Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-21 / 44. szám

I —— É5ZAK-MAGYARORSZÁG Mit mond a paragrafus? Új jogszabályok ismertetése 1971. febr. 21., vasárnap Közlemény az országgyűlési képviselők és tanácstagok általános választásának kitűzéséről A lakásokról A február 8-i Magyar Köz­lönyben egy törvényerejű, két kormány- és tíz minisz­teri, illetve együttes minisz­teri rendelet jelent meg. A rendeletek ez év július 1-én lépnek hatályba. Olvasóink kérésének eleget téve, több sorozatban ismer­tetjük a vonatkozó jogsza­bályok legfontosabb rendel­kezését. A lakásépítési hozzájárulásról és használatbavételi díjról 1971. július 1-től — az át­meneti és szükséglakások ki­vételével — az új tanácsi bérlakás kiutalása esetén egyszeri lakásépítési hozzá­járulást, megüresedett taná­csi bérlakás kiutalása eseté­ben pedig egyszeri lakás hanszálatba vételi díjat kö­teles a bérlő fizetni. (A 2/1971. Korm. és a 2/1971, ÉVM—PM. sz. rende­letek vonatkoznak a vállala­ti bérlakásokra is.) A lakás használatba vételi díj pl. a városokban és ki­emelt településeken; 2 szo­bás, összkomfortos lakásnál 24 ezer, komfortosnál 21 ezer forint. A díj mértéke attól függ, hogy fővárosban, városban és kiemelt településen, vágj’ községben utalják ki a lakást és annak komfortfokozatá­tól. A lakás használatba vételi dijat a helyi tanács, a lak­bérövezetnek megfelelően, 10 százalékkal növelheti. A dijat legfeljebb 10 szá­zalékkal lehet csökkenteni, ha pL alagsori, terepszint alatti, a zárt udvarra néző (árnyékos), a felvonó nélkü­li IV., vagy ennél magasabb emeleti lakásoknál stb. A lakás használatba vételi díjat nem kell megfizetni, ha az új tanácsi bérlakást a bér­lő létesítette, a lakáscseré­nél, a cserelakásnál, megha­tározott idejű kiutalásoknál stb. Tanácsi bérlakásoknál beszámítják a fizetendő díj­ba -r. a többek között — a leadott előző bérlakásnál megállapított összeget. Kedvezmények SzociMpolitiltai kedvez­mény illeti meg a bérlőt az általa eltartott, és vele közös háztartásban élő gyermekek és más családtagok után. A kedvezmény mértéke; egy gyermek után 20 száza­lék, a további gyermekek után — gyerekenként — 25 százalék, más családtag után — személyenként — 20 szá­zalék. Megemlékezés a Vörös Hadseregül A mádi szovjet, helyőrség katonáit tegnap, február 20- án. a Vörös Hadsereg meg­alakulásának 53. évforduló­ja alkalmából vendégül lát­ták a sátoraljaújhelyi Köz- gazdasági Szakközépiskola és a Kossuth Gimnázium KISZ-szervezetének tanulói. Az ünnepségen részt vettek a város gazdasági és politi­kai vezetői is. Az ünnepélyes megemlé­kezésen a két iskola diákjai színvonalas műsorral ked­veskedtek a vendégeknek. Az alkalomhoz illő versek és dalok szép emléket állítottak a szovjet hadsereg hőstettei­nek. A kedvezmény mértéke a lakás használatba vételi díj 80 százalékát nem haladhat­ja meg. A fiatal házaspár részére — kérelmére — a kedvez­ményt két gyermekig meg kell előlegezni. Az előlegezés időtartama; egy gyermek után 3 év, két gyermek után 6 év. Ez a kedvezmény csak a 35. élet- 1 éven aluli házaspárokat ille­ti meg. A szociálpolitikai kedvez­mény szempontjából a bérlő által eltartottnak kell tekin­teni: a vér szerinti, örökbe fogadott és nevelt gyerme­ket, ha 16. életévét még nem töltötte be (tovább tanulók­nál a korhatár 25. életév); a bérlő kereső tevékenységet nem folytató házastársát (élettársat is), ha otthon leg­alább két, családi pótlékra jogosult gyermeket gondoz, vagy más, ápolásra szoruló, munkaképességét elvesztett 60 éven felüli férfi, 55. élet­éven felüli nő hozzátartozót ápol; a bérlő szülőjét és nagyszülőjét, ha az előbbi korhatáron túliak, és mun­kaképességüket legalább 2/3 részben elveszítették. . Lehetősége lesz a lakás­ügyi hatóságnak arra, hogy a félkomfortos és komfort nél­küli lakások kiutalásánál — meghatározott feltételek ese­tén — a díj megfizetését el­engedje. A bérlő kérelmére a díj fizetésére részletfizetési kedvezményt vagy halasztást is lehet adni. A nem állami lakás bérbe­adása esetében is van lehe­tőség rá, hogy a bérbeadó és a bérlő a bérleti szerződés­ben lakás használatba véte­li díj fizetésében állapodja­nak meg. Az összeg nem le­het magasabb az állami la­kások díjánál. A lakás használatba vételi díjat — nem fizetés esetén — közadók módjára, be le­het hajtani, a lejárt össze­gek után évi 6 százalékos kamatot kell fizetni. Dr. Sass Tibor (Folytatjuk) (Folytatás az 1. oldalról) felvenni. A végrehajtó bi­zottság az általa alaptalan­nak tartott kifogásokat elbí­rálás céljából átteszi a já­rásbírósághoz, amely a be­érkezéstől számított 3 napon belül nem peres eljárásban népi ülnökök közreműködé­sével, szükség esetén az ér­dekeltek meghallgatása után végérvényesen határoz. A végrehajtó bizottság a kifogások, illetőleg a járás- bíróság határozata alapján és hivatalból módosított név­jegyzéket — a pótnévjegy­zékkel együtt — 1971. ápri­lis 10—14. között ismét köz­szemlére teszi. Ha választójogosult sze­mély a választók névjegyzé­kének összeállítását köve­tően állandó lakóhelyét meg­változtatta, az új lakóhelye szerint illetékes végrehajtó bizottságtól kérheti felvéte­lét a választók névjegyzéké­be. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely sze­rint illetékes végrehajtó bi­zottság által kiadott igazolási arról, hogy a kérelmezőt a választók névjegyzékébe fel­vették. A választási szervek A választásokat különböző, társadalmi jellegű választási szervek: választási elnöksé­gek, országgyűlési választó­kerületi bizottságok és sza­vazatszedő bizottságok bo­nyolítják le. Az Országos Választási El­nökség 1971. március 8-án alakul meg. Tagjait a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának elnöksége jelöli ki. Az Országos Választási Elnök­ség tagjai a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt tesznek esküt. Az Or­szágos Választási Elnökség az ország egész területéin őr­ködik a választások törvé­nyessége felett; feladata a többi között a helyi válasz­tási elnökségek és az or­szággyűlési választókerületi bizottságok munkájának irá­nyítása. Ezenkívül elfogadja és nyilvántartja az ország­gyűlési képviselőjelölteket, közhírré teszi a választás országos eredményét. 1971. március 8-án a fővá­rosban, valamennyi megyé­ben, városban, fővárosi ke­rületben és községben vá­lasztási elnökségek alakul­nak. A helyi választási el­nökségek tagjait a Hazafias Népfront illetékes bizottsá­gai jelölik ki. A helyi vá­lasztási elnökségek tagjai az illetékes tanácselnök előtt tesznek esküt. Főbb felada­taik: működési területükön őrködnek a választások tör­vényessége felett, közzéteszik az egyes tanácsi választóke­rületek jelöltjeinek nevét, megállapítják a tanácsi vá­lasztások összesített eredmé­nyét és szükség esetén pót­választást tűznek ki. Minden országgyűlési vá­lasztókerületben ugyancsak 1971. március 8-án a válasz­tások levezetésére választó- kerületi bizottságot kell ala­kítani. Az országgyűlési vá­lasztókerületi bizottságok tagjait a Hazafias Népfront megyei, illetőleg fővárosi bi­zottsága jelöli ki. Az ország- gyűlési választókerületi bi­zottságok tagjai ugyancsak az illetékes tanácselnök előtt tesznek esküt. A választóke­rületi bizottság látja el az országgyűlési képviselő vá­lasztásával kapcsolatos teen­dőket. A kormányrendelet intéz­kedik a szavazókörök kiala­kításáról és a szavazatszedő bizottságok megalakításáról is. A Hazafias Népfront he­lyi bizottsága javaslata alap­ján a válaszitási elnökség 1971. április 14-én alakítja meg a szavazatszedő bizott­ságokat, "ezeknek tagjai ugyancsak az illetékes ta­nácselnök előtt esküt tesz­nek. A szavazatszedő bizott­ság a választás napján leve­zeti a szavazást, gondosko­dik a szavazás lebonyolítá­sának törvényességéről és zavartalanságáról, megálla­pítja továbbá a szavazókör­ben a választókerületek sza­vazási eredményét. i jelölés A kormányrendelet a kö­vetkezőkben a jelöléssel kap­csolatos feladatokat szabá­lyozza. A választásokat a képviselőjelölt, illetőleg a helyi (községi, nagyközségi városi, megyei városi, fővá­rosi kerületi) tanácstagjelölt jelölése előzi meg, ez válasz­tókerületenként történik. A törvény értelmében egy vá­lasztókerületben egy vagy több személy jelölhető. Az országgyűlési képviselőjelöl­tek és a tanácstagjelöltek jelölési jogát a választópol­gároknak a lakóterületeken, továbbá az üzemekben, a vál­lalatoknál, termelőszövetke­zetekben, állami gazdasá­gokban, a hivatalokban és intézményekben, valamint a fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél március 15—31 ' között tartott jelölőgyűlései gyakorolják. A jelölőgyűlé- seken a jelöltekre a Hazafias Népfront szervei, a társadal mi szervezetek, az üzem (ter­melőszövetkezet, más szerv) dolgozóinak közössége, ille­tőleg tagsága, továbbá bár­mely választópolgár javasla­tot tehet. A jelölőgyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai, a választási el­nökségek és az országgyűlé­si választókerületi bizottsá­gok közreműködésével szer­vezik. A szavazás A kormányrendelet a to­vábbiakban a szavazással, a szavazatok összeszámlálásá- val és a választás eredmé­nyének megállapításával fog­lalkozik. A választási elnökségek 1971. április 15-én választá­si hirdetményt tesznek közzé, amely tartalmazni fogja a szavazás kezdetének és be­fejezésének időpontját, a sza­vazókörök sorszámát és te­rületi beosztását, a szavazó­helyiségek pontos megjelölé­sét, továbbá azt, hogy az egyes szavazókörökben mely választókerületók választói szavaznak. A szavazás ápri­lis 25-én 6 órától 18 óráig tart. Abban az esetben, ha a névjegyzékbe felvett vá­lasztók valamennyien sza­vaztak, a szavazatszedő bi­zottság 18 óra előtt is lezár­hatja a szavazást. A kormányrendelet részle­tesen tartalmazza a szava­zatok összeszámlálásának rendjét, szól a választás eredményének megállapításá­ról és úgy intézkedik, hogy a megválasztott képviselők­nek és tanácstagoknak a mentátumot (megbízólevelet) április 28-ig kell átadni. Esem ény ékről RÖVIDEN Az Egyesült Államokban tartózkodó Walter Scheel nyugatnémet- külügyminisz­ter látogatást tett U Thant ENSZ-főtitkárnál Beszédet mondott Edward Gierek, a LEMP KB első titkára pénteken, a katowicei vajdaságban ta­lálkozott a sziléziai bányász és kohász élmunkásokkal. A KB első titkára mindkét ta­lálkozón beszédet mondott. Nyílt Sevél Szufanuvong herceg, » Laoszi Hazafias Front Pártja Központi Bizottságának el­nöke nyílt levélben szólítot­ta fel az amerikai népet, hogy vessen gátat a dél- vietna’ zsoldosok dél-lao­szi inv^.lójának. Javaslat A Conakry-i rádió egy, péntek esti adásának alap­ján közölte a Reuter, hogy Sekou Touré guincai elnök javasolta egy összafrikai párt megalapítását, amely soraiba tömörítené a konti­nens valamennyi haladó pártját. Imperialista próbálkozás A Palesztinái állam létre­hozásának terve része annak az imperialista próbálkozás­nak, hogy a Palesztinái nép harcát eltérítsék a fő céltól, országa felszabadításától — jelentette ki Jahja Hamuda, a Palesztinái nemzeti tanács (parlament) elnöke. Nagyon sajnálja René Tamásiul, az UDR főtitkára levelet intézett Pompidou elnökhöz, s abban leszögezte: nagyon sajnálja, hogy legutóbbi sajtóértekez­letén „gyávának” nevezte a francia bírói kart, és ezt a kifejezését visszavonja. Megjelent A napokban látott napvi­lágot — a Munkaügyi Mi­nisztérium kiadásában — a pályaválasztási felelősök ké­zikönyve. a 420 oldalas kö­tet a pályaválasztást segítő munka különböző — pedagó­giai, pszichológiai, orvos­egészségügyi, szociológiai stb. — oldalait ismerteti meg olvasójával. Fontos tanácskozás Jasszer Arafat elnökleté­vel szombaton összeült Da- maszkuszban a Palesztina) Ellenállás Központi Bizott­sága. A küszöbön álló két fontos Palesztinái tanácsko­zás közül ez az első; ezt kö­veti majd február 27-én Kai­róban a palesztinaiak „szám­űzött parlamentjének” a Pa­lesztina! Nemzeti Tanácsnak az ülésszaka. A császár útnak indul A tokiói császári udvar egy szóvivőjének szombati közlése szerint Hirohilo la­pén császár azt tervezi, hogy ez év őszén látogatást .tesz három európai államban. Hi- rohito utoljára 1921-ben, trónörökösként iárt Európá­ban. VILAGHIRADÓ Abban a történelmi folya­matban. amely Európa béké­jének szavatolásához, bizton­ságánál): megszervezéséhez vezet, a hét a Varsói Szerző­dés tagállamainak bukaresti külügyminiszteri értekezleté­vel újabb szakaszt nyitott meg. A hét külügyminiszter a román fővárosban meg­rendezett kétnapos értekez­letén egyhangúan jutott ar­ra a következtetésre, hogy az egy hónap híján éppen két esztendeje megfogalmazott javaslatnak, az összeurópai értekezlet gondolatának meg­valósítása érdekében most már el kell következniük a több oldalú tanácskozások­nak. A Varsói Szerződés orszá­gainak külügyminiszterei Bu­karestben az európai hely­zet alapos elemzése után ar­ra a következtetésre jutottak, hogy az eddigi, kétoldalú megbeszélések után a sokol­dalú tanácskozások követ­kezhetnek. (Persze nem a „mindent vagy semmit” elve szerint: igenis lesznek, le­hetnek további, külön, kettős eszmecserék is; éppen a ma­gyar diplomácia szolgáltat erre példát, amikor külügy­miniszterünk, Péter János, a közeli napokban a dán fővá­rosba utazik hogy koppenhá­gai kollégájával a két orszá­got -érdeklő kérdéseken túl, megvitassa az európai biz­tonság és együttműködés kér­déseit, az összeurópai kon­ferencia előkészítésének ügyét.) 1969. márciusában, amikor az emlékezetes „budapesti felhívás” elnhangzott, tudni­való volt, hogy hosszú és fá­radságos az út, amely a fel­hívásban foglalt szocialista javaslatok elfogadásáig, meg­valósulásáig vezet. Minden­kinek számolnia kellett az­zal. hogy elsősorban az Egye­sült Államok fogja ellenez­ni a terv életre keltét. Azt is várni lehetett, hogy Wa­shington a NATO-t fogja felhasználni a szocialista or­szágok kezdeményezésének elutasítására, vagy legalább­is az értekezlet összeültének halogatására. A NATO — az amerikaiak nyomására — az európai konferencia egyik előfeltéte­lévé tette, hogy előrehaladás történjen a Nyugat-Berlin Tito elnök kétnapos alexandriai látogatása után visz- szaérkezett Kairóba, ahol a pályaudvaron Anvar Szá­dat államfő fogadta. vitás ügyeinek rendezésére hivatott négyhatalmi, nagy­követi szinten folyó megbe­széléseken. Ezen a héten ju­tott el a szovjet, az ameri­kai, az angol és a francia nagykövet a 15. üléshez. A kiszivárgott hírek szerint van előrehaladás... Willy Brandt nyugatnémet kancel­lár úgy is nyilatkozott, hogy most már igazi tárgyalás­ról lehet beszélni Nyugat- Berlinben. Brandt szavakban kifeje­zésre juttatja hogy a négy­hatalmi megállapodás után Bonn kész lenne az NDK-val tárgyalni Nyugat-Berlinről. Elsősorban az oda vezető utak „szabadságáról”. Míg Európában a diplomá­ciai küzdelem békés formái jelentkeznek, Délkelet-Ázsiá- ban tovább dörögnek a fegy­verek, a Közel-Keleten pe­dig eltelt a fegyvemyugvás 30 napjából az első 15 Mindkét vonatkozásban a váraszói hangulata a ' »1- lemző. Indokínában azt fi­gyeli a világ, miként alakul a laoszi borii helyzet, s hr — a Nixon által májusra be­ígért „pacifikáció” mit je­lent majd a gyakorlatban? Az amerikai elnök nem átal- lotta fenyegetéseit kiterjesz­teni a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságra ' . A Közel-Kelettől várt hír: Izrael kormánya mit vála­szol .Tarring közvetítő ja­vaslatára, amelyet az Egye­sült Arab Köztársaság hal­landó elfogadni. A jövő hé­ten, alighanem az izraeli vá ­lasz ismeretében, éppen a Közel-Kelet helyzetéről kell majd bővebben beszélnünk. Takács Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom