Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-09 / 7. szám

1971. január 9., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 2700 — 2600 — 2500 A negyedik ötéves terv a körzeti orvos szemével Már tavaly elkezdték ké­szíteni a minisztériumok, vállalatok a statisztikáikat; vajon hogyan is zárul a gaz­dasági életünk III. ötéves terve. A közvélemény ér­deklődéssel figyelte: sike­rül-e teljesíteni népgazdasá­gunknak azokat a tervszá­mokat, amelyeket 1906-ban rögzítettünk, s milyen vál­tozást hozott az új gazda­ságirányítási rendszer. Vala­melyest kevesebb figyelmet szenteltünk néhány olyan te­rületnek, amelyen ugyancsak nagy tervekkel és felada­tokkal rajtoltak a harmadik ötéves terv elején is. Példá­ul az egészségügy területen. Az országosnál jobb körzeti orvosi ellátottság Az Egészségügyi MiniszLé- •'iumnak egyik közleménye szerint a harmadik ötéves terv végére javult a körzeti orvosok helyzete. Az egy körzeti orvosra jutó lélek- szám országos átlaga 2700 volt 1970-ben. A tervek sze­rint 1975. decemberéig 2000- >'a szeretnék csökkenteni ezt a számot. A Borsodra vo­natkozó statisztikai adatok bizonyítják: megyénkben a körzeti orvosi ellátottság jobb a: országos átlagnál A begyei tanács egészségügyi osztályán dr. Fövényesi Mi­hály osztályvezető-helyettes­től értesültünk a pontos Ódátokról, s azokról a célki­tűzésekről, amelyeket a ne­gyedik ötéves tervben szé­tütnének megvalósítani. ’ A tájékoztató szerint Bor­sodban egy körzeti orvosra jutó lélekszám átlaga 2644. (Miskolcra vonatkozó sta­tisztika ebben a számban nincs benne.) A miskolci já­rás kivételével, ahol 3 ezren felül van ez az átlag, min­den járásban 2000 alatt van az egy körzeti orvosra jutó emberek száma. A városok­ban több beteget kell kezel­niük a körzeti orvosoknak. Ez kézenfekvő, hiszen pél­dául Ózdon 3700. Sárospata­kon 3232. Sátoraljaújhelyen pedig 3093 az egy orvosra jutó ellátandók száma. Csu­pán Leninváros kivétel. De a Tisza-parti település első helyen ál! országosan is. hi­szen itt csak 2000 emberről kell gondoskodnia egy-egy körzeti orvosnak. Me 'felelő rendelők, orvosi lakások A jó körzeti orvosi ellá­tásról és a kedvező statisz­tikáról dr. Fövényesi Mihály elmondta, hogy a harmadik ötéves tervben 27 községben építettek rendelőt, s lakást az orvosoknak. További 6 te­lepülés felújította az orvos munkahelyét, s ahol nem volt, oLt rendes lakást biz­tosítottak az orvos számára. Az igényeket még nem elé­gítették' ki, ezért a követ­kező öt évben várhatóan 15 községben, illetve városban építenek rendelőket, s bizto­sítanak lakást a körzeti or­vosoknak. A rendelőkre leg­nagyobb szükség a miskolci járáson kívül a sátoraljaúj­helyi, a szerencsi és az encsi járásban van. Patakon pél­dául a környező falvak la­kóit is kezelik és az építke­zésekkel, új orvosi rendelők létesítésével szeretnék teher­mentesíteni a város egész­ségügyi intézményeit. A ká­derpolitika sikerét a megyé­ben két módon biztosítják: 'minden hirdetett állással la­kást is adnak az orvosnak, a fizetéseket is megfelelően rendezik. 1909-ben az Egészségügyi meddőség gyógyítása, vala­mint a szexuális életet érin­tő egyéb problémák céljaira is több időt tudunk fordítani. I nők érdekében: nyújtott rendelés Január elsején jelentős vál­tozás történt a miskolci, szentpéteri-kapui nővédelmi Sondozóban: a rendelési időt a növekvő igényelt miatt " meghosszabbítottált. Az intézet vezetője, dr. Aszódi Imre főorvost kérdeztük meg az intézkedés jelentőségéről. '— Naponta átlagosan 120 nő kereste fel a nővédelmi Gondozót — mondja. — A közelmúltban rendezett fel­mérés szerint az igények lé­nyegesen nagyobbak, örven­detes, hogy az egész ország- I^m területünkön csökkent legjobban a terhesség-meg­szakítások száma. Ez nem ''életlen: itt fogy a legtöbb lufecunddn. Ezután a Szent- beteri-kapui nővédelmi gon­dozóban több lehetőség lesz ermek az egészséges folya­matnak fokozására, szélesíté­sre, az igények jobb kielé- Sitésére. A gondozottaknak kevesebb időt kell a váróte­rmiben tölteniük. Az intéz­kedés módot ad rá, hogy akik déléig^ nem érnek rá, dol­goznak — az eddigiektől el­érőén —, délután is jöhesse- d6k. Az intézmény természe- '6s®n a nem kívánt terhesség d^gelözését, illetve a családi armónia biztosítását is segí- 1 a hosszabb rendeléssel, a szakszerű gondozással. A korszerű fogamzásgátlás, a Minisztérium kiadványban értesítette az illetékeseket, hogy a körzeti orvosi ren­delőknek milyen az ideális felszereltségük, s az irányító szerveknek törekedniük kell e szint elérésére. Borsodban felmérést készítettek, s meg­állapították, hogy a rende­lőknek több mint a fele meg­felel az igényeknek, a fel­szereltség pénzben kifejezhe­tő értéke 7 millió forint. Űjabb 6 millióra van szük­ség ahhoz, hogy a többi in­tézmény is elérje az ideális mértéket. Meglepő, közölték a tanácson, az egyébként túlterhelt ózdi járásban 01 százalékos a körzeti orvosok munkahelyének felszereltsé­ge, s így csaknem mindenütt mód van arra. hogy a vér­süllyedést vizsgálják, vagy látásvizsgálatot végezzenek. A negyedik ötéves terv so­rán igyekeznek majd meg­oldani. hogy a megyében a körzeti orvosi rendelése mi­nőségi iavítását kiterjesszék. Bet etjséíi-me'f előzés, szakszerű ellátás Az osztályvezető-helyettes arról informált, hogy a ne­gyedik ötéves terv során még egy komoly minőségi változást szeretnének me- gyeszerte elérni. Azt, hogy minden körzeti orvosi ren­delőben „négyes csapat” dol­gozzon. Tehát, hogy ne csak az orvos vegyen részt a gyó­gyításban. így sikerül majd elérni azt, hogy a rendelők munkája ne csak a gyógyí­tásra szorítkozzon, hanem a megelőzésre is. Ugyancsak mód nyílhat a rendszeres gondozásra. A szívbetegeiket, a mozgásszervi bántalmak- ban szenvedőket szakszerű és állandó ellenőrzés alatt tart­hatják, ha az orvosoknak, vagy a védőnőknek módja van felkeresni a pácienseket. Dr. Fövényesi Mihály reá­lisnak tartja: a negyedik ötéves terv végére Borsod­ban elérhető, hogy egy kör­zeti orvosra jutó lélekszám 2500 legyen. Gergely László eOk mozgatják a gyárakat..." Figyelmet, pontos, precíz munkát igényel ez a feladat is. A szerelők egy modern, SCH Évig gyártmányú 1 Jgcsztógép vezérlőkörét javítják. Ami talán elsőként feltű­nik ebben az üzemben: a rend. A határozott törekvés a szépre, az otthonosság megteremtésére, pedig ez nem is annyira magától ér­tetődő és főleg nem könnyű a villanymotorok, huzalok, tekercsek, a motorok javítá­sához szükséges szerszámok között, az eléggé szűkös he­lyen. Mégis, érződik az ott­honosság — talán az itt dol­gozó sok nőnek is köze van ehhez — a Miskolci Finom­mechanikai Javító Vállalat elektroszerviz részlegében, márpedig ez egyben munka­szeretetét is jelez. Nyilván nem véletlen, hogy Hrabár Sándor vállalati igazgató az egyik legjobb üzemként szól az elektroszervizről, melynek jellemzőjeként a jó kollektív szellemet, a tisztességes munkavégzést említi. A másik, ami feltűnik: a legegyszerűbb kérdésekre adott válaszoknál is a pon­tosság. Hárman-négyen is közbeszólnak, javítják, csi­szolják a mondandót. Nem valamiféle óvatoskodás ez, hanem inkább a munkával együttjáró precizség. Hiszen a tekercsek, a huzalok töme­geinél végképp nincs helye a nagyvonalúságnak, csakis a legpontosabb munka hozhat­ja rendbe az elromlott mo­tor,. Első látszatra kilönben ne­héz elhinni, hogy ez a kis üzemrpszleg szinte a megye valamennyi nagy vállalatá­nak, gyárának dolgozik. Pe­dig így van. Az itt dolgo­zóknak az ipari javító szol­gáltatás a feladatuk, főleg az elromlott villanymotorokat munkálják üzemképessé. Egyikük megjegyzése szerint: ők mozgatják a gyárakat. Van is ebben a fogalmazás­ban valami, hiszen itt olyan motorokat javítanak, ame­lyek egész gyáregységeket, géprendszereket működtet­nek. Kívánságuk? Rohál.v 1st-’ \ an részlegvezető az új te­lephely megteremtését emlí­ti, mint ahogyan nyilván ezt említené az összes, más részlegvezető is. Tudott do­log, ismert igény azoknál a szerveknél is, amelyek tehet­nek érte. Tesznek is. Tudjak ezt ennél a részlegnél, és az; is, hogy a munkát minden körülmények között el kell végezni, és elvégzik, mint ahogyan eddig tették. A részlegvezető