Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-07 / 5. szám

1971. január 7., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 Fáznak az erdők Vágják a iái — Farkasok kártevései — Kiadó üdülő Mitől oazőapdik Heiőkeresztúr? A Borsodi Erdő- és Fai el­dolgozó Gazdaság kezelésében 122 000 hektár erdő van. Ide tartozik a Bükk, a Zemplén, a Cserehát és a Tornai karsztvidék, valamint . 40 000 hektár szakirányított terület. Általában 6500—6700 ember dolgozik a vállalatnál, a nyá­ri hónapokban pedig 7500 az időszaki munkásokkal együtt. A nagy erdőterületen mű­ködő vállalat munkájáról Csermely László, erdészeti igazgatóhelyettes adott felvi­lágosítást lapunk munkatár­sának. Elmondotta, hogy ilyenkor a fakitermelő mun­ka hallatlanul nehéz, A gaz­daságnak az idén 850 ezer köbméter fát kell kitermel­nie. A nagy hó, a hideg pré­dára teszi az embert és a gé­peket egyaránt. A munka ál­talában hóeltakarítással kez­dődik, de utakat is kell épí­teni, aminek egy részét gép­pel, illetve kézi erővel vég­zik. Az idén leesett nagy hó természetesen nagyon akadá­lyozza a munkát. Januárban a gazdaságnak 35 000 köb­méter fát kell kitermelni és elszállítani a népgazdaság különféle ágazatai száméra. A már említett nehézségek el­lenére kiemelkedő munkát végeznek a lillafüredi, a ke- mencepataki és a füzérpataki erdészet dolgozói, akik a 00 centiméter vastag, megülepe­dett hó ellenére is derekasan kiveszik részüket a munká­ból. Ilyen értelemben a gaz­daság saját feldolgozó üze­mei is el vannak látva mun­kával. A vadgazdálkodással kap­csolatban Csermely László kiemelte, hogy a nagy hó és a hideg nagyon megnehezí­ti munkájukat. A vastag hó­takaró nagyban akadályozza a vadakat mozgásukban. Emellett a kóbor kutyák és a Kárpátokból betévedi far­kasok komoly károkat okoz­nak az őz, a muflon és a vaddisznó állományban. Ke­mencepatak, Telkibánya és Háromhuta térségében a Kárpátokból betévedt farka­sok megtámadtak és meg­martak több szarvastehenet, muflonkost és szarvasborjút. A farkasok felbukkanása egyik jele a várható nagy hó­nak, kemény hidegnek és a hosszan tartó télnek. Az er­dészet vezetője és az egyik hivatásos vadász találkozott is ezekkel a kellemetlen vendégekkel. A károk elhá­rítása érdekében szigorú vad­megfigyelést rendeltek el, s az a céljuk, hogy elpusztítják a farkasokat. Egyébként — mint Cser­mely László elmondottá —, nagyon szép a havas erdő, azonban különösen a Bükk­Barcikán a helyzet változatlan A minap teltük szóvá azo­kat a tarthatatlan ál­lapotokat, amelyek a Aeiyi közlekedésben tapasz- álhatók Kazáncbarcilcán. Ak­kor az TJjváiros és a vasútál­lomás közötti, veszélyes út­szakaszokkal megtűzdelt uta­lásról volt szó. Reméltük, hogy a 3. sz. AKÖV bárói- h&i üzemegységé reagál a ki­fogásokra — s ez lényeges — gyorsan intézkedik is. Ehe- lyebt akkora a hallgatás, mint az utóbbi napokban lezúdult hó, s a helyzet sem változott ®Sy csipetnyit sem. Sőt! Az utazóközönség újabb adalék­kal, s olyan tényekkel szol­gált, amelyek — remélhető- •— meggyőzik a helyi köz­lekedés vezetőit is: a rend­kívüli helyzetekben sokkal, h° sokkal több erőfeszítésre, ®gy kicsit nagyobb ember- ségre és arra van szükség, hogy az intézkedés egy per- CGt se késsen. A halogatás, a „jó úgy, ahogy van” elv nemcsak a felnőtteket, hanem elsősor­ban a gyermekeket sújtja. Van a közlekedési válla­latnak egy 1/A jelzésű jára- f'1 is, ami az úgynevezett f ardona-parti városrészről indul, ahol a lakosság csak­nem egyötöde él. A járat in­dulási ideje a menetrendben ls niegtalálható. A szomorú a dologban az, hogy ez a já- lat olyan, mint a kutya va­csorája: hol jön, hol nem “on • • ■ Többnyire hiába vér- •lak az utasok, a műszakba igyekvők, akik közül Igen s°kan kisgyermekeket visz- neh magukkal bölcsődébe, óvodába. E héten hétfőn szél- °®n> fagyban dideregtek az emberek, reszkettek a 16 fo- '°s hidegben a gyerekek, ákiket már a becéző szó sem Áldott megnyugtatná. Végre 7 óra előtt 5 perccel befutott egy kocsi, olyankor, amikor a munkába sietőknek már a gyárban kellett volna lenni­ük. Ne áruljanak zsákba macs­kát a közlekedés felelősei Kazincbarcikám. Inkább ál­lítsák le ezt a járatot, akkor senki nem számít rá és úgy osztja be idejét, hogy ponto­san érjen a munkahelyére, s a gyermekes szülők is min­den különösebb tortúra nél­kül vihessék gyermeküket a bölcsődébe és óvodába. A közlekedési vállalat ne­hézségeit senki nem tagadja, meg is érti, ha elfogadhatóak az indokok. De ha ezekről senki nem ad tájékoztatást, ne csodálkozzanak, ha a fel­háborodás — jogosan — nap­ról napra növekszik. Nemcsak a közlekedés, egyéb problémák is megke­serítik a város lakosságának a szája ízét. Egy olyan he­lyen, ahol kenyérgyár is van, ahol — és ez dicséretes do­log — az utak is járhatók, délután 5 órakor már nem le­het hozzájutni még kőke­ményre száradt kenyérhez sem. Hogy mi ennek az oka? Magyarázatot lehet rá talál­ni, de magyarázattal nem lehet asztalhoz ülni és a gye­rekeknek, a családnak azt mondani: talán holnap lesz kenyér. Mindenki megérti, ha a polcokon nem egészen friss mindig az áru, a lényege­sebb az, hogy legyen és fő­ként ehető legyen. A város lakossága, a mű­szakba siető, a vonat­hoz igyekvő, vagy ép­pen kenyeret vásárolni aka­ró emberek remélik: meg­szűnnek ezek a problémák, kellő eréllyel intézkednek is a lakosság érdekében. ben és a Zempléni hegység­ben nehezen lehet eljuttatni az eleséget a vadaknak, pe­dig az erdészet mindent megtesz annak érdekében, hogy takarmányozással, só­zással és utak készítésével megmentse a vadállományt. Egyébként a Bükk, a Zempléni hegység, a Csere- hét és a Tornai karsztvidék talán ilyenkor bővelkedik igazán természeti szépségek­ben. A Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság négy olyan üdülővel rendelkezik, amelyek 00 forintos napi té­rítés ellenében Jávorkúton, Szelcepusztán, Kőkapun és Senyőn szívesen várják a vendégeket. O. J. Alig ezer ember lakja He- jökeresztúrt, nincsenek külö­nös adottságai, érdekes léte­sítményei, egyáltalán semmi olyasmi nincs itt, amely ré­vén a község híressé válhat­na, rangban, gyarapodásban magasan fölé emelkedhetne a környező falvaknak. Mégis! Bizonyos fokig elüt a töb­bitől, valamelyes vezető sze­repel harcolt ki magának nyilván nem véletlenül, hogy a körzeti tanács éppen itt kapott helyei. Az sem lehet véletlen, hogy a lakók nem költöznek el Innen, inkább újak jönnek. A tanácson mór újabb házhelyek kialakítását tervezik, mert úgy vélik szükség lesz ezekre. Tulajdonképpen az elmúlt négy-öt évben készült el minden, ami a mai falu­nak szükséges. Beleváglak egy csaknem kétmillió forint ér­tékű iskola építésébe, sike­resen be is fejezték, ma bárki megnézheti, sok falu irigyelheti. Tavaly fejezték be az úi művelődési otthon épí­tését. Igaz, itt még van ten­nivaló, de az idén már meg szeretnék tölteni élettel. Fel­épült tavaly egy új vegyes­bolt, italbolt, nemrégen ké­szült el az új orvosi rendelő és lakás. Felsorolni is hosszú mindezt, pedig néhány ki­sebb létesítményről, fejlesz­tésről nem is szóltunk. Szépen gyarapodott, gazda­godott tehát Hejőkeresztur. Laczkó István vb-elnök