Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-15 / 12. szám

ÉSZAK - MAGYARORSZÁG 4 1971. jonuór 15., péntek Nyolcvankét község meg egy nagyobb tanya, ami már szintén községfélének számít, egész megyényi vidék, E 82 község tölcsér alakú földdarabon helyezkedik el, Észak-Magyarország legésza­kibb csücskében, a Miskolc felé szűkülő, festői szépségű Hernád- völgyben. A hajdani Abaúj megye most Borsodhoz tartozó részét foglalja magában, és közigazgatásilag egy nagy egység: az encsi járás. Senki sem várhatta job­ban sorsának megváltozását Magyarországon, mint az abaúji nép. 1945-ben úgy érezte, hogy a legtöbbet nyerte, amit megnyerhetett a felszabadulással.” Ezekkel a mondatokkal, ezekkel a dolatokkal kezdődik Sváb Antalnak, az Encsi járási Tanács vb-elnökhelyettesé- nek tanulmányszámba menő bevezetője, a Hernád men'i táj, Hernád menti embeiek című helytörténeti kötet élén. A gazdag hagyomá­nyokkal jeleskedő, sok év­század forradalmaiban részt vett Abaúj megye megki­sebbedett részének. 82 közsé­gének lakói ma is büszkén emlegetik a megye szép múlt­ját, hagyományait, büszkén vallják magukat az abaúji nép örököseinek, ugyanakkor soha nem felejtik azt az idő­szakot sem, amelynek nyo­mait, hátrányait nagyrészt még ma is viselik, s inert a fejlődésnek egy alsóbb lép­csőfokáról indulhattak csak a felszabadulás ideien, nehe­zen állják a versenyt más, szerencsésebb adottságú tá­jakkal. Egy megye nagyságú járás, az encsi, nagyrészt még ma is ipar nélkül, sok-sok dom­bos vidékkel, nehezen ter­mő földekkel és roppant .szétszórtan élő népességgel. Ha csak azt vesszük számba, hogy napjainkban is a 82 községben mindössze 68 186 ember él, kitűnik. hogy nagyszámban vannak egé­szen alacsony lélekszámú te­lepülések — Gagyapótíiban például 75 ember lakik, és a járás székhelyén is mind­össze 2554, egyedül Szikszón haladja meg a népesség a ti ezret —, már eleve szembe­tűnik, hogy ilyen szétszórt­ság mellett mind a korszerű ipar lehetetlensége, mind a korszerű mezőgazdasági te­vékenység sok-sok akadálya, s nem utolsósorban a szel­lemi javak minden dolgozó­hoz való eljuttatásának ne­hézsége bizony olyan ténye­ző. amellyel napjainkban is Központi üzemünk azonnali belépéssel, vizsgával ren­delkező targoncavezetőt, valamint igazgatási osztá­lyunk gyakorlott gyors- és gépirónőt keres. Bérezés: a gyakorlati évek figyelembevételével, meg­egyezés szerint. Jelentkezés: Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, Felsőzsolca, Állomás u. 5. sz., munkaügyi csoport Ingyenes művezetői tanfolyamot tartunk ÉPÍTŐIPARI SZAKMUNKÁSOK készére (kőműves, ács, állványozó, épületasztalos, hó- és hangszigetelő). Jelentkezés: Budapest, XI., Dombóvári út 19. 43. SZ. AÉV SZAKOKTATÁSI CSOPORT A tanfolyam 1971. február 15-én indul. Jelentkezhetnek az általános iskola 8. osztályát el­végzett. és 5 éves szakmunkásbizonyítvánnyal rendel­kezők. 45 éves korig. GÉPJÁRMŰVEZETŐK! GÉPJÁRMŰIÜL A JDONOSOK! | Robur, Garant. Warszawa, GAZ—51. 63. 59, Zsuk, Nysa. Volga, UAZ. Csepel 350. 