Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-13 / 10. szám

1971, január 13., sxercta I GSZAK-MAGYÄRÖR5ZAG 3 Bátorítsuk a helyes kezdeményezésekei Az MSZMP Miskolc városi Végrehajtó Bizottsága január 12-én, kedden délelőtt ülést tartott. A végrehajtó bizottság dr. Havasi Béla első titkár elnökletével — többek között — megvitatta a város 1970. évi gazdálkodását és az idei fel­adatokat. A tanácskozáson részt vett Veres Sándor elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a pártbizottság osztályvezetője. „A munka tartalmi szín­vonala javult, az operativ gazdaságtervező tevékenysé­get mindinkább felváltja, az elvi-politikai gondolkodás, az átfogo, lényeges kérdésekkel, való foglalkozás. Mindezek eredményekénl a város dol­gozóinak aktivitása fokozó­dott, növekedett a gazdasá­gi. párt- és társadalmi veze­tők politikai és közgazdasági, fel készültsége, vezetői, alkal­massága.’' Jivorsiiiérleg — léteics lelsorolássál Az MSZMP Miskolc váro­si küldöttértekezletén hang­zott el e megfogalmazás az elmúlt év őszén, mégis ide kívánkozik a városi párt- végrehaj főbizottság legutób­bi ülésén megvitatott témá­hoz. A napirenden — melyet Balogh Zoltán, a pártbizott­ság osztályvezetője terjesz­tett élő — Miskolc város el­múlt évi gazdálkodósa és az idei feladatok megoldása sze­repeli, Merlég volt ez, meghozza gyorsmérleg, az ország má­sodik városának nemcsak egy, eredményekben gazdag év munkájáról, hanem arról is, hogyan kell dolgozni, gaz­dálkodni a. jövőben. Az eredmények és fogyatékossá­gok szinte tételes felsorolása, gondos, számszaki kimunká­lása és elemzése — talán az első eset volt, hogy a vb- anyag összeállításánál a szer­zők igénybe vették a gyors gépi adatfeldolgozást is — egyben körvonalazta azt a közgazdasági gondolkodást, amely immár a mindennapi munkában is tapasztalható.’ Mind az előterjesztés, mind az ennek kapcsán kibonta­kozó, hozzáértő, sokrétű al­kotó vita is bizonyította, hogy a gazdaságirányítási rendszer bevezetése jól. szol­gálta. céljainkat, és segítette a III. ötéves terv sikeres tel­jesítéséi, Ugyanakkor egyes területekéit újabb gondokat okozott, amelyeknek gyors felszámolása biztosíthatja a további fejlődést. Jobb (cltételek, (áriulmasabb verseny A mechanizmus adta jobb feltételeken kívül az elmúlt év gazdasági sikereit segítet­te az. a széles körű munka­verseny, amely hazánk fel- szabadulásának 25, évfordu­lója. a bontakozott ki, és a X. pártkongresszus tiszteleté­re újabb kezdeményezések­kel gazdagodott. A kedvező politikai légkör és a széles körű társadalmi aktivitás kö­zepette további vállalások születtek a nemzeti jövede­lem 1 százalékos növelésére. Így azután a tervezett fel­adatokat évi szinten és a III. ötéves terv vonatkozásaiban is sikerrel teljesítette Mis­kolc ipara és gazdasága. Az ipari termelés és a nemzeti jövedelem növekedé­se mintegy 6 százalékra te­hető. A város teljes terme­lési érték összesített muta­tója várhatóan 7—7,5 száza1 lé.,i;al magasabb lesz, mint 19(i9-ben volt. örvendetes az export árbevétel alakulása. amely mintegy 25 százalék­kal múlja felül az előzi) évii. és kedvező, hogy ipari üze­meink több mint 80 száza­lékban a termelékenység nö­vekedésével érték el terme­lésnövekedésüket. Munkaerőhiány és szakmunkásképzés Érdekes, egyben tanulságos Miskolc munkaerőhelyzete. Érthető hát, hogy e tómat il­letően többen is szót kértek a végrehajtó bizottsági ülé­sen. Napjainkban 1700-ra le­hető a városban a hiányzó férfi munkaerők szama. 1969-hez viszonyítva ez nem jelent növekedést, viszont stabilizálódás, amin szüksé­ges volna, változtatni. Külö­nösen, ha figyelembe vesz- saük, hogy 900-an az ipar­ban. T00-an az építőiparban és ugyanennyien a többi ága­zat vállalatainál hiányoznak. A munkaerőigény kétharmad, része a szakképzetlen mun­kások iránt tapasztalható. A vállalatok egyre inkább rá­szorulnak a saját képzésű szakmunkás-utánoótlásra. Bérpolitika. fluktuáció A munkaerőigénnyel ösz- szefügg a munkaerő-vándor­lás, az úgynevezett fluktuá­ció. S ami a legszembetű­nőbb, változatlanul a mun­kás állománycsoportban a legnagyobb a munkaerőmoz­gás. Ezen belül is a nők vál­toztatják leggyakrabban munkahelyüket Talán ma­gyarázat rá egyrészt a szer­ződéses munkaviszony, más­részt pedig a város nehéz­ipari jellege. Szakszervezeti választás a 3. sz. ÉP (Tudósítónktól.) .Január 9-én. szombaton a BAEV selyemréti munkás­szállójának éttermében tar­tották meg a 3. sz. ÉPFU szakszervezeti vezetőséget új­já választ ó k tUdöl I éri ekezletél. A 121 küldött mellett a vá­rosi párt bizottság képvisele­tében megjeleni Gál Albert, az SZMT képviseletében Kriskó László, valamint Győző László, vállalatunk központjának szb-titkára. Kiss János megnyitója után Hutnyik László, az üzemegy- ség szb-titkára adott szóbeli kiegészítőt, az írásos beszá­molóhoz. Elmondotta, hogy az elmúl! két évben a párt IX. kongresszusának, vala­mint a szakszervezetek XXI. kongresszusának határozatai nyomán a szakszervezeti bi­zottság eredményes politikai nevelőmunkát végzett, jelen­tős segítséget nyújtott a gaz­dasági feladatok megoldásá­hoz. Munkálkodását, jellemzi, hogy az üzemegységben egy­re jobban kibontakozik az üzemi demokrácia. A vállalat élüzem szintű eredményeket ért el. Ebben többek között a munkaver- seny jó szervezésével nagy része van a szakszervezetnek is. Örvendetesen egyre több fizikai dolgozó veszi igény­be a szakszervezet által biz­tosított üdültetést. A küldöttértekezlet TI szakszervezeti tanácstagot vá­lasztott, s a szakszervezeti bizottság titkára Ismét Hut­nyik László lett. Molnár Lajos Mindezt figyelembe vették a vállalatok, s bérpolitiká­juk kialakításánál szem. előtt tartották a munkaerő-ván­dorlás mérséklését, a törzs­gárda fokozottabb megbecsü­léséi, és lekül '".ét. Mi' 'ez he­lyes is addig, amíg a bér­kérdések rendezése nem megy a minőségi, vagy a mennyiségi, munka ösztönzé­sének rovására. Ha azonban a szakemberek mindenáron való megtartása válik első­rendű célkitűzéssé a bérpoli­tikában, esetleg még a nye­reség részesedés terhére is, az mar helytelen, és aligha se­gíti az üzemben a jobb és a több termelést. Könnyen el- veszitheti ösztönző erejét. — A statisztikai adatok ki­munkálása. azok összehason­lítása csak akkor cr valamit, ha. a tények birtokában le­vonjuk a szükséges követ­keztetéseket, és hasznosítjuk őket n mindennapi munká­ban — mondta dr. Havasi Béla elvtárs. Érdemes kissé részletesen foglalkozni az idei feladatok­kal. Paulovits Ágoston (Folytatjuk) Hunt jak a Icmezhcngmorl Márciusban megkezdik Ozdon a folyamatos acélon lom ű építéséi Az Ózdi Kohászati Üze­mekben gyorsuló ütemben folyik a durvahengermű el­avult lemezsorának bontása. Ennek a hengersornak a te­rületén építik fel ugyanis az évi 350 ezer tonna kapaci­tású folyamatos acélon tómű­vel, A korszerű üzemben az acélból — egy hengerlés! fo­lyamat elhagyásával — úgy­nevezett kdsbugákat öntenek majd. A számítások szerint ezzel a módszerrel egy tonna acélból az ed­digi S30 kilogramm he­lyett 960 kilogramm buga készíthető. Így az öntőmű — amelynek alapozását márciusban kez­dik meg — igen gazdaságos lesz. Ez a mű látja majd el alapanyaggal Ózd másik nagy létesítményét, a Center köz­ség határában megépülő és évi 300 ezer tonna termé­kei: kibocsátó rúd-drótsori hengerművet. Az új üzemben I különböző hengerhuzalo­kat. betonacélokat és egyéb koracélokat, gyár- I tanuk elsősorban a hazai ipar kiszolgálására. A hengermű előkészítő mun­kái már megkezdődtek. A dolgozók elhelyezésére szük­séges 300 férőhelyes