Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-04 / 2. szám

1971. január 4., hétlő ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Mit hoz az új év Sárospataknak ? Szilveszteri és újévi meglepetés Árvédekezés hófúvásban Másodfokú készültség a Bodrogon — Víz alatt a Bodrogzug Kulturált környezet, gondos nevelés Diákszálló és garzonlakások A Borsodi Vegyikombinát á.i ötéves terve több új be­ruházást tartalmaz. A kö­vetkező 3 évben 3 — egyen­ként 400 férőhelyes — mun­kásszállót építenek. A 103. sx- Ipari Tanulóiskolában diákszálló épül, a dolgozók pedig újabb 30 garzonlakást kapnak. Az egri gyermekváros öt évvel ezelőtt létesült. Jelenleg több mint háromszáz, 3—14 éves korú gyermeknek nyújt kellemes otthont. A gyermekváros lakói jubileumi kiállí­tást rendeztek saját munkáikból. „Leltárhiány“ örömünkre A Kedves Vevők, a Tisztelt Vásárló Közönség emléke­zetében bizonyára él még egy megszokott kép. Nem is oly régen, még az volt a gyakorlat, hogy január első napjaiban egy táblácska fityegett majd minden bolt ajtaján. Megálljt vezényelt, elutasított a hivatalos cetli. Amerre csak léptünk, ahová csak néztünk — légyen az a belvárosi üzletnegyedben, vagy akár a város peremén, eset­leg vidéken , leltár miatt zárva tartott sok-sok bolt. Négyszer, ötször is elzarándokolhattunk ugyanoda vásárlási szándékunkkal, tervünk általában füstbe ment. Az évek során aztán az élet kialakított egy jól bevált gyakorlatot: „költsd el a pénzed az év végén, januárban hagyd békén a kereskedőket, van azoknak elég bajuk a lel­tározással! Legalábbis a tartós fogyasztási cikkek, ruhane­műk után ne kutass, mert ha az üzletet nyitva is találod, megfelelő választékot úgyse lelsz!” Mostanában — nem tudom, tapasztalhatta-e már a Ked­ves Vevő — az év első heteiben „leltárhiány” van! Mégpe­dig olyan leltárhiány, amely örömükre szolgál a pult mind­két oldalán álló embereknek... Komolyra fordítván a szót, a kereskedelmi vállalatok — élve megnövekedett önállóságukkal — megszüntették a szo­kásos év végi leltérdömpinget. Az üzlethálózat forgalmának eredményeiről, a kereslet-kínálat viszonyáról hű képet kap­hatnak év közben is. Vállalatonként kialakítják a leltáro­zás ütemtervét. Messzemenőkig ügyelnek természetesen rá, hogy a vásárló ezt a munkálatot szinte észre se vegye. bari jelölték ki, egy 400 sze­mélyes színházteremből, szak ­köri, klub- és táncteremből, továbbá gazdasági helyisé­gekből fog állni. Ugyancsak a közeli idők­ben kerül sor egy 6 tanter­mes szakmunkásképző iskola, annak szomszédságában pe­dig egy 200 személves álta­lános iskolai diákot ~ion épí­tésére. A város fokozatos iparosodása szükségessé teszi a nők nagyobb mérvű fog­lalkoztatását, ezért a negye­dik ötéves tervidőszak során egy ötcsoportos, korszerűen berendezett óvodát is létesí­tenek. A városi tanács végrehajtó" bizottsága az év utolsó, 26. ülésén a telkek kijelölése után megbízta a tanács ter­vező csoportját, hogy a fenti beruházások kellő előkészí­tése érdekében tegye meg az intézkedéseket a szükséges tervek mielőbbi megrendelé­sére. Dolgoznak a szivattyútelepek Sárospatak városi Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága az óév utolsó ülésén Tóth Jó­zsef elvtárs elnökletével töb­bek között tárgyalta olyan kulturális és szociális beru­házásoknak az előkészítéséi, amelyeket a negyedik ötéves tervidőszak első éveiben sze­retnének megvalósítani. Az ügy sürgősségére való tekin­tettel jóváhagyták a szüksé­ges telkek kiválasztását. Régi panasza a város la­kosságának, hogy nincs Sá­rospataknak a gyakran or­szágos. sőt nemzetközi jelle­gű kulturális és tudományos események lebonyolításához illő, korszerű művelődési há­za. Ennél: a megépítését ter­vezik a következő években. A művelődési ház. amelynek a helyét a város központjá­január 3-án már 6 méter fe­letti vízmagasságot mutatott a vízmérce. A Tisza hullám­terének mélyebb részei is viz alá kerültek. Záhonyból azonban már jó hírek érkez­tek: az árhullám tetőzött, s megkezdődött az apadás. A szokatlan időben érke­zett árhullám sok nehéz órát szerzett a vízügyi dol­gozóknak. A védvonalat járó gátőröknek a legtöbb helyen erős hófúvásban kellett el­látniuk a szolgálatot. Min­denütt le kellett zárni a fő­csatornák torkolati zsilipjeit, s be kellett, indítani a belvíz­átemelő szivattyútelepeket is. Vezse Sándor vízügyi igaz­gatótól tegnap, vasárnap azt a megnyugtató tájékoztatást kaptuk, hogy az árhullám sima levezetésére minden szükséges intézkedést meg­tettek. A folyókon nincsen j eg takaró, ami esetleg meg­nehezítené az árhullám levo­nulását. A tokaji „vizes” kő­bányában három uszályt rak­tak tele árvédekezéshez szük­séges Icővel. Ezt a biztonsági tartalékot egyelőre bevontat- ták a Keleti főcsatorna bejá­ratánál levő téli kikötőbe. Készenlétben áll a tiszai jég­törő flottilla is. (P. s.) Az óesztendő utolsó, és a/, új év első napjai kellemet­len meglepetéssel szolgáltak a „vizes” dolgozók számá­ra. Szilveszteri vígasság he­lyeit árvízvédelmi ügyelet­ben, vagy a gátakon töltött nehéz szolgálatban búcsúzol' 1970-től az Északmagvaror- szági Vízügyi Igazgatósáé számos dolgozója. A vízügyi igazgatósáé miskolci, Vörösmarty utcai székhaza Szilveszter napján is — mint 1970-ben már any- nyiszor — az árvízvédelem nagyon mozgalmas főhadi­szállásává változott. A kará­csony utáni gyors olvadás, majd az azt tetéző esőzés előbb a kisebb vízfolyásokon okozott gondokat, A kis pa­takok. 70—80 százalékos me­der telítettséggel rohantak a főcsatornák és a folyók felé. Az újabb fagyok azonban „lefékezték'’ a kis vízfolyá­sok áradását, sehol sem volt szükség beavatkozásra. Szilveszter napján azonban már a sok kis patak vizét összegyűjtő nagyobb vízfo­lyásokon jelentkezett az ár­hullám. Előbb a Taktán, majd a Tárnán, és végül a Bodrogon is el kellett ren­delni az első fokú árvízvé­delmi készültséget. A Taktán már újév napján, a Tárnán pedig január 2-án megszűnt az árvízveszély, a Bodrog azonban tovább áradt, és január 2-án reggel, már a másodfokú készültséget is el kellett rendelni a folyó gát­jain. Felsőbereckincl 48 óra alatt csaknem két métert emelkedett a folyó vízállása. Tegnap, január 3-án is foly­tatódott a lassú áradás. Fel- sőbereekinél az 550 centimé­tert megközelítő árhullám azzal fenyeget, hogy esetleg a harmadfokú készültséget is el kell majd rendelni. A Bodrogzug mintegy 12 ezer holdnyi, hatalmas hul­lámtere igen rövid idő alatt teljesen víz alá került. A nagy hóban bennrekedt ne­mes vadállomány kimentese szinte lehetetlen. A Tiszán is árhullám vo­nul végig. Tokajnál tegnap, A fulúkércsl általános is­kola vezetője levelet írt szer­kesztőségünknek, amelyben oz iskolához vezető útszakasz állapotát s az iskola szom­szédságában levő termelőszö­vetkezeti gépszín okozta bal­esetveszélyt panaszolja. A íulókércsi lan ácsházán mindkét problémára meg­nyugtató választ kaptunk. Az egyesült "Úttörő Termelőszö­vetkezet a közeli jövőben megszünteti az iskola mel­letti gépszínt. A tsz gépeit már most is Litkán javítják; a íulókércsi műhelyben a ré­gebbinek töredékére csök­kent a forgalom. A járda is elkészül 1971- ben. A főutcával egy időben a Petőfi utca iskolához ve­hető körülbelül kétszáz mé­teres szakaszán is megépí­tik a betonjárdát. A követ­kező tanévben sem a nagy sár, sem u pótkocsis Iraklo- ! rok nem zavarják már a j kisdiákok iskolába járását, j nyugodt tanulását. Megépül a Járda, megszűnik a gépszín Ahol nincs központi fűtés, °tt mindinkább terjed a Praktikus olajltáiyhák hasz­nálata. Akik hozzájutnak — niert sajnos éppen a téli idő­szakban hiánycikk az olaj- kályha — prülnek a jó vá­sárnak. Az. örömöt azonban v'felhősíti, ha a vidéki tele­püléseken akar a szavatos­sági időn belül, akár azon fái valami baja támad a Kályhának. Valóságos kálvá- i'iöjárásba kerül a megjavit- mtása. Csak nagyobb váro­sokban található erre hiva- lot1 javítószolgálat. A növekvő igények arra m'szlatt-s'- a sátoraljaújhelyi 'lioaij Szövetkezetét, hogy helyben találjon orvoslást Pr!’v a mind löbb lakost '""into gondra. Még ez év ele- •j'-h l"’bb dolgozóját tanfo­lyamra küldi Budapestre, ahol megszerzik az olajkály- javításához szükséges szakismereteket. Hazatérésük "lén remélhetőleg még eb- km a szezonban megnyílhat .„’helyen az óla j kályha-ja ví- to szerviz a szövetkezet ke­llősében. i Lakásépítés Lengyelországban Miskolc főutcáján ezekben a napokban egy-két bolt áru­készletének leltározására kerül sor. Általában olyan üzletek ajtaját tartják rövid ideig zárva, amelyeket — a sok évi tapasztalatok azt bizonyítják — az átlagosnál kevesebb ve­vő keres fel ilyenkor. A leltárban tehát „hiány” van. Reméljük, hogy a de­cemberben megüresedett polcokat, raktárakat feltöl­tik áruval, s nem fordulunk ki bosszúsan, vásárlás nélkül egyetlen üzletből sem. Vagy ez már túl merész óhaja lenne a Kedves Vevőnek? (*rv. k,) Tovább javul a lakosság ellátása LENGYELORSZÁGBAN a háború utáni időszakban több mint 3.3 millió lakást építettek, ami körülbelül két­harmadát teszi ki annak a lakásmennyiségnek, amellyel Lengyelország közvetlenül a háború befejezése után ren­delkezett. Az utóbbi évek­ben az építőiparban egyre szélesebb körben terjednek a nagyüzemi módszerei:. Míg 1960-ban a beépített köbtar­talom 70,5 százalékát hagyo­mányos módszerekkel, 10.4 százalékát korszerűsített ha­gyományos módszerekkel, 19.1 százalékát pedig nagy­üzemi módszerekkel emelték, 1969-ben már a beépített tér­fogat 77,5 százalékát építet­ték nagyüzemi,' a többit pe­dig korszerűsített hagyomá­nyos módszerekkel. Az épü­letek főként közepes és nagy­méretű panelokból épülnek. 1964-ben az egy lakóhelyi­ségre jutó lakosságszám a városokban 1.67 főt. a fal­vakban 2,3 főt tett ki, 1966- ban a városokban 1.34. a fal­iakban pedig 1,57 löt élt el. Hogy azonban ezek a szá­mok megfelelően érzékeltes­sék a lengyelországi lakás- építkezés méreteit, hozzá kell tennünk hogy az ország la­kossága ez idő alatt 9.3 mil­lióval gyarapodott, s a nö­vekedés túlnyomó része a városokra esett amelyek la­kossága 8 millióról 17 mil­lióra (a falvaké 16 millióra) emelkedett. A városokban domináló szerepet játszik a szövetke­zeti lakásépítkezés, amely­nek aránya rohamosan nö­vekedik a lakásépítés egé­szén belül. 1966-ban az épülő lakások 39 százaléka, s lakó- helyiségek 37.7 százaléka volt szövetkezeti, 1969-ben viszont már a lakások 67,2 százaléka a lakóhelyiségek­nek pedig 64 százaléka. Míg 1966-ban a szövetkezeti laká­sok az összes lakásmennyi­ség 4 százalékát alkották, 1969-ben a lakásoknak már 11,3 százaléka, a városi la­kóhelyiségeknek pedig 11,9 százaléka volt szövetkezeti. A HÁBORÚ UTÁNI idő­szakban összesen az ország­ban 9 millió lakást adtak át rendeltetésének, ami azt je­lenti, hogy úgyszólván min­den harmadik lengyel em­ber új lakásban lakik. Az utóbbi időszakban évente1 közel 200 000 lakást adtak át! rendeltetésének, amelyek tel­jes komforttal épültek; , A következő ötéves tervben ,’lentös erőfeszítéseket te­szünk a lakosság ellátásának javítására is. Csupán tanácsi eszközökből mintegy 8 milli­árd forintot fordítanak a la kosság életkörülményeinek javítására. Felépül a megyé­ben 17 900 állami és szövet­kezeti lakás. 600-zal növek­szik a bölcsődei, ötezerrel az óvodai és kétezerrel a diák­otthoni férőhelyei:, csaknem 800-aal a kórházi férőhelyek, és háromszázzal a tantermek, múhelytermek száma. 610 ki­lométerrel növekszik a víz­vezeték és 150 kilométerrel a •satornahálózat hossza. Mint­egy 100—100 millió forintos segítséget kap munkája és érmékéi megjavításához a sütőipar, illetve a szolgálta­tóipar, 650 milliót fordítanak az állami lakóépületek kis híján 700 milliót pedig o ta­nácsi utak. hidak karbantar­tására, javítására. Új szolgáltatás Sáloraliaielp

Next

/
Oldalképek
Tartalom