és Korcsog János vb-titkár ért­hető büszkeséggel sorolja az új létesítményeket, de a két Jeges ár a Bodrogon A földi „holdak” története Egy kormányrendelet ér­telmében néhány megyében már megkezdték a földterü­letnek katasztrális holdról hektárra való átszámítását. Más európai országokhoz ha­sonlóan ugyanis a terület- számításban a régimódi, el­avult négyszögöl-rendszerről mi is minden vonatkozás­ban áttérünk a méterrend­szerre. A nemzetközi gya- korlaton túlmenően szüksé­gessé teszi ezt az adatszámí- tásban nálunk is mindjob­ban tért hódító gépi számí­tás. A négyszögölnek főképp a szántóföldek területének ki­számításában volt eddig nagy szerepe. Az erdőket már régebb idő óta' nálunk is hektárban számították. Egy hold századokon át ál­talában akkora darab földet jelentett, amennyit egy igá­val egy nap alatt fel lehe­tett szántani. Már csak az ilyen „ingatag” meghatáro­zás miatt is korszakonként, sőt nem egyszer várme­gyénként is más-más volt nálunk egy hold föld nagy­ságé. Mária Terézia óta ál­talában 1100, 1200, 1300, Sze­rem és Verőce vármegyében 2000, Pozsega vármegyében 1296 négyszögöl, rétből és le­gelőből pedig 1000 négyszög­öl tett ki egy holdat. A múlt század közepén, 1850-ben bevezették hazánk­ban a földadót, s hogy ezt szabályszerűen kivethessék, elrendelték a földkataszter elkészítését. Ezzel kialakult a szántóföld területének hi­vatalos egysége: a kataszl- rális hold, amely mindmáig 1600 négyszögölből áll. Most hát megkezdődött nálunk is a „letűnő” holdak átszámítása hektárrá. Egy négyszögöl egyenlő 3,6 négy­zetméterrel, 1 katasztrális hold 5754,6 négyzetmétert tesz ki, egy hektáir 10 ezer négyzetméter, vagyis 1 ka­tasztrális holdat és 1180,4 négyszögölet foglal magá­ban, míg 10 katasztrális holdból ezután 5 hektár és 7546,4 négyzetméternyi te­rület lesz. Persze így eleinte kissé még bonyolultnak és szokat­lannak látszik az átszámítás, de lassan majd csak belejö­vünk. A rendelet értelmében ugyanis 1972 végéig kell vég­legesen áttérni a föld terü­letmérésénél az egész or­szágban a régi ölrendszer­ről a korszerűbb méterrend­szerre. <h. j.) ember a folytatást, a .,mi- ből”-t, a „hogyan”-t fejte­getve még nagyobb büszke­séggel szól. ..Csak” tényeket említenek, tényeket, mikből bárki levonhatja a megfelelő Következtetést. Például a kétmillió forin­tos iskola építési költségeit, nagyobbrészt saját erejéből fedezte a község. Kaptak ter­mészetesen állami támoga­tási, de a falu is mert hitelt felvenni, lakói pedig tudtak dolgozni. A társadalmi mun­ka egy emberre jutó értéke abban az évben 400 forint körül volt! Vagy: a tavaly elkészült új vegyesbolt és italbolt környékén nagyobb­részt vasutasok laknak, kö­zöttük mozdonyvezetők is. Az egyik napon a MÁV fűtőház szocialista brigádjával közö­sen nekifogtak a munkának és építették a boltot. Érde­mes megemlíteni a követke­zőt is Amikor a község la­kói megtudták, hogy a tanács egy-egy nagyobb, mindenki számára fontos létesítmény elkészítését tervezi, akkor a lakók a községfejlesztésen kívül még felajánlottak bizo­nyos összegeket. Ezekből az önkéntes adományokból 25 ezer forint gyűlt össze. Valahol itt, az emberek gondolkodásában, saját köz­ségük szeretettben kell ke­resni — vagy nem is nagyon kell keresni — a mibőit. a hogyant, Hejőkeresztúr gya­rapodásának legfőbb okait. Közigazgatásilag ehhez a faluhoz, tartozik Hejőszalon- ta és Szálfáid. Hejőszalontán tavaly alakítottak ki egy új vegyesboltot és italboltot, ezenkívül a kirendeltségnek egy szép, új tanácsházat épí­tettek. A közelmúltban hoz­ták rendbe a művelődési ott­hon tetőszerkezetét, az idén pedig az otthont kifestik, csi­nosítják. A szakáldi művelő­dési otthont is nemrégiben festették lei és a körzeti ta­nács egy televíziót is adott az otthonnak. Az idei óv a beruházásokat, építkezéseket tekintve, Hejő- keresztúron csendesebbnek ígérkezik az elmúlt néhány évnél. Tennivaló persze lesz így is bőven, most már a tagközségeknél is; a tanács vezetőd az újabb feladatolt végrehajtásában is számíta­nak a község lakóira. Priska Tibor Értékelték a munka versenyt A BVK pórt-végrehajtóbi­zottsága 1970 decemberi ülésén napirendre tűzte a vállalati munkaverseny hely­zetének értékelését. Az elő­terjesztett anyag foglalkozott a jubileumi munkaverseny- nyel, valamint a X. párt- kongresszus tiszteletére tett felaj ánlások végrehaj tásával A vb megállapította, hogy a verseny szervezése, irányí­tása megfelelő volt, és jól segítette a kijelölt gazdasági és politikai feladatok mara­déktalan végrehajtását. A szocialista munkaverseny- mozgalom tapasztalatai alap­ján a párt-végrehajtóbizott­sága az ez évi feladatok si­keres végrehajtása érdeké­ben határozatot hozott. A határozat többek között kimondja, hogy szükséges a szakszervezeti és KISZ-bi- zottság által 1968-ban közö­sen elfogadott együttműkö­dési alapokmány következe­tesebb végrehajtása, amit rendszeresen ellenőrizni kell. Domboldalon nem ió lakni Oj tálcás kérdés született Miskolcon! Sok száz dühös em- | bér — egyhelyen. Mi az? Érzésem szerint különösebb fej - i törés nélkül, egyetlen szempillantás alatt nagyon sokan vá­ri-ászt adnának rá. Vannak, akik nem akarják hallani, de .azért nekik is elmondom: a Szentpéteri kapui domboldalon [élő családok tag'ja korra és nemre való tekintet nélkül. , Hogy miért dühösek? Mert úgy érzik, mióta beköltöztek új, 1 modern lakásukba — peches emberré váltak. Minden évszaknak megvan ott a különleges bosszúsága. J Ezek taglalásától most eltekintenék. Csak a téli „örömök­ből” szólanék. Amint azt egy csüggedt hangú fiatalember — | Márkus Gábor, Katowice utca 47. szám alatti lakos — talá­lóan megjegyezte: sízők számára valóságos paradicsom len- [ne ez a vidék. Mert mióta az első hó tavaly lehullott, hó- , marónak színét se nagyon látták az arra lakó emberek. 'Egyes házak környékén két év után sem került sör terep- ! rendezésre. Kijutni szinte életveszélyes. A földbe vájt szük­> séglépcsők és a betemetetlenül hagyott árkokon átívelő ’deszkák, az emberek által kitaposott ösvények eltűnnek a > hóban. Ráadásul nagyon sok ott a „senki földje”. A havat ’ellapátolni, sózni csak a házak közvetlen környékén szok- , Iák (vagy még ott sem). Nemegyszer elcsúsznak idős embe- ' rek, vagy a karjukon gyermeket vivő szülök. Naponta el- >akad az utakon egy-egy tapasztalatlan járművezető. Toxh * odahívni lehetetlen — a gebines sofőr a cím hallatán ka- ! cag egyet, s közli: semmi pénzért nem vállalja a fuvart. ’Előfordult már az is, hogy a beteghez érkező mentőautó í megrekedt az ül elején, a domboldal aljában. Az említett telefonáló a köztisztasági vállalat egyik ve- , zetőjének szíves tudomására hozta sok száz ember pana- ’ szát, s kérte segítségét. A válasz röviden az volt: a kerfé- ! szeli vállalat köteles az ottani hó eltakarítására. Ez utóbbi • vállalatnál viszont arról tájékoztatták az érdeklődőt, hoj»v ' csak a főútvonal tisztítása áll módjukban. Domboldalon nem jó lakni — közölte szerkesztóségünk- '• kel Márkus Gábor. A mi véleményünk: ha út nincs, s hó [van — valóban nem jó! (gy. k.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom