Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-28 / 50. szám
1971. íebr. 28., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÁG 9 Napjaink IT legetelt problémája, a köz- tisztasági munka. A városi élet normáinak igényszintje azonban állandóan emelkedik, ez is időszerűvé teszi a köztisztasági tevékenység átértékelését, a feladatok korszerűen gépesített ellátását és mindazt a megelőző tevékenységet, amit műszaki előkészítésnek mondunk. Megfelelő utakat (pormentesített burkolattal), megoldott felszíni vízelvezetést, ápolt zöldterületeket, a korszerű szemétszállítás elterjesztését stb. A köztisztaság korszerűsítése, tehát a városgazdaság, illetve a kommunális ellátás valamennyi szakterületének. gondos összhangját igényli, ezért nem helyes önmagában vizsgálni. Köztisztasági szolgáltatás Pest-Budán, a XIX. század 30-as éveiben alakult ki. A XIX. század elején a főváros köztisztaságának tarthatatlan állapotáról gróf Széchenyi István „Pesti por és sár” címmel könyvet írt, amelyben — többek között megállapítja: Házam igen jó fekvésű, de nem győzzük portól őrizni; akár miképp zárjuk magunkat el, csak mindig ellepi bútorainkat, könyveinket, amelyeket szüntelenül törölgetni kell, s mégis hasztalan. Jó kocsiban, egy pár derék lóban igen gyönyörködöm, most, hogy már jó gyalogló többé nem vagyok; de olyan kövezeten, mint a mienk, oly sár közt nincs nagy öröm lóban, kocsiban, mert i'aló- ságos tisztántartásokról le kell mondani.. Pest város tanácsa 1830- ban Eicholtz János város- kapitányt bízta meg, hogy a kérdés rendezése érdekében a tanács által teendő intézkedésekre legyen javaslatot. A városkapitány 1830. június 16-án terjesztette elő jelentését. Ebben javasolta, hogy jelöljenek ki szemétlerakó helyeket és hatóságilag ellenőrizzék a szemétszállítást és lerakást. Eicholtz javaslatát a tanács elfogadta és elrendelte végrehajtását. Ezt követően számos közbenső intézkedés látott napvilágot. Így vállalkozóknak adták ki a feladat ellátását, majd rabokkal végeztetik az utcák takarítását es kezdetét veszi a rendtartások, szabályrendeletek alkotása, amelyekben a lakosság és a háztulajdonosok feladatát és kötelezettségeit határozták meg. Figyelemre méltó, hogy már 1871-ben a pesti tanácsülés szabályozza a különböző anyagok szállításának módját. Szenet csak kosarakban, puttonyokban, vagy zsákokban lehetett például a házakba hordani. Budapesten az első ló- vontatású seprőgép-bemutató 1879-ben volt a Rotten- biller utcában. Ezt követte egy versenyseprés a kézi úttisztítókkal a Kerepesi' Rákóczi úton. Sajnos, nincs értesülésünk arról, hogy a versenyt a gép, vagy az emberek nyerték-e meg. varos köztisztasági ellátásának fejlődése 1890. szeptember 9-én jelentős állomásához érkezett. A köztisztasági bizottmány jelentése megállapította: „A főváros folytonos nagyobbodására — és ezzel összefüggöleg — a burkolt utcák és terek számának folytonos szaporodására. a köztisztaságnak kezelése oly módon, ahogy az most történik, központi felügyelet és vezetés nélkül, s egyedül emberi hiányos munkaaerővel, már sokáig netn lesz fenntartható, hanem előbb-utóbb arról kell gondoskodni, hogy a belső utak, utcák és terek folytonos tisztántartása erős központi vezetés mellett; s a géperő lehető felhasználásával jól fegyelmezett és munkát bíró egyének által eszközöltessék.’’ Ezen előtér jesz.tések alapjáp még a tűzoltóságra bízták a köz- tisztasági feladatok ellátását. Jött azonban a millennium éve: 1896. Tiszta várost igényeltek a főváros lakói és az ideérkező idegenek egyaránt. A főváros tanácsának előterjesztésére 1895'. július 24-én hozzájárult a Köztisztasági Hivatal szervezéséhez. Ezt a határozatot a belügyminiszter 1895. szeptember 9-én hagyta jóvá. Ezen idő óta Budapest főváros központi költségvetése évről évre meghatározta a köztisztasági munkák költségeit. Sajnos, kevés adat áll rendelkezésre Miskolc, köztisztaságának múltjából. E fejlődésnek fontosabb állomásai a helyi újságok cikKépkocsi őntőzőkocsi gépkocsi seprőgép szemétgyűjtő kocsi gépkocsi szemétgyűjtő kocsi lőfogauí szemétgyűjtésbe bevont házak száma rendszeresen tisztított közterület, 1000 m- clszáliftott szemét mennyisége 1000 m1 * lakásszám kei alapján a következők voltak: A szemét hordás ügyéről ír a „Borsodmegyei Lapok” (1893), Napirenden a yárosi szemétszállítás (1904), Szemétégető telep létesül Miskolcon (1906), A terek és utcák rendszeres tisztogatása (1912), Köztisztasági telep létesítésének gondolata (1936), 600 mázsa szemetet termel Miskolc (1939), Köztisztasági vállalatot alapit Miskolc város (1947), Miért rekedt meg a tisztasági mozgalom (1952), Miskolc tisztasági és szépítési kérdéseihez (1953), Elkészült a Köztisztasági Vállalat új telepének terve (1957), Évi 27 millió forint a patkányok okozta kár Miskolcon (1957), Miskolc város tanácsrendelete a közterületek tisztántartásáról és a házi szemét gyűjtéséről (1957), Felhívás Miskolc város lakosságához a „Tisztasági Mozgalom Bizottságától” (1958), Április a tisztaság hónapja (1958), Köztisztasági Vállalat figyelmébe (1959). A tisztasági mozgalom kiszélesítése (1959), Áttérés a „Kuka” rendszerű szemétgyűjtésre (1959—60), A tiszta Miskolc- ért (1960), Miskolc köztisztaságáról (1960), Vigyázzunk városunk köztisztaságára (1961), A Köztisztasági Vállalat új telephelye elkészül (1965), Városi közterületek tisztántartása országos ankét Miskolcon (1967). Az időszakból, még inkább személyes tapasztalatainkból megállapíthatjuk, hogy a köztisztasági szolgáltatások ellátása eredményesen fejlődik. A Miskolci Köztisztasági Vállalat főbb adatai: Ev 195© 1955 I960 1962 1905 1969 2 4 6 5 5 8 t 1 2 2 10 7 2 6 12 21 23 20 7(1 94 33 14 109000 11500 13809 14511 15146 42916* :h<> 537 H06 704 943 1429 15« 162 A Fővárosi Köztisztasági Vállalat jelenleg 600 járművel rendelkezik, ebből 110 darab nyári célgép és 231 darab a téli célgépre többi járműből 109 darab, a Csepel fékpermetes és 106 darab Skoda rendszerű Kuka gépkocsi a szemétgyűjtés feladatát látja el. A havazás mind a fővárosi, mind Miskolc köztisztasági szervezeteire *— amelyek munkájukat a kerületi tanácsok megbízása alapján végzik — jelentős terheket ró. Néhány adat: A lehullott hó 157«. december 23-tól terület hó felhasznált sós homok vagy fürészpor tiszta só magnézium kló rid gépi hőszállítás kézi erővel csatornába hóeltakarítás költsége 1971. január '7-ig Budapest Miskolc cm 93 85 millió m’ 14 6 millió m3 13 5.1 ezer m3 16 0,65 m3 578 — tonna 510 — ezer m> 74 45 9 0,5 millió Ft 15.8 2,0 A műszaki-gazdasági fejlődés és a tervszerű városgazdaság a köztisztasági szolgáltatások fokozott gépesítését igényli. A fővárosban a kézi úttisztítók létszáma 1910-ben 1350 fő, 1960-ban 1000 fő volt; jelenleg 550 fő; Miskolcon ugyanakkor 159 fő, ebből 109 a nődolgozó. Az elkövetkező években fontos feladat tehát a hatákony gépesítés. A kozliszfasájs biztosítása, mint a szolgáltatásoké általában, nem kampányfeladat. Folyamatos ellátásuk egyrészt igényli a felszíni vízelvezetés megfelelő műszaki megoldását és a jó burkolatot (közterület és járda egyaránt), másrészt a lakosság és a városban működő vállalatok társadalmi ellenőrzését és segítő készségét. A város tisztaságáért folytatott küzdelemben a Köztisztasági Vállalat becsületes dolgozóin és jó gépein kívül szükség van mindannyiunk aktív segítségére. ifj. Horváth Béla Janusz Oseka: Pokoli teltételek Éjfél volt, amikor az ördög meglátogatott. Már régóta számítottam rá, és készültem is, hogy egyszer eljön, megkísérteni. Közismert becsületességem miatt ugyanis vajmi kevés reményem lehetett, hogy a pokolba kerüljek. „Meg fog kísérteni...” — gondoltam, miközben vendégem leült az egyik fotelbe, kényelmesen elhelyezkedett, lópatás lábát keresztbe rakta, és közömbös arccal nézett rám. A szobában csend volt. amit végül is én törtem meg kérdésemmel: — Arra akarsz rászedni, hogy valami helytelen dolgot cselekedjem? — Ha akarsz, teszel, ha nem akarsz, nem teszel — felelte érdektelenül, és patáit kezdte reszelni. „Ördögi tervei lehetnek