mun­A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat huszszinics há­zat épít Gyöngyösön, a Mátraaljai Szénbányászati Tröszt dolgozói részére. A 156 lakást a tervek szerint 1971. június 30-án adják majd át rendeltetésének. Hasonló magasház épül Miskolcon, a Győri kapuban is 4 szivattyútelepek bravúrja Csaknem 13 millió köbméter belvizet emeltek át Megyénkben a Tisza és a Bodrog téli áradásától jelen­tős belvizek keletkeztek, a 27 településből álló Bodrogköz­ben. Az alföldi jellegű vidé­ken a talaj- ós a vadvizek mintegy 200 kilométer hosszú főcsatornát töltöttek meg és 3 ezer hold, mezőgazdasági­lag müveit területei öntöt­tek el. A kemény, hideg idő­járás rövid idő alatt 5—10 centiméter vastag jégpáncél­lal vonla be az elöntött föl­deket, így a jég alól kellett elvezetni a káros vizeket. Az északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság az év első nap­jától szinte éjjel-nappal üze­melteti törökéri, tiszakarádi és ricsei szivattyútelepei!, hogy a mezőgazdaságilag iontos vidéket mielőbb ..meg­tisztítsa'’ a belvizektől. A há­rom szivattyútelep segítségé­vel január l-löl tegnap reg gélig több mint 13 millió köbméter vizet, emeltek át a főcsatornákból a folyókba, s ez a mennyiség a Bodrog csaknem háromnapi vízhoza­mának telel meg. A jó munka eredménye, hogy az állandó szivattyúzás­sal a bodrogközi főcsatornák kiürülték, és már csak a mé­lyebben fekvő részeket borít­ja a vadvíz. A „víztelenítés" után ér­dekes kép alakult ki a tál­cák határaiban. A beszakadt es magasba terpeszkedő jég­tábláktól az. .északi sark­hoz” hasonlít a vidék, és a jég egy része a lak törzset körülfogva, illetve azokon fennakad va valóságos ., som - basában!” alkot. kásszálloda — ahol hideg- melegvizü íiirdö, konyha és étterem biztosítja a kényel­met — tavaszra készül el és jó ütemben halad az építésre kijelölt ingoványos terület feltöitése is. Erre a célra mintegy félmillió köbméter földet használnak fel. Az új üzem alapozását szintén tavasszal kezdik meg és a két nagy beruházást az Északmagya rországi Állami Építőipari Válla­lat dolgozói 1973-ra, il­letve 1975-rc valósítják meg. A folyamatos acélöntömú és rúd-drótsori hengermű építé­sére, berendezéseinek vásár­lására és felszerelésére a ko­hászati üzemek fejlesztési alapjukból, valamint bank­hitelből mintegy 2 milliárd forintot fordítanak. Megye&zerle sok gondot okoz ezekben a napokban a tél „bőkezű ajándéka”, a hó. Különösen nehéz helyzetre számítottak az idén az. észak —déli irányú völgyekkel szabdalt, szoljára edelényi járás apró falvainak lakói. Amint azonban a járási taná­cson beszámoltuk róla, dere­kasan helytállnak a KPM hó­ügyeletének szakemberei. Az itt-olt másfél méteres hófú­vások ellenére sehol sein volt tartós fennakadás sem az áruszállításban, sem a sze­mélyforgalomban. Eddig még minden hóakadályt eltünte­tett néhány órán belül a gép és az ember közös erőfeszí­tése. Naponta eljutnak cél­jukhoz a bányászjáratok, s több-kevesebb késéssel min­denhova megérkeztek tegnap, a II. félév első tanítási nap­ján az általános iskolásokat és gimnazistákat szállító is­kolabuszok is. Nehéz esztendő után A megye valamennyi termelószövetkezeteben megkez­dődtek az 1970-es esztendő eredményeinek számba­vételi munkái. A termelőszövetkezeti vezetők es a számviteli szakemberek ezekben a hetekben szinte éjjel­nappal dolgoznak, hogy pontosan felmérjék a mezőgazda­ság szempontjából közismerten nehéz esztendő eredményeit . es megállapítsák a szövetkezet jövedelmét. Az 1970-es valóban nehéz volt. Az időjárás mostobasága, az elemi ká­rok hosszú idő óta nem tapasztalt mértéke a’mezőgazdasá­gi üzemek és elolmiszer-gazdaságunk termelését nagymer fékben befolyásolta. Nagy kíváncsisággal várja tehát a tag­sággá! együtt megyénk közvéleménye is az