420, 450 típusú gépkocsik dinamóinak és önindítóinak nagyjavítását és szükség szerinti javítását vállaljuk rövid átfutási határidővel, soronkívüli vállalással. Pontos, minőségi munka! Igénybejelentés: A FIT XVI. sz. Autójavító Vállalat, sz. üzemegység, lőcsaba. Téglás u. 4. sz. Telefon: 38-711. számolni kell, és amely na­gyon nehézzé teszi a fejlő­dést. Bár tagadhatatlan, hogy az elmúlt 25 év alatt, néhány, egészen picike köz­séget leszámítva, az encsi járásban is olyan arányú fejlődés tanúi lehetünk, amire a terület korábbi, ezer esztendeje sem volt képes. A már említett bevezető rendkívül tömör, jó össze­foglaló képet ad a járásról. A járás egyik vezetője írta, aki egyben lakója, fia is en­nek a vidéknek, s bár mind végig a szociográfiai pontos­ság cs hitelesség érezhető írásán, minden so.án átsüt e táj szerelete, vallomás arról, miként szereti, és miként szeretné láttatni a kötet ol­vasóival a Hernád menti tá­jat. a Hernád menti embe­reket. A kötetet négytagú szer­kesztő bizottság állította ösz- sze: Ádám István, Sváb An­tal, Szabó Gyula és Szabó Sándor voltak a szerkesztő bizottság tagjai, a fényképe­ket Bucsi Jenő és Vámosy István készítette. A négy em­lített szerkesztő bizottsági tag irta meg a 82 község történetét is, ugyanis a kö­tetben minden községről kü­lön ismertetést olvashatunk. Mindegyikről egy történetit, amely oklevelekkel bizonyít­hatóan — alapításától — kí­séri nyomon, a többségében XIII. századi eredetű telepü­lések évszázadainak sok-sok fontos fordulatát. S ha gon­dolunk itt a kuruckori har­cokra, vagy később a Ta­nácsköztársaság idejére, meg sok-sok más*, népi jellegű forradalmi megmozdulásra, vagy eszünkbe jut, hogy eb­ben a járásban van Vizsoly, ahol Károli Gáspár a bib­liát fordította és nyomta, hát van itt esemény! A felszaba­dulást követő időkről pedig egy-e"-', a községben élő, vagy onnan elszármazott, esetleg pedagógusként hosz- szabb ideje ott ténykedő aba­úji, többségében lírai töltésű vallomását olvashatjuk az j adott faluról. Így nagyon j sok megközelítéssel állnak előttünk az abaúji falvak, | de éppen ez a sokszínűsége magában hordja á kötet egyik buktatóját is: egy-egy község aránytalanul nagy, vagy aránytalanul kis hang­súlyt kapott a kötetben, mert ezzel a szerkesztési móddal nem a község súlya határozta meg a róla kiala­kítandó kép nagyságát és milyenségét, hanem . az an­nak a résznek megírására felkért helybeli lelkesedése, íráskészsége, tárgyilagossága, vagy túlfűtött líraisága. Minden vallomásból azon­ban kiolvasható a 25 éves fejlődés, követhető a vonal, miként változott meg az egy­kor sötét Abaúj falvai lakói­nak élete 1944. decemberé­től. Ha ezek a községenkénti írások hangulatban, tarta­lomban, terjedelemben és sok egyébben el is térnek egymástól, összességükben mégis jó képet adnak, s ha előtte figyelmesen elolvas­tuk Sváb Antal szociográfiai értékű bevezetőjét, egymást kiegészítve, jól állnak össze a mozaikszemcsék, s összera­kódik Abaúj képe. A kötetet a művészeti emlékek és természeti érté­kek felsorolása, szójegyzék, a járás legutolsó tíz esztende­jét bemutató sokféle statiszj tikai összehasonlító táblá­zat és egyéb kimutatás egé­szíti ki. Nemrégen adtunk hírt a