velem...” — gondoltam. Vendégem azonban nem is törődött velem. — Talán lopnom kellene valamit? — szólaltam meg ismét. — A te dolgod ... — felelte röviden. — Vagy azt akarod, hogy alkoholista legyek? — Nekem teljesen mindegy! — szólt. — Nekem mindenesetre nem sok kedvem van hozzá, hogy itt töltsem veled az időt, és eltérítselek elveidtől... — Már értem . .. szóval azt akarod mondani, hogy az élvezeteket hajszoljam? Félhomály, érzelmes muzsika, vágyak ... meg ilyesmi? — Vágyak ... ! — megvonta vállát. — Unalmas dolgok! — Hogyhogy unalmas? — csodálkoztam. — Meg vagyok róla győződve, hogy nem is olyan rossz dolog! — Pillanat! — szólt rám erélyesen. — Ki kit akar itt kísértésbe hozni? — Természetesen, te engem! — feleltem ingerülten. — Azon mesterkedsz, hogy a bún fertőjébe rángass! Az ördög mozdulatlan maradt. — Bűnözöl, vagy nem bűnözöl, nekem mindegy! — Az ördögbe is! — kiáltottam fel. — Mi történt, hogy neked minden mindegy ? — Megváltoztak a prémiumfeltételek . . . Korábban minden lélek után fizettek .. Most fixem van — mondta, és nagyot sonaj- tott. — Ez a hír megzavart. Éreztem, hogy a bűnbeesés utolsó lehetőségét is elszalasztottam. — írd alá az útirendelvényemet . .. Egy nyomtatványt tett elem az asztalra, amelyen ..a megkísértett aláírása” helyén aláírtam neki, ő elegánsan rövidre szabott frakkjának zsebébe csúsztatta. és elköszönt. — Hát addig is ... A várható sátáni kacaj helyett fáradt nevetéssel távozott. Azon a helyen pedig, ahol ült, se kén, se szurok szaga nem maradt... Fordította: Antalfy István Hírmagyarázat (Jarmoy György rajza) fipráfa - kancsóban — Remek üzletem van a maga számára — súgta titokzatosan Hagymási, aki hetenként átlag két biztos üzleti tippel szokott jelentkezni. — Mi lenne az? — kérdeztem mérsékelt lelkesedéssel. — Faüzleiet csinálunk. Vevő lesz annyi, mint veréb a fán. Csupán irodahelyiségre van szükség, ahol a rendeléseket és a pénzt felvesszük; — De hol veszünk árut? Hagymási Rezső fölényesen legyintett: — Nézze, a faüzlet olyan, hogy az eladó sose szállít annyit, mint amennyinek az árát felvette. A tűzifából hiányozhat 15 százalék; természetes apadás cs útközi hiány címén, ab erdő számítva ... — Ab Bakony? — Vagy ab Monostor. Elvégre szállíthatunk mi n monostori zölderdöböl is... A lényeg az, hogy a rendelt mennyiségből mindenekelőtt leszállítjuk az apadást Aki egy mázsát vásárol, az kap 15 kiló súly- hiányt, aki két mázsát vesz, annak 30 kiló hiányt küldünk, és így tovább... Ez úgy történik majd, hogy a súlyhiányról átvételi nyugtát állítunk ki, és a vevő aláírja... — Akkor jó — vetettem közbe. — Már attól tartottam. hogy a hiányt triciklin kell küldenünk, és akkor költségünk lesz rá ... De mi lesz azután? — Azután leszállítjuk a fa víztartalmát — felelte Hagymási. — A friss vágású fának 35—40 százalék a nedvességtartalma ... Vegyük a jobbik esetet, azaz a nekünk jobbik esetet, amikor is elküldünk a vevőnek minden mázsából 40 kiló vizet... — És gondolja, hogy az elég meleget ad majd? A nedvességnek tudtommal alacsony a kalóriája ... — Már megint milyen butaságokat beszél! — formed t rám Hagymási. — A fontos az, hogy 15 kiló meg 40 kiló, ez már összesen 55 kiló fa. — Fa? — kérdeztem nem is titkolt kétkedéssel. — Igenis: fa. Bükkfa, vagy akácfa, ki milyet rendelt. — Most az a kérdés még. hogy hasábfái, vagy aprított fát szállítunk? A nagy üzletember rám bámult: — Miért fontos ez? — Mert a hasábfát hordóban kéne küldeni, az aprófái pedig kancsóban. .4; alágyújtóst pohárban ... — Ez csak részletkérdés. A lényeg az. hogy már csak 45 kilogramm fával tartozunk. — És azt hogy szállítjuk le? — aggályoskodtam. — Várjon! Nagyon jó! tudjuk, hogy házhoz szállítás közben is elhullik valami. meg aztán a kocsikísérők se tesznek hozzá ... Ez is kitehet 15 százalékot. . . Ha ezt is számításba vesz- szük. már csak 30 kiló van hátra . .. — És azzal mi lesz? — Semmi — mondta Hagymási. — Azt már nem is kell leszállítani . . . — Miért? — Mert 30 százalék haszon megillet bennünket. Heves Ferenc
