Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-04 / 29. szám

WM. fefer, 4„ esöföÄ eSEAK-MÄGVÄtOaSZÄG 3 ■ ■ / i «Számadás és Adás a iotas vai szakszövetkezetben Tíz év: 400 százalék Jubiiátí n TVK festékgyára A tőle svai Kossuth Szak- .«Dóvetkezet tagsága harmad­szor is Palkovics Mihályt választotta elnökévé. A zár­számadást követő választáson 190 szavazati joggal rendel­kező tag volt jelen —, s amikor az uráát. felbontották, 190 szavazat bizonyította a tagság teljes egyetértését az elnök személyében. Ugyan­ezen a közgyűlésen a tokaj- hegyaljai szakszövetkezetek területi szövetségének titká­ri!. Lesikó István, aggasztó adatokat sorolt arról, hogy a »Követség területén hány el­nök, s főagronómus halt meg 50. éve táján, vagy rok­kant munkaképtelenné az Megfeszítő felelősség, sok aldattan vesződség miatt. .4 mctőL felelőssége A földdel, .szotov-el. anyagi eszközökkel hamarabb meg­tanultunk jól gazdálkodni, mint az alkalmas vezetők egészségével. Ezért jóleső olyan közösségről tudósítani, ahol megtalálták a rátermett vezetőt — s érdeme szerint meg is tudják tartaná. (Rossz e miekek: máig nyomasztó hatása, ho-gy az arra rászol­gáló vezetőik személyes meg­becsüléséről olyan félszegen merünk nyilvánosan szólni, mintha ezzel akaratlan vé­tekbe esnénk,) A közösség es választott vezetői csak együttes igye­kezettel boldogulhatnak: ha ki-fci a tőle telhető legtöb­bet teljesíti a maga poszt­ján. A felelősségből azonban a nagyobb rész kétségtelenül a vezetőkre hárul, Ezért nyúzóctaafe hamarabb ide­geik, s gyérül, vagy őszül a hajlik ídőrsap előtt. Palko- v‘ics Mihályé például már teljesen deres. De a bettre- késasége töretlen. — Lehet, hogy ha most először jelölnének erre a tisztségre, illő tisztetettel el­hárítanám — mondja 'kö­szöntőjében. — De az együtt 3 negált prö'baévek után a felelősség ú j »vállalására kötelez a megújított közbiza­lom. A zárszámadási beszámoló ■szép szavaknál nyomatéko­sabban igazolja, hogy az el­nök — vezető társaival: Ko­vács Elemér íöagronömus- sal, Vdhor Béla főkönyvelő­vel, Pauleczlcy Bél áriéval, az ellenőrző bizottság elnökével, ■s a többi vezetőségi taggal együtt — megszolgálta ezt a bizalmat. A szövetkezet most ■sarta a 10. gazdasági évét. A ^örültek i nlo megfontoltság jellemezte ezt a kis közösse­get kezdettől fogva. Erejét meghaladó kockázatra nem vállalkozott. Nehogy káfyuba kerüljön a szekér — Itt, a hegyvidéki viz- hiobásos utakon mindig na- ~>'on oda kell figyelni, ne- , ogy kátyúba kerüljön a sae­— mondja az elnök, ta- h*'ó magyarázatul. Azért apránként is annyi- !'fi _ előrejutottak, hogy ma :r majdnem 100 holdnyi y közű; szőlőterületük, a <eny i -határrészeu meg­''A 11 a modern szölüfeldol- " 1 é, a legutóbbi 4 évben 3 V nőével gyarapodtak. Józa- ,'ul számításba vették azt is, •’ogy. mivel szőlőik javarészt °k:g meredek lejtőkön terül­nék el, s ott, legalábbis a :'nsl; nálunk kapható szőlő- "'űvelö gépek még igencsak "■'Sivkednének — amíg jobb 'Hegoldásra nincs mód. iga- erővel, s emberi kézzel kell eredményt elérni. Ezért nem ;,r|:ak túl az igavonó jószágé A°n, s a kiegészítő szántó­földi üzemágban közösen ter­melik meg a jószágnak való takarmányt is. Tokaj-Hegyalján sajátos módon egymás mellett van meg a lét jogosultsága a min- i den tekintetben modemül gépesített nagyüzemi szőlő- és borkultúránk — s a ha­gyományos szőlőművelésnek. S hogy az utóbbival is,meny­nyire érdemes számolni, ah­hoz néhány adalék is elég a tolcsvai szakszövetkezet ered­ményedből : A szövetkezet a tavalyi nehéz esztendőben sem veti igénybe forgóeszköz-hitelt Nem szorult rá, mert a ko­rábbi évek terméséből, a szakszerűen tárolt óborból annyit tudott értékesíteni, hogy 925 ezer forint nyere­séggel zárta az évet. Az év közben a közösben végzett munkáért kifizetett másfél millió forint munkabéren felül a zárszámadást követő­en