Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-14 / 11. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 T971. jan. 14., csütörtök Az ózdi kizinmiiis K esztendeje Böngészés egy heiyi kiadványban Nemrégen ünnepelte az Ózdi Kohászati Üzemek fennállásának 125. évfordu­lóját. Kicsit késve, de ehhez az évfordulóhoz kapcsolódva jelent meg az Ózdi Népmű­velési Intézmények Igazga­tóságának kiadásában Pál­mai Zoltán. Népművelés Öz- don című kötete, ameiy a gazdag munkásmozgalmi ha­gyományokkal rendelkező iparváros művelődési életét mutatja be az 1884-es kez­dettől napjainkig, illetve az 1970-es jubileumig. Nyolc­vanhat esztendőt ölel hát fel e visszatekintő munka, s ar­ia vállalkozik, hogy számot adjon róla, miként éltek az ózdi munkások az elmúlt évtizedek során a művelődés lehetőségeivel, mennyire volt az önművelés sokfajta meg­nyilvánulása előrehaladásuk­nak és forradalmiságuknak eszköze, majd a felszabadult országban mennyire lett új életük elválaszthatatlan tar­tozéka, sok vonatkozásban előrelendítője. Ózd sajátos helyzetű város volt mindig. Fejlődését min­den vonatkozásban a vasmű­vek határozta meg, s termé­szetes, hogy népművelési életének alakulása is min­denkor a gyártól függőit. Az 1884 őszén megalakult olva­sóegylettől napjaink egyesí­tett népművelési intézmény- hálózatáig mindvégig kita­pintható az a vonal, amely a város lakóinak művelődési lehetőségeit az üzemi élet függvényévé tette, illetve a felszabadult Özdon a kettőt egymás szerves kiegészítője­ként összekapcsolta. Pálmai Zoltán, aki. maga is évtizedek óta cselekvő ré­szese volt a város közműve­lődési életének, igen sok for­rásmunkára támaszkodva, történészi hűséggel állította össze a 174 nyomtatott ol­dalnyi kötet anyagát. Mun­kája három nagyobb törté­neti részre oszlik. Az első rész a már említett 1884-es kezdettől a Tanácsköztársa­ság bukásáig mutatja be az ózdi népművelési életet, a második rész a két világhá­ború közötti időszakot tárja fel, míg a harmadik, amely terjedelemben természetsze­rűen messze fölébe nő az előző kettőnek, a felszaba­dulás óta elért gazdag fejlő­dés egyes fázisait elemzi, és gazdag fényképanyaggal '--il­lusztráltan ismerteti meg az olvasóval, milyen is a köz- művelődési élet a szocialista várossá lett Ózdon. A kötet történeti anyagai­nak hitelességét a feljegyzett forrásmunkákon kívül szak­lektorok ellenjegyzése is iga­zolja. így alakul ki hát a hi­teles kép. miként alakultak meg a népművelési élet alap- intézményei a múlt század végén, mennyire igyekezett \ azokat a gyárigazgatás kü­lönféle látszat-demokratiz- \ mus és látszat-szociális be­avatkozásokkal a maga szá- \ mára is hasznossá tenni, s mennyire hatott is helyen­ként ez a gyárigazgatósági befolyás. A könyv anyagá­nak ismeretében egyes moz­zanatoknál nagy tisztelettel kell emlékeznünk a város közművelődési életének elő- harcosaira, ugyanakkor _ ép­pen e kötet adatai tanúsít­ják. hogy ez a közművelődé­si élet — minden jószándék és harcos szervezés ellenére — sem volt mindig töretlen, és a gyárigazgatóság befo­lyása hellyel-közzel nagyon intenziven érvényesült. Pálmai Zoltán tételesen is­merteti a hajdani népműve­lési fórumokat, lehetősége­ket, nem hagyja ki a mun­kásság életétől ugyan telje­sen függetlenül működő, de arra mégis közvetett úton hatással levő tiszti kaszinó működését sem, és tisztelet­tel adózik e közművelődési élet olyan alakjai előtt, mint például Becht Ernő Gyula tanító volt. Hasonló módon ismerteti a két világháború közötti munkát, és nagyon nagy részletességgel a fel- szabadulás utáni évtizedek, s napjaink kulturális életét. Az értékes adatfeltáró munka közben felbukkanó adaléko­kat a szerző viszonylag ke­vés kritikai megjegyzéssel rakja kronológiai sorrendbe. Több szelektálás, és az egyes adalékok hangsúlyozottabb mérlegelése differenciáltab­ban mutatta volna fel a nagy történeti adathalmazból, mi­ként, s mennyiben volt egyik-másik jelenség a fejlő­dés elöremozdíiója, vagy ép-' pen akadályozója. Az igaz, hogy a Népművelés Ózdon címszó alá elvileg minden közművelődési tevékenység befér, de a szocialista város egy fontos jubileuma alkal­mából kiadott népművelési történeti visszapillantó kötet­ben a hangsúlyos differen­ciálás markánsabb vonások­kal is jelentkezhetne. A legújabb korról szóló részletekkel e jegyzetben nem foglalkozunk, mert rész­ben e korszak lapunk olva­sói előtt jól ismert, részben pedig itt már egy letisztul­tabb népművelési életet kel­lett a szerzőnek feldolgoznia, kronológiai rendbe sorakoz­tatnia. Egészében a fentebb írt észrevételek fenntartása mel­lett Pálmai Zoltán munkáját elsősorban abból a szem- j pontból tartjuk jónak, hogy a honismereti adatgyűjtések­hez, helytörténeti munkákhoz sok jó adalékkal szolgál, s egészében hiteles képet adott 86 esztendő népművelési éle­téről. (benedek) Garabuczy Agnes kiállítása a Miskolc Galériában Eszembe jutottak Höl­derlin meren­gő melankóliájú, elvágyódó sóvárgást, tiszta, ' átszelle­mült áhítatot sugárzó versei, amíg a kiállított képeket néztem. Alig tíz év termése a falakon; még nem kitelje­sedett, önnön világa szuveré- nitásában tudatosult s esz­közeit tudatosan, következe­tesen alkalmazó művészet ez. S mégis eltéveszthetetle- nül eredeti, szelídségében, nárcisztikus érzékenységében is határozott, egy irányba haladó. Garabuczy Agnes ki­állításán a nézőt mindenek­előtt a művésznek a képek bői sugárzó egyénisége, lelki gazdagsága, belső világának fájdalmasan szép kitárulko- dása ejti rabul, s aztán fi­gyel a művekre, e térben és időben oldott-bontott szer­Filmjegyzet | Emberöléssel vádolva A bírónő gondolatban, még esti pihenőjében is a vádlottak­kal vitázik Egy szovjet városban meg­támad egy huligántársaság egy ifjú párt, verekedés tá­mad, amelynek során a vé­dekező fiút úgy megütik, hogy az életét veszti. A lány, aki mindezt végignézte, nem mer a bíróságon tanúskodni, Idegen cowboyok között A vadnyugati prérikre ve­tődött, és a cowboyok kö­zött mindvégig idegen egy­kori hajóstisztet Gregory Peck játssza a most bemuta­tott amerikai westernfilm- ben. (Nagyon gyorsan akar­juk behozni lemaradásunkat, hogy 25 év után nagy siet­séggel, néhány hetes követé­si távolsággal, már a máso­dik western kerül mozijaink vásznára?) A három óránál hosszabb film cselekménye sajnos, kevés, egy egyórás filmet sem tudna unalom és sok-sok üresjárat nélkül ki­tölteni. A történet szokvá­nyos; két szomszéd birtokos gyűlölködése, két fiatalem­ber féltékenykedése, néhány lovasvágta, egy kis szere­lem, zord, sziklás hegyek, sok-sok puskaropogás meg­felelő adagolásából tevődik össze, megtűzdelve szép szá­mú unalmas öt-tíz percekkel. A film végén a jók elnyerik jutalmukat, a rosszak bünte­tésüket, s mint lenni szo­kott, a szerelmesek, hű szol­gájukkal ellovagolnak a pré­ri végtelenségébe. Az egyes szerepekben Gregory Peck mellett többek között Jean Simmons, Caroll Baker, Burl Ives, Charlton Heston alakí­tásaivá] találkozunk. (hm) GÉPJÁRMŰVEZETŐK! GÉP.I ÁRMÜTULAJIÍONOSOK! I Robur, Garant, Warszawa, GAZ—51, 63, 59, Zsuk, Nysa, Volga, UAZ, Csepel 350, 420, 450 típusú gépkocsik dinamóinak és önindítóinak nagyjavítását és szükség szerinti javítását vállaljuk rövid átfutási határidővel, soronkívüli vállalással. Pontos, minőségi munka! igénybe jelentés: A FIT XVI. sz. Autójavító Vállalat, 3. sz. üzemegység, 'Tejőcsaba, Téglás u. 4. sz. Telefon; 38-711. mert a vádlottak szabadlá­bon levő társai megfenyege­tik. Végül is elmondja az igazságot, s a bűnösök el­nyerik büntetésüket. Körül­belül ennyiben lehetne ösz- szefoglalni az Emberöléssel vádolva című film tartalmát, a mondandója pedig kézen­fekvő: nem szabad elnéző- nek, közömbösnek lenni a garázda cselekedetekkel, mert ha hagyjuk, hogy huLigánok, a megfélemlítésre építve, egy egész környéknek fölébe ke­rekedjenek, íme, ilyen tragi­kus véghez juthatunk. Sok­sok moralizáló részlettel teli taniörténet pereg előttünk egy törvényszéki tárgyalás keretében, egyes tanúvallo­mások megelevenítésével. Minden nagyon precíz, kiszá­mított, s emiatt nem mindig tűnik élettelién hitelesnek.. Nem ismerjük a szovjet bün­tető perrendtartást, de fur­csának tűnik, hogy gyilkos­sági ügyben négy vádlott el­len hetek óta folyhat a per, a nyilvános tárgyaláson min­den szóba kerül a közönyös szomszédtól a „menlevelet" adó üzemi szakszervezeti bi­zottságig, de éppen az egyet­len szemtanú meghallgatása késhet. Igaz, ha megjelenne, már a film elején kitűnne, hogy nem fél a vádlottak társainak fenyegetéseitől. kesztésű. s leheletfinom szí­nekbe öltöző valóságvíziókra, amelyek egy különös világ- mítosszá fonódnak össze; ha tetszik, Garabuczy Ágnes művészi világszemléletévé. Békés megyei. Vésztőn szü­letett, 1936-ban, A főiskolán Pór Bertalan tanítványa volt. 1960-ban végzett. Tehetségé­re, képeire hamar felfigyel­tek. 1964-ben már önálló ki­állítása volt a Mednyánszky- teremben. 1968-ban pedig Washingtonban. az Ágra Gullery-ben volt önálló tár­lata. Sokat utazott. lárt Franciaországban, Olaszor­szágban, a Szovjetunióban. Ausztriában. Az utazások él­ményei, emlékei is segítet­ték talán az iskolás mani- roktól való gyors szabadulá­sában. önnön hangja s maga keresésében . .. Amikor be­lépünk képei közé, az első, ami rögtön szembetűnik, a képek egy tőről fakadt ha­sonlósága, látásuk rokonsá­ga. S ha a legfeltűnőbb is, mégiscsak külső jegye, fel­színi tulajdonsága e hason­lóságnak a kék szín, amely­ről eszünkbe jqt a ragyogó égbolt és a ragyogó tenger, a végtelepség, a meghatároz- hatatlanság mitikus irracio­nalizmusa. A inefffejlhdeflcn lényeg absztrahálódik port­réiban, merengő, vagy bús­komor harlequin-juiban (Pi­errot, öreg harlequin), a megváltoztathatatlan végzet előérzete sötétli'k, tolul fel a Peruba mennek meghalni a madarak, vagy a Süllyedő Velence képén, s hátborzon­gató és mégis dekoratív lá­tomássá summázódik az Ár­víz élménye. Ismeretlen, so- hasemvolt-városokká, kertvá­rosokká lényegülnek át is­mert kisvárosok girbe-gurba utcácskái, házai (Lány város elölt I—II—III.). Szentendrei árnyak. Napváros). aztán mintha Chagall angyalát lát­nánk (A zöld angyal el­hagyja a katedrálist) felleb- benni játékosan, mégis szo­rongást kellően. Víziói oly­kor az absztrakt művészet szín- és formavilágába leb- bennek ál, máskor meg a go­belinek dekoratív ritmusait idézik (Kupolák, Süllyedő kövek. Nádas, A város ka­puja, Dunakanyar). Garabuczy bontakozó mű­vészetének talán minden másnál elementárisabb hatá­sú formálója a szláv ikon­festészet élménye. Áhítattól eltelve, lenyűgözve áll az ikonok előtt, s úgy érzi, hogy azok áhítata rokon a benne élő és munkáló érzéssel (Za- gorszki emlék. Lány és ikon). S az ikonok szentjeinek ti­tokzatos belső sugárzása, a tartás statikus feszessége s a szemek élő, lelkes mélysége ott van az ő portréiban, vagy jelképes figuráiban (Madár­árus, Hegedűszóló). A m/rtil, na§y élménye f\ md&IK talán a tenger; létező tengerek és a tenger maga, ragyogó és folyvást mozgó mozdulatlanságával, mérhetetlen, határtalan tö­megével, szüntelen dinamiz­musával ... A tenger hul­lámzik át a város házain, vagy azok tükörképét látjuk a vízen? Hullámok bontják tetszőleges részsíkokra a kéo síkját, vibráló, lágy s nem mértani egyenességű, kristá­lyok éleire emlékeztető fe- szességű vonalakkal?... A tenger képe mindannyiunk­ban él. azokban is, akik még nem láttak tengert. A tenger maga az örök vágyakozás Garabuczy Ágnes kiállítása szép élményünk marad. ppl. Országos láncbcmulatót terveznek Sátoraljaújhelyen A Népművelési Intézet a Táncosok Bemutató Színpada 1971. évi második műsorát Sátoraljaújhelyen kívánja megrendezni. A módszertani továbbképzést szolgáló orszá­gos rendezvény sátoraljaúj­helyi megtartását részben a vidék gazdag néptánchagyo­mányai, í'észben a Hegyköz és a Bodrogköz — Ureczky Csaba munkája nyomán — országos hírűvé vált együt­tesei, illetve azok eredmé­nyei indokolják. Ezek a cso­portok országos fórumra érettek, országos bemutatás­ra alkalmasak. A bemutatóra az ország min­den részéből várnak népi­táncos szakembereket. Iff ti BOJCSUK JÓZSEF ES IMRE GABOR REGÉNYE NYOMÁN IRTA; CS. HORVATH TIBOR RAJZOLTA: SEBOK IMRE Látomások a kéktó tengerről

Next

/
Oldalképek
Tartalom