Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-26 / 21. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1971. január 26., kedd DINASZTIA Gyárfás Miklós Majáié kának ősbemutatója Miskolcon Uégcn voll olyan forró sikerű premier a Miskolci Nemzeti Színházban, mint vasárnap este. amikor a vígjátéki ciklus első darabjaként bemutatták Gyárfás Miklós Dinasztia című vigjátékál. A darabot a szerző a színház felkérésére írta, bemutatóján több budapesti és vidéki színház igazgatója is részt vett. Az előadás végén hosszan tartó, ütemes taps jutalmazta a színészeket és a szerzőt. Az előadást is sokszor állította meg, a prózai daraboknál szokatlan, hosszú, nyíltszíni taps. Vígjátékra országszerte nagy az igény. Szeret a közönség jól, tartalmasán szórakozni a színházban, s a kellemes, egyben tartalmas, szellemes Vígjáték elég ritka napjainkban. Ezért is vártuk felfokozott érdeklődés-' sei Gyárfás Miklós darabját. A premier igazolta a várakozás jogosságát, jól szórakoztató, kellemes időtöltést biztosító, sziporkázóart szellemes játék részesei lehettünk. A görög mitológia szerint Adxnétosz pherai királyt. úristenek halhatatlanná tettek mert a pásztorsorban élő Apollóimat jól bánt De lakinek meg keitett halnia helyette, hogy az alvilágban !S i siimmeljen a letezam. A halált a íelesege, Alkészfcsz vállalta helyette. „Nem kéne minőm, mégis mcalaíok koau élj." Euripidész szerint í^ki pedig jól ismert« a nőket — e szavakkal vállal Sugara a halált az Ö»W- airloTÓ Alkésztisz. Gyártás darabja vem az a.n- itíC' görög világban íats~'jd}^’ mJm napjainkban. Buda- ■npsten és Alkesztiszet Ufawk' hívják, vaar tavataÄ Kovács MihdiynenaK- ismeretlen szülőktől származó, lelencházi gym nfet* vasmunkásból lertt, sjas beosztású gazdasági zetó felesége, akinél ez a származás, és ez a mi hovatartozás jelenti a pedigrét", s ha életét nem is-veti oda, mint Alkésztisz, családjáért, férjértt eW “ hazugsággal odaveti múltját, s vállalja az arisztokrata- származást, hogy csaladja, esősorban lánya es lerje boldog legyen. Végül is'Jlla' bovtUó az áldozati meit - oümposziak nem veszik figyelembe a származást i e- tfen megváltozott körülményeket, s azt mondjak. ,.Admétosz, király maradsz. Te olyan jó király vbígy, hogy semmi sem rendítheti meg trónodat." Azaz, hiaba hazudja Kovácsné, Júlia asz- szony, hogy arisztokrata- származék, férjét, a kiva.o szakembert móg ez sem menti meg a további előrehaladástól. A játék címében dinasztiáról van szó. Dinasztiát pedig a már említett Juha akar alapítani mindenáron. Roppant erős akaratú asz- szony. Nem visszataszító zsarnok, nem valami kemény drámai királynő, hanem szerétéire méltó, ellenállhatatlan, bájos, de roppant céltudatos teremtés, aki azt vallja ha ebben az országban hajdan a Habsburgok teremthettek dinasztiát, most teremtsenek a . Kovácsok és más proletárok. S ennek jegyében sarkallja férjét, hogy az folyamatos tanulással, állandó törekvéssel mindig előbbre jusson, az esztergapadtól az autóbuszgyár^ vezérigazgatói székéig, sot a miniszteri bársonyszék 1 s,. felkarolja a proletár származású kifutófiút, s addig sai- kallja tanulásra, míg az egyetemet végez, és tanársegéd lesz, mert 6 a kiszemelt vő a most érettségiző Kovács Évának; s igyekszik távol tartani a lányától a roppant szimpatikus fiatal sofőrt. mert az nem illik bele a*<Hnasztiaalapítás terveibe. Így fogalmazza meg Júlia, hogy miért ambicionálja férjének előrehaladását: „Azt akartam, hogy a férjem ragyogjon. És én is ragyogni akartam az ö fényében. Tönkretettem szerelmemmel a férjem életét." Valóban tönkre, mert Kovács, a talpig becsületes, puritán munkásigazgató, s sok görög mitológiai példa hatására időnként hallucinálni kezd. Antik görög királynak képzeli magát, akinek fejét szorítja a korona és már- már a tudatha adás jelei mutatkoznak nála, mert Alkésztisz példájától félve, időnként arra kényszerül, hogy Admétosznak higgye magát. Júlia mellett Kovács az az ember, akinek állandó előrelendítője a feleség, aki kimondja: „Az embernek nem mindig jutnak eszébe saját gondolatai." És aki úgy érzi, hogy „a demokrácia elérte azt a fokot, amikor már kényelmetlenségekkel jár". Gyárfás Miklós játéka, amelyet eredetileg történelmi vígjáték alcímmel jelzett, történelmi annyiban, hogy napjaink jelenségeit tükrözi, napjaink eseményeit állítja elénk hiteles valósággal, még akkor is, ha a tükörkép időnként cinkosan kacsint, és emiatt kicsit itt-ott torzít. A mai társadalom, illetve a vezető szerephez jutott munkásosztályon belüli rétegződés az egyik alapvető motívuma ennek a roppant szellemes, vidám, ugyanakkor nagyon elgondolkoztató játéknak. A vezérigazgató lányának nem lehet a férje sofőr. Csak diplomás ember. És milyen gond, hogy miként szólítsák egymást a vezérigazgatói család tagjai, meg a bejárónő, akinek a fia biológus, a nagybátyja meg miniszterhelyettes. Hogyan kell értelmezni a demokráciát ilyen esetben? S ha nagy történelmi személyiségek köthettek történelmi házasságokat, a Kovácsok miéit ne köthetnének? S vajon a társadalmi mozgásokat események vagy személyek idézik-e elő? Vagy maga a történelem, amely itt Júlia asszonyban testesül meg? A játék roppant szellemes szituációkkal és dialógusokkal keresi a választ az önmaga feltette kérdésekre. A kétrészes, 31 jelenetből álló vígjátékban tulajdonképpen a dialógusok dominálnak. Izgalmas, sziporkázó párbeszédek ezek, amelyben az érvek, mint vívópengék csapnak össze, szikráznak, s a szikrából mindig derű fakad. Végül is Júlia már lemondana dinasztiaalapítási terveiről, nem akarja, hogy a férje miniszter legyen, és akarja, hogy a lánya majdan a gépkocsi- vezetőhöz menjen feleségül (ha az megszerezte a diplomát). de Kovács olyan jó káder, hogy őt még az sem állíthatja meg, ha netán kiderülne feleségéről, hogy egy grófnő és egy milliomos lelencbe adott gyermeke. Jurka László rendező rendkívül hálás feladatot kapott, s azt kitűnően oldotta meg. A játékban mindvégig töretlenül érvényesül Gyárfás humora, szellemisége, a rendező úgy állította színpadra a játékot, hogy a mondanivalót egy kicsit a miskolci együttesen átszűrve, s mégis töretlenül adta vls/.- s/.a. Az első két jelenet tempóbeli lassúsága után hirtelen feltöltődött elektromossággal a színpad, s élt, feszült minden, és a jól megteremtett légkörben ott vibrált mindig a darab lebilincselő humora. Azt hisz- szük. a rendező legnagyobb érdeme, hogy tökéletes Gyárfás-darabot tudott elénk állítani. Suki Antal remekbe- sikerült díszlete — a vezér- igazgató villájának udvari homlokzata, kertje, meg egy szobabelső — kitűnő keretet adott a játéknak, s a napfényben fürdő, szinte szikrázó villa azt a környezetet szemléltette, amelyben a vezérigazgatói székbe jutott Kovácsok ma élnek. Lela- novszky Klára ruhái ízlésesek, napjainkhoz illők, s hivalkodástól mentesek. A szereposztás, szinte mindvégig telitalálat. Júlia, az erős akaratú asszony Máiké Éva megformálásában ragyogó volt. Szeretetre méltó nő, akinek senki nem tud ellentállni, aki a bájával es szeréletével hengerel le mindenkit, jól értelmezett nagyravágyásával előrelendit és romlásba dönt. Kitűnően értelmezte Máthé Éva ezt a szerepet, ragyogóan állította elénk Júlia alakját, és külön öröm, hogy ebben az alakban megszabadult néhány, az utóbbi években rárakott, s már modorosságnak tűnő sabloneszköztől. Csiszár András játszotta Kovács Mihály vezérigazgatót. Kitűnő alakítás. Remekül érzékeltette azt a nagytudá- sű puritán embert, akit i mindenütt elismernek, nagy- embernek tartanak, és méltán tartanak annak, de otthon bármily békés is a családi’ élet, tulajdonképpen papucsférj a dinasztiaalapító szándékú feleség mellett. Nagyon emlékezetesek voltak azok a jelenetei, amikor görög királynak képzeli magát. A tudathasadásnak vígjátéki megformálásában olyat produkált Csiszár, amilyennel ritkán találkozhatunk színpadjainkon. Alakítására nagyon-nagyon sokáig visz- sza fogunk emlékezni. Páva Ibolya bájos, vonzó csitrit formált Kovács Éva alakjában; sokkal több feladata nem is volt, minthogy üde, fiatal, és bájos legyen, s ezt remekül megoldotta. Csakúgy, mint Harkányi János, akinek hasonló feladat jutott Patai Imre sofőr megformálásában. Harkányi ka- maszos chrame-ja, vonzó fiatalsága és játéka igen élettelivé tette ezt a figurát. Tenyérbemászó fizimiskájú, stréber törtetőt állított elénk Kulcsár Imre a karrierista vőlegény alakjában, s ragyogó volt Sallós Gábor, mint váratlanul a család életébe csöppent görög milliomos. Elegáns, kulturált üzletember, aki sokmindenen el tudott igazodni, csak épp a Kovácséknál eltöltött egy órának sűrű eseményei között nem. Sallós megfogalmazásában rendkívül disz- tingvált úriember volt ez a milliomos, s külön érdekessége a szerepformálásnak, hogy nyelvi kettősséget kellett a színésznek megoldania, mert amíg ki nem tudódott róla, hogy törve beszél magyarul. addig a beszélgetés tökéletes angolsággal folyt, azaz, hibátlan magyarsággal, majd később, mikor magyarul próbált beszélni, akkor jött a tört magyarság. Végül szólnunk kell Csanády lInról, aki Anna néninek, a bejárónőnek alakját töltötte meg derűs, igaz emberi tartalommal. A Dinasztia nagyszerű vígjáték, s a miskolci társulat kitűnően keltette életre. Megérdemelten lesz sikere. Benedek Miklós A KÉPERNYŐ ELŐTT Filmek és más játékok Az elmúlt hét televízió- műsorában különösebb figyelmet érdemlő, saját művészeti produkcióval nem találkoztunk. Ami volt, nem haladta meg a jó közepes hétköznapi átlagol. Igaz, alatta sem maradt annak. Figyelmet érdemel viszont a hét három filmje. Azok közül is elsőként a szinte már klasszikus értékűvé lett Szállnak a darvalc című szovjet filmet kell említenünk. Kalatozov remekműve tizennégy esztendő alatt mitsem vesztett frisseségéből, formai megoldásai, kifejező eszközei ma is élők, mondandója pedig nagyon is az. Jóllehet, e filmet a középiskolák filmesztétikai oktatásához illusztrációként sugározták. bizonyára százezrek ültek a felnőttek közül is a képernyők elé, hogy megismerjék. vagy többségben újra lássák -ezt, a szovjet filmművészetben új korszakot nyitó, az 1858-as Cannes-i filmfesztiválon nagydijat nyert, humanizmusánál, lírai töltésénél, természetességénél, képi kifejezésmódjának akkori újszerűségénél fogva az európai filmművészetben az elmúlt két évtized legjobbjai között számon tartott művet. Nem lehet ilyen egyértelműen szólnunk a hét másik szovjet filmjéről, Mascsenko Hős, vagy áruló? című munkájáról. Ebben a filmben roppant izgalmas témafelvetes után olyan rendezői manőverezésnek lehetünk tanúi, amelyben a sokféle modern, illetve annak vélt megoldás, kifejezésmód variálgatása közben a történet teljesen széltöredezik, a feszültsége megszakad, majd könnyzacskókra ható szituációval zárul. A léma megérte volna, hogy ne essen müvész- kedö kísérletezgetés áldozatául. A szombat éjjel látott. Szigorúan ellenőrzött vonatok című csehszlovák film. Jiri Menzel alkotása néhány éve a mozikban nem talált egyértelmű fogadtatásra Alighanem a képernyőn is sokan idegenkedve fogadták a bizarr szituációkat, a kamaszkori problémákkal küzdő. fiatal vasúti forgalmista hőssé válását. Pedig e film groteszk története mögött igaz emberi mondanivaló rejtőzik: az emberi magatartás. a társadalom nagy kérdéseihez kapcsolódás nem ítélhető meg egyes tulajdonságok alapján, s a társadalom egyes rétegeiről, csoportocskáiról látszólag illetlen eszközökkel is lehet hiteles képet adni. A saját tvfprodukciók sorában láttuk az Esküdtszc- ki tárgyalás zenében elbeszélve című Sullivan-operett tv-vállozatát. Kellemes muzsika, szórakoztató játék, a szereplők mögött kiváló operaénekesek hangja ötvözetéJaxx-hét, 1971 Nyilvános dzsessz-koncert Miskolcon A Magyar Rádió szórakoztatózenei osztálya január 31-e és február 6-a között Jazz-hét címmel hét nyilvános hangversenyt rendez. E sorozat keretében február 4- én Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Központban lesz koncert (előzőleg Budapestről 3 alkalommal és Szegedről közvetítenek dzsesszhangversenyt, Miskolcot követően pedig Ceglédről és Székesfehérvárról), s ezen a Winkelmaycr Brass-band, ifj. Balogh Gyula triója, Varsóból Miczyesluw Kosz és Bronislaw Suchanek, továbbá Budapestről az Express- együttes lép fel. A rádió hallgatói Miskolcról hallhatják a koncertet. bői alakult ki a negyvenöt- perces jó szórakozás. Külön kérdés a gyakran szerepló t v-szinészek énektudásának hiánya, illetve az ének- szinkron alkalmazásának kényszerűsége. A Nyitott könyv sorozatban Rákosy Gergely Tigrisugrás című regényét ismerhettük meg. A kitűnő könyvismertető sorozatban mind nagyobb teret kap az ismertetett mű dramatizált bemutatása, s mind kisebb időt a kritikusok érdemi vitája. Ha figyelemfelhívónak fogadjuk el a műsort, talán jó is ez az arány. A szinte már kerek tv-játékká növő illusztrációk igényesek, s ez jó. A kritikusok vitája viszont lehelne élénlcebb, villogóbb, kevésbé forgatókönyvízü. Élén az hozzá... — mondta Hofi Géza megszámlálhatatlanul sokszor szombat esti. harmincöt perces csevegésében. Hof’i napjainkban roppant népszerű parodis'a, megérdemelten a . Varázsa alighnnem légkörteremtö erejében rejlik. Egyedül, minden személyi, vagy tárgyi segédlet nélkül képes szituációkat, jelenségeket sajátos szemszögéből láttatni. Bánki Iván rendező Hofi c sajátosságát kitűnően közelítette meg. s így nemcsak a stúdióban összegyűlt hatvan- hetven kolléga, jóbarát és bennfentes szórakozott jól a szakadatlan szó-, anekdota-, sztoridra dalon és paródián. hanem mi. a képernyők előtt ülő százezrek is. A Sanzonról sanzonra sorozat legutóbbi — szerdai — adása egyenként jó számokból tevődött össze. Meg kell azonban kérdőjeleznünk: miért szükséges sanzonok előadásához egyik-másik előadónál operettcsillogásű díszlet, kosztüm, s miért kell a túlzott rájátszás? Az Üj arcok rivaldafényben sorozat szombati jelentkezése nálunk azért érdemel különös figyelmet, mert a bemutatott két művész egyike: Jablon- kay Éva több évig volt tagja korábban a Miskolci Nemzeti Színháznak, itt tanult a zeneművészeti szakiskolában, pályája innen indult, örömmel köszöntjük az Állami Operaház magánénekeseként. (benedek) BO JCSUK .JÓZSEF ES IMRE GABOR REGÉNYE NYOMÁN IRTA! cs. HORVATH TIBOR RAJZOLT/» SEBOK IMRE
