Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-31 / 26. szám

1971. jctn. 31., vasárnap ÉSZAK-MftGYARORSZAG 9 r» EgészségvédeEms tanácsok AZ ESZTENDŐ JEDEN IDŐSZAKA — a sertésvá- eás ideje is. A disznótoros v acsorák kellemes hangula­ta, a finom falatok elfo­gyasztása mindenkiben szép emlékként él tovább. Kevésbé ismert tény, hogy a sertés nem szakszerű fel­dolgozása súlyos, veszélyes egészségkárosodáshoz — élei mérgezéshez .vezethet és ilyen szempontból elsősorban a disznósajt jelenthet köz­vetlen veszélyt. Az első legbanálisabb hi­ba. hogy az abált húst, bőr­darabkákat ugyanazzal a késsel és ugyanazon a vágó- deszkán aprózzák fel, ame- lven előzőleg nyers húst da­raboltak, tehát gyakorlatilag a szemmel nem látható bak­tériumokat keverik a már hőkezelt húshoz, így bakte­riológiai szempontból hőke­zelés előtti állapotot terem­tenek. Tovább növeli a ve­szélyt, hogy a darált,, apróra vágott, vagy egyáltalán fel­aprózott hús sokkal köny- nyebben hozzáférhető lesz a mi krobáknak. Második hibaforrás az, hogy a nyers, bakteri ológiai- lag szennyezett disznógyo­morba töltött sajtot — félve a kirepedéstől — csak igen kevés ideig, a külső kéreg főzéséig, 15—20 percig tart­ják a főző vízben, mivel a gondolatmenet az, hogy a tölteléket már egyszer meg­főzték. Az első hiba említéséből világos, hogy ez korántsem igaz. Az első módon bekerült kór­okozókon kívül nem elha­nyagolható szempont az sem, hogy a fűszerezőttség megál­lapítását a hentes és segítői kóstolgatással döntik el. Mindenki által ismert, hogy az ember szájüregében hem­zsegnek a baktériumok, így egyenes úton az ember meg­fertőzheti a sajtot is. Ugyancsak a fertőzés ve­szélyét rejti magában a gennyes mandula-, köröm­ágygyulladás és a kézen gyakran előforduló egyéb gennyedések is. Az így be­került kórokozók a sajtban elszaporodnak, mivel a disz­nósajt ideális táptalaj, tar­talmazza mindazokat az anyagokat, amelyek a bakté­riumok szaporodásához szük­ségesek. A harmadik hibaforrás az idő- és hőmérsékleti faktor helytelen értelmezése. Az el­készítés után huzamosabb ideig, néha hetekig tárolják a nem kellően hőkezeit disz­nósajtot, igen sok esetben nem hűtőszekrényben, vagy a lakás hideg, hanem a fű­tött helyiségeiben. A hűtés különben sem csírátlanító eljárás, a baktériumok fagy­pont alatt is huzamos ideig életképesen megmaradnak, csak életfolyamataik lassul­nak le. Az elszaporodott kóroko­zók, vagy az általuk termelt mérgező anyagok vezetnek az ételmérgezés kórképéhez. A KÓROKOZÖK EGY RÉSZÉNEK (Staphylococcus aureus és az általa termelt méreg) hatására a fogyasz­tástól számított 2—3 órán iveiül rosszullét, hányinger, hányás, hasmenés, másik csoportjának (salmonella';) hatására a fogyasztás után 8—10 órával a fenti tünetek és láz jelentkeznek, a bete­get a mentők szállítják a fertőző osztályra. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Közegészségügyi-Járványügyi Állomás I rákellenes küzdelem tanulmányozása Két hét az Nincs névre szóló behívás — Mozgó rendelő a járásban — Sokoldalú nővédelem Kéthetes tanulmányúton vettem részt az NDK-ban. A rákellenes küzdelmet vizsgál­tam. Az idő egy részét Drez­dában, majd egy thüringiai kirándulás után, a hátrale­vőt Berlinben töltöttem. A rákellenes küzdelmet „nővédelmi vizsgálatnak” ne­vezik. Alapjában véve szűrő­mozgalomról van szó itt is. A lakosság nagy tömegeinek sorozat-vizsgálatáról, megha­tározott céllal, a leggyako­ribb női daganatok felisme­résének céljával. Az NDK-ban másképpen alakult az onkológiai ellátás. Egyébként onkológiai háló­zatról, a mi értelmezésünk szerint nem beszélhetünk. A nővédelmi, vizsgálat ugyan­azon nőgyógyász-szakhálózat feladata, amely a kórházi be­tegeket, a járóbetegeket, a terhesrendelést, a családter­vezési szaktanácsadást végzi. Egyszerűen minden nőgyó­gyászati, szülészeti vizsgálat­nak elengedhetetlen része 18. éven felül a méhszáj megfe­lelő műszeres (kolposzkópos) vizsgálata, valamint évente egyszer az emlők áttapintá- sa. Természetesen mindezek­hez a nőgyógyászati rendelé­sek cl vannak látva megfe­lelő vizsgáló eszközökkel. Nincs névre szóló behívás. Álláspontjuk: a lakosságnak rreg kell érteni, hogy a vizs­gálat szükséges egészségük védelme érdekében. Saját maguk érdeke, hogy évente egyszer akkor is vizsgáltas­sák meg magukat, ha nincs \Semmi panaszuk. A közép­es nagyüzemek vezetőségé­nek kötelessége az üzemben a nővédelmi kiszállás meg­szervezésének anyagi és er­kölcsi támogatása. Ahol kórházi rendelő nincs, ott a kiszállásokat a terület onkológusa szervezi meg évi terv alapján. A vizsgálatot a nőgyógyász há­lózat látja el. Ezek a kiszál­lások valóban kiterjesztett vizsgálatok, nemcsak a da­ganatos jellegű megbetege­désekre vonatkoznak, hanem általános női egészségügyi jellegűek. Ezzel függött össze a ki­rándulásunk is. A thüringiai erdőségekben nehéz a közle­kedés. Nem tudtak eredmé­nyes munkát szervezni. Pleiszner doktor, a járás nő- gyógyászati ambulanciájának vezetője remek ötlettel állt elő. Egy vontatott lakókocsi elemeit felhasználva két vet- kőzős, előteres, fűthető, min­den igényt kielégítő „rende­lőt” alakított ki, közköltsé­gen. Ma már ezzel dolgoznak. A három hónapon keresztül propagált időben, kivontat- ják a kocsit a községbe, dél­után helyszínre szállítják a vizsgáló orvost, és az esti órákban van a rendelés. Az egészség-nevelés közép­pontjában az ifjúság áll. Az általános- és középiskolai egészségnevelésnek szerves része nemcsak a szexuális felvilágosítás, hanem minden egészségügyi kérdés is. Az iskolaorvosok, iskolai gondo­zónők, biológia szakos taná­rok számára évente kétnapos továbbképzést szerveznek. Nem feledkeznek meg az idősebbekről sem. A lakosság számára sem szerveznek elő­adásokat úgy, mint ná­lunk. Azonban az esti órák­ban a rádió cs a televí­zió műsorában gyakori az orvosi előadás, valamint sok olcsó könyvet adnak ki az egészségügy kérdéseiről, köz­te a rákbetegségről is. Sokat lehetett tanulni az NDK-ban, az alapvető szer­vezési. felfogásbeli kérdések­ben is, és hálóval gondolok vissza a kéthetes tanulmány­útra. Dr. Péter Zoltán onkológus főorvos — Azt hiszem, allergiás va­gyok. A lexikon szerint az al­lergia: embernél vagy ál­latnál bizonyos (lélegzéssel, táplálkozással, oltással stb.) a szervezetbe került anya­gokkal szemben megnyilvá­nuló fokozott alkati érzé- kenvség. Tapasztalataim szerint azonban fülön keresztül, hallás útján is lehet valaki allergiás. Mert, ha én azt hallóin, hogy „pénz”,, azon­nal alkatilag érzékeny le­szek. Van, aki a szénától náthát kap, én a „pénz” szóra ideges, türelmetlen, veszekedős leszek, arco­mon megfagy a mosoly, aj­kamon elhervad a nóta. Tessék mondani, súlyos ez? Már annyiszor kertem feleségemet, hivatkozva fo­kozottabb alkati érzékeny­ségemre, ne ejtse ki előt­tem azt a szót, hogy „pénz” — ha nem akarja, hogy ideges, türelmetlen, vesze­kedős legyek. Juszt is mondja. Nincs tekintettel rám. Ha angolul mondják ki előttem, hogy „pénz”: „money”, vagy németül: gcld”, aránylag még nyu­godt vagyok, csak a bal szemem kezd el hunyorog­ni. Teljesen nyugodt vagyok viszont, ha ezeket a szava­kat hallom: szagosbükköny, hód. tutaj, kemence, hárfa, szelence, kútágas, gorilla, jegenye. nyenyere, túró, eséve, Vecsés, spinét, al­konypír. főkötő. hajcihő, monguz és tat-vitorla. Ha viszont azt hallom, hogy „pénz”, recsegni kezd valami a fejemben, itt jobb­oldalt, fenn, balra, lenn, a torkom kiszárad, a gyomro­mon nyomást érzek, és fü­leim majd kiugranak he­lyükből. Tessék mondani, súlyos ez? őszintén mondom: bol­dogan élek a feleségemmel, s ha veszekszünk is néha- néha, mindig csak a „pénz” miatt. Emiatt a vacak, négy betűs szó miatt. Hát nem borzasztó? A „szagosbükkönv” miatt még sohasem veszekedtünk a feleségemmel A „tat-vi­torla” miatt sohasem csap- dosta az ajtókat.. A „hárfa” miatt még sohasem akart visszamenni a mamájához. „Vecsés” miatt se. Ha azt mondom neki: nincs hódom — arcizma se rándult. Ha azt mondtam: nem adok jegenyét! — ne­vetett. Ha azt mondtam: kellene egy kis eséve ne­kem — az ölébe ültetett és megsimogatta fejem. ' Hát kérdem én: miért kell mindig a ,.pénz”-ről beszélni, amikor annyi szép szó van a magyar nyelv­ben : bazsarózsa, harmat- csepp. vegyszer, naprafor­gó, cink, ügyvédi munka- közösség, szájtáti, hangár, lepke... hogy csak néhá­nyat említsek... Mi már otthon nem be­szélünk a pénzről. — Mi újság, édes? — kérdeztem minap, midőn hazajöttem. — Semmi, drágám — mondta a feleségem. — Holnap be kell fizetnünk a telefont... — Fizesd be, édes — mondtam én. — Jó pofa vagy! — mondta a feleségem. — Mi­ből? Nincs egy arva har- matcscppem se!... — No. ne viccelj, édes — mondtam én. — Tegnap még volt bazsarózsád! — Tegnap! Hol van az már, drágám! — mondta feleségem. — Ma rengeteg lepkét kellett kiadnom. Néha magam se értem, de úgy repül a lepke, hogy az fantasztikus1 — Szóval már egy har­matcsepped sincs?! — ki­áltottam. — Gyönyörű, mondhatom! Te két kézzel szórod a bazsarózsát! — Én? — sikoltotta a fe­leségem. — Ezt te mered mondani nekem? Te. aki... Nem bírtam tovább. Fe­jemhez kaptam, és azt or­dítottam: — Azt hiszed, lopom én a bazsarózsát? Ügy látszik, a lepkére, a harmatcseppre, a bazsaró­zsára is érzékeny vagyok. Mikes György Megérzés — Drágám, azért hívtalak fel, mert úgy érzem, a férjed sejt valamit... Mini-szatírák KÖNYVÜJDONSAG Egy élelmes New York-i könyvkiadónál Hogyan rongálhatom eredményesen szomszédaim idegeit? címmel jelent meg új könyv. Többek között ezt ajánl­ja: „Ha késő éjszaka a szomszéd lakásából áthallatszó zene zavarja meg álmát, úgy reggel ötkor hívja fel őket, és köszönje meg a nagyszerű hangversenyt.” SEGÉLYKIÁLTÁS „Itt OK 123 — nincs több benzinem... mit te­gyek?” — vette az oslói repülőtéren egyik tanítvá­nyának adását a tanfolyam vezetője. „őrizze meg nyugalmát és készüljön fel a kényszerleszállásra” — utasította halálsápadt arccal a pilótát. „Határozza meg a helyzetét, és közölje, milyen magasságban van?” „Még itt vagyok a kifutópályán” — hallatszott a vevőkészülékből. CSALÁDI BÉKE A tadzsu néptörzsnél (India, Sikkim tartomány) legtöbbnyirc. béke uralkodik a kis házakban. Az ok: a néptörzs férfi és nőtagjai más-más nyelven beszél­nek. Ml VÁLTOZOTT? A közlekedési szakértők megállapították, hogy az elmúlt század végén az egylovas bérkocsik mintegy 9 kilométeres óránkénti átlagsebességgel közlekedtek Párizs utcáin. A centrumban az autók átlagsebessége óránként 7 kilométer. Az újságírók megkérdezték: akkor hát mi változott? A közlekedési szakértők vé­leménye szerint: „Rosszabb lett a levegő”. HATÉKONY RENDSZABÁLY Glasgow nyomornegyedeiben rendkívüli módon el­harapózott a patkányveszedelem. Josephine Collins lefényképezte a patkányok egy támadását, és a meg­rázó képet elküldte a közegészségügyi hatóságoknak. Válasz a tiltakozásra: „Kitűnő fényképét a levéltár­ban való megőrzés céljából továbbítottuk az országos természettudományi központba.” Szuperíúrás A mikor Aligai lett a tanácsi . vállalat új igazgatója, elterjedt a hír, hogy nála nem lehet fúrni. Kenősei szomorúan vette tudomásul, hiszen előadói kinevezését is fúrásnak köszönhette. Szeretett vol­na Zamárdi főelőadó he­lyére kerülni, de a terv most az új igazgató egyé­niségébe ütközött. Talárt nem is igaz ez a hír — töprengett Kenesei, és elhatározta, hogy meg­próbálkozik Zamárdi eláz- tatásával. Amikor egyszer Aligaihoz vitte a napi ak­tákat, halkan megjegyezte: — Szabad legyen meg­említenem. hogy Zamárdi... Tovább nem folytathatta, mert Aligai rászólt: — Fúrás nincs! Kénesei arca elvörösö­dött, és hogy megmentse a helyzetet, így folytatta: — Dehogy akarok én fúrni. Pont ellenkezőleg! Azt akartam mondani, hogy Zamárdi a lelkiismeretes munkaerő mintaképe. Bol­dog vagyok, hogy ilyen közvetlen felettesem van. — Ja, az más. Tudja, én sohasem tűrtem a fúrást. — Én is gyűlölöm — mondta az előadó. Harmadnap Kenesei igy szólt az igazgatóhoz: — Zamárdi ismét nőtt a szememben. Példaképem! Olyan lelkiismeretesen dol­gozik egy-egy ügyön, hogy mindig haza is viszi egyi- ket-másikat. Tegnap is a Remete-aktát... Aligai felfigyelt: — Micsoda? A Remete­ügy még nincs elintézve? Égy héttel később Kené­séi ábrándozva mondta az igazgatónak: — Ez a Zamárdi! A pon­tosság, a pedantéria, a meg­bízhatóság élő szobra Csak bámulom! Hatszor is ösz­szeadta a Fenyőíi-tétel számoszlopait, nehogy té­vedés legyen. Aligai összehúzta szem­öldökét, és egy szót sem szólt. Kenesei úgy érezte, hogy jó úton halad. Mindennap mondott valami elismerőt Zamárdiról. Hogy jelenté­seit háromszor-négyszer legépelteti, ha egyetlen be­tűhiba van bennük, vagy kettőspont helyett véletle­nül pontosvesszőt üt le a gépírókisasszony. Agybu- főbe dicsérte a főelőadót, amiért késő estig a hiva­talában van, és néha va­sárnap is bejár. — Egészen biztos, hogy nem a különóra dija ér­dekli, hanem lelkiismere­tességből teszi — jegyezte meg álnokul. Amikor külföldi kikül­detésről volt szó. „jóaka- ratúlag” megemlítette az igazgató előtt: — Azt beszélik, hogy Za­márdi megy Rómába. Meg is érdemli. A leghűsége­sebb, a legszorgalmasabb, a legpedánsabb embere a vállalatnak. Aligai legyintett: — Ugyan! Zamárdi olyan lassú, hogy már vége is lenne a római konferenciá­nak. mire ő elindulna. Kenesei ütötte a vasat. Erezte, hogy meleg — Pedig remekül képvi­selné vállalatunkat. Kitűnő ember! Negyedév alatt sikerült Kenéseinek alacsonyabb beosztásba dicsérnie Za- márdit. Amikor elérte célját, és őt nevezték ki főelőadóvá, az igazgató megjegyezte: D öntő szempontom volt. bogy olyan ember legyen az új főelőadó aki még gon­dolatban sem igyekszik megfúrni kartársait! Paláéi László Hz életaériezésről Az a pénz!

Next

/
Oldalképek
Tartalom