Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-03 / 28. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1971. február 3., szerda Debreceni testvérlapunk, a Hajdú-Bihari Napló egyik legutóbbi számában liényci József kollégánk a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett tapasztalatairól számolt be. A nagyszabású cikk képet ad az egyetem oktatási-nevelési feltételeiről, a jelentkezésekről, a hallgatók ellátásáról és egyéb, a pályaválasztás előtt álló fiatalokat is érdeklő kérdésekről. Tekintettel arra, hogy a Miskolcon és Borsod megyében érettségizők, illetve tudományegyetemre jelentkezők döntő többsége a területi hovatartozás miatt Debrecenben érdekelt, szükségesnek tartjuk e cikk legfontosabb részeinek kivonatos közlését. ' A Kossuth Lajos Tudományegyetem két karán — a bölcsészettudományi és természettudományi karon — elsősorban középiskolai tanárokat képeznek. A bölcsészkaron elnyerhető képesítés nagyrészt ismert, a természettudományi karon tanári szakokon matematika, fizika, ábrázoló geometria, földrajz, kémia, biológia szakos képzés nyerhető a felsorolt tárgyak megfelelő párosításában, azonkívül megtalálható ezen a karon nem tanári szakon matematikus-, _ fizikus- és vegyészképzés. Az adott szakmák legjobb szakemberei — kiváló tudósok, pedagógusok — dolgoznak oktatóként és kutatóként az egyetem karain, illetve az egyes szakokon. Az egyetemen folyó tudományos munka lehetővé teszi, hogy az erre rátermett fiatalok va- | lóban országos, esetenként nemzetközi szintű kutatási tevékenységbe- kapcsolódjanak be, már hallgató korukban. A mélyebb elméleti kép- ziésen kívül több idő jut a gyakorlati képzésre is, hiszen az ötödik év a tanároknak lényegében gyakorló esztendő, amelyben oktatási tapasztalatokat szerezhetnek. A debreceni egyetem helyét és szerepét felesleges hangsúlyozni. Tudományos rangjára jó bizonyíték, hogy 330 oktatójából 5 akadémikus, illetve levelező tag, 19 a tudományok doktora és 56 kandidátus. A tudományos munkát dicséri, hogy igen sok másutt dolgozó, itt végzett tanár, vagy szakember az egyetemen szerez \d oktori címet, ehhez segítséget is kap. Jelenleg 1700 hallgatója van az egyetemnek, köztük '166 az elsőéves. Tavaly a bölcsészkaron két és félszeres volt a túljelentkezés, ugyanakkor a természettudományi karon csak 1.18- szoros. Ez az országos adatokhoz képest is alacsony, és a természettudományi taron egy-két szak kivételével minden, a felvételi vizsga követelményeinek megfelelő hallgató felvételt nyert. Kevés a jelentkező jelenleg még a természettudományi karra, elsősorban a nem tanári matematika szakra, és a matematikával párosított tanári szakokra. S mert alacsony a jelentkezés, kisebb az egyetem válogatási lehetősége, ez viszont a távlatokban jelenthet majd gondot. Köztudott, hogy á tu- domány os-technikai forradalom előrehaladásával mind több szükség .lesz az ilyen képzettségű, magasan kvalifikált szakemberekre. Például a számítástechnikai program alapvetően befolyásolja a népgazdaság és a tudományok gyakorlati alkalmazásának helyzetét, es ez olyan feladatot ró a debreceni egyetemre, hogy további szakembereket képezzen ezen a területen, Illetve a továbbképző tanfolyamokon átképzést Diztosttson a korábban végzetteknek. A# Kossuth Lajos Tudományegye- ^ lemnek öt év alatt 250 nem tanár szakos matematikust kell képeznie üzemek, tudományos kutatóintézetek, számítóközpontok és más területek részére. Ehhez az szükséges, hogy évente legalább 70—80 jelentkező legyen erre a szakra, közülük megnyugtató színvonalon választhatták ki az 50 felveendőt. A cikk részletesen vizs- gálgatja, miért kevés a jelentkező, és okként többek között a nagyobb választási lehetőséget, a felsőíoKü képzés erős megosztottságát jelöli meg. Megállapítja, hogy nagy a középiskolások ,,szóródása”, s ez nem is mindig jó irányú. Sok érettségizett, és köztük — sajnála- ! fos módon — a legtöbb eset- { ben tehetséges munkás- és paraszt származású gyermek i azonnali pénzkeresetet biz- [ tosító pályákra lép. vagy j olyan felsőoktatási formát | választ, ahol hamarabb szerezhet diplomát, és kereseti lehetőségei nem sokkal kisebbek. Szerepet játszik a j szerény méretű jelentkezés- | ben a pedagógusok társadalmi presztízsének, élet- és munkakörülményeinek jelenlegi helyzete is. Szóvá teszi a cikk ennek kapcsán az egyetemet végzett fiatalok i kereseti viszonyainak anomá- I liáit, ami különösképpen a munkás- és parasztszülőknél visszariasztó tényezőként is jelentkezik. Harmadik nagyobb fejezetében a cikk az egyetemi ellátás. illetve az utána való elhelyezkedés gondolatkörét elemzi. Igen jók az egyetemen az ösztöndíj-lehetőségek is. A természettudományi kar 980 hallgatójából jelenleg 685 kap szociális ösztöndíjat, 489 tanulmányi és 82 társadalmi ösztöndíjat. Jelenleg 596-an laknak közülük kollégiumban. A kar hallgatói közül az elmúlt évben 204-en jártak külföldön. Rendkívül sok kiemelkedő szintű kulturális és sportle-, hetőség várja a hallgatókat. A diploma utáni elhelyezkedési lehetőségek igen megnyugtatóak. A természet- tudományi kar hallgatóinak perspektívája lényegében azonos a mérnökökével. A matematikusoké szinte korlátlan, ötszörös az igény a végzettekhez képest. A vegyészekre fejlődő vegyiparunk tart igényt, s azt. talán említeni sem kell, hogy az e szakokon végzett talárok mind elhelyezkedhetnek. Az ösztöndíjas gyakornokok száma a természettudományi Icaion megnégyszereződött, s egyre többen doktorálnak a fiatal szakemberek közül. Érvényesül a fizikai dblgo- zók gyermekeinek fokozott segítése is. az egyetemen alkalmazott fiatalok többsége például ilyen származású. A cikk megállapítja, hogy az egyetem törekvései, a népgazdaság igényei. azért nem esnek mindig egybe a szülök és fiatalok szándékaival. mert sem a szülők, sem a diákok, de még a középiskolák sem ismerik eléggé az egyetem munkáját, nn- nak perspektíváját mind az egyén, mind a társadalom életében. Ezért kívánja az egyetem többek között a vonzási köréhez tartozó középiskolákat is felkeresni. A debreceni lap cikke természetesen részletesebb elemző módon foglalkozik mindazokkal a kérdésekkel, amelyek az egyetemre és elsősorban a természettudományi karra történő jelentkezést segíthetik, a jelentkezők számát és választókat emelhetik. A miskolci és borsodi érettségizőknek és szüleiknek Ügyeimébe ajánljuk e, fentiekben vázlatosan ismertetett tudnivalókat, hiszen az elkövetkező hetekben kell az érettségizőknek dönteniük pályaválasztásukról. Ahhoz pedig mindezt jó tudni a debreceni egyetemről. Ha nem is teljes megelégedettség, vagy lelkesédes jellemzi azt a beszélgetést, amelyet az edelényi járás könyvtárainak helyzetéről folytattunk néhány emberrel, annyi föltétlenül megállapítható: az elmúlt év is gyarapodással járt, és az idei év tervei ugyancsak előbbrelé- pést eredményezhetnek. IhŐ környezetijén Újabb községek léptek, vagy lépnek be azok sorába, amelyek illő környezetben fogadhatják az olvasókat, s könyveket szeretőket. Szaporodtak a könyvtárak, a könyvtáraknak kellő helyet biztosító létesítmények. Eloldván és Bódvalenkén nemrégiben készültek el az új létesítmények. A bódvalenkei- nek csupán a berendezésére 80 ezer forintot költöttek. Szendrőn, Felsőnyárádon, Alsótelekesen. Szölősardón ugyancsak hamarosan megteremtik a szép könyvtár feltételeit, az épülő, új művelődési otthonokkal. Bizonyítgatni is fölösleges, hogy egy új, szép létesítmény vonzó hatása mennyivel nagyobb lehet, mint égy szükségmegoldásból könyvtárnak kinevezett, „másra sem jó' helyiség. Külön szót érdemel á rakásai könyvtár ügye, melyről már többször is cikkeztünk. A faluból elszármazott öreg amerikai munkástól való dollár-segítséggel épülő könyvtár elkészítését az egyik i-z építőbrigádja vállalta el, de a brigádnak az elmúlt év tavaszi, ünnepélyes alapkőletételénél többre nem nagyon futotta erejéből. Az Edelényi járási Tanács Végrehajtó Bizottsága azonban még időben közbelépett. A könyvtár építését a járási tanács építési és költségvetési üzeme vette át, mondhatnék úgy is. hogy érdemben megkezdte és az idei (élre a rakacai könyvtár tető alá kerüli. Ügy tűnik: nemcsak a leendő könyvtár épülete, hanem maga az egész ügy is. Az épületről talán csak annyit:_ a hatalmas galérián helyezik majd el a köteteket, az alsó részben pedig különböző rendezvényeket is tarthatnak. Az első valószínűleg májusban lesz. Ekkorra tervezik ugyanis a könyvtár avatását. A tervek között szerepel kel újabb, körzeti könyvtár megteremtése is. A körzeti könyvtárak az eddigi tapasz- faiatok szerint jól beváltak megyénkben, eredményesen látlak el küldetésüket. Az edelény i járásban az idén Bódvasziluson és Perkupán tesz majd ilyen jellegű intézmény, melynek feltételeit nagyobbrészt már meg is teremtették. A sürgős tennivalók listáján szerepel viszont másik két község: Szin és Hídvég- ardó. Ebben a viszonylag nagyobb lélekszámú két községben egyelőre még csak .szükségmegoldásként tudtak helyet biztosítani a könyveknek. Természetesen több ilyen falu is van a járásban, de legsürgősebb feladatul talán ez a kettő. Miből?... Január - nem volt holtszezon Január a kereskedelemben általában a visszaesés hónapja szokott lenni. Az emberek decemberben sokat és sokfélét vásárolnak, átlagon felül költekeznek, s ennek reakciója a januári bolti forgalomban szokott, jelentkezni. Nem volt korábban kivétel ez alól a könyvkereskedelem, a könyvesboltok élete sem. S mint más kereskedelmi ágazatokban, a könyvboltokban is inkább az ajándékba kapott könyvek cseréjével próba lkozga ttak a régebbi januárokban. Az idén mintha nem is január lett volna. Legalábbis a könyvboltok forgalma erre utal. Miskolc legnagyobb könyvkereskedésében, a Széchenyi utca 33-ban levő Kazinczy Könyvboltban például a havi forgalmi statisztikán egyáltalán nem lehet észrevenni, hogy ünnep utáni heteket élt át a bolt. Pedig jó-' kora forgalom volt itt decemberben ! A teljes igazsághoz az Is hozzátartozik, hogy a téli könyvvásárnak nem minden meghirdetett — és nagyon várt — kötete jelent meg novemberben és decemberben, hanem csak karácsony után érkezett a boltokba, s akik ezeket várták, kivárták a megérkezést, januárban vették meg a kívánt műveket, i Több képzőművészeti album, útikönyv és egyéb érkezett meg késéssel, s azonnal gazdára talált. Meglepően kevés volt a cserélni szándékozók száma. Ügy látszik, akik karácsony előtt ajándékba vették a könyveket, ismerték a megajándékozandó ízlését. Mit keresnek, mit vesznek napjainkban az emberek a könyvboltban?‘ A nagy választékban található értékes művek mellett megszaporodott a boltokban a lektűr kategóriájába sorolandó, és sajnálatosan emelkedő tendenciát mutat a félponyva és hasonló értékű kiadványok száma, amelyeknek ugyan nincsen közük a művészethez és az irodalomhoz, de könyvalakban jelennek meg. Az értékekkel együtt ezeket is keresik az emberek. Persze, nem ugyanazok a vásárlók. Simenon detektívtörté- neteiből válogatni lehet a zsebkön yvszerű paper-book és az elegánsan kötött kiadás között, borsos áron kapható egy magyar detektívtörténet gyűjtemény, és feleáron, illetve a magyar kiadvány árának feléért egy magyar— román közös kiadású kötet, amelynek roppant „vonzó" á címe: Útlevél a pokolba, s nem kevésbé vonzó az alcíme: A kábítószer lidérces kalandja. Szerencsére ' nemcsak ezeket keresik. Napjaink „slágere” a könyvesboltokban Hemingway két kötete — Akiért a harang szól, s a Búcsú a fegyverektől, meg a Fiesta (egy kötetben) — Palotai Boris új kiadású Keserű mandulája, Maugham Az oroszlánb'őr, Jókai Mór De kár megvénülni című regénye. Nagy a sikere Illyés Gyula művének: Hunok Párizsban. S persze sokan keresik Pas- suth Lászlótól A hétszer vágott mezőt. Mind több azoknak a vásárlóknak száma, akik sokáig böngésznek ugyan a szabad polcokon de általában előre összeírt, jól megválogatott listával jönnek. S ezeken a listákon irodalom szokott szerepelni, nem fél ponyva és társai. Az év első hónapja nem volt holtszezon a könyvkereskedelemben. (benedek) Más gondok — sajnos újak — is felvetődnek, mint a legtöbb járásban is. Nemrégiben az újhelyi járás helyzetét vizsgálva- írtuk meg, hogy zsugorodnak a könyvek vásárlására fordítható összegek. Az edelényi járásban is zsugorodnak. Eddig például az áfész-ek is rendszéresen juttattak bizonyos összegeket könyvvásárlásra, most már nem. A termelőszövetkezetek sem. Az edelényi járás lsz-ei például 500, azaz ötszáz forintot adtak erre a célra. Összesen. A költségvetés szűkül, a könyvek vásárlására kevés jut. Erről szólva egy-két adat ide kívánkozik. Az edelényi járás lakóinak ma már körülbelül 19 százaléka beiratkozott könyvtári olvasó. Nem rossz eredmény. Az sem, hogy tavaly 300 ezer könyvnél többet kölcsönöztek ki. Az olvasási igény kétségkívül létezik, sőt. növekszik, ami természetes is. A járás könyvtárhálózatának gyarapodása — melyről a fentiekben beszámoltunk — nyilván azért történhetett tavaly is, és azért fejlesztik az idén, mert élőek az ezt jelző igények. Nagy kár lenne — nyilván erre nem kerül sor —. ha a szép létesítményeket éppen olvasnivalóval nem tudnánk kellő módon megtölteni. Priska Tibor 4//A* W GOVDOe. JoBE , £s; x.ebül4// *f FEirüwZsr ff x Förémy '.'wc f/ , XTrxr s Gt/r BÖJCSUK JÓZSEF ES IMRE GABOR REGÉNYE nyomán IRTA: CS. HORVÁTI TIBOR RAJZÓÉT/* SEBOK IMRE Ili a iiireciii' A könyv helye az