megfogalmazá­sa szerint: lehetőleg még jobb minőségben. Jó szakemberek dolgoz­nak-e itt? Ezt a munkát csak jó szakemberek tudják elvé­gezni megfelelő szinten. Milyen ez a szint? A vá­lasz a reklamációs könyvből való: 1970-ben 1, azaz egy reklamáció érkezett az elek- troszervizhez. (pt — SZ. gy.) A piacról jelentjük Változatlan a kereslet — Üvegházi termékek Miskolci árak A Bodrogon jégtörőhajók járnak, Mezőcsát környékén hómarók küzdenek a téllel, a Bükk lábánál fekvő közsé­gekben pedig csak szánnal lehet- közlekedni. A tél min­denütt érezteti hatását: az A fenyőfa megtette köte­lességét. Köriilállta a csa­lád, merengtünk a gyertya­fényben, megtaláltuk az ajándékot. Esténként szikrá­zott a csillagszóró, pompá­zott a fa. Aztán teltek a na­pok, s a fenyő egyre kopá- rabb lett, hulló tűlevelci- vel teli lelt naponta egy la­pát. Egyszercsak... útban volt... A fenyőfa tehát — mehet. £s most jön a nagy kérdés: hová? Az új városnegyedek örökös problémája ez is. Ezekben a napokban itt is, ott is repül a megtépázott karácsonyfa. Földszinti abla­kokból és ötödik emeleti er­kélyről. Általában suttyom­ban, a késő esti órákban, mikor már a televízió sem világít... Másnap reggel az­tán útban van, kerülgetjük léplen-nyomon. Járművek számára Miskolcon csak azért nem jelent közlekedési akadályt, mert a modern la­kótelepeken annyi a hó, aoay már az barikádot jelent az autósoknak. Eltüntetésükről valamilyen módon már csak azért is jó lenne gondoskodni, mert vá­rosképi szempontból sem mutatós a szethajigált, ku­pacba gyűjtött fenyő. Gy. K. Fotó: Sz. Gy. Kiszolgált fenyők ipari üzemek termelésében, az építkezésben, a közleke­désben, s Miskolc nagy be­vásárlóhelyén, a Búza téri piacon is. Az árusak és a vá­sárlók beszorultak a csarnok földszinti és alagsori pult- sorai közé; a kereslet válto­zatlan. ám a kínálat kisebb. Az ünnepek elmúltával el­készült az évvégi piaci csúcs- forgalom mérlege. A számok, a tények a téli időjárás elle­nére is pozitív előjellel ke­rülnek a krónikába: megfe­lelő felhozatal, gazdag vá­laszték jellemezte a zöldség- gyümölcspiacok ünnepi for­galmát, s ez alatt értenünk kell a város területén levő MÉK-boltokat is. Utólagosan is kielégítőnek ítélhető meg a burgonya, a vöröshagyma, a zöldség és gyümölcs, va­lamint a baromfi és tolás felhozatala. Emelkedett a kereslet az üvegházi fejes saláta, paradicsom és kara­lábé iránt, de az ünnepek előtti nagy roham idején emelkedett ezek ára is... Az Észak-Magyarországban — összehasonlításképpen — utóbbi időben többször közöltük az ország más vá­rosainak piaci árfolyamát. Most a i már 4-i. szago­sán összesített adatokból a kecskeméti, a kaposvári és a győri fogyasztói árakat gyűj­töttük ki. Miskolcon a bur­gonya (gülbaba) kilója 3,50 forint, Kecskeméten 3,30, Győrött ugyancsak 3,50, Ka­posvárott pedig 3,40 forint volt. Nálunk a rózsakrumpli kilójáért 5,20 forintot kér­tek, Kecskeméten csak 2,80- at, Győrött és K„ xxsvárott pedig 3,‘20-at. A fejes saláta Miskolcon 3,50, Győrött 2,50, Kaposvárott 3,40, Kecskemé­ten pedig 2,80 forintba ke­rült. Ugyanakkor a fokhagy­ma kilójáért mind a négy városban 26 forintot kértek. Végül a sárgarépa ára Mis­kolcon 4, Kecskeméten 2, Győrött 2.80, Kaposvárott pedig 3,60 forint volt. (Meg­jegyezzük: a felsoroltak az állami és szövetkezeti keres­kedelem áraira vonatkoznak, az őstermelők és a kofák standjain levő fogyasztói árakról nincsenek összeha­sonlító adataink.) Kitűnik azonban, s bizo­nyosan ez is a mostani idő­szakkal magyarázható, hogy — bár a miskolci árak most is agasabbak. mint a felso­rolt többi városba —. az eltérés ezúttal nem olyan nagy, mint az a kora tava­szi időszakban tapasztalható. Tegnap reggel ismét körül­néztünk a miskolci piacon. Zöldség- és gyümölcsfélék­ből kielégítő volt a f ' hoza­tal; a burgonya, káposzta és más zöldségfélék árai meg­egyeztek a korábbi napok átlagos áraival, de üvegházi paradicsomból kisebb volt a felhozatal, ami többek kö­zött a rossz közlekedési vi­szonyokkal is magyarázható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom