Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-13 / 10. szám

1971. január T3., szerda eSZAK-MAGYARORSZÄG Azbesztkesztyűk as^zon^kézből Új szabályozórendszer a fogyasztási és értékesítő szövetkezetekben Metsző szél fúj, meglátszik a légben az ember lehelete. Nyög a hó lépteink alatt. Pa­rányi gyalogösvény kanyarog a tornáchoz. A tél függönyt szőtt jégvirágból az ablak- szemekre. Odabenn meleg van, egy­kettőre lekívánkozik rólunk a kabát. Vígan duruzsol a kályha, ütemesen kattognak a varrógépek, négy-öt asz- szony kezében szaporán jár az olló. Néhány szó, és már felengedünk, mintha órák óta ott ülnénk a fürgeujjú, vi­dám asszonyok között. — Megszoktuk már, hogy nemcsak a kezünk jár, ha­nem a szánk is — mondja kacagva az egyik asszonyka. Ahogy elnézem, ö viheti a szót egész nap. — Mostanában hetek óta csak kesztyűt varrunk. Be­hunyt szemmel is tudom már a módját. Ráteszem a sablont az anyagra, kivágom, és kész. Persze, hogy nem ülök itt egész nap szótlanul. Megbe­széljük, mi újság odahaza, hogy tanul a gyerek, mit főz­zünk estére. — A keresztúri lányok, asszonyok arról híresek, hogy dolog nélkül sohse látni őket. Férfi legyen a talpán, aki le tudja őket hagyni, ha mun­káról van szó — dicséri őket a műhely ve/°'" ;e. Kovács Barna. Bővíteni kelt ax ütemei Hamar híre kelt: a He.jö ment i Termelőszövetkezet melléküzemágat alapít. Két Rekonstrukció A magyar édesipar 19(19. évi 4767 vagonos termelését , 1975-re 6500 vagonra fokozza, részben azzal, hogy a Sze­rencsi Csokoládégyárban re­konstrukciós bővítést hajta­nak végre. A gyár rekonst­rukciójára 270 millió forintot irányoztak elő. Gondos mérlegelés után je­lölték ki a szerencsi üzemet a rekonstrukció színhelyéül. A számítások szerint ugyan­is ebben az üzemben lehet a legkisebb költséggel megol­dani a termelés hozzávetőleg 600 vagonos növelését. Mint megállapították, hasonló ka­pacitásbővítés másutt leg­alább 350—450 millió forint­ba kerülne. Szerencs mellett szólt az is. hogy a szomszé­dos cukorgyárból, kis távol­ságról szállíthatják az üzem­be a nyersanyagot és innen kaphat gőzt is a gyár. A munkaerő szintén helyben van és az édesipari termelés­nek Szerencsen közismerten nagyok a hagyományai. esztendeje sincs, hogy átala­kítottak e célra egy épületet. Először tulajdonképpen csak azért, hogy 15—20 asszony­nak, később ennél több nő­nek is adjanak a műhelyben állandó elfoglaltságot, kerese­ti lehetőségei. — Ma meg ott tartunk, hogy bővíteni kell az üzemet, ha azt akarjuk, hogy egyet­len megrendelőt se sért­sünk meg . . . Legtöbb dolgozó helybeli, néhánvan Szalonláról, a szomszéd községből járnak át reggelente. Megéri-e utazni, nyolc órát ..lehúzni” egyhelyben? — Amit itt keresünk, ki­egészítő jövedelemnek jól jön. Igaz. mi is csak a pénz 80 százalékát kapjuk meg ha­vonta, de ha jól zár a tsz — egyszerre több pénz áll majd a házhoz. Dolgoznak a műhelyben egyedülálló nők is. Van, aki özvegyen neveli gyerekeit Szakma nélkül másutt alig­ha találnának munkát. i harmadik faluból is jönnek... Az első időkben két szak­munkás vezette a betanítást: a műhely jelenlegi vezetője és Halkóczy György. Es hogy a mesterek és a tanítványok gyorsan szót értettek, az asz- szonyok ügyesen lesték el a védőruhák varrását, szabását, a bőráruk javításának mód­ját — az megmutatkozik a „piacon”. — A harmadik faluból is eljönnek hozzánk mindenféle holmit javíttatni, táskát, övét varratni. Adódnak per­sze különleges kívánságok is — azokat a mesterek fantá­ziájára. ügyes kezére bízzuk. De megrendelőt még nem küldtünk el soha Keresztúr­ból . . A sorozatban készülő vé­dőruháknak, az azbeszt kesz­tyűknek is rögtön sikeré volt a szakértők körében. Idén már január első hetében több ezer pár kesztyűre ér­kezett megrendelés. Az alsó- zsolcai épületelemgyár, a Lenin Kohászati Művek és néhány, más megyében levő üzem is a megrendelők kö­zött van. Egymilliós bevétel A varrógépnél ülő asszo­nyok kezenvomán tavaly több mint egymillió forintos be­vételhez jutott a termelőszö­vetkezet. Hasznos kiegészítő­je ez a jövedelem a többi üzemágból nyert pénzeknek. — S ami a legfontosabb, ez Ne mindjárt antibiotikumot! Az influenza nem minden évben jelentkező járványos betegség. Egy-egy nagyobb nullám után általában ki­sebb, egy-két éves szünet kö­vetkezik. Ez a megállapítás természetesen csak bizonyos vírustörzsre vonatkozik. Az elmúlt télen az A/2-es hozott nagy veszedelmet, de az idén már nem számítunk ilyen fertözéses megbetegedésekre Ettől függetlenül azonban, más törzs még okozhat ria­dalmat. Különösen, ha tartó­san ködösre, párásra fordul a lél Mert csak a száraz hideg dolgozik „eredményesen” az influenza ellen. Az idei télre a szakembe­rek, a KÖJÁL szakemberei sem várnak járványt. Persze — mint mondták —, az influ­enza kiszámíthatatlan. Éppen ezért, hétfőtől, január 11-töl már dolgozik a figyelőszolgá­lat. Sőt, a KÖJÁL már meg­szervezte a kórházi ellátás biztosítását is arra az esetre, lw netán mégis tömegesen betegednének meg. A felké­szüléshez, illetve a megelő­zéshez tartozik a védőszérum is. A krónikus betegek, a pedagógusok, a közalkalma­zottak és az idős emberek minden évben védőoltást kapnak megyénkben is. Az idén húszezer emberi oltot­tak be Borsodban. Jó hír, hogy nálunk is csak szórványosan jelentke­zett eddig az influenza. De nem kevésbé az is, hogy a meghűlések száma, a kemény hideg ellenére sem emelke­dett. „Tartja az októberi szintet.” Nem árt azonban óvatosnak lennünk. Éljünk a régi jó tanácsok szerint. Vi­tamindús ételeket együnk, öltözködjünk rétegesen, tar­tózkodjunk a nagy tömegtől és főleg, ha influenzás, vagy meghűléses tüneteket ve­szünk észre magunkon, házi gyógyszertárunkból ne ve­gyük mindjárt elő az antibio­tikumokat. Ne mindjárt ezek­kel kezdjük a „házi kúrát!” biztos jövedelme a gazdaság­nak — teszi hozzá az egyik asszony. No, persze, az is jól jön, hogy már nemcsak itthon, hanem külföldön is híre kelt nemrég a műhelynek. __ 9 — Mégpedig lovak vitték el a hírünket... — Az pedig úgy történt, hogy tavaly bemutattuk ter­mékeinket Csaton, egy járási kiállításon. Kiállítottunk ott többek között egy pár ló­szerszámot is. Nem mondom, szép volt. Készítői belead­ták minden tudásukat, ügyes­ségüket — sorolja Kovács Barna. A többi aztán villámgyor­san történt. A muhi tsz lo­vai hosszú útra, Olaszország­ba indultak a megrendelők­höz. A jószágok számára Ke­resztárban készítették a dí­szes kantárt. Hát így tudták meg Itá­liában is. merre van Hejö- keresztúr... Gyárfás Katalin kialakították sági szabályozók azon új rendszerét, amely a IV. öt­éves terv éveiben a fogyasz­tási és értékesítő szövetkeze­tekre érvényes. Az elmúlt három évben alkalmazott szabályozók egy részének tö­kéletesítését a gazdasági fej­lődésből fakadó új követel­mények, az új szövetkezet- politikai elvek tették szüksé­gessé. Jelentősen változik egyes szabályozók mértékrendszere, a nyereségérdekeltség elvé­nek érvényesülése mellett fokozottabb erőfeszítést igé­nyel a feltételeik teljesítése A növekvő nyereségérdekelt­ség mellett erősödik a for­galomnövelést érdekeltség is. Ugyanakkor az állam bizo­nyos intézkedésekkel meg­akadályozza az ármanipulá­ciókkal való nyereségnöve­lést. Változik az állami tömő gatás rendszere. Az új rend­szerben az állam elsősorban az ésszerű fejlesztési, beru­házási törekvéseket támogat­ja. A fejlesztés így jobban közös érdekké válik, hiszen minél többet áldoz egy szö­vetkezet saját erőből, annál több állami támogatást kap­hat. Az áfész-ek fejlesztési problémáinak megoldásában jelentős erőforrás a szövet­kezeti közös alap. Emellett állami pénzügyi támogatás is jut a szövetkezeteknek, amellyel elsősorban a nagy alapterületű ABC- és ipar­cikk-áruházak építését. az. ellátatlan területek üzlethá­lózatának. a zöldség-gyü- mölcskereskedelemnek a fej­lesztését. a raktárépítést és a szolgáltató tevékenység bő­vítését kívánják előmozdíta­ni. A támogatást közvetlen anyagi hozzájárulásként és közvetett módon (adóenged­mény) kaphatják a szövetke­zetek. A szövetkezeti sajá­tosságok elismerését jelenti a 2019. számú kormányhatáro­zat. amely kimondja, hogy az. eszközlekötési járulék sa­ját vagyon utáni hányadát Iskola a bárban A Vendéglátó- ipari Szakmun­kásképző Isko­la két éve tart rendszeresen mixertanfolya- mot. A három­hónapos tanfo­lyamon a hall­gatók megis­merkednek a mixológia rej­telmeivel. Kiss Károly, az or­szág legismer­tebb szakembe­re vezeti az elméleti és gya­korlati okta­tást. Megtanul­ják a fiatalok az italok szár­mazását, szak­szerű kezelését, felszolgálását. lakarékosan, okosan A BVK fiataljainak életéből A jelentés, amelyet a BVK KlSZ-bizottsaga terjesztett a nagyüzemi párt-vb elé, az el­múlt évben végzett gazdasá­gi munkát összegezi. Arról szól, hogy a KISZ mikéntéit a rendelkezésére álló pénz­ügyi eszközökkel. Bevezető­ben hangsúlyozza: ,,... be­vételeink az előző évekhez viszonyítva több olyan for­rásból származtak, amelye­ket nem tudtunk előre meg­tervezni. Ezért várakozáson felül alakultak a rendelke­zésünkre álló pénzügyi kere­tek.” Hol, miben keresendők a pénzügyi források? A fiata­lok által, önként vállalt kü­lönféle termelési akciók, olyan feladatok végrehajtá­sában, amelyeknek termelé­si értékéből egy meghatáro­zott százalék a fiatalokat illette. Nemcsak az adott te­vékenységből eredő jövede­lem gazdagította a KISZ kasszáját, hanem olyan ér­demek is, amelyeknek méré­se hosszabb távon történt. A jól végzett munka jutalma­ként tavaly megkapták a KISZ-érdemérmet, ami 10 ezer forinttal járt. Ugyan­csak tízezer forintot kaptak a KISZ-védnökségben eléri első helyezésért is. A véd- nökségi mozgalomban a BVK fiataljai úttörőknek számíta­nak, hiszen ma már Kazinc­barcika, a BVK az egész or­szágot átfogó kezdeményezés bölcsője. A rendelkezésre álló pénz­ügyi eszközöket — az aiap­szervezetekkel egyetértésben — az akcióprogramban meg­határozott célok valóra vál­tására fordították. Országjá­rásokat szerveztek, ott voltak a szegedi szabadtéri játé­kokon, hangversenyeket ren­deztek, különféle vetélkedő­ket szerveztek. Az egyik ilyen, emlékezetes vetélkedő a húsz héten át tartó jubile­umi rej tvénvpályázat volt. Még az elmúlt évben elha­tározták azt is, hogy vásá­rolnak egy autóbuszt, ame­lyet a KISZ-alapszervezetek hasznosítanának országjáró körutakon, tapasztalatcserék lebonyolításához, s minden olyan ten' valóra váltásá­hoz, amely kizárja a hely- hezkötöttséget. Az elhatáro­zás pillanatában nem állt rendelkezésükre a szükséges összeg. Ekkor döntöttek úgy, hogy takarékos, okos gazdál­kodással év végéig előterem­tik a vételárhoz a még hi­ányzó összeget. Az a céljuk, hogy a jövőt illetően is hosszú távra, előre tervezve gazdagítják a kasszát, amihez az egyik je­lentős forrás a tagdíjakból visszamaradó tekintélyes ősz- szeg. A tagdíjfizetéssel nincs különösebb baj, hiszen a gyár KISZ-íiataljainak mind­össze egy százaléka nem tesz eleget ennek a kötelezettsé­gének. De a helyzet akkor lenne igazán megnyugtató, ha egyetlen fiatal sem akad­na, aki tagdíjhátralékkal szerepel a névsorban! Bizo­nyára ők is érzik, hogy ha­nyagságuk nem méltó egy olyan nagy gyár hírnevéhez, s annak fiataljaihoz, mint amilyen a BVK. nem kell az államnak befi­zetni. hanem a szövet Kezet fejlesztési céljaira felhasz­nálható. Béni gondol azOIa°s°} rendelkezés, amely az áfész- ek mezőgazdasági termék- forgalmazását mentesíti a nyereségadó és az eszközle­kötési járulék. továbbá élelmiszerfeldolgozó tevé­kenységüket az eszközleköté­si járulék fizetése alól. Ezzel elhárul a legfőbb akadály a fokozottabb áfész—tsz együtt­működés. a közös vállalko­zások létrehozása elől. 1971. január 1-től a fo­gyasztási szövetkezeteknek is kereskedelmi adót kell fizet­niük. Mértékét boltcsoportok szerint kulcsszámokkal hatá­rozták meg. A vendéglátást nem terheli kereskedelmi adó. Mentesülnek ez alól a 3000 lakosnál kisebb telepü­lések üzletei is. az 500 lako­son aluliak pedig a mentes­ségen túl teljes árbevételük 1,5 százalékáig állami ártá­mogatásban is részesülnek. Mentesül továbbá a keres­kedelmi adó alól ,a szövetke­zeti zöldség-gyümölcsforgal- mazás, a könyvértékesítés stb. A szövetkezeti és állami vendéglátásra egységes for­galmi adó és árkiegészítési rendszer lép életbe. Az ita-. lók utáni forgalmi adó 4 szá­zalék. az ételforgalom utáni árkiegészítés 12 százalék lesz. Változik a szövetkezeti gazdálkodás költségszerkeze­te, költségelszámolási rend­szere is. A részjegyek utáni részesedést, amit eddig az ér­dekeltségi alap terhére fi­zettek, már költségként le­het elszámolni, de csak ak­kor, ha a szövetkezet jöve­delmező gazdálkodást foly­tat. Kedvező az is, hogy a szövetségek fenntartására fi­zetett hozzájárulást ezután a szövetkezetek adózatlan mér­legeredményük terhére fize­tik. Az új elszámolási rend­szerrel párhuzamosan janu­ár 1-től új számlakeret lé­pett érvénybe! A város-, illetőleg község­fejlesztési hozzájárulás az adózatlan nyereség 6 száza­léka, ez azonban nem ter­heli a fejlesztési alapot. Ha­sonlóan az adózatlan mérleg- eredményből képezhető a 9 százalékos tagsági érdekelt­ségi alap is. Az Ili szabályozó rend- szer alapos tanul­mányozása és megismerése most a fogyasztási szövetke­zeti vezetők egyik legfonto­sabb feladata. A SZÖVOSZ ezért hamarosan összefoglaló tájékoztatót bocsát ki, amely részletesen ismerteti az új szabályozók teljes körét. Magyarul is... Megszívlelendő, tanulságos glosszát olvastunk egyik napilapunkban „Idegenül is tudni kell’’ címmel. Szó­vá teszi ebben a cikkíró, hogy a rádió és tv riporte­rei, bemondói nagyon gyakran helytelenül ejtenek ki egyes idegen személy- és földrajzi neveket Néhány heti megfigyelése alapján össze is gyűjtött néhány példát az olasz, spanyol, román, angol, lengyel ne­vekből. amelyeket következetesen rosszul olvasnak fel. s befejezésül hozzáteszi: „Ügy hisszük, nem túl­zott követelés a nevek helyes kiejtésének igénye, hi­szen a rádió és o tv modell, amelyet milliók követ­nek. Esetleg hibáiban.” Teljes mértékben egyetértünk a cikkíró megállapításaival. De hadd legyük hozzá, a nyomtatásban megjelent szöveg is modell. Erre is gyakran hivatkoznak, a: ebben előforduló hibák is könnyen követőkre találtak. Éppen ezért nem örü­lünk, hogy még ebbe, a javító szándékú cikkbe is be­lekerült egy helytelenül használt tárgy, mert mind­járt az elején azt olvashatjuk, hogy egy ember ..meg­tanulhat sok nyelvet, de nem — mindet. .Nos, a „mind” szavunkról tudnunk kell. hogy az tárgycset- ben is ragozatlan. vagyis „megtanulhat sok nyelvet de nem mind”. Ügy látszik, nemcsak ..idegenül ha­nem — magyarul is tudni kell.. , (hej)

Next

/
Oldalképek
Tartalom