megye monográfiájának meg­jelenéséről. Alfabétikus sor­rendben abban is megtalál­ható a megye minden közsé­ge Abaújalpártól Zsujtáig. Érdekes véletlen, hogy c, Hernád mentéről szóló kö­tetben is Abaújalpártól Zsujtáig található meg min­den község. Egészében szép munka e kötet, érdemes volt kiadni, érdemes kézbevenni, bön­gészni. Élj vizsgarend Sárospatakon Számadás a tudásról Tanítóképzősök félévi kollokviumai Megyénk egyetlen humán- jellegü felsőoktatási intézmé­nyében, a Sárospataki Taní­tóképző Intézetben az első évfolyam hallgatói már a szeptemberben bevezetett új tanterv és képzési program szerint folytatták tanulmá­nyaikat, s most ők az elsők, akik új vizsgarendszerben adnak számot felkészültsé­gükről. © — A pedagógusképzés ak­kor tölti be jól a hivatását, ha késés nélkül igazodik a fejlődő társadalmi igények­hez. Ez teszi szükségessé — szakmai nyelven szólva — az elsajátítandó ismeretek és módszerek permanens, folya­matos korszerűsítését — tá­jékoztat a változtatás okai­ról Ködöböcz József, az inté­zet igazgatóhelyettese, s egyben a didaktika szakta­nára. Az új vizsgarend könnyíti a hallgatók félév vé«i igénv- bevételét. A tavalyi első­évesek még öt szaktárgyból kollokváltak az első félév­kor, a mostaniak csak há­rom alapvető tárgyból vizs­gáznak: didaktikából (azaz oktatáselméletből), logikából és matematikából, táv - daságosabb időbeosztással ké­szülhetnek, jobban koncent­rálhatnak a fő tudnivalókra. Könnyítés az is. hogy a didaktika tantervi keretében a hallgatók tanulmányaik kezdetétől könyvtárhasznála­ti és szakirodalom feldolgo­zási ismeretekkel is foglal­koznak. Tájékoztatást kap­nak a képzés szakterületéhez tartozó tndományágak fon­tosabb forrásairól, a hazai tudományos és szakkönyvtá­rak szolgáltatásairól, az iro­dalomkutatás módszereiről, a feldolgozás technikájáról. Általános törekvés, hogy a tanítóképzés valamennyi szakterületén jobban építse­nek az oktatók a hallgatók önálló munkájára. Az új tö­rekvések már az első félév­ben biztató eredményekre vezettek: ezt tanúsítják az eddig lebonyolított kollok­viumok értékmérő osztályza­tai. Didaktikából a 97 első­éves közül már negyvenha- tan vizsgáztak, s 4,1 az átlag- osztályzat. Még senkinek nem kellett vizsgát ismételnie. © A szaktanár után hallgas­suk meg az érdekelt másik oldal, a vizsgázók vélemé­nyét is. Páll Ildikó Miskolc­ról jött a képzőbe. Ö első­nek, a leginkább mumusnak tartott tárgyból, a matema­tikából kollokvált. Közepes­re sikerült a próba. Jórendű érettségivel érkezett, de ma­tematikából a gimnáziumban is csak közepese volt. Az it­teni magasabb követelményű vizsgán is korábbi szintjén maradt tehát. Azokból a szaktárgyakból viszont, ame­lyekre az egész félévi akti • vitása, teljesítménye alapján gyakorlati jegyet kapott: ösz- szeáll végeredményben a jó átlag. Kovács Árpád és Barnóth Zoltán katonaévük leszolgá- lása után váglak neki újra a tanulásnak. Nem volt könnyű vissza­zökkenni a diákélet rendjé­be — vallják meg kertelás nélkül. — De sokat segített nekünk, hogy rögtön, a tan­év elején elmondták lanára- ink, milyen nehézségekkel kell számolnunk, míg hozzá­igazodunk a középiskolaitól elütő főiskolai követelmé­nyekhez. Ismertették, és írás­ban is a kezünkbe adták a képzési programot. A szemi­náriumi foglalkozásokon pe­dig lassanként rákaptunk az önálló munka jó ízére is. A vizsga persze így se kockázat nélkül való. Mind­két fiú logikából kollokvált eddig. Panaszkodnak, hogy az új tankönyv csak a fél­év vége előtt egy nappal ér­kezett meg. Félévig a régit használták, de már az új alapján készültek a vizsga­tételek. Kovács Árpádnak Különbizottság foglalkozik Sárospatakon, a városban és környékén található műem­lék és műemlékjellegű épü­letek sorsával. A bizottság Schallcház Miklós elnökleté­vel tartotta az új, esztendő­ben első ülését, amelyen a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága, az Országos Műem­léki Felügyelőség, a Megyei Idegenforgalmi Hivatal, az Észak-magyarországi Intéző Bizottság is képviseltette ma­gát. Az ülésen Kiss József vá­rosi főmérnök Sárospatak így is négyesre sikerült a kollokviuma. Barnóth Zol­tánnak viszont elégségesre, de ezért önmagát okolja: az utolsó tételeket már épp csak átnézte — s a logisa büntetése, hogy pont azok­ból húzott. Nem egészségügyi séta a vizsga azoknak a végzős harmadéveseknek sem, akik pedig már majdnem tanítók — hiszen most már csak \ gyakorló félévük van hátra, s aztán jöhet az államvizsga. Bukta Erzsébet — aki az intézet KISZ-titkára is volt — a tudományos szocializ­musból jóra kollokvált. Még a neveléstörténet és az if­júsági irodalom vizsgáira ké­szül, aztán megy haza. Me­zőkövesdre — tanítani abba az iskolába, ahol a betűkkel ismerkedett. Kovács Ildikó már szintén begyűjtött egy négyest. A gyakorló félévre Özdra ké­szül. © Ök már teljes szakszerű­séggel hasonlítják össze el­sős utódjaik új tanulmányi rendjével a saját, régebbi gyakorlatukat, vizsgarend- szerüket. — Jobb az új — állapít­ják meg tárgyilagosan — az elsősök azért mégis szívesen cserélnének velünk. Nekünk már kevesebb vizsgagondban lesz részünk. Jövő ilyenkor már nem őket osztályozzák, hanem ök osztályoznak — a képzőben tanult felelősséggel és meg­értéssel. műemlékvédelmi feladatairól számolt be. Elmondotta, hogy a városban 33, a környékén pedig 27 épület áll műemlé­ki védettség alatt, közülük néhány sürgős helyreállítás­ra, korszerűsítésre szorul. Ezután dr. Üjszászy Kál­mán főkönyvtáros hosszú, gondos kutatómunka alapján, részletesen ismertette a vá­ros nevezetes házainak tör­ténetét, keletkezésének ide­jét, körülményeit, stílusát, a hozzájuk fűződő eseménye­ket, későbbi sorsukat. Bcrecz József Műemlékvédelmi tanácskozás BOJCSUK JÓZSEF ES IMRE GABOR REGENYE NYOMÁN IRTA: CS. HORVATH TIBOR RAJZOLTA: SEBOK IMRE Vitéz (V/ss Endre ceendőrezredes sora'/g tanulmányozza a nyír monom ESETTEL KAPCSOLATOS JEGYZŐKÖNYVET, AZTA'n JEbÉDE/SZEJÉHEZ EORDul... A FALUS/ M GAB UNDO// BICSKÁVAL DOLGOZNAK. AZ ŐRMESTERE SAJÁT SZURONYAÍZAE DÖFTEM LE , MEG!EU fi, HOGY 90 SZ' > | l| Ból ölték meg, de ea || MA'SORRA GYANAKt/OM ... "/} VÖRÖS P'/E ' tZEh VOLTAR AZUTOloÓ SMM (bcnetlek) Vallomás a Hernád vidékéről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom