Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-21 / 44. szám

T971. febr. 21.; vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÁG 9 A francia Combat című lap főmunkatársa, a chilei szakszervezeti delegáció tagjai épp olyan őszinte elismeréssel nyilatkoztak a nagy diósgyőri gyárban ta­pasztalható egészségvédelemről, mint egy sor más külföldi vendég. Pedig az üzemi orvosi rendelő megtekintése, az egy látogatáskor kapott kép csak a va­lóság felszínét karcolja meg. A diósgyőri kohászatban elsősorban a dolgozók kezdeményezése, s össze­fogása révén nagy hagyományai vannak a gyógykezelésnek, az egészségvéde­lemnek. „A munkásjóléti intézmények ősét, a gyári társládát — olvashatjuk az üzem történelmében — a diósgyőri vasgyár munkásai végleges megtelepedésük után rövidesen megalakították. A társláda a bányászatban és kohászatban dol­gozó munkások önsegélyező szervezete,' 450 éves múltra tekinthet vissza. A hámori társládába a munkás fizetésének minden forintja után 2 krajcárt fize­tett be. Ez volt az úgynevezett társláda-krajcár. Ezek a krajcárok pár évtized múltán jelentős összeggé növekedtek azzal a céllal, hogy abból kapjon a mun­kás ingyenes orvosi- és gyógyszerellátást...” Társadalmunkban e gondot a népi állam levette a dolgozók válláról. Ezen túlmenően a gyár évről évre sok millió forintot fordít a munkások gyógykeze­lésére, a balesetmegelőzésre, az egészségvédelemre. gek építésénél, az ú.i beren­Tíz üzemi orvosi rendelő A gyár dolgozói még em­lékeznek rá, hogy a központi orvosi rendelő az I-es kapu melletti földszintes épületben volt. Felszerelése eléggé gyen­ge és nyomorúságos volt. Dr. Tóth Arthur, az üzem főor­vosa elmondotta, hogy haj­nal 3—4 órakor már meg­kezdték a rendelést, s ez es­te 10 óráig tartott. Ügyeletes szoba, fektető nem volt. A hatvanas évek elején az I-es kapu túlsó oldalán ké­szült el egy négyemeletes épület. Itt alakítottak ki kor­szerű berendezésekkel 4 or­vosi rendelőt. Egy sor géppel, berendezéssel — röntgennel, EKG-val, kvarclámpákkal, inhalátorokkal — szerelték fel. A környezet, — beleért­ve a várócsarnokot is — már külsőségekben is jobb érzést kelt az emberekben. Hosszú évekig gondot oko­zott, hogy nem volt elég or­vos, 3—4 mindig hiányzott. A múlt év végén 3 ifjúember érkezett, s ma — a főorvos mellett — 9 orvos, összesen őO egészségügyi dolgozó gyó­gyít, ápol, segít a balesetek meggátlásában, az egészség- védelemben a kohászoknak. A központiak mellett 6 or­vosi rendelő működik lent az üzemegységekben. — Nagy apparátussal, nagy lelkesedései és eredménnyel dolgozunk — mondja Tóth főorvos. — Fő tevékenysé­günk a gyógyító és a meg­előző munka. Az 50 egészségügyi dolgo­zóra váró nagy feladatokat jellemzi, hogy a munkára je­lentkezés kezdetével a nyug­díjazásig, a gyárból való el­távozásig, végig figyelemmel kísérik a dolgozók életét. Felvételkor az előzetes al­kalmassági vizsgálatokon akarja megismerni az orvos a dolgozót. A munka-pszi­chológiai osztállyal együtt­működve döntenek — szük­ség esetén —, hogy a jelent­kező dolgozó képes-e ellátni azt a munkát, amelyre vál­lalkozik. Különös figyelem­mel kísérik a fiatalok, a nők, főleg a terhes anyák életét. Éjjeli műszakon például fia­talkorú csak egészségügyi en­gedéllyel dolgozhat. Egyéb­ként is kéthavonként kötele­ző .orvosi vizsgálaton kell a fiataloknak részt venniük. A gyár egészségügyi dol­gozói voltaképpen 84 ezer ember egészsége fölölt ör­ködnek. Ugyanis nemcsak a kohászokkal kei) törődniük, hanem kivétel nélkül minden emberrel, aki a gyár hatás­körében — például alvállal­kozóként — dolgozik. Ezen túlmenően ellenőrzéseket vé­geznek a vasgyári lakótele­pen. ellenőrzik a vidéken la­kó táppénzes betegeket; nincs-e szükségük szanatóri­umi vagy egyéb gyógykeze­lésre. Galambok helyeit műszerek Még nem is olyan régen tisztes számiban neveltek ga­lambokat a gyárban. Ezek töltötték be a védőmüszer szerepet. Ha a nagyolvasztó­ban például az ott tanyázó galambok összecsuklottak, le­zuhantak, akkor tudták meg, hogy valahol gázszivárgás van, veszélyben van a dol­gozók élete. Az egészségügyi dolgozók — a KÖJÁL-lal együttmű­ködve —, ma már modern műszereikkel vizsgálják elemzik a levegő szennye­zettségét. Gyakran tartanak úgynevezett mun ka terhelési vizsgálatot, műszerekkel el­lenőrzik, hogyan hatnak ki a dübörgő gépek, a zúgó, za­katoló berendezések a dolgo­zók egészségére. Évente 100—120 ezer em­bert vizsgálnak, gyógykezel­nek, elsősegélyt nyújtanak stb. Az erő jelentős részét a megelőzésre fordítják. A napi 9 órai rendelési idő alatt az orvosok valójában öt órán át tartanak rendelést, s 4 órán keresztül benn vannak az üzemben, ahol a szilikó­zistól kezdve a védőételig, -italig ezer tennivalóval fog­lalkoznak. Termelés és e ffészségvédelcm — A vállalat a lehetősé­gekhez mérten maximális se­gítséget igyekszik megadni munkánkhoz. Tóth főorvos ezt sok tény­nyel támasztja alá. Új egysé­dezéselc üzembe helyezésénél a gyár vezetői rendszeresen kikérik az orvosok vélemé­nyét. Az elektroacélmű üzem­be helyezése előtt például mind a vezérigazgató, mind a helyettese többször a helyszínen konzultált a főor­vossal. Bár még messze van a nemesacél-hengermű üzem­be helyezése, de már ott is többször jártak. Korábban közismerten igen sanyarú, nyomorúságos kö­rülmények között dolgoztak a nők a durvacsiszolóban. Az új csiszoló tervezésénél, épí­tésénél a termelékenység mellett vagy előtt a leglé­nyegesebbnek az egészségvé­delmet tartották. Az egyik importgép típus például ilyen vonatkozásban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, így szerezték be a félauto­mata gépeket az NDK-bóL Van eset, hogy új gép, be­rendezés vagy éppen új anyag használatánál később ütközik ki az ártalmasság. Ilyen eset volt például az ön­tödékben. Az egészségügyiek kérésére és javaslatára a vál­lalat kísérletkutatói olyan újabb eljárást dolgoztak ki, amely alapján kiküszöbölték — ez esetben a fenol-ártal­makat. Az egészségügyi szempon­tok érvényesülését fejezi ki az is, hogy az elmúlt évben üzembe helyezték — sok mil­lió forintos beruházással — a víztisztító-berendezést. En­nek hatását már a Szinva tisztább vizénél is érzékel­hetjük, hiszen innen is eltűnt a fenol. Céhk. tennivalók Az LKM, a kohászat sajá­tosságából adódva korántsem tud biztosítani mindenütt megfelelő egészségügyi körül­ményeket. A legtöbb gondot a levegő szennyezettsége, s a nagyolvasztónál például a le­vegőben lebegő por okozza. A vállalat kidolgozta az öt év­re ^esedékes munkásvédelmi szociális tervét. Ennek tanú­sága szerint kisebb, vagy na­gyobb fejlesztéssel, de végső fokon sok-sok milliót fel­emésztő beruházással próbál­nak egészségesebb munkakö­rülményeket teremteni. Eb­ben többek között ilyen kité­tel szerepel: „Az üzemegész­ségügyi megelőző intézkedé­sek fejlesztése érdekében a különféle orvosi műszerek be­szerzésére. valamint az üzem­orvosi rendelők és a mentő- állomás fenntartására 5 mil­lió 500 ezer forintot fordí­tunk ... A Szinva-patak egészségtelen szennyeződésé­nek megszüntetése érdekében a szennyvíztisztító berendezé­seinket korszerűsítjük, amely­nek költségkihatása 15 millió torint... Dolgozóink utóke­zelése és egészségének hely­reállítása érdekében az éjjeli szanatórium fenntartására 6 millió forintot fordítunk." Ez a néhány kiragadott mozzanat igen sokat mond. Arra utal, hogy az üzemben nagyon is törődnek a dolgo­zók egészségvédelmével és gyógykezelésével. Ennek ér­dekében hozták létre a gyári fürdőben — hévízi iszappal — az iszapfürdőt. Adott eset­ben' gondoskodnak róla. hogy a beteg szanatóriumi beuta­lót kapjon Balatonfüredire, Hévízre, Kékesre. S talán egyedülálló, hogy a diósgyőri kohászat éjjeli szanatórium­mal rendelkezik. Ennek igen nagy előnye, hogy a dolgo­zók, a munkából való kiesés nélkül kapnak szanatóriumi ellátást, gyógykezelést. Kísérletek, lejlesztések Említettük, hogy a gyárban rendszeresen végeznek szili­kózis-vizsgálatot. A közpon­ti rendelőben most alakítják ki több százezer forintos költséggel az elektronikus ionizációs szobát. Itt nyújta­nak majd gyógykezelést az olyan dolgozóknak, akiknél már érezhető a porártalom ilyen, vagy olyan hatása. Ugyancsak most alakítják ki a funkciós laboratóriumot, Itt végzik majd az emberi tel­jesítőképesség vizsgálatokat, a terhelésvizsgálatokat. Végső soron ez azt segíti élő, hogy minden dolgozó a neki leg­jobban megfelelő munka­helyre kerüljön, s ez különö­sen vonatkozik a rehabilitá­ciós, az utókezelésre szoruló betegekre. Dr. Tólli Arthur elmondja, hogy jelenleg érdekes dolog­gal kísérleteznek. A kohá­szatban különösen a kemen­céit, az olvasztók mellett, az öntödékben a nagy meleg miatt az emberek sok folya­sében. déltot használnak. Vannak dolgozóit, akik műszakonként 6—10 liter szódavizet, vizet is elfogyasztanak. A gyárban jelentős meny- nyiségű védőételt s -italt ad­nak a dolgozóknak. Az egész­ségvédelem érdekében a kü­lönböző üzemegységekben a hűtőgépek és a víz hűtését célzó átfolyás hűtőberendezé­sek egész sorát állították be. és még több tucat ilyen be­rendezést vásárolnak. Az említett kísérlettel — külön­böző növényi eredetű szörpök alkalmazásával — azt akar­ják elérni, hogy a dolgozó ténylegesen csak annyi folyadékot kívánjon, s kapja meg a telítettség érzését, amennyire valójában szüksé­ge van, Ennek sikeres meg­valósulása igen sok megbete­gedésnek veheti elei*'. A vállalatnál — mint em­lítettük —, ötéves munkás- védelmi. szociális és kulturá­lis intézkedési tervet dolgoz­tak ki. A sok között a dol­gozók egészségének óvása érdekében pusztán védöétel és -ital biztosítására, a szik- vízüzem fenntartási költsé­geire 15 millió forintot szán­nak. A szikvízelőállitás, a védő­étől és -ital tárolás körül­ményeinek megjavítása érde­kében uj, korszerű szikviz­4 rehabilitációs munkáról A gyár szakszervezeti ta­nácsának a nemrégiben meg­tartott küldöttértekezletre készített beszámolóban a sok között ezeket olvashat­juk: „Igen sokrétű egészségügyi és munkahelyi feladat a csökkent munkaképességű dolgozók védelme, megfelelő foglalkoztatása, rehabilitálá­sa. Ennek a munkának vál­lalatunknál már hagyomá­nyai vannak. 1967-ig vállalatunknál csak egy rehabilitációs bi­zottság működött. Vállala­tunk nagysága, s a munka hatékonyságának fokozása szükségessé tette e tevékeny­ség átszervezését, amelyet 1967-ben hajtottunk végre. Azóta minden gyáregységnél működik rehabilitációs szerv, amelyet saját területükön, mint elsőfokú bizottság ön­állóan végzik munkájukat. E gyáregységi szerv munká­ját a vállalati rehabilitációs bizottság koordinálja és irá­nyítja, és egyben, mint má­sodfokú bizottság működik. E szervek minden csökkent munkaképességű dolgozó ügyében a. gondos elbírálás alapján döntenek. Döntéseik­nél figyelembe veszik a dol­gozó teljesítőképességét, szak­mai felkészültségét stb. A jö­vőben törekedni kell a re­habilitálásra szoruló dolgozók szakmai átképzésére, hogy teljes értékű munkát tudja­lak végezni." üzemet létesítenek, és erre 2 millió forintot fordítanak. A vállalat dolgozói részére — az, előírásoknak megfelelően — munkaruhára, védőöltözet­re és védőfelszerelésekre 60 millió forintot terveztek. A dolgozók nyáron hideg ivó­vízzel való ellátásának biztosítására újabb 50 átfo- 1.VÓS vízhűtőt és az ételek tárolására 50 ipari és háztar­tási hűtőszekrényt szereznek be. A gyár üzemorvosi rendelőiben a modern gépek egész sora segíti a gyógyítást, a beteg­ség megelőzését. Képünk: a modern röntgen a megelőzés szolgálatában. tA.i Csak mozzanatokat ragadtunk ki a Lenin Kohá- szati Mjívek orvosainak, egészségügyi dolgozóinak IK! hasznos, eredményes, sok fáradtságot, küzdelmet és felelősséget kívánó munkájából. Am ez is. mint csepp a tengerben, képet ad munkájukról, ember­iig ség ükről, sikereikről, gondjaikról, s tennivalóikról. Diathermia-kczelcs alkalmazásával segítenek az egészség­ügyi dolgozók a kohászok ízületi bántalmainak megszfinteté­Az eqészséqüvyi helyzet javításáért egészségéért

Next

/
Oldalképek
Tartalom