketes eredményekkel járjak az országot. A ésszerűen megválasztott segítség, a helyi lakosság támogatása sokszor olcsóbban es hatékonyabban oldható meg. Mert itt nem ígéretek, hanem a tények érvelnek!. - - Szinte jelképnek is beillő, amit az egyik faluban láttam: a pesti vállalat bevezette a vizet az iskolába, berendezte a szertárai, es kisebb anyagi áldozatvállalással patronálja a tanulókat — es ebből az iskolából a végzettek szívesen mennek dolgozni az őket segítő gyárba.

A TANÁCSOK fejlesztési alapjából — meg ha országosan jelentős is — egy-egy falura kévés jut Ezért szükséges tűitek inteni a gyárkeri- tésen. Végigkísérni — képletesen szólva — egészein otthonukig a munkásembereket! Mert nem tehet hosszú ideig gyökeres különbség a munkahelyek es az otthoni! elet színvonala között. A naptárak — ifi csakúgy, mint amott — a 70-es évtized haladását jelzik...

Őszinte, nyílt légkörben

J 17

Szakszer vezeti kü

a TVK-ban

MEGTARTOTTAK a TVK- ban a vállalat szakszervezeti tanácsát és szakszervezeti bizottságai újjáválasztó külSzcpteniber óta vau rádiós klub az egyetemen. Ilire,jelük: HA 9 K07, rövid hullámán es HG 9K OR URH-n. A vételi viszonyok kitűnőek az E/’í kollégium 13. emeleti szobájában. Az Antarkfiszon kívül a világ minden részéi el (élesítettek már kapcsolatok A képen Kaszás István aggregátoros URH-bcrcndrzésrn kapcsol alul telesített Jugoszláviával

Főin; Knbnr fal.

dóttériekezletet. A tanácskozáson — több mint. négyezer szervezett dolgozó képviseletében — 250 küldött vett részt.

A küldöttértekezleten Bedi Gyula, a TVK szakszervezeti bizottságának titkára fűzött szóbeli kiegészítői az írásos beszámolóhoz.

Az utóbbi két év alatt nagy sikereket: ért el a vállalat, elsősorban gazdasági téren. Mintegy 36 százalékkal nőtt a vállalat termelési értéke. Új gyárak, üzemek „léptek be" a termelésbe, nagy beruházások valósultak meg a Tiszai Vegyi kombi nát- ban Az 1970-es esztendő egyik kiemelkedő eseménye volt az első magyar polieli- lcngyár üzembe helyezése, s több mint 5300 tonna polietilén-granulátum előállítása. A másik jelentős siker a szo- cial ista munkaversennyel kapcsolatos. A szakszervezet tevékenysége is hozzájárult, hogy a jubileumi évfordulók, továbbá a X. kongresszus tiszteletere kezdeményezett versenymozgalom eredményeképpen a TVK dolgozói, szocialista brigádjai 1970-ben 94 millió forint értékű termeket gyártották terven felül.

Számottevő eredményeket ért el a szakszervezet a dolgozók erdekeineik képviseleteben. munka- és életkörülményük javításában. Megállapítható az is. hogy a szak- szervezeti szei-vek jól éltek a megnövekedett jogkörrel. Csősz Gábor, a TVK üzemi pártbizottságának titkára többek között; elmondta, hogy a vállalati szakszervezeti szervek nagyobb önállósággal dolgoztak a kombinát előtt álló politikai, gazdasági, szociális és kulturális feladatok megvalósításáért és ösz- szességében teljesítették a kél évvel ezelőtt kitűzött célokat. A jövőben azonban többet kell foglalkozni egyes dolgozó rétegek, így elsősorban a nők és a fiatalok helyzetével.

A VITA befejeztével a küldöttértekezlet megválasztotté a 41 tagú szakszervezeti tanácsot. A TVK szakszervezett tanácsa ezután megtartotta első ülését. A szakszervezeti bizottság titkára — immár ötödik alkalommal — ismét. Bedi Gyula, elnöke pedig Doktor Károly lett.

Öt év alatt háromszorosára nőtt a termelöszövetkezet árbevétele

szerek — es a másik oldal: a sáros-poros járda, es a még ma is fellelhető, petró- leumlámpás szoba. A ketté között térben mindössze kétórányi utazás a távolság, de időben száz esztendőt. ..

Szociális juttatásaink is főleg a munkahelyeken jelentkeznek. Mindenki természetesnek veszi, hogy ezek a munkásembert, a tevékeny embert szolgáljak. De ugyanennél-: az embernek nem csupán a munkahelyen eltöltött élete van, hanem magánélete is. Sőt! A technika egyil ajándéka éppen az egyre több szabad idő.

A KULTURÁLIS-SZOCIÁLIS juttatások „egyensúly- zavarai” ebben jelentkeznek A fürdő, a „fekete-fehér” öltöző. az üzemi étkezde, az orvosi rendelés, a kulturált munkahely egyre több szakmánál természetes követelmény, illetve következmény Százezrek dolgoznak a ma technikájával, élvezik a szo- eiális juttatásokat — és cinéi: a tegnapi, tegnapelőtt] körülmények között.

Emiéi: az ellentmondásnak megoldását elsősorban a vállalatoktól kell várnunk. Lehet, hogy első kijelentésre meglepő két kérdés is előío- lakszik: miért és hogyan?.. A „miért”-re könnyebb a válasz. Egyszerűen azért, meri a bejáró százezrek munkájának eredménye es haszna a vállalatoknál jelentkezik Tehát ott, ahol dolgoznak, nem ott, ahol élnek!... A szövőnők, az esztergályosok, a különböző szakmákban dolgozók tízezrei — az üzemekben végzik értéktermelő tevékenységüket. Bár a fizetést, ugyanúgy megkapják, mint a szomszéd utcából átsétálok, az étkezés, a fürdő nekik is kijár, mégis, egy sor juttatásnál hátrányba kerülnek. Pontosabban: ami a munkával nem függ össze, ott, automatikusan hátránj - ba kerülnek.

Néhány példát is felsorolhatunk kapásból: a bevásárlás. az üzletek gyakorisága, a bölcsődék, óvodai: száma, a kulturális és szórakozási lehetőségek.

Gondoskodás —- a gyáron túl

Hívójelük: HA 9 KOZ