Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-06 / 4. szám

1971. január 6., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 A népgazdaság fontos bázisa A Safó menti óriás A vegyipar termelése, a népgazdaság szük­ségleteinek megfelelően, több mint 70 százalék­kal emelkedett. Különösen a szerves és szervetlen vegyitermékek gyártása, a kőolajfeldolgozás, a műtrágyagyártás és a gyógyszertermelés fejlődé­se volt gyors ütemű — hangzott el a megállapí­tás a párt X. kongresszusán. E dinamikus fejlődésben a Borsodi Vegyikombinátra is jelentős szerep és feladat hárult, aminek igyekezett maradéktalanul eleget tenni. A gazdasági munka minden szektorában pozitív irányba hajlik a mérleg. Ez a jel­lemző a beruházási feladatok végrehajtására is, aminek ta­pasztalatait összegezte és ér­tékelte a közelmúltban a nagyüzemi párt-végrehajtóbi­zottság. A beruházási tevékenység­ről készült — tanulmánynak beillő — jelentés 8 év munkáját fogja át. Három egyedi nagyberuházásról ad számot. * A kaprolaktám-gyárral a hazai műszálgyártás alap- a ny agbázisán alt megterem lé­se volt a cél, ami nagyfokú, importból eredő megtakarí­tást eredményezett. A hazai tervezésű és hazai berende­zésekkel működő üzem építé­se 1967-ben fejeződött be, nyolcmillió forintos megtaka­rítással. A gyár ma már ki­fogástalan, a világpiaci igé­nyeknek is megfelelő termé­ket produkál. A másik nagyyolumenű be­ruházás a nitrogén II. bőví­tése volt, nevezetesen a mű­trágyázás! és takarmányozási célokat is szolgáló karbamid- üzem felépítése, mégpedig Úgy, hogy évente 100 ezer tonna terméket adjon a nép­gazdaságnak. A legkorsze­rűbb technológiával létesült üzem megfelel a várakozá­soknak épp úgy, mint az ez­zel párhuzamosan elkészült oxigénüzemi bővítés, amely a pvc iránti megnövekedett igények kielégítését szolgál­ja. * A legbonyolultabb felada­tok a PVC II. építésénél há­rultak a BVK és a kivitele­ző vállalatok vezetőire, dol­gozóira. Különösen az építő- os szerelőipari kapacitás oko­zott — elsősorban ennél az objektumnál, de a másik kettőnél is — nagy gondot. Namcsaík azért, mert a kül­kereskedelmi szerződések megkötésének határideje is elhúzódott, hanem azért is, mert mindezt tetézte, hogy e beruházások a régebbi ter­melő, üzemelő egységek szomszédságában készültek. A gyár tehát a beruházásokkal egyidőben termelési felada­tainak is maradéktalanul eleget tett. E különleges hely­zetben növeli a végzett mun­ka értékét, hogy — az idő­közi megtorpanásokat leszá­mítva — mindig tudták biz­tosítani a kellő ütemet, még­pedig úgy, hogy súlyos, vagy halálos baleset nem volt, a beruházás hatékonysága elér­te a kellő fokot.. * E nagyvolumenü beruházá­sokkal párhuzamosan egyéb területeken is nagyfokú elő­relépésről lehet számot adni. Befejeződött — többek kö­zött — a bonamidüzem bő­vítése. Ugyancsak befejeződ­tek a műtrágya üzemcsoport­nál a bentonitos púderezés és porelszívás technológiai sze­relési, műszerezési és erőát­viteli munkái, elkészült a platinavisszanyerő berendezés két egysége, folyamatosan készült a Tardona-parti mun­Huszonegy szabó kisiparos alakította meg 1950 végén a Szarvasi Ruházati Szövetkezetei, s akkor 209 darab termé­ket készítettek — 68 307 forint értékben. 1970-ben 1 550 000 darab terméket állítottak elő, melynek 66 millió forint az értéke. Képünkön: készülnek a férfiingek. Húszéves szövetkezet Két új paprikafaita A Szegedi Kutatóintézet­ben két új fűszerpaprika-faj­tát nemesítettek ki. Mindket­tő bevált a nagyüzemi próba­termesztésben. Az egyik, a szegedi F—03-as. államilag előzetesen elismert csípős fűszerpaprika a rendkívül viszontagságos 1970-es esz­tendőben is jól vizsgázott. Az ismert fajtáknál azért elő­nyösebb, mert terméshozama állandó, festéktartalma pedig mintegy 30 százalékkal ma­gasabb A csipösségmentes papri­kafajták között a legújabb az Sz—16-os. Az eddigieknél ko­raibb érésű és első szedéskor 40—50 százalékkal nagyobb termést ad. Ez azért rendkí­vül előnyös, mert az októ­ber eleji őszi fagyok a máso­dik, illetve a harmadik sze­dést már veszélyeztethetik. Festéktartalma is lényegesen magasabb a köztermesztés­ben levő fajtákénál. Mivel egyszerre nagy termést ad, a tudományos kutatók lehet­ségesnek tartják, hogy gépi szedésre is alkalmasnak bí­zóméul. Mindkét új szegedi neme­sítést! fűszerpaprika magjá­ból az első esztendőben azok a gazdaságok kapnak, ame­lyekben a legkedvezőbbek a termelési feltételek. EMBER Jegyzetek a faluból Cipőtáqítás A SZOLGÁLTATÁS évek óta állandóan a napirendi té­mák között szerepel, és nyil­vánvaló, hogy nem is tűnhet el onnan. Az igények e te­kintetben nemcsak állandóan növekednek, hanem bizonyos fokig változnak is, a beszer­zett, különböző fogyasztási . cikkek számának gyarapodá­sával az ilyen, vagy olyan igényeli megjelenésével ará­nyosan. Okvetlenül fel kell figyel­nünk a kereskedelmi szolgál­tatásokban tapasztalható vál­tozásokra, hiszen a kereske­delem a községekben a szol­gáltatások révén is fontos •szerepet tölt, vagy tölthet be. Az ide vonatkozó kormány­határozatok, intézkedések kötelezővé teszik a boltok szolgáltató tevékenységét, és az üzletek igyekeznek is mindennek eleget tenni. Hosszú ideig jól bevált Például a különböző cikkek kölcsönzése. Az elv továbbra ls jó, azon viszont, feltétle­nül gondolkodni kell, hogy a továbbiakban mit érdemes kölcsönözni. A mosógép, a centrifuga, a porszívó ma már nem tartozik a keresett kölcsönzési cikkek közé. Eze­ket az eszközöket ugyanis ma mar a községekben is majd- Pem mindenki megvásárolta, «kinek szüksége van rá. „A házhoz szállítással több községi bolt is foglalkozik, ónr ez a szolgáltatási forma még nincs eléggé elterjedve, falán főleg a propaganda hiánya miatt. Ahol viszont ez megvan, mint például Bod- cogik eresztő r ban, T aktah ar­anyban és még több más helyen is, ott a vásárlók él- hek a lehetőséggel. Több műszaki boltban, Megyaszón, r-rdöbényén már a hitelle­véllel kapcsolatos tennivaló­kat is átvállalják a vásárló- '°k ugyancsak közmegelége- desre. Számos helyen haris­nya szemfelszedéssel is fog­lalkoznak, hiszen ez az igény ma már szinte semmivel sem asebb a községekben, mint a varosokban. °e új szolgáltatásokkal is ^'óhálkoznak. a tokaji AFtíSZ papír- és írószer bolt- lábán például névjegykár tyak, meghívók megrendelé­sét vállalják, a virágboltban koszorú készítését, a cipő- Ppltban sarokfelverést, cipő- agítást. a tarcall TÜZÉP-te- 6Pen fafűrészelést «KDEMES alaposan körül­nézni a kereskedelmi szolgál­tatások terén is friss szem­mel. Az igények megismeré­sével, a megteremtett, új szolgáltatások jó propagálá­sával, megfelelő ismertetésé­vel igen sokat tehetnek a boltok a faluért. Ügy tűnik: a „cipőtágítás” itt is időszerű. (pt) kásszállők átalakítása, nagy ütemben épül a szekszárdi ajtógyár, és megkezdődtek az előkészületek az olefin- program valóra váltására is. Készen áll az új üzem tele­pítéséhez a tanulmányterv, és még egy sor olyan feladat végrehajtása van folyamat­ban, amely a kongresszus út- | mutatásainak szellemében j még szélesebb távlatokat nyit j a vegyipar előtt a BVK-t il­letően is. AZ OSZLOPON Dicsérő levél a munkahelynek Megyénk építőmunkás fia­taljainak politikai felkészült­sége évről évre magasabb színvonalú. Ezt bizonyítja, az is, hogy az építőiparból be­vonuló ifjúmunkások jó eredményeket érnek el a nép­hadseregben mind helytál­lásban. mind felkészültség­ben. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalathoz 1970- ben sok olyan levél érke­zett, amit egy-egy katonai alakulat parancsnoksága kül­dött. Dicséröleg szólnak a tőlük bevonult fiatal példás helytállásáról, s kérik, közöl­jék ezt a közvetlen munka­helyi vezetőkkel, a volt munkatársakkal is. Legutóbb például Veréb András sor­katonáról közölték, hogy a Magyar Néphadsereg kiváló katonája lett. Munkatársai örültek a hír­nek, hiszen Veréb András a munkában is példamutató fiatal volt. A mi területünkön a Her- nád huzatos völgye a legkri­tikusabb szakasz. Tavaly té­len száznál több oszlopot tört itt ki a vihar. Az erősáramú vezeték nem kerülgeti a ne­héz terepet sem, hegyen-völ­gyön, árkon-bokron átível. Ha aztán egyszer földre fekszik... — gyerünk, villanyszerelők, most mutassátok meg, mit tudtok! Spala József két ujján bar­na bőrtok rögzíti a kötést. — Á, ez csak műhelybeli sérülés. Odakint nem ér rá az ember megsebesülni. Pedig a Hernád völgyében két hétig a szabad ég alatt dolgoztunk, metsző szélben, pirkadattól sötétedésig. A kidőlt oszlo­jég borítja a Hámori tó felszínét pokhoz csak gyalog juthat­tunk el. Vállon cipeltük a ne­héz betongyámokat, csigaso­rokat, feszítőbékát, vezeték-te­kercseket. S felmászni tíz-tizenkét méter magasra. A szélnyomás szinte ráprésel az acélvázra. Szerelni meg csak csupasz kézzel lehet. Ha elgémbere­dik, hozzávereni egyszer-két- szer a vashoz. Attól megme­legszik. A forró teát is hordták utánunk. Még az igazgatónk is főzte a teát. Kihozatta a lakókocsit a gibárti partra, jól befűttette. Legalább míg ettünk, melegre húzódhat­tunk. Az is melegített, hogy tudtuk: mindenki törődik velünk. ötvenegyben-ötvenketl öben nehezebb volt. A villamosítás hőskora — ahogy akkor ír­ták. Vittük a fényt a falvak­ba... Emlékszem, Sajópál- falán, meg Arnóton dolgoz­tunk. Hét közepén haza kel­lett jönnünk, mert nem volt már ennivalónk. Szállásadó­inktól mit se várhattunk, hiszen az ö padlásukat is kisöpörték a begyűjtők. A fa­lusi boltokban legfeljebb kekszet kaptunk, meg zsírt, a nehéz testi munkásnak já­ró pótjegyünkre. Zsíros kek­szet ettünk. De altól hamar megundorodtunk. Persze, volt úgy, hogy otthon meg csak eper, vagy alma várt vacso­rára. Ha valahol egy tányér lecsós krumplival megkínál­tak, fütyültem a világra más­nap reggelig. Évekig naponta vonatoztam Patakról Miskolcra. S tovább, a soros munkahelyhez leg­közelebbi állomásig. Önnél meg gyalog kutyagolhattam 6—8 kilométert. Visszafelé a vonaton állva is elaludtam Mégsem hagytam ott: az ÉMÁSZ-t, ahol negyvenöt óta egyvégtében dolgozom. Igaz, én még olyan műhelyben ta- nuláskodtam, ahol több po­font kaptam, mint jó szót- Ketmény volt a regula, meg- edződhettem. Ha néha ká­romkodtam is, csináltam, amit vállaltam. Aztán azt sem lehet elfe­lejteni, amikor 1953. augusz­tus 20-án este Vajdácskán én kattintottam fel először a vil­lanykapcsolót. Vagy ami Karosán volt, ugyanabban az évben, november 7-én. Ott szorongott az egész falu a fő­téren, a postás meg tízper- cenként jött hozzánk, hogy a Távirati Iroda sürgeti, kiad- hatják-e már a hírt — s mi tudtuk, hogy rossz a trafó. De szerencsénkre végszóra hoztak valahonnét egy újat és mégis kigyúlt a fény. Most se ülünk ölhetett kézzel. Igaz, nem olyan lát­ványos. a munkánk, mert „csak” korszerűsítünk. A kez­deti sürgető villamosításnál a kilométer volt a fontos. Sok helyütt csali egyfázisú ára­mot vezettünk be. Gesztelyen, ahol most dolgozunk, a ré­gen beszerzett villamos be­rendezéseket csalt azóta tud­ják használni a házaknál, mióta megvan a három fázis, a 380 voltos áram. A régi vezetékek végén gyakran már alig volt fe­szültség. A vezetékcsere után olt, ahol addig csak nyeker- gett a rádió, ki kellett menni a lakásból, úgy bömbölt, ugvanolvan hangbeállításnál. Mit mondjak még? Már minden villanyszerelő csopor­tunknak van húsz személyes Robur-busza. azzal iárunk. Van külön öltözőkocsink is. Nem kell istállókban átöltöz­nöd’ S iiogv mennyien gondol­nak ránk. és milyen érzéssel? Patakon a sportpálya közelé­ben lakom. Ott rendezik evente a körzeti fűzoltóverse­nyeket is. Jönnek az önkén­tes rajok a Bodrogközből, a Hegyközből. Nem tudom megállni, hogy ki ne menjek megnézni a versenyt De öe kell kalkulálni, hogv olvan- kor nem lehet megúszni be- rúgés nélkü' Megsértődne, akitől nem fogadnám e’ a szíves kínálást. S annyian ki- . nálnak. i.ciecz József ~~ Az ónos eső alattomosan támad. Előbb csak vékony kéreggel burkolja be a huzalt, aztán hizlalni kezdi raj­ta a jeget. Nem fitka, hogy karvastagságú burok fogja körül a vezetéket kilométer hosszan. Nincs az a fém­szál, amely tartósan elbírná ezt a szívósan rátapadt, sok mázsás jégkígyót. Különösen, ha a téli szél is him­bálni kezdi a távvezetéket. Valahol menthetetlenül meg­pattan a huzal. A zuhanó vezeték magával rántja az egyensúlyát vesztett tartóoszlopot. Dől egyik a másik után.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom