Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-03 / 28. szám

t®91. február 3„ steríia ÉSZAK -M AGYARORSZÁ-G 3 Kurta lépés ki elnököl isméi megválasztották o A nagy ipartelepektől északra, a, Bódva kel partján, már a gömöri hegyek alatt és között — legnagyobb és legrégibb termelőszövetkezet az cdelényi Alkot­mány. Területe jelenleg 4763 Kalászt rális hold. összes közös vagyona több mint 40 millió forint. Ez a, régi közös gazdaság szinten most tartotta zár­számadását. A közgyűlést brigádgyülések előzték meg. hiszen a tsz-nck 446 dolgozó tagja van. s mindössze 12 alkalmazottja. Ennyi ember egyetlen közgyűlésen sem juthat szóhoz, márpedig az cdelényi tsz-tagok alaposan megvitatták az 1970-es esztendő eredmé­nyeit, problémáit és kudarcait. Nehéz esztendő volt, — ezi senki se vonta kétségbe, vi­szont azt. is hangsúlyozták, hogy nem lehet minden hi­bát a rossz időjárással elin­tézni. Bírálták a vezetőket is, miért nem voltak még hatá­rozottad bak és szigorúbbak.1 Persze, az is igaz. hogy utó­lag könnyű okosnak lenni. Mindent összeadva — a rossz esztendő tanulságait is le­vonva —, az cdelényi tsz tagjai nem elégedetlenek, hiszen 1970-ben a kedvezőt­len időjárás ellenére is gya­rapították a közöst, fejlesz­tették a gazdaságot és előre léptek — Nem nagy ez a lépés, nagyon is kurta, mégis ha­ladás és nem hátrálás — mondotta Hartman Bálint, a tsz-gaadaság elnöke. az előző évben csak 71 fo­rintot. — Rengeteget kellett dol­gozni, főleg az időjárással küzdeni ezért a pénzért — hangsúlyozta az elnök, majd hozzátette: — voltak esetek és helyzetek, amikor az em­ber gyengébbnek bizonyult az időjárással szemben, ál­talában azonban mégis azt mondhatjuk, hogy az ember győzött, az ember maradt fe­lül. Vannak a zárszámadásban úgynevezett csúnya számok is. Például: a növényter­mesztés nagy vesztesége. Hogyan sikerült ezt pótol­ni? — Elsősorban az állatte­nyésztés eredményeiből — válaszolt az elnök. — Jól ha- lározott a tagság és a veze­tőség, amikor minden lehető erővel az állattenyésztés fej­lesztését szorgalmazta. Ez gyümölcsözött. Állattenyész­tésünk 1970-ben 3 millió fo­rinttal termelt többet a ter­vezettnél, s ezzel egyidőben 1 millió 300 ezer forinttal emelkedett az állatállomány értéke. Van egy saját építő- brigádunk is, amely 1970- ben nagy beruházáson dol­gozott. és egymillió forintot) takarított meg. De talán mindennél fontosabb és ér­tékesebb volt a tsz-tagok megértése, szorgalma. Az embereken nem lett úrrá az elkeseredés, sőt. a rossz idő­járás láttán jobban dolgoz­tak, mint azelőtt, Szerintem ezért sikerült előbbre lépni, ha rövidet is. Zácszámadó beszámolójá­ban ismertette e kurta lépés konkrét tényeit, az 1970-es esztendő eredményeit. A kö­zös vagyon csaknem kétmil­lió forinttal gyarapodott, A halmozott termelési érték megközelítette a 30 millió forintot, s ez 15 százalékkal több az előző évinél. A nö­vénytermesztés vesztesége majdnem 4 millió forint volt, az árutermelés mégsem csökkent, hanem 1 millió 220 ezer forinttal emelkedett, s összesen 19 millió 345 ezer forint volt. Megmutatkozik az eredmé­nyekben a tsz-tagok növekvő szorgalma is. 1970-ben szin­te minden második nap esős volt. Az cdelényi Alkotmány Tsz tagjai összesítve mégis 120 293 napot dolgoztak, ezerrel többet, mint az előző évben. A mostani zárszám­adás alapján 77 forintot fi­zettek egy munkanapra — Az cdelényi Alkotmány Termelőszövetkezet 1970-ben befejezte a 304 férőhelyes. Í j galvanizáló üzem 300 ezer kilincs- és zárgarnitüra c a szovjet Fiat-kocsikhoz Az Elzett, Fémlemezipari Müvei: sátoraljaújhelyi gyá­rában az idén jelentős át­szervezésekre kerül sor, hogy a szovjet Fi AT-gépkocsikhoz szerződésben vállalt kilincs­éé zárgarnitúra mennyiséget a megadott határidőkre ki­váló minőségben leszállítsák. A több évig tartó, jelentőt, exportfeladat maradéktalan megvalósítására a. gyár különböző üzem­részeit 50 millió forintos beruházás felhasználásá­val korszerűsítik, illetve továbbfejlesztik. Eb­ből az összegből eddig' 6, nagy teljesítményű, meleg­kamrás présöntőgépet állítot­tak munkába, amelyeket a Német Szövetségi Köztársa­ságból, Csehszlovákiából és Olaszországból vásárolták. Elkészült az ezer négy­zetméter alapterületű új galvanizáló üzem, és a programozással működő, automata berendezések­kel márciusban kezdik meg a, termelést. Az új üzemben évente ti mil­lió alk; ' tökéletes galva- hizálásál végezhetik el. A zavartalan munka érdeké­ben Sátoraljaújhelyen a jövő évtől csak két főterméket: épület- es gépkocsivereteket gyártanak, jgy az idén hét termékcsalád — köztük a ká­véfőző, a ceruzahegyezö, a fűzőgépek és az elemlámpu- tokok — gyártását folyama­tosan átadják a vállalat más üzemeinek. A szovjet I'TAT-gépko- esikhoz szükséges kilincs és zár készítésére 1972- ig létszámukat 300 fő­vel növelik, és az új munkásak elhelye­zésére a régi irodaházukat szociális létesítménnyé ala­kítják át. Ebben az épület­ben fekete-fehér fürdőt., Öl­tözőket, orvosi rendelőt, konyhát és éttermet alakíta­nak ki. Ugyanakkor új iro­daházai. is építenek, amely jövőre készül el. A sátoralja­újhelyi gyár az idén 180 ezer, 1972-ben pedig már 300 ezer garnitúra kilincset és zárat szállít a szovjet FIAT autó­gyárnak. Ez egész termelé­sük mintegy 35 százalékát teszi majd ki. korszerű tehenészeti telep építését. Már minden férő­hely kész, az idén a járulé­kos beruházásokat is elvég­zik, s így — a növényter­mesztéssel összhangban — véglegesen kialakul az állat­tenyésztés profilja: a szar­vasmarha és baromfi. A mostani zárszámadáson — a brigádgyülések határo­zatai alapján — 13 ember kapta meg a „Kiváló terme­lőszövetkezeti tag" kitünte­tést. Ezután választás követ­kezett. Az elnök mandátuma lejárt. S az cdelényi Alkot­mány Termelőszövetkezet tagsága teljes egyetértésben, titkosan, a következő négy évre ismét a köztiszteletnek örvendő Hartman Bálintot választotta meg elnöknek. Szendrci József A negyedik ötéves terv alapvető célkitűzéseiből fa­kad az a követelmény, hogy gazdaságpolitikánk vala­mennyi eleme, így az egyre fontosabb szerepet betöltő hitelpolitika is a gazdálkodás fokozott hatékonyságát segít­se. A nagyobb hatékonyság igénye igen szembetűnően megmutatkozik már abban is, hogy a beruházásokhoz nyújtott hiteleknél a koráb­binál magasabban állapítot­ták meg a jövedelmezőség alsó határát. Az iparban pél­dául az eddigi 7 százalékos minimumot 15 százalékra emelték. A bank tehát a jövőben egyre inkább csak a jöve­delmezőbb fejlesztéseket tá­mogatja hitellel. Természete­sen a hitelpolitika egész sor más összefüggésben is .segí­teni kívánja a gazdálkodás hatékonyságának fokozódá­sát. Szétaprózás nélkül A minap a Magyar Nem­zeti Bank szakembereivel beszélgettünk a január 1-e Épül az új posta Miskolcon, a III. kerületben, a Kilián ütemben halad az új postaház építése Fotó lakótelepen gyors új. Roltósy Endre. óta érvényes hitelpolitikai irányelvek új vonásairól, vár­ható és kívánatos hatásairól. Bónus Rókus, az MNB me­gyei igazgatója és közvetlen munkatársai kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a hatékony fejlesztés igen fon­tos feltétele az anyagi eszkö­zöknek a korábbinál erőtel - icsebb koncentrációja. A bank a maga eszközeivel is erre ösztönöz, ezt szolgálja például az az előírás is, hogy a hitel odaítélésére csak azok számíthatnak, akik a beru­házáshoz. a fejlesztéshez szükséges összegnek leg­alább 30 százalékát saját erőből tudjuk biztosítani. A kisebb vállalatoknak es a mezőgazdasági üzemeknek általában nincs annyi pén­zük, hogy egy valóban je­lentős. a hatékonyság köve­telményeit minden szempont­ból kielégítő fejlesztés, beru­házás kötelező „saját hánya­dát'’ saját erejükből, egye­dül biztosítani tudnák. Itt tellát az eszközök koncentrá­lása szükségképpen az össze­fogást jelenti. Erre számos lehetőség adódik. Hitelrend­szerünk január elseje óta le­hetővé teszi többek között, hogy szabad fejlesztési alap­juk egy részét a vállalatok véglegesen átengedjék egy­másnak, vagy — 5 százalékos kamatra — kölcsön adják. De ezen túlmenően, a hitelpoliti­kai irányelvek erőteljesen támogatják a különféle tár­sulásokat, közös beruházáso­kat. ÜÖ2§s beruházások A külön-külön kevésnek bizonyult, anyagi erőforrások egyesítésére és közösen, va­lóban hatékonyan való fel­használására máris akadnak figyelmet érdemlő kezdemé­nyezések. A Mezőségi Társu­lás, vagyis a Mezőn a gy m i hä - lyi Állami Gazdaság és öt termelőszövetkezet közösen épülő sertéskombinátja évi 40 ezer hízott sertés terme­lésére lesz alkalmas, s ez a mennyiség még a megye je­lenlegi össztermelésével ösz- szehasonhtva sem csekély. A bank tetemes összegű hitel­lel támogatja a mintegy 150 millió forintos beruházást. S a bank szakembereinek vé­leménye szerint a befektetett pénz hét-nyolc cv alatt meg­térül. Ugyancsak jelentős beru­házás közös megvalósítására vállalkozott az Abaújszántói Állami Gazdaság és három termelőszövetkezet. A bank mintegy 30 millió forint hi­tellel támogatja az évente 10 ezer sertést kibocsátó kombi­nátjuk megvalósítását. Természetesen a közös vállalkozások nagyobbik há­nyada majd csak ezután szü­letik meg. Igen jó lehetősé­gek kínálkoznak például a kereskedelemben korszerű, nagy alapterületű áruházak közös építésére, amire egyéb­ként már szintén akadnak kezdőmén.vezéselc. A valódi érdek A gazdálkodás hatékonysá­gát szolgálják a hitelpoliti­kának a készletgazdálkodás­sal kapcsolatos előírásai is. Érdemes idézni az MNB Bor­sod megyei igazgatójának a megyei pártbizottság legutób­bi ülésén elmondott hozzá­szólásából- ...... 1970-ben az i parvállalatok készletgazdál­kodásában kedvező irányú változás következett be... A készletgazdálkodás hatékony­sága tudatos vállalati meg­fontolások alapján fejlődött... Az a körülmény, hogy a tar­tós jellegű készletnövekmény pénzügyi forrásáról a válla­latnak magának kell gon­doskodnia, lényegc.sen meg­fontoltabbá tette a késztet - gazdálkodást . . Ismeretes, hogy a kószáét- gazdálkodás megjavulása a hitelpolitikai szigorítások eredménye volt. Ezek a szi- goritásók most, 1971-ben sem enyhébbek: a hitelpoli­tika a hatékony eszközgaz­dálkodásra, az eszközök gyors „forgatására" ösztönöz. 5 vállalatok általában nem örülnek a megkötések­nek, a szigorú szabályozók­nak. Ez azonban egy cseppet sem változtat, azon, hogy a szigorú előírások betartása a vállalatok érdekét is szol­gálja. Hiszen a fokozott ha­tékonyságra való törekvés — a készletgazdálkodásban éppúgy, mint smásútt — egy­aránt érdedte a népgazdaság­nak és — hosszabb távon — a vállalatoknak is. Flanefc Tibor Jó bor — jó egészség A direkttermő szőlők végnapjai Nem tudjuk pontosan, mikor ültették el az első sző­lőtőkét a tokaji hegy oldalába, mikor szűrtek először mustot a Bükk lábainál, s mikor alakultak ki az alföi- di községek szőlőskertjei, de az történelmi tény, hogy a tokaji bor, oz aszú, a hárslevelű, a furmint évszáza­dok óta őrzi és fenntartja Hegyaljának hírét; hogy a bükki promontóriumon virágzó szőlőkultúrát pusztított el a filoxerajárvány és ugyanott: Kács, Tibolddaróc. Sály, Borsodgeszt határában nagyarányú szőlőtelepítés folyik, korszerű feldolgozó üzemet építenek, miközben a Hegyalján is nagy ütemben folyik a rekonstrukció. Bort iszik a magyar, nem pediglen vizet — mondja a verssor, és ha bejár­juk a megyét, csaknem min­den községünk határában megtaláljuk a gyümölcsös- és szőlőskerteket. De — még ma is — milyen szolé terem ezek némelyikében! Elszomorító látvány, amikor öszidőn egyik-másik alföldi községben a savanyú, érték télén direkttermő szőlőből készített lőrét cserpáljék annyi munkát fektetnek a nyitásba, metszésbe, kapá­lásba, kötözésbe. permete­zésbe. mégis, igen gyenge minőségű, az emberi szerve zetre ártalmas bori nyernek „Murci-korszak” — mondják tréfásan, ami annyira meg- vadítja a mértéktelen ivó kát; direkttermő szőlőkből készítik az „ötemberes” bo rókát. Tudniillik, négyen le­fogják az ötödiket, amíg megitatják ... Egy szó, mint száz: az alföldi homokon, a sovány agyagos talajokon hosszú századokon át gyö­keret vert a direkttermő szőlő. és továbbierjedéséi csak radikális eszközökkel, igen szigorú intézkedésekkel lehet megakadályozni. Évek óta hangoztatják, hogy a törvény tiltja a dl- rekttermó szőlők Lelepi lését, szakcikkek, tanulmányok je­lentek meg ebben a téma­körben. de az igazi hatályos rendelet csak tavaly jelent meg (novembei 13-án hir­dették ki — A szerk.), amely 1970. évi 36. számú törvényerejű rendelet néven szabályozza a szőlő- és gyü­mölcstermesztést. valamint borgazdálkodást A rendelet célja: szorgalmazni a jó mi­nőségű borok előállítását, a minőségvédelmet, az export, fokozását. Mindezt pedig csak egy módon érhetjük el: ha jó minőségű szőlőfajtákat telepítünk. A rendelet vilá­gosan kimondja: direktter­mő szőlőt nem szabad többé telepíteni! Házikerti szőlő­ben is csak az Országos Fajtaminősitő Tanács által minősített fajtákat szabad telepíteni. Ily módon a rendelet meg­határozza azokat a helyeket is. amelyeket borvidéknek, vagy bortermő helyeknek tekinthetünk. Ezek szerint a bükkaljai borvidék magában foglalja Miskolc, Ernőd, Bo­gács, Borsodgeszt. Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja. Kacs, Mezőkövesd. Sáív. Szomolya, Tárd, Tiboldda­róc. Vatta, Bükkaranyos, Harsány, Kisgyör, Kistokaj és Mályi községek szőlőtele pítésre alkalmas területeit. Ezeken a helyeken elsősor­ban a furmint-, a hársle­velű-, a leányka- és a riz- lingfajták telepíthetők. A tokaj-hegyaljai borvidék Bodrogolaszit. Erdőhorvátit, Hercegkútot. Károly faivá', Makkoshotyká 1. Olaszliszkát. Sárazsadányt, Tolcsvai, Vá­mosújfalut, Abaújszántói, Bekecset. Bodrogkeresztúrt, Bodrogszegit, Erdőbényét, Golopot. Legyesbényót, Mó­dot, Mezőzcmbort, Monokot, Ondót, Rátkát, Szegilongoí, Szerencset, Tárcáit, Tállyát és Tokajt foglalja magában. Ezen a borvidéken a házi­kerti. szőlőkbe is csak az egész borvidékre engedélye­zett szőlőfajták (furmint, ncines furmint, király furmint, há rslevelű, sárga muskotály,', telepíthetők. Borvidékbe nem sorolt jó bortermő helynek számít. még megyénkben Hejcc és Nyékládháza köz­ségek határának egy része. A minőségvédelmet szol­gáló rendelet végrehajtását, az abban foglaltak betartá­sát fokozottan ellenőrzik, ezért a szőlőtermelők, vagy új telepítést ültetni szándé­kozók saját érdekükben is helyesen teszik, ha előzőleg részletesen tájékozódnak. Lapzártakor értesültünk: megkezdték az olt vány ké­szítési a Tokaj-Hegyalján Az Ültetvénytervező Vállalat tállyai anyatelepén szedett alanyvesszőket részben a tállyai szak szövetkezetnél, részben pedig a szenlistváei termelőszövetkezetnél dol­gozzák fel. A?, oltáshoz szük­séges csapokat a hagyomá­nyos furmint-, hárslevelű­éi sárgamuskotály-tekékről szedték. Az oltványokat a tokaj-hegyaljai rekonstruk­cióhoz használják fel. Az idén megközelítőleg 4 millió oltványi készítenek erre a célra. Ónod vári Mikié* Hitelpolitika és hatétatysái

Next

/
Oldalképek
Tartalom