összeadások és kivonások végeredményét. Az izgalom több érzésből táplálkozik: a szövetkezeti gaz- öák jogos várakozással tekintenek a közös vagyon fejlődését kimutató számok elé, hiszen az összehasonlítást csak ezek alapján tehetik meg a korábbi évek és az elmúlt gazdasági év kozott. De nem kisebb ez a kíváncsiság akkor sem, ami kor a megtermelt haszonból a maguk jussának mérteke fe lől érdeklődnek a becsülettel helytálló, egész éven át szív- vel-lélekkel dolgozo termelőszövetkezeti parasztok. S mivel a szövetkezetek zárszámadása fontos gazdaságpolitikai ese­ménye megyerik életének is, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek eredményeinek alakulását figyelemmel kísér jük mindannyian, hiszen a termelőszövetkezeti parasztság eletetlek alakulása, mezőgazdaságunk fejlődése, erednie. és gonajai szocialista társadalmunkban már régóta közüggyé lettek. S tisztában vagyunk azzal is, hogy az idei zárszámadási ünnepségek örömeibe itt-ott belevegyülnek a gondok is. A tavaszi ár- es belvíz, a rendkívüli csapadékos nyár, mintegy 500 millió forint kárt, illetve terméskiesést okozott megyénkben. Az előző évihez képest több, addig jól gazdálkodó termelőszövetkezetünk pénzügyi hely­zete romlott meg. Kimerülőfélben vannak a tartalékok, újabb ós újabb hitelekre van szükség az üzemvitelhez, s mindezek mellett most itt van a zárszámadás ideje amitől nemcsak magyarázatot de kézzel fogható anyagi juttatást is vár a tagság. Rendkívül fontos tehát a közgyűlések körül­tekintő. politikai tag is megalapozott előkészítése. Ez pedig csak akkor valósulhat meg, ha a számadás elkészítésében, a részeredmények megismerésében nemcsak a vezetőség és a szakemberek, hanem a tagság is részt vesz. Ezzel, és csak­is ezzel vehetik elejét annak a nemkívánatos hangulatnak, hogy a kedvezőtlen esztendő hatására egyes helyeken a be­következő személyes jövedelemcsökkenés miatt a borúlátás tesz úrrá. vagy amikor ez a másik végletbe csap: a vezető­ket. az elnököt, a főkönyvelőt okolják és leváltásukban lát­ják a kiutal. Az emberek hangulatát, magatartását a közös gazdaság­gal, és annak vezetőivel szemben nem kis mértékben befo­lyásolja, hogy milyen lesz a zárszámadás, illetőleg, hogy mennyire ismerik részleteiben is az esztendő gondjait, a mérleg alakulásának körülményeit. Pártunk legmagasabb fó­rumán. a X. kongresszuson Kádár elv bins zárszavában a többi között a következőket mondotta: „A mezőgazdaság a jó tervek, a gondos emberi munka, a szükséges anyagi esz­közök biztosításán túl jelenleg, és még igen sokáig jelentő, mértékben függ a természeti viszonyoktól, többek között az időjárástól... Hibát követnének el azok a termelőszövetke­zeti tagok, akik most. az átmeneti nehézségek miatti ke­serűségükben vezetőségcserével próbálnák megoldani a kér­dési. Ha vezetőik rendesen, becsületesen dolgoznak, tartsák is meg őket, és dolgozzanak velük tovább.” M cg' a „normális ’ időjárás esetén is számolni lehel, sót . f | kell a mezőgazdasági termelés ingadozásával, ami ki­hatással van a tagok személyes jövedelmének alaku­latára. Ezt az emberek megértik, hiszen a mainál is nehe­zebb körülmények között voltak kénytelenek megtanulni. De a megértéshez az is kell, hogy megértessék velük, s ez nean kis mértékben függ a tagok és a vezetők kapcsolatától, a termelőszövetkezetekben működő pártalapszervezetek mun­kájától. A politikai előkészítő munkával elsősorban azt keil megértetni, hogy a tagok és a vezetők ne bizonytalanodja­nak el. hanem a szocialista állam által eddig adott, és ez­után is nyújtandó anyagi támogatást párosítsák a szövetke­zet által tett. és ezután foganatosítandó intézkedésekkel. Onodvari Miklós Msáplitai tevékenység Miskolcon Fennakadás nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom