Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-23 / 45. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1971. február 23., kedd Messzire van Magyarország ? Bálint András előadóestje az egyetemen Magyar költők, írók mű­veiből, s elmúlt korok ma­gyar valóságának lényeiből iont. elgondolkodtató, s vi­tára. ellentmondásra ingerlő műsort hallgattam végig szombaton, február 20-án es­te a Nehézipari Műszaki Egyetem E'l-es kollégiumá­nak klubjában. Bálint And­rás tehetséges, fiatal szín­művészünk tartotta itt elő­adóestjét „Magyarország messzire van” címmel. * Mensáros László emléke­zetes irodalmi színpadi est­je óta vált talán kissé már divattá is az úgynevezett „intellektuális estek” rende­zése. Stílussá lett a kordo­kumentumokként kezelt iro­dalmi alkotások részleteinek tetszőleges, illetőleg valami­féle alapeszme szerint való összevágása, keverésük való­ságos dokumentumokkal, ko­rabeli újsághirdetésekkel például, vagy éppen külön­féle statisztikák adataival, számaival. Bálint András mű­sora is e stílus jegyében fo­gant. szerkesztődön egésszé, ha nem is gondolatilag meg­alapozott egységgé. Miről szólt, miről beszélt nekünk ez a műsor? Tu­dom, mostanában illetlen dolog efféle művészetidegen kérdéseket fogalmazni, még­is megkockáztatom. Felbáto­rít rá épp az a szerkesztés- mód, amely intellektuális voltánál fogva feltételezteti a hallgatóval, hogy egy mé­lyebb, lényegesebb mondani­való is rejtőzik a látszólag spontán, laza kapcsolódá­sokban, ez idézetek kivá­lasztásában, összetűzésükben, egymással való feleselésük­ben. Mit mondott tehát Bá­lint András műsora? Szép, fájdalmasan igaz dolgokat például a hazasze­retetről. Fájdalmasan igaza­kat, mert Mikes Kelemen Rodostóból írt vágyódó leve­lei oly mélyen igazak a száműzetés miatti keserűsé­gükben. mint ahogy igazak Ady Párizsban védelmet és menedéket kereső versének haragos, szenvedélyes kifa- kadásai a „magyar ugar” el­len. S ha fel is háborít ke­gyetlen cinizmusával Ör­kény István parabolája, Az utolsó meggymag, az írás in­dítékát. kiváltó okát elta­gadni nem tudjuk. • * S mégis! .. . A kép, amely e műsor egészéből ki kereke­dik, egyre kevésbé tűnik igaznak, mélynek, valóságon alapozódnak. Ellenem vethe­ti valaki, hogy a szerkesz­tés koncepciója éppen az volt. hogy ellentmondásra ingereljen, felháborítson, in­dulatot keltsen egyoldalúsá­gával abban, aki gondolko­dik Lehet, valóban munkált is ez a szándék a koncepció kialakításában. Csakhogy épp ez a feketére színezett pesz- szimizmus fogja vissza tilta­kozó szenvedélyünket is. A felületes hallgató azt mond­ta tán: micsoda magyarkodó, micsoda nacionalista hangú műsor ez.. Dehogyis ma­gyarkodás, dehogyis nacio­nalizmus! Mit mondhat az a gondolatmenet, amely egye­nes vonalat húz Mikes Ke­lemen száműzetése és Zilaliy Lajos „száműzetése” közé! S mit mond a neveknek az a régmúlttól a jelenig tartó, s be nem fejezett sorolása, ahol egy listán hangzik el Kossuth Lajos és Görgey Artúr neve, egy listán hang­zik el Lengyel József és Márai Sándor neve, ahol a I hajdani és ú jabbkori, való- j ságos száműzöttek sorsa, ! tragédiája a közelmúlt és a jelen disszidenseit, hon­árulóit lenne hivatott iga­zolni. Ehhez a történelmiet­len, hazafiatlan és jogtalan logikához Marai Sándor kü­lönben nagyon hatásos Ha­lotti beszéd-e sem szolgál- ! hat kellő bizonyító, igazoló adalékkal. Mert hazafinak lenni va­lóban nem a szájtépő ma- I gyarkodást, háromszínű frá- j zisok szajkózását jelenti. í ahogy Illyés írja szép ver- ! sében. S ha ebben a műsor­ban u pesszimizmus helyett, vagy mellette több hangja volna a valódi hazaszeretet , keresésének, felismerésének, a tagadások mellett a vala­miért való kiállásnak is, ak­kor el tudnánk hinni Bálint András műsorának keserű­ségéből, rezignációjából is valamennyit. Így azt kell mondjuk: azokat, akik a né­ha nehezebb, becsületes helytállás helyett a könnyű és kényelmes megfutamo- j dást választják, akik így j hagyják el a hazájukat, azo­kat nem igazolhatja később semmiféle valóságos megbá­nás, semmiféle honvágyú ke­serűség. Azoknak nincs és nem lehet igazuk. S azok- , nak sem, akik utóbb meg­próbálnak indokot keresni e kényelmes és önző érdekek­ből fakadt megfutamodá- sokra A hazát a hazában kell és lehet igazán szeret­ni. * Bálint András rokonszen­ves egyszerűséggel, szeré­nyebb előadóművészi adott­ságait jól kihasználva mu­tatta be műsorát az egye­tem érdeklődő oktatói és if­júsága előtt. Papp Lajos Megjelent a Kossuth Könyvkiadónál a közérdekű kérdésekre válaszoló Fórum legújabb száma, amelyben éppúgy, mint az előző füzet­ben, hivatott szakemberek válaszolnak a többi között a következő kérdésekre: Mi­ként alakult a munkás- és parasztszármazású fiatalok továbbtanulási aránya, Mennyiben tükröződik a szakképzettség elismerése a keresetekben, A nők egyen­jogúsága és a munkakörök betöltése, illetve a munka- • bérek, A kiskeresetűek, nagycsaládosok és a fiala­Kérjiik a t. érdeklődőket, hogy gázszerelési (új be­vezetés, bővítés, átszerelés) munkával kapcsolatos igé­nyeiket minden kötelezettségvállalás nélkül juttassák el üzemegységünkhöz. A t. igénylőket szakközegeink személyesen fel fogják keresni, helyszíni tervezés, felmérés és árajánlat megadása céljából. Az igényeket megrendelés sorrendjében teljesítjük. Az év végi torlódások elkerülése végett kérjük az igé­nyek mielőbbi bejelentését. TIGÄZ Miskolci Gázmű Üzemegység | József Attila u. 20. Az MHSZ gk.-iskola személygépkocsi - vezetői tanfolyamét indít. Jelentkezés- MHSZ gk,- iskolán, Miskolc, Rákóczi u. 12. szám. Elek t romos éri nt és védel­mi mérés, villámvédelem felülvizsgálat és elektro­mos tűzrendészen felül­vizsgálat az W1963. (VII 5.) BM számú rendelet 116. paragrafus szerinti munkák végzései vállalja a Járási Építőipari Ktsz. Cím Mezőkövesd, Do­hány u. 5 sz. Tel.: 101. A ''Ü&ÍA \is TAKAR íNYBAB (ISMERTEBB NEVÉN LÓBAB) VETŐMAG KORLÁTLAN MENNYISÉGBEN MEGRENDELHETŐ TERÜLETI KÖZPONTUNKNÁL ÁRA: (nagykereskedelmi) Kiváló: I. oszt.: II. oszt.: a minőségtől függően: 740 Ft/q 700 Ft/q 670 Ft/q A megrendelhető legkisebb mennyiség: 70 kg. Termeszthető abrak- és zöldtakarmányként. Korán, a tavaszi árpával egyidőben ajánlatos vetni. Fagytűrő képessége jó. Fehérjetartalma magas, egységnyi területről nagy takarmányértéket ad. Kedves vásárlóinknak részletes szakmai tanácsadással szolgálunk. VETŐMAGTERMELTETÖ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT Észak-Magyarországi Területi Központja Eger, Dózsa tér 4. A KÉPERNYŐ ELŐTT Egy hét — különösebb emlék nélkül Az elmúlt hét sok különö­sebb, hosszabb időre emlé­kezetes élménnyel nem szol­gált. A Telegroteszk keddi adása a fiatal sorozat jó folytatásának tekinthető, Sajclik Ferenc karikutúrisla műsora kellemes húsz perc volt. Kevésbé tarthatjuk vi­szont kellemesnek a vasár­nap délutáni Nótaszól, a szil ­veszter éjszakai műsor meg­ismétlését. Ami az új esz­tendő első tizenöt percében, az újévi koccintgatások kö­zött természetesnek hatott, ugyanaz az ihaj-csuhaj-sü- rítmény a józanabb vasár­nap délután tavaszias nap­sütésében kevésbé volt von­zó. A Daklari sorozat — bár népszerűsége vitathatatlan — hétről hétre szürkül. Már hozzászoktatott a sorozat, hogy a Judy névre hallgató majom milyen szuperlény, újabb „okossága” nem lephet meg, s ha legközelebb egy bonyolult számítógép kezelő­jeként látnánk viszont, az is természetesnek hatna, csak­úgy, mint a kancsal orosz Ián időnként bevágott kettős- látása. S mivel ez az állati „tútokosság” megszokott, las­san érdektelenné válik, ta­lán még kritikátl.an rajongói szemében is. Thomas Mann novellájá­nak tv-változata, a Lujzi csalódást okozott. Szönyi G. Sándor rendezőnek nem si­került légkört teremtenie, a rangos színészek érezhetően feszengtek szerepeikben, a főszereplő Szendrő Józsefet női ruhában is Szendrő Jó­zsefnek és nem a tragikus végzetű Jacoby ügyvédnél: láttuk. A televízió másik sa­ját produkciója a Nyitott Megjeleni a Fórum lók lakásproblémája és a ter­vezett intézkedések. * Az ipar fejlődéséről a ne­gyedik ötéves terv időszaká­ban címmel megjelent a Té­nyek és érvek legújabb fü­zete a Kossuth Könyvkiadó­nál. könyv sorozat pénteki adá­sában látott A Medúza tu­taja volt. A sorozat eddigi szokásaitól eltérően külföldi szerző művét mutatták be. s nem vita keretében, hanem egy pedáns tanári előadás (Ungvári Tamás) dramati­zált illusztrációjaként. Így a daramatizált részletekkel il­lusztrált, vitákban összecsa­pó véleményekből kialakuló kép helyett az egész művet átfogó illusztrációi kaptunk, magyarázattal. Maga a meg­jelenítés inkább valamiféle irodalmi képeskönyvnek tűnt. Kár a ió Nyitott könyv szo­kásoktól a korábbi, kevésbé jó módszerhez visszatérni. Két riportfilmet említünk. Az egyik bizonyára nagy ér­deklődést váltott ki. Vértessy Sándor riportja, A Kerényi- ügy egy ismert kémkedési történetet tárt fel. A Keré- nyi Máriával folytatott hig­gadt beszélgetésből éles vo­násokkal rajzolódott fel, hogy a fellazítást politika milyen eszközökkel dolgo­zik, s ha megfelelő talaira. illetve könnyű partnerre akad. miként juthat el a „fel­lazult” ember az ártatlannak látszó közlésektől a legsú­lyosabb kémcselekményig, a hazaárulásig. Kár, hogy a jó riportot már /megelőzte két fővárosi napilap közlemé­nye, amely éppen erre az adásra hivatkozva, több he­lyen még következtetéseiben is szó szerint azonos meg­fogalmazásban, négy nappal előbb elmondott mindent előre, amit csütörtökön a ri­portból megtudhattunk. A másik riport, a Vendégség­ben című az Állami Opera­ház balettkarának bukaresti vendégszerepléséről kívánt beszámolni. Erőszakolt, mes­terkélt beállítások, csikorgó beszélgetések, természetelle- nesség töltötték ki a negy­venperces riportot, amelyben alig jutott idő a vendégsze­replés érzékeltetésére, az idő többségét sokszor elismételt érdektelen beszélgetéstöredé­kek töltötték ki. Szépítés nélkül címmel érdekes vita­műsor pergett a képernyőn szombaton kora délután. Alighanem igen alacsony nézőszám mutatható ki e műsornál. Rossz volt az adás­idő A művelődés és szóra­kozás kérdéseit boncolgató műsort célszerű lenne egy nagyobb megtekintési lehe­tőséget biztosító időben megismételni. A vörös posía/cocsi-nak, Krúdy Gyula színművének vígszínházbeli előadása bi­zonyára nem talált egyértel­mű fogadtatásra, de Darvas Iván alakítása — vélemé­nyünk szerint — mindenki­nek értékes élményt adott. BHKÖSSMS Az 1936-os spanyol nép- írontkormány alakulására emlékezve tűzte műsorára a televízió a Granada, Grana­da című dokumentumfilmet. A nagyhatású, roppant agi- tatív alkotás számunkra azért is különösen érdekes, mert a hajdani filmopera­tőrt, Rojnan Karment nem­csak későbbi filmjeiből is­merhettük, de mint a mis­kolci filmfesztivál vendégét, személyesen is üdvözölhet­tük városunkban Családi boldogság címmel Csehov három novellájának filmváltozata jelentette a vasárnap esti fő műsort. Mindhárom valójában sze­relmi háromszög történet, az azonos téma háromféle meg­közelítése, feldolgozása, de az alaptétel azonos: az egyik házastárs rájön, hogy a má­sik megcsalta, vagy leg­alábbis úgy tűnik, hogy meg­csalta (mint e második tör­ténetben, az Idegekben), fel­háborodás következik, majd lassú megnyugvás, s az élet megy tovább, ahogy a csen­des állóvízbe ejtett kő hul­lámverésének elültével ismét sima lesz a víz tükre. A bosszúálló című. harmadik­ként látott novella komédiái feldolgozása, különösképpen a gondolati képeknek bur- leszkszerű megjelenítése né­mileg elütött az összeállítás Csehovot jól idéző hangjá­tól. Végül a Kicsoda, micsoda? vasárnapi adásáról. Nem volt zökkenőmentes. Gyenge versenyzők és játékvezetői, meg a zsűritől jött tévedé­sek „színesítették”. Benedek Miklós BO.ICSUB JÓZSEF ES IMRE GABOR REGENVI NYOMÁN IRTA: CS. HORVÁTI TIBOR RAJZOETJ SEBOK IMRE LÓDULJ B/TANGJ */ MAGASRA CSAPÓ LÁNGOM. A FOJTOGATÓFÜST VÉGÜL MMÉR­GEM ék Túr kovácsol resteméből A RÜLÖN/TMÉMYESEM FEL TÚSZ MÓL rák FOG­LYOMAT A SZEMÉRME, AMELYEK MA'R NÉGY OVOMOREMM/f VERT LMBER GUBBASZTOTT. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom