Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-07 / 5. szám
1971. január 7., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 Fáznak az erdők Vágják a iái — Farkasok kártevései — Kiadó üdülő Mitől oazőapdik Heiőkeresztúr? A Borsodi Erdő- és Fai eldolgozó Gazdaság kezelésében 122 000 hektár erdő van. Ide tartozik a Bükk, a Zemplén, a Cserehát és a Tornai karsztvidék, valamint . 40 000 hektár szakirányított terület. Általában 6500—6700 ember dolgozik a vállalatnál, a nyári hónapokban pedig 7500 az időszaki munkásokkal együtt. A nagy erdőterületen működő vállalat munkájáról Csermely László, erdészeti igazgatóhelyettes adott felvilágosítást lapunk munkatársának. Elmondotta, hogy ilyenkor a fakitermelő munka hallatlanul nehéz, A gazdaságnak az idén 850 ezer köbméter fát kell kitermelnie. A nagy hó, a hideg prédára teszi az embert és a gépeket egyaránt. A munka általában hóeltakarítással kezdődik, de utakat is kell építeni, aminek egy részét géppel, illetve kézi erővel végzik. Az idén leesett nagy hó természetesen nagyon akadályozza a munkát. Januárban a gazdaságnak 35 000 köbméter fát kell kitermelni és elszállítani a népgazdaság különféle ágazatai száméra. A már említett nehézségek ellenére kiemelkedő munkát végeznek a lillafüredi, a ke- mencepataki és a füzérpataki erdészet dolgozói, akik a 00 centiméter vastag, megülepedett hó ellenére is derekasan kiveszik részüket a munkából. Ilyen értelemben a gazdaság saját feldolgozó üzemei is el vannak látva munkával. A vadgazdálkodással kapcsolatban Csermely László kiemelte, hogy a nagy hó és a hideg nagyon megnehezíti munkájukat. A vastag hótakaró nagyban akadályozza a vadakat mozgásukban. Emellett a kóbor kutyák és a Kárpátokból betévedi farkasok komoly károkat okoznak az őz, a muflon és a vaddisznó állományban. Kemencepatak, Telkibánya és Háromhuta térségében a Kárpátokból betévedt farkasok megtámadtak és megmartak több szarvastehenet, muflonkost és szarvasborjút. A farkasok felbukkanása egyik jele a várható nagy hónak, kemény hidegnek és a hosszan tartó télnek. Az erdészet vezetője és az egyik hivatásos vadász találkozott is ezekkel a kellemetlen vendégekkel. A károk elhárítása érdekében szigorú vadmegfigyelést rendeltek el, s az a céljuk, hogy elpusztítják a farkasokat. Egyébként — mint Csermely László elmondottá —, nagyon szép a havas erdő, azonban különösen a BükkBarcikán a helyzet változatlan A minap teltük szóvá azokat a tarthatatlan állapotokat, amelyek a Aeiyi közlekedésben tapasz- álhatók Kazáncbarcilcán. Akkor az TJjváiros és a vasútállomás közötti, veszélyes útszakaszokkal megtűzdelt utalásról volt szó. Reméltük, hogy a 3. sz. AKÖV bárói- h&i üzemegységé reagál a kifogásokra — s ez lényeges — gyorsan intézkedik is. Ehe- lyebt akkora a hallgatás, mint az utóbbi napokban lezúdult hó, s a helyzet sem változott ®Sy csipetnyit sem. Sőt! Az utazóközönség újabb adalékkal, s olyan tényekkel szolgált, amelyek — remélhető- •— meggyőzik a helyi közlekedés vezetőit is: a rendkívüli helyzetekben sokkal, h° sokkal több erőfeszítésre, ®gy kicsit nagyobb ember- ségre és arra van szükség, hogy az intézkedés egy per- CGt se késsen. A halogatás, a „jó úgy, ahogy van” elv nemcsak a felnőtteket, hanem elsősorban a gyermekeket sújtja. Van a közlekedési vállalatnak egy 1/A jelzésű jára- f'1 is, ami az úgynevezett f ardona-parti városrészről indul, ahol a lakosság csaknem egyötöde él. A járat indulási ideje a menetrendben ls niegtalálható. A szomorú a dologban az, hogy ez a já- lat olyan, mint a kutya vacsorája: hol jön, hol nem “on • • ■ Többnyire hiába vér- •lak az utasok, a műszakba igyekvők, akik közül Igen s°kan kisgyermekeket visz- neh magukkal bölcsődébe, óvodába. E héten hétfőn szél- °®n> fagyban dideregtek az emberek, reszkettek a 16 fo- '°s hidegben a gyerekek, ákiket már a becéző szó sem Áldott megnyugtatná. Végre 7 óra előtt 5 perccel befutott egy kocsi, olyankor, amikor a munkába sietőknek már a gyárban kellett volna lenniük. Ne áruljanak zsákba macskát a közlekedés felelősei Kazincbarcikám. Inkább állítsák le ezt a járatot, akkor senki nem számít rá és úgy osztja be idejét, hogy pontosan érjen a munkahelyére, s a gyermekes szülők is minden különösebb tortúra nélkül vihessék gyermeküket a bölcsődébe és óvodába. A közlekedési vállalat nehézségeit senki nem tagadja, meg is érti, ha elfogadhatóak az indokok. De ha ezekről senki nem ad tájékoztatást, ne csodálkozzanak, ha a felháborodás — jogosan — napról napra növekszik. Nemcsak a közlekedés, egyéb problémák is megkeserítik a város lakosságának a szája ízét. Egy olyan helyen, ahol kenyérgyár is van, ahol — és ez dicséretes dolog — az utak is járhatók, délután 5 órakor már nem lehet hozzájutni még kőkeményre száradt kenyérhez sem. Hogy mi ennek az oka? Magyarázatot lehet rá találni, de magyarázattal nem lehet asztalhoz ülni és a gyerekeknek, a családnak azt mondani: talán holnap lesz kenyér. Mindenki megérti, ha a polcokon nem egészen friss mindig az áru, a lényegesebb az, hogy legyen és főként ehető legyen. A város lakossága, a műszakba siető, a vonathoz igyekvő, vagy éppen kenyeret vásárolni akaró emberek remélik: megszűnnek ezek a problémák, kellő eréllyel intézkednek is a lakosság érdekében. ben és a Zempléni hegységben nehezen lehet eljuttatni az eleséget a vadaknak, pedig az erdészet mindent megtesz annak érdekében, hogy takarmányozással, sózással és utak készítésével megmentse a vadállományt. Egyébként a Bükk, a Zempléni hegység, a Csere- hét és a Tornai karsztvidék talán ilyenkor bővelkedik igazán természeti szépségekben. A Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság négy olyan üdülővel rendelkezik, amelyek 00 forintos napi térítés ellenében Jávorkúton, Szelcepusztán, Kőkapun és Senyőn szívesen várják a vendégeket. O. J. Alig ezer ember lakja He- jökeresztúrt, nincsenek különös adottságai, érdekes létesítményei, egyáltalán semmi olyasmi nincs itt, amely révén a község híressé válhatna, rangban, gyarapodásban magasan fölé emelkedhetne a környező falvaknak. Mégis! Bizonyos fokig elüt a többitől, valamelyes vezető szerepel harcolt ki magának nyilván nem véletlenül, hogy a körzeti tanács éppen itt kapott helyei. Az sem lehet véletlen, hogy a lakók nem költöznek el Innen, inkább újak jönnek. A tanácson mór újabb házhelyek kialakítását tervezik, mert úgy vélik szükség lesz ezekre. Tulajdonképpen az elmúlt négy-öt évben készült el minden, ami a mai falunak szükséges. Beleváglak egy csaknem kétmillió forint értékű iskola építésébe, sikeresen be is fejezték, ma bárki megnézheti, sok falu irigyelheti. Tavaly fejezték be az úi művelődési otthon építését. Igaz, itt még van tennivaló, de az idén már meg szeretnék tölteni élettel. Felépült tavaly egy új vegyesbolt, italbolt, nemrégen készült el az új orvosi rendelő és lakás. Felsorolni is hosszú mindezt, pedig néhány kisebb létesítményről, fejlesztésről nem is szóltunk. Szépen gyarapodott, gazdagodott tehát Hejőkeresztur. Laczkó István vb-elnök és Korcsog János vb-titkár érthető büszkeséggel sorolja az új létesítményeket, de a két Jeges ár a Bodrogon A földi „holdak” története Egy kormányrendelet értelmében néhány megyében már megkezdték a földterületnek katasztrális holdról hektárra való átszámítását. Más európai országokhoz hasonlóan ugyanis a terület- számításban a régimódi, elavult négyszögöl-rendszerről mi is minden vonatkozásban áttérünk a méterrendszerre. A nemzetközi gya- korlaton túlmenően szükségessé teszi ezt az adatszámí- tásban nálunk is mindjobban tért hódító gépi számítás. A négyszögölnek főképp a szántóföldek területének kiszámításában volt eddig nagy szerepe. Az erdőket már régebb idő óta' nálunk is hektárban számították. Egy hold századokon át általában akkora darab földet jelentett, amennyit egy igával egy nap alatt fel lehetett szántani. Már csak az ilyen „ingatag” meghatározás miatt is korszakonként, sőt nem egyszer vármegyénként is más-más volt nálunk egy hold föld nagyságé. Mária Terézia óta általában 1100, 1200, 1300, Szerem és Verőce vármegyében 2000, Pozsega vármegyében 1296 négyszögöl, rétből és legelőből pedig 1000 négyszögöl tett ki egy holdat. A múlt század közepén, 1850-ben bevezették hazánkban a földadót, s hogy ezt szabályszerűen kivethessék, elrendelték a földkataszter elkészítését. Ezzel kialakult a szántóföld területének hivatalos egysége: a kataszl- rális hold, amely mindmáig 1600 négyszögölből áll. Most hát megkezdődött nálunk is a „letűnő” holdak átszámítása hektárrá. Egy négyszögöl egyenlő 3,6 négyzetméterrel, 1 katasztrális hold 5754,6 négyzetmétert tesz ki, egy hektáir 10 ezer négyzetméter, vagyis 1 katasztrális holdat és 1180,4 négyszögölet foglal magában, míg 10 katasztrális holdból ezután 5 hektár és 7546,4 négyzetméternyi terület lesz. Persze így eleinte kissé még bonyolultnak és szokatlannak látszik az átszámítás, de lassan majd csak belejövünk. A rendelet értelmében ugyanis 1972 végéig kell véglegesen áttérni a föld területmérésénél az egész országban a régi ölrendszerről a korszerűbb méterrendszerre. <h. j.) ember a folytatást, a .,mi- ből”-t, a „hogyan”-t fejtegetve még nagyobb büszkeséggel szól. ..Csak” tényeket említenek, tényeket, mikből bárki levonhatja a megfelelő Következtetést. Például a kétmillió forintos iskola építési költségeit, nagyobbrészt saját erejéből fedezte a község. Kaptak természetesen állami támogatási, de a falu is mert hitelt felvenni, lakói pedig tudtak dolgozni. A társadalmi munka egy emberre jutó értéke abban az évben 400 forint körül volt! Vagy: a tavaly elkészült új vegyesbolt és italbolt környékén nagyobbrészt vasutasok laknak, közöttük mozdonyvezetők is. Az egyik napon a MÁV fűtőház szocialista brigádjával közösen nekifogtak a munkának és építették a boltot. Érdemes megemlíteni a következőt is Amikor a község lakói megtudták, hogy a tanács egy-egy nagyobb, mindenki számára fontos létesítmény elkészítését tervezi, akkor a lakók a községfejlesztésen kívül még felajánlottak bizonyos összegeket. Ezekből az önkéntes adományokból 25 ezer forint gyűlt össze. Valahol itt, az emberek gondolkodásában, saját községük szeretettben kell keresni — vagy nem is nagyon kell keresni — a mibőit. a hogyant, Hejőkeresztúr gyarapodásának legfőbb okait. Közigazgatásilag ehhez a faluhoz, tartozik Hejőszalon- ta és Szálfáid. Hejőszalontán tavaly alakítottak ki egy új vegyesboltot és italboltot, ezenkívül a kirendeltségnek egy szép, új tanácsházat építettek. A közelmúltban hozták rendbe a művelődési otthon tetőszerkezetét, az idén pedig az otthont kifestik, csinosítják. A szakáldi művelődési otthont is nemrégiben festették lei és a körzeti tanács egy televíziót is adott az otthonnak. Az idei óv a beruházásokat, építkezéseket tekintve, Hejő- keresztúron csendesebbnek ígérkezik az elmúlt néhány évnél. Tennivaló persze lesz így is bőven, most már a tagközségeknél is; a tanács vezetőd az újabb feladatolt végrehajtásában is számítanak a község lakóira. Priska Tibor Értékelték a munka versenyt A BVK pórt-végrehajtóbizottsága 1970 decemberi ülésén napirendre tűzte a vállalati munkaverseny helyzetének értékelését. Az előterjesztett anyag foglalkozott a jubileumi munkaverseny- nyel, valamint a X. párt- kongresszus tiszteletére tett felaj ánlások végrehaj tásával A vb megállapította, hogy a verseny szervezése, irányítása megfelelő volt, és jól segítette a kijelölt gazdasági és politikai feladatok maradéktalan végrehajtását. A szocialista munkaverseny- mozgalom tapasztalatai alapján a párt-végrehajtóbizottsága az ez évi feladatok sikeres végrehajtása érdekében határozatot hozott. A határozat többek között kimondja, hogy szükséges a szakszervezeti és KISZ-bi- zottság által 1968-ban közösen elfogadott együttműködési alapokmány következetesebb végrehajtása, amit rendszeresen ellenőrizni kell. Domboldalon nem ió lakni Oj tálcás kérdés született Miskolcon! Sok száz dühös em- | bér — egyhelyen. Mi az? Érzésem szerint különösebb fej - i törés nélkül, egyetlen szempillantás alatt nagyon sokan vári-ászt adnának rá. Vannak, akik nem akarják hallani, de .azért nekik is elmondom: a Szentpéteri kapui domboldalon [élő családok tag'ja korra és nemre való tekintet nélkül. , Hogy miért dühösek? Mert úgy érzik, mióta beköltöztek új, 1 modern lakásukba — peches emberré váltak. Minden évszaknak megvan ott a különleges bosszúsága. J Ezek taglalásától most eltekintenék. Csak a téli „örömökből” szólanék. Amint azt egy csüggedt hangú fiatalember — | Márkus Gábor, Katowice utca 47. szám alatti lakos — találóan megjegyezte: sízők számára valóságos paradicsom len- [ne ez a vidék. Mert mióta az első hó tavaly lehullott, hó- , marónak színét se nagyon látták az arra lakó emberek. 'Egyes házak környékén két év után sem került sör terep- ! rendezésre. Kijutni szinte életveszélyes. A földbe vájt szük> séglépcsők és a betemetetlenül hagyott árkokon átívelő ’deszkák, az emberek által kitaposott ösvények eltűnnek a > hóban. Ráadásul nagyon sok ott a „senki földje”. A havat ’ellapátolni, sózni csak a házak közvetlen környékén szok- , Iák (vagy még ott sem). Nemegyszer elcsúsznak idős embe- ' rek, vagy a karjukon gyermeket vivő szülök. Naponta el- >akad az utakon egy-egy tapasztalatlan járművezető. Toxh * odahívni lehetetlen — a gebines sofőr a cím hallatán ka- ! cag egyet, s közli: semmi pénzért nem vállalja a fuvart. ’Előfordult már az is, hogy a beteghez érkező mentőautó í megrekedt az ül elején, a domboldal aljában. Az említett telefonáló a köztisztasági vállalat egyik ve- , zetőjének szíves tudomására hozta sok száz ember pana- ’ szát, s kérte segítségét. A válasz röviden az volt: a kerfé- ! szeli vállalat köteles az ottani hó eltakarítására. Ez utóbbi • vállalatnál viszont arról tájékoztatták az érdeklődőt, hoj»v ' csak a főútvonal tisztítása áll módjukban. Domboldalon nem jó lakni — közölte szerkesztóségünk- '• kel Márkus Gábor. A mi véleményünk: ha út nincs, s hó [van — valóban nem jó! (gy. k.)