még 10 százalék kiegészí­tő részesedést fizetett tagjai­nak', az elért; teljesítmények szerint. Az aszú haszna Sokszor elhangzott érve­lésként, hogy történelmi bor­vidékén elsősorban a külön­leges minőségű bor érlelése az igazán kifizetődő vállal­kozás. A tolcsvai szakszövet­kezet példája is ezt. igazolja': a tavaly eladott 144 heibto- liter aszúért; literenként 80 forintot fizetett a felvásárló állalmi pincegazdaság, ez a kiváló minőségű aszú há­romszor annyi bevételt ho­zott a sró vetkezetnek, múlt a mennyiségre kétesét* több átiaigbor. A közös fowöetembö! elő­relátóan növelte a szövet­kezet a kórós vagyont is: az elmúlt év eleji 13 milho 889 ezer forintról 15 millió 135 ezer forintra. A közös pin­cékben pedig további tarta­lékként még t.öbb mint 2 ezer hektoliter bor érik. llj'en alapokon — jó pal­lérok irányításával, s dolog­hoz értő kezekkel — magas­ra lehet építeni. Bcrecz József A Tiszai Vegyikombinát termelőüzemei közül első­nek a lakkíesték- és mii- gyantagyár épült fel. Tíz év­vel ezelőtt, 1961. januárjában kezd­te meg a próbaüzemel­tetést. A gyár, a beru­házási programnak meg­felelően, évi 6000 tonna termék előállítására ké­szült, az előirányzatot Megyei térképek A Kartográfiai Vállalat zuglói, w,i székhazában korszerű berendezésekkel és módszerekkel készítik a közhasználatú falitérképeket, földrajzi és történelmi atlaszokat. A nagy- közönség szia mar* turistatérképeket, várostérképeket, autó­térképekét is készítenek, amelyek felvilágosítást adnak első­sorban Magyarország, de a többi sametotista ország, vala­mint a világ gazdasági, kulturális és politikai fejlődéséről. Képünkön: Fenyvesi Jen« es Herpai Csaba kartolitoftrátu­sok montírozzák a megyei térképek névanyagát Miért oly diszkréten ? ügy látták, manapság egyszerűen nem divat dicse­kedni. Nemcsak a melldon- getés vált korszerűtlenné, hanem az adott, objektive meglevő eredmények ismer­tetése és elismertetése is. Mint ahogyan panaszra nyílik ajka a saját gépkocsi­jából Iákön yöklö egyénnek, ugyanúgy panaszkodik, és a világszínvonalhoz méri mun­kahelyét, az ottani körülmé­nyeket egy-egy értekezlet felszólalója is. Visszaemlékszem rá, ho­gyan tudtunk örülni és lel­kesedni egy-egy új létesít­ményért annak idejen. Mi­lyen büszkék voltunk pél­dául a Csabai kapui rende­lőintézetre. Az akkori veze­tő főorvos úgy kalauzolt vé­gig a berendezett rendelő­kön mint valami, egészség- ügyi paradicsomon. Akkor nem is volt ennél korsze­rűbb, szebb, kényelmesebb az egész városban. Minden­ről a felsőfokú jelzőkkel szóltunk, mindentől el vol­tunk ragadtatva. Elbűvöli, bennünket: az új. a réginél korszerűbb. Azóta nagyon sok új léte- sfményt jártam mér be üzembe helyezés előtt. Mi­lyen más ma valaminek a bemutatása. Valahogy így hangzik el a tájékoztatás: — Ezek az irodák. Kiesi, nagyon kicsi, és az ablaka, sajnos, délre néz — vagy: sajnos, északra. Csempézctt ebédlő. De most mondja meg, hogy lehet ilyen szinti csempéket felrakni? Ma már egész Európa utálja ezt a szint. Látná az NDK-ban például, ott: hogy oldják meg a közös étkeztetést.. . Ezek a gépek. Nálunk Ma­gyarországon nincs ennél korszerűbb, de Amerikában ez már az elavultak közé tartozik. A légkondicionálás csapnivaló, de ez van, ezt kell szeretni... Hyc.i féle kalauzolás uLán az ember saját eszére hall­gatva megírja, hogy Miskol­con átadták az ország leg­korszerűbb intézményét, ami így is igaz. Csakhogy az em­ber hovatovább nem mer szóban örülni semminek, mert szűklátókörű,-ék, igény­telennek, provinciálisnak bé­lyegeik érte. A minap menyei szintű ta­nácskozást ültem végig. Olyan szakma képviselői vol­tak jelen, amelyben számos, említésre méltó fejlesztést hajtottak végre az utóbbi években. Természetesen van­nak még hibák itt is a szer­vezésben. az egymáshoz va­ló viszonyban, van kívánni­való az üzemi demokrácia terén, még a bérezés se a legjobb hivatalosan, de azért meg lehet keresni a pénzt, szóval egy sor olyanféle gond akad, amely fellelhető ilyen, vagy olyan mértékben az élet bármely területén. Nincsenek azonban minden szakmában azok a nagyará­nyú és színvonalas fejleszté­sek, amelyek az említett munkahelyeken bekövetkez­tek. Az egymást érő felszólalá­sokban azonban nagyon sze­mérmesen és diszkréten hangzott ■ ' az eredmények felsorolása. F elsorolása V ilyen nem is volt, csak érin­tették helyenként. Milyen szerények lettünk! Felépítettük például a ragyo­gó sportpályát, s hol haltunk róla? Melyik miskolci büsz­kéi 'dik vele? Ilyesmit azon­ban hallani: — azért: mégis disznóság, hogy ennek a vá­rosnak még Mindig nincs műjégpályája! Ne legyünk önelégültek. Ezt senki nem kívánja. De hogy* folyton csak hiánycik­kekben gondolkozzunk. asr. azért mégis i-gazsagtiaiansdg. í gazságtalanság magával a várossal, a vezető testületek­kel szemben, S igazságtalan­ság önmagunkkal szemben is, hiszen az egyénnek, vagy akár egy egész értekezlet részvevőinek a hangulatát is befolyásolja, ha folyton, csak elégedetlenkedünk, az óiért eredményeket, figyelmen kí­vül hagyjuk. Miért kell nekünk- mis­kolciaknak például egy sor dologban a világszínvonalhoz mérni magunkat? Ha min­denáron mérni akarjuk, ám tegyük. Rossz a közlekedé­sünk? Világjelenség. Japan­ban még rosszabb a közle­kedés. Lakásgondjaink van­nak? Világjelenség, oka az urbanizáció, ami szintén vi­lágjelenség. De félre az iróniával! Az igazsá •: az, hogy furcsán néz­nék arra. a felszólalóra, aki­nek csupán annyi mondani­valója van, hogy ennek is. annak is örül. Gyönyörködik az új létesítményben, élvezi a szép parkot, s igazán na­gyon jól jött, hogy gyerme­két az új. szép óvodába já­rathatja. Ha ezek utón nem következik a „de”, vagy a „csakhogy”, az emberek bi­zonyára összenéznek, s értet­lenül kérdik, minek kér szót az. akinek nincs mon­danivalója. Mert a mondani­való manapság a bírálatnál és az észrevételeknél kezdő­dik. Az is kelt, nagyon is kell. Örülhetünk, hogy min­denki bátran, nyugodtan bí­rálhat. javasolhat, de ne szé­gyelljünk szólni azokról az eredményekről se. ami azért mégis a mi munkánk nyo­mán születeti Nem dicsek vés ez. csupán erőt ad a to­vábbiakhoz, s okkal lesz jobb tőle a közérzetünk A. 1. azonban már az első ész­té ndőben túlszá myalfa. Az elmúlt tíz év alatt, ha­talmas változás* ment végbe a festékgyárban: csaknem négyszáz százalékkai nőtt a termelés. Ezzel szemben az összlétszám csak 197 száza­lékkal emelkedett. Ebből a két adatból is látható, hogy a termelékenység évről évre lényegesen javult. A termékválaszték alaku­lása szintén nagyarányú fej­lődésié vall. Az üzemindulás évében mindössze 48 tennék készült a gyárban, 1970-ben pedig már 392 fajta áru közül választ­hattak a megrendelők. Az elmúlt tíz cv során több olyan műgyanta-, illetve festéktipust dol­goztak ki a szakemberek, amelyeket a legigénye­sebb felhasználók is el­ismertek. f ontos feladatút képezi :i gyár kollektívájának a ter­melékenység további növek- sc. Ennek legfőbb biztosilé ka. hogy a festékgyár 100 százalékos bővítésének ered­ményeképpen új, korszerű üzemek kezdik meg a terme­lést; egy sor új termék, je­lenik meg a piacon: tovább korszerűsítik a gyártási folyamatokat. Ezenkívül számolnak azzal is. hogy a festékgyárban igen jó felkészültségű szakembe­rek dolgoznak, akik képesek a megnöveke­dőit feladatok végrehajtásá­ra. Ezek együttesen biztosít­juk majd a termelékenység évenként 10—15 százalékos emelkedését. Még nem dolgozik teljes apparátussal a Diósgyőri Gépgyár budapesti képvise­lete. A Tanács korút 19. szá­mú házban levő kirendelt­ség építőipari munkáit mái befejezték. És jegyezzük meg, igen ízlésesen oldottak meg a belső berendezést Kisebb tárgyalótermet, iro­dákat alakítottak ki, sőt egy vetítőtermet is létesítettek, ahol a későbbiekben az üz letfelek a DIGÉP hatalmas termékeinek diaképeit vetí­tővásznon láthatják, A fo­lyosón pedig reklámvitrinc- ket helyeztek el, bennük makettek illusztrálják a gyártmányokat. A budapesti kirendeltseg- nek a Ijrfilkereskedélemrael kapcsolatos a szerepe. Annak ellenére, hogy az érdembeli tárgyalásokat továbbra is a DIGÉP-ben folytatják, még­is nagy reményeket fűz a gyár az ott dolgozó szak­emberek munkájához. Lé­nyegesen könnyebben tart­juk majd a kapcsolatot s magyar külkereskedelmi \ al - tálatok illetékeseivel, s az üzletfelek is gyakran a Ta­nács körúti képviseleten kapnak információt a nagy múltú diósgyőri cég üzleti szándékairól. Hasonlóképpen fontos feladat hárul majd a budapesti vásárok,, kiállítá­sok, nemzetközi árubemuta­tók, termék seregszemlék so­rán erre az intézményre. A „főpróba” a közelgő Buda­pesti Nemzetközi Vásár lesz, A mar hagyományokkal rendelkező BNV-« lényege­sen leegyszerűsödik az üzlet­telek fogadása a DIGÉP külkereskedelemmel foglal­kozó szakembereinek sza­mara. A vasai* idejere mar. vár­hatóan, teljes „üzem” lesz a képviseleten is. A gyár ille­tékesei akkorra szeretnék megteremteni az üzletkötés megfelelő körülményeit. (gll Vágómarha-bizldási verseny A SZARV ASMAKHAHliŐ - TERMELÉS és a húskeres­let közötti feszültség felol­dása az élelmiszergazdaság egyik legfontosabb feladata Az abrakfakarmány-terme- lés fejlődése és a tervezett szálas takar mán y - tér m el és, a legelő- és rétgazdálkodás ja­vítása teremti az alapját annak, hogy a IV. ötéves tervidőszakban a társadalmi szükségleteknek megfelelően alakuljon ki a mezőgazda­ság termelési szerkezete, a növénytermelés és az állat- tenyésztés közötti arány. Je­lentős összegeket fordítunk az állattenyésztés fejleszté­sére, ezen belül is első he­lyen a sertéstenyésztés sze­relje! 11 milliárdos beruhá­zási összeggel. Ez lehetővé teszi, hogy,felváltsuk az át­szervezéskor létesített szük­ségszerű épületeket új, kor­szerű, iparszerű sertéshús- termelő berendezésekkel. A tervben a szarvasmarha-ága­zat 10 milliard forinttal sze­repel és itt sem kisebb a jelentősége a szakosított nagyüzemi telepeit koncent­rált kialakításának. A megyében számos pél­dát találunk erre, jobbára a nagyobb anyagi befekteté­sekre vállalkozó egyesül t közös gazdaságokban, ahol korszerű tenyésztő- ró hiz­lalótelepeket alakítanak lei A belföldi igények kielégíté­se mellett, fokozott export- tevékenységet. is folytatunk s ennek bővítése a negye­dik ötéves tervben az élel­miszer-gazdaság fontos fel­adata. Ezt a célt szolgaija a mait meghirdetett orszá­gos vágómarha-hizlalási ver­seny is, amelyet az Állat- iorgalini és Húsipari Tröszt valamint a Terimpex Kül­kereskedelmi Vállalat hirde­tett meg a szarvasmarhát hizlaló gazdaságok részére. Kategóriák szerint külön versenyfeltételeket dolgoztak ki a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok része­re, ugyanakkor figyelembe veszik a tájegységi adottsá­gokat is. Megyénket Bara­nya, Somogy, Szolnok és Tolna megyékkel sorolták egy kategóriába. Azok a ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok, amelyek 1971- ben mennyiségileg és minő­ségileg is eleget tesznek a versenyfeltételeknek, s hoz­zájárulnák a vágómarha-ex­port növeléséhez, jelentős díjazásban részesülnek. A kategóriánként kitűzött 50 30. illetve 20 ezer forintos első dijak mellett a legna­gyobb pontszámot elérő első öt termelőszövetkezetet egy- egy külföldi utazással is ju­talmazzák. AZ ALL A TEORG ALMI es Húsipari Vállalat még e hó­napban megalakítja a ver­senybizottságot.. amely el­lenőrzi és értékeli a terme­lőszövetkezetek versenyét és azt negyedévenként összege­zi. A végleges értékelésre és eredményhirdetésre 1972. ja­nuár 30-án kerül sor. IÍM : főpróba A DIGÉP fővárosi képviselőien

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom