Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-27 / 49. szám
£SZAK-MAGYARORSZÁG 2 1971. febr. 27., szombat Közlemény a kormány és a SZOT vezetőinek tanácskozásáról (Folytatás az I. oldalról) tosítása érdekében váltak szükségessé, a szakszervezetek előzetes megvitatása után egyetértettek. Más a helyzet egyes iparágak és üzemek által elhatározott, szabadáras kategóriába tartozó áruk árainak — az esetek egy részében indokolatlan — változtatásánál. Az ilyen áremeléseknek általában nincs ellentétele és ezért növelik a dolgozók megélhetési költségeit. Ilyen áremelkedések voltak az elmúlt időszakban is lábbeliknél, egyes textilipari és más könnyűipari termékeknél. A szakszervezeteknek az a véleményük, hogy a kormány és szervei határozottan léptének fel, hogy az utóbbi időben elharapózott ilyen jellegű áremelkedéseket megakadályozzák. A vásárló, a fogyasztó megérti, ha jobb minőségű, szebb kivitelű cikkeket kap, annak magasabb az ára. Nem érti meg azonban, hogy ugyanannak a cikknek változatlan minőségben miért emelkedik az ára. A szakszervezetek és a dolgozók is jól tudják, hogy az árak alakulását nagyon sok közgazdasági tényező befolyásolja. Azt is tudják azonban, hogy a szocialista viszonyok között a fogyasztói ár az életszínvonal alakulásának egyik döntő eleme. Ennélfogva az értékarányos árak kialakítását — amire törekszünk — csak hosszabb távon, a mindenkori politikai és kereseti viszonyok figyelembevételével lehet és szabad eszközölni. Szakszervezeti Tsz-eink jubileuma Visszatekintés egy évtizedre a A szakszervezetek a kormánynak megfontolásra ajánlják, hogy a jövőben másként minősüljön azon vállaihrti körben felhasználható nyereség, ahol a jobb és hatékonyabb munkával érték el nagyobb eredményt és mésként. ahol indokolatlan áremelkedéssel. Ahol nyilvánvaló, hogy üzérkedő, spekulációs jelleggel történt áremelés. Az illetékes állami szervek bátrabban éljenek a gazdasági bírság eszközével. A kormány vezetői szóvá tették, hogy a gazdaságosabb, a hatékonyabb termelést komoly mértékben gátolja a dolgozók gyakori, munkahelyváltoztatása. A kormánynak nem áll szándékában a Munka Törvény- könyve előírásainak megváltoztatását javasolni, mert véleménye szerint a régi adminisztratív kötöttségek visz- szaállítása csak átmeneti eredményeket hozna, egészében pedig ellentétes lenne a demokratizmus szélesítésére, a dolgozók növekvő öntudatára épülő politikánkkal. í kormány kérése Az új ötéves tervvel összhangban és a párt X. kongresszusának szellemében a kormány tett egy sor intézkedést, amelyeknek összhatásukban e téren is eredménnyel kell járniuk. A kormány képviselői kérték a szakszervezeteket, hogy ezeknek az intézkedéseknek a célját sokrétűen magyarázzák meg a dolgozóknak, és a maguk sajátos eszközeivel is segítsék megszüntetni a nem- kívánatos jelenségeket. A szakszervezetek az észrevétellel egyetértettek és mint ahogy p'Hig, a jövőben is vállalják az ezzel kapcsolatban rájuk háruló feladatokat. Kialakult az a közös álláspont, hogy az eddigi intézkedések mellett változatlanul nagy jelentősége vari annak, hogy a vállalatok az eddiginél több gondot fordítsanak az először munkába lépő fiatalok fogadására, munkahelyük piegszeretteté- sére, valamint arra, hogy az újonnan felvett és munkahelyüket gyakran változtató dolgozókkal szemben az üzemek jobban becsüljék meg hűséges dolgozóikat, és mind a fizetésben, mind az egyéb anyagi és erkölcsi elismerésben a törzsgárdának előnyöket biztosítsanak. A kormány és a SZOT vezetői egyetértettek abban, hogy a vállalatok nagy része késedelem nélkül és helyesen foglalkozott azoknak a párt- és kormányhatározatoknak végrehajtásával, amelyek az ifjúság és a nők helyzetének javítására, valamint a vállalatok fokozott lakásépítési tevékenységére irányulnak. Ezeknek a már elvégzett és ' a jövőben elvégzendő fontos feladatoknak jelentős mértékben hozzá kell járulniuk a munkaerő- gazdálkodás terén fennálló problémák megoldásához. Sem fogják engedélyezni A megbeszélésein szóba került az egyes iparágakban és munkahelyeken tapasztalható, helyenként már a dolgozók egészségét veszélyeztető, túlzott mértékű túlóráztatás. A kormány vezetői felhívják a vállalatok és üzemek vezetőinek figyelmét e helyzet tarthatatlanságára és a szakszervezetek is kilátásba helyezték, hogy nem fogják engedélyezni a túlórák további növekedését, sőt, fellépnek fokozatos csökkentésük érdekében. A kormány és a SZOT vezetői egyeztették nézeteiket a munkaidő további csökkentésének lehetőségeiről. Megbízást adnak az ágazati minisztereknek, hogy a szak- szervezeti központokkal közösen ez év végéig dolgozzák ki javaslataikat a gazdasági körülményeknek megfelelően a munkaidő-csökkentés további ütemtervére. A kormány és a SZOT vezetői következő ülésükön fogják e javaslatokat megtárgyalni. Tíz esztendővel ezelőtt, 1951 elején fejeződött be a mezőgazdaság szocialista átszervezése Borsod megyében. A Magyar Történelmi Társulat Borsod megyei csoportja tegnap, február 26-án egész napos tudományos ülésen méltatta az évfordulót, az átszervezés jelentőségét, s visszatekintve az elmúlt évtizedre. értékelte megyénk termelőszövetkezeteinek eredményeit. A tudományos ülést Tok Miklós, a társulati csoport elnöke, a Miskolc városi Tanács vb- elnökhelyettese nyitotta meg, üdvözölve az előadókat és a csoport tagjait. A tudományos ülés fő referátumát Orbán Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa tartotta. Előadásában összefoglalta a magyar termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozásának előzményeit és történelmi körülményeit, valamint objektív és szubjektív — a gazdasági, politikai, lélektani — feltételeit. A szocialista átalakulás első hulláma 1948 második felében kezdődött. Ezt a proletárdiktatúra kivívása, a néphatalom megteremtése, a szocialista építés megkezdése indította el, bár nem ezek voltak a kizárólagos okok. Több más, fontos tényezőt is felsorolt az előadó. Köztük a munkásság és a szegényparasztság politikai harcát, amely ellenzett mindenféle polgári jellegű, vagy tőkés fejlődési irányzatot a magyar mezőgazdaságban. Már 1948-ban 350—400 úgynevezett nagytáblás gazdaság alakult az országban. Az anyagi és technikai feltételek viszont minimálisak voltak. I nem volt gépi kapacitás, sej megfelelő vezetési hozzáértés. Mindezt tetézte az ak- i kori voluntarista párt és állami vezetés hibás felfogása, hibás szövetkezeti politikája is. A második hullám kibontakozásának — amely a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezését eredményezte 1959—1961-ben — történelmi körülményei, objektív és szubjektív feltételei kedvezőek voltak. A régi parasztgazdaságok ellenállása egészen .meggyengült a gazdag paraszti réteg az eredetinek 10 százalékára csökkent, a középparasztság belépési készsége és nagyüzemi gazdálkodási kedve megnőtt. Az ellenforradalom leverése után megszilárdult a néphatalom, a párt politikája a parasztság közt is népszerű lett és a szomszédos szocialista országokban is meggyorsult a mezőgazdaság átszervezése. A fő referátumot, amely összefoglalta a magyar tsz- mozgalom történetét, nagyszerű korreferátumok egészítették ki, s így egy teljes történelmi kép, történelmi értékelés keletkezett az ország és azon belül Borsod megye termelőszövetkezeteinek eddig megtett útjáról és elért eredményeiről. Iványi Anna, a. Nehézipari Műszaki Egyetem adjunktusa Az 1945-ös földreform hatása Borsod megye földbirtok-viszonyaira címmel készített nagyon tanulságos korreferátumot. Ezt követően Újlaki Péter, a Párttörléneli Intézet tudományos munkatársa a tsz-mozgalom néhány kérdését tárgyalta 1948 és 1956 között Borsod megye viszonylatában. Délután A mezőgazdaság átszervezésének befejező szakasza Borsod megyében címmel Kun László, a Nehézipari Műszaki Egyetem adjunktusa, a termelőszövetkezetek jövedelemviszonyainak alakulásáról Lengyel Béla, az NME docense korreferált. Végül Uray Miklós, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának tanszékvezetője foglalta össze a szocialista paraszti osztály alakulásának folyamatát ugyancsak Borsod megye viszonylatában. <sz. j.) Egy levélváltás margójára A nemzetközi érdeklődés homlokterében Willi Stophnak, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének Klaus Schütz nyugat-berlini főpolgármesterhez intézett levele áll. Mint már ismeretes, ennek lényege dióhéjban a következő: az NDK továbbra is óriási jelentőséget tulajdonít annak, hogy Európa szívében csökkenjék a feszültség — e feladat megvalósításának egyik eszköze a nyugat-berlini helyzet normalizálása. Áz NDK-kormányfő indítványozza Nyugat- Berlin főpolgármesterének, kezdjenek tárgyalásokat annak rendezéséről, hogy a nyugat-berlini lakosság az NDK-ba és annak fővárosába látogathasson. Lényeges eleme a levélnek az a rész, amely emlékeztet arra, hogy egy ilyen általános rendezés csak akkor érhető el, ha a nyugat-berlini problémáról folyó tárgyalások eredményre vezetnek. Az NDK kormánya azonban arra az esetre is humánus gesztussal él, ha a nyugatberlini tárgyalások nem fejeződnének be húsvétig. Stopir kijelenti, kormánya kész megvizsgálni „annak a lehetőségét is, hogy a nyugat-berlini lakosság még húsvét előU. az ünnepek alatt, vagy azt követően is igénybe vehesse a felkínált látogatási lehetőséget.” Mint várható volt, a kormányfő levele óriási visszhangot: keltett. Fogadtatására jellemző, hogy Schütz rendkívül gyorsan válaszolt. Felelete mind a Stoph-levél általánosabb részével, mind a húsvéti látogatással kapcsolatban pozitívnak, k»operálásra késznek mondható. Ez már csak azért is természetes, mert a nyugat-berlini választások küszöbén egyetlen vezető politikus sem engedhetné meg magának azt az értelmetlen fényűzést, hogy negatívan reagáljon egy ilyen, emberi, és politikai értelemben egyaránt konstruktív dokumentumra. Az éppen Nyugat-Berlinben tartózkodó Scheel NSZK-külügyminiszter is azonnal „hasznos okmánynak” minősítette a Stoph-levelet, ha meg is csillantott néhány fenntartást. Külön tanulmányt érdemelne a jobboldali ellenzék különböző képviselőinek riadt reagálása. Természetesen Franz-Josef Straussé volt az első elmarasztaló nyilatkozat. A „bajor tank” nem tudott jobb érvet kitalálni, mint azt, hogy a levél tartalmával szöges ellentétben — a négyhatalmi tárgyalásokat féltse a közvetlen NDK— nyugat-berlini tanácskozásoktól. A Springer-lapok sincsenek irigylésre méltó helyzetben — annyira nem, hogy némelyikük a könnyebb ellenállást választotta: elismerte a Stoph-levél jelentőségét. A moszkvai szovjet—nyugatnémet szerződéssel megindult folyamat, minden nehézség ellenére, folytatódik. A Schütz-válasz napján Bonnban újabb NDK—NSZK tanácskozásra került sor, pedig ezt a dialógust a CDU— CSU jobbszárnya legalább annyiszor próbálta megre- keszteni, mint a nyugat-berlini helyzet normalizálására irányuló erőfeszítéseket. A történelmi tendencia csak azoknak kedvezhet, akik békés, biztonságos Európát akarnak, és ezt a célt a realitások talaján akarják elérni. Ezeknek az erőknek újabb segítséget jelent Stoph levele. természeti értékeink és műemlékeink :,vy* p"”- •* • f I . . védelme társadalmi ü$>y A Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő településpolitikai bizottság idegenforgalmi albizottsága tegnap, február 26- án ülést tartott Tokaj nagyközség tanácstermében. Az ülésen megjelent Imri Gyula, a Szerencsi járási Pártbizottság első titkára, dr. Poczkodi Lajos, a járási tanács vb-elnöke, Erdélyi Sán- dorné országgyűlési képviselő és Tömöl Miklós, Tokaj nagyközség Tanácsának vb- elnöke. A Hazafias Népfront megyei alelnöke. Monos János, a Borsodi Szénbányák igazgatója mondott megnyitóbeszédet. Ezután Tózsa István, a megyei Idegenforgalmi1 Termelőszövetkezeti építők zárszámadása A miriap tartotta zárszámadását az edelényi járás termelőszövetkezeteinek Építőipari Közös Vállalkozása. Az igazgatótanács ülésén Lukács János igazgató számolt be az elmúlt évben végzett munkáról és annak eredményeiről. Ö is hangsúlyozta, hogy közös vállalkozásaiknak a legfőbb gondot a technikai felszereltség hiánya okozza. Főleg rakodógép, autódaru, szállítószalagok, korszerű A megyei BM-szervek pártbizottsága tegnap, pénteken délután pártnapra hívta össze a pari bizottsághoz tartozó alapszervezetek kommunistáit. A pártnapon dr. Koleszár István rendőr ez redes, megyei rendőr-főkapitány tartott beszámolót az MSZMP X. kongresszusáról, amelyen mint küldött veti részt. Dr, Koleszár István beszá- mote’ában hangsúlyozta, hogy a kongresszus az önelemzés fóruma volt, biztatást adott rá. hogy mi is bátran és határozottan fellépjünk a káros jelenségekkel szemben. A szocializmus építésének minden fontosabb kérdése szóba került a tanácskozáson Igv többek között az állami élet demokratizálódása, melynek jegyében azóta már megszületett az új tanácstörvény, s érvénybe lépett a módosított választási rendelkezés. A X. kongresszus nem lezárása társadalmi és politikai életünk egy bizonyos szakaszának, hanem a folyamatos egyenletes munka fóruma volt. Feladatunk most az — mondotta beszámolójában a kongresszusi küldött —, hogy folytassuk a kongresszus által jóváhagyott politikát. Ki-ki a maga munkaterületén teljesítse feladatát. A BM pártbizottságának pártnapja Németh Jánosnak, a pártbizottság titkárának zárszavával ért véget. építőipari gépek és felszerelések kellenének, hogy a közös vállalkozás eredményesebben dolgozhasson és nagyobb építési feladatokra is vállalkozhasson. Az igazgató már több vállalat vezetőjével tárgyalt, kérve tőlük, fejlesztési alapjukból adjanak a TÖVÁLL-nak előleget, hogy megvásárolhassa a szükséges korszerű gépeket. E célra a bankból fejlesztési hitelt is igényelt az edelényi járási TÖVÁLL. A mérlegbeszámoló részletes ismertetőt adott a közös vállalkozás 1970. évi tevékenységéről és eredményeiről. Talán mindennél többet mondó adatok a következők: termelési tervüket 147 százalékra. pénzügyi tervüket 128 százalékra teljesítették. 1970- ben összesen 30 helyen dolgoztak, mindenütt olyan munkát végeztek, hogy azt csak dicsérni lehet. Soha sehol sem voit az edelényi TÖVÁLL által kivitelezett létesítmények ellen panasz. A befejezett építkezések értéke csaknem hatmillió forint volt, de 69 000 forint értékű befejezetlen beruházást is végeztek. A közös vállalkozás tisátn üzemi nyeresége az 1970-ben végzett munka alapján 1 138 000 forint volt. Ebből 303 000 forintot a fejlesztési alapban hagytak. 222 000 . forintot nyereségrészesedésként kifizetnek a dolgozóknak, 63 000 forintot kapnak a termelőszövetkezetek, mint a vállalkozás tagjai. Az edelényi járási TÖVÁLL 197(j-ben összesen több mint tízezer munkanapot teljesített, ami csaknem százezer munkaóra. A korszerű gépek hiánya mellett sole problémát okozott az anyagellátás gyakori akadozása is. Nincs elegendő építőanyag, s emiatt néhány helyen le kellett állítani a munkát. A zárszámadáson ismertetett problémák el lenére is túlteljesítették terveiket. Lukács János elnök már az 1971 évi feladatokról is beszélt. Elsősorban a pénzgazdálkodás és a pénzügyi helyzet javításának szükségességéről, a korszerű építőipari gépek beszerzésének lehetőségeiről és az egyes építési feladatokról. A közös vállalkozás kivitelező kapacitása 1971-ben mintegy 7 millió forint lesz. Feladataikat azonban csak úgy tudják teljesíteni, ha a műszaki és technikai fejlesztéssel egy időben legalább 100 főre növelik a vállalkozás fizikai dolgozóinak létszámát. 1971-ben Edelényben már emeletes épület készítését is vállalták. ÁFÉSZ-irodát és áruháza* építenek 3 millió 500 ezet forint beruházással (sz. j.) Hivatal vezetője tartott előadást a népfrontbizottságok feladatairól a természeti értékek és a műemlékek védelmében. Részletesen ismertette a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság összefoglaló jelentését a természet- és műemlékvédelem helyzetéről. Figyelmeztető megyénk lemaradása e tekintetben — pedig Borsodhoz hasonló értékeket csak kevés megye mondhat magáénak. Olyan védett természeti értékek pusztulnak a közömbösség miatt, amelyeket nem lehet pótolni. Még sajnálatosabb, hogy megyénk területén teljesen megoldatlan a népi műemlékek védelme. A diósgyőri vár környékére szánt szabadtéri múzeum tervének megvalósítása , is várat magára. Ezután arról beszélt, természeti értékeink és műemlékeink védelmében mit tehetnek konkrétan a HNF megyei bizottságai, s a társadalmi szervek Az elnöklő Monos János — kiegészítésül — a közművelődési szervek hatékonyabb tevékenységét szorgalmazta. Példaként említette, hogy mindmáig nem tártuk fel és népszerűsítettük eléggé a különlegesen kedvező adottságú Tokaj lehetőségeit Szervesen Kapcsolódon ehhez a témához Nagy Antal gimnáziumi igazgató előadása a helyi népfrontbizott- ság tevékenységéről Tokai fejlesztése érdekében. Befejezésül az előadó :l község fennállás m-” k 900. évfordulóiéra — 1973-ra való előkészületekről tájékoztatta a tanácskozás részvevőit. Tokaj az őrs/.','' ogv’dúl- átló érteke, indokolt. hocV gondjai mcgnyui:'"1'’ ív ■ I'Visa is őrs■ • ■i s '•••■ • ■ ••iljek. . • Kongresszusi beszámoló a megyei BM-szervek pártnapján
