Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-21 / 17. szám

1971. január ZI» csütörtök Felvétel a Holdról Készlet abból a körpanorá­ma képből, amelyet a Luno- hod—1 szovjet automatikus űrállomás továbbított a Földre január 18-án. A kép alsó felén a Lunohod első nyomai láthatók, amelyeket két hónappal ezelőtt hagyott. Fönt a Föld világos kontúr­ja, a fekete égen „Egy darab élet Egy úttörő fílm ősbemutatója Miskolcon *>*> György István Balázs Bé- la-díjas filmrendező Egy da­rab élet című társadalompo­litikai dokumentumfilmjé­nek ősbemutatója, tegnap, szerdán este volt a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ színháztermében. A bemutatón részt vett a film többi alkotója, dr. Gyenes Antal szociológus és Nemé- nyi Ferenc operatőr, s ott voltak a filmben szereplő munkások is. Hogyan érvényesül a mun­kásosztály vezető szerepe? Hogyan becsülik meg a fizi­kai munkát és a fizikai mun­kást? Milyen az em.beri vi­szony a kétkezi dolgozók és az értelmiségiek között? ... Tehát végső fokon hogyan él, hogyan dolgozik, és milyen szerepet kap ma az a mun­kásosztály, amely 1945 után megvívta a forradalmat, s amelynek áldozatos munkája nélkül nem születtek volna meg szocializmust építő 25 évünk eredményei. A film alkotói ezekre a kérdésekre kerestek választ Miskolcon, a Lenin Kohászati Művek és Diósgyőri Gépgyár fizikai dolgozói között. És megmu­tatják azt, hogy az alapve­tő és társadalmunk jellegé­ből szükségszerűen követke­ző, s a munkásosztály helyét jól meghatározó törvények mellett, milyen káros, a tör­vények erejét gyengítő je­lenségek, már-már tenden­ciák érvényesülnek. S ezek a jelenségek adják az „élet egy darabját”, az „egy da­rab életet”. Konkrétabban, hogy nem mindig hallgatják meg a munkás szavát, hogy sokszor sértően hátrányosan megkülönböztetik a kétkezi dolgozókat, s hogy a meg­termelt javakból nem min­dig kapják meg az őket meg­illető részüket. Mindez sok­szor komoly lelki, esetenként pedig társadalmi konfliktu­sok oka. ■Az őszinié problérriafelve­tés mellett érdemé a film­Annak idején^ amikor létrejött a Közel-Kele­ten az első 90 napos tűzszünet. Jasszer Ara­fat, a Palesztinái ellen­állók legfőbb vezetője a következőket mondotta: „Harcosaink tegnap reg­gel óta ütközetet vív­nak az izraeliekkel. Ez a válaszunk a tűzszü­netre.” Azóta sok minden vál­tozott az arabok lakta politikai tűzfészekben, s meglehetősen enyhült Arafat álláspontja is. Kevés olyan hír érke­zik a Jordán völgyéből, hogy a gerillák nem tartják be a tűzszüne­tet. A hazájukból el­űzött palesztinaiak el­veiken egyáltalán nem változtattak; szeretné­nek visszatéri felszaba­dított szülőföldjükre. Az ellenállási mozgalom módszerei változtak meg. A politikai rende­zés felé hajló megoldá­si javaslatok ma már meghallgatásra találnak az Amman környéki ge. rilla-központokban. Hil- mi tábornok és katonai törzskara egyre ered­ményesebben dolgozik, gyűjti a fegyvereket Jordániában az utóbbi időben többször összeüt­köző gerilla-milicia és az úgynevezett ,Jordá­niái néphadsereg” tag­jaitól. Az utóbbi héten azon­ban aggasztó jelensége­ket lehetett tapasztalni vagy enyhülés? a gerillamozgalom egy­ségét illetően. Tudott dolog, hogy George Habbas — az egykori jónevű londoni klinikai sebész — mint a Pa­lesztinái menekültek leg­radikálisabb szervezeté­nek vezetője, soha nem pártolta a politikai meg­oldást. A legutóbbi hét eseményei fokozottan igazolták ezt, a Habbas- gerillák komoly ellen­tétbe kerültek Araiatok­kal. A jordániai kor­mány megdöntésére buzdítanak olyan hely­zetben, amikor végre ki­alakult egy stabilnak tű­nő belpolitikai rendezés a gerillák és a Teli-kor­mány között. Súlyos fejleményei le­hetnek ennek az ellen­tétnek. Február első napjaiban lejár a tűz­szünet, s a Habbas- mozgalom mai magatar­tása nemcsak a jordá- niai „békés egymás mellett élést” zavarja, hanem bizonnyal hátrál­tatja a Jarring-missziót is. A Palesztinái mene­kültek mozgalma min­den kétséget kizárólag olyan szervezet, mely­nek döntő szava van a közel-keleti rendezést il­letően. Arafat és a kö­réjé csoportosuló több­ség egyre határozottab­ban hajlik egy számuk­ra is elfogadható békés megoldásra. Van tehát az egykor radikális moz­galomban enyhülés, a Habbas-csoport állás­pontja viszont a szaka­dásra utal. és az erős mozgalom egyre konst- riikt'vabb politikáját, ez elváltaién' nem segíti elő. Hegyes Zoltán nefc, hogy kifejezi; a meg­szólaltatott munkások éppen azért mondták el gondjaikat- bajaikat, mert az ő társadal­mukról van szó, amelyért ma is áldoznak munkájukkal, s áldoznának vérükkel ak­kor, ha arra lenne szükség. S megmutatja a film azt is, hogy a gondokon közösen kell segíteni, s hogy a bajok orvoslásában a társadalom számíthat arra a munkás- osztályra, amely eddig is megtett mindent ezért a tár­sadalomért. Ez, a maga nemében úttö­rő film aktuális azért is, mert pártunk X. kongresszu­sának szellemében szól a munkásosztály gondjairól, őszintén és • kritikusan. Ép­pen ezért nagyon indpkolt a filmet követő vitában több­ször is megfogalmazott igény: kapjon országos fórumot az alkotás, mutassák be például a tv-ben is. Bíró Péter 4rab csúcs Kairóban A kairói köztársasági pa­lotában szerdán este meg­kezdődött a tripoli egyez­ményhez tartozó arab álla­mok csúcsértekezlete. Egyip­tomot Anvar Szadat elnök, Líbiát Kadhafi, a forradal­mi parancsnokság tanácsá­nak elnöke, Szudánt Nime­ri, a forradalmi parancsnoki tanács elnöke, Szíriát pedig Hafez Asszad miniszterelnök képviseli a tanácskozáson. Diáktüntetések Törökországban Súlyos diákzavargások rob­bantak ki tegnap Ankará­ban. A város utcáin több ezer diák vonult fel, tilta­kozva az ellenük irányuló rendőri önkény miatt. Ha­marosan lövések dördültek el, mire a diákok gyújtópa- lacfcokíkal dobálták meg a rendőröket. A diáktüntetések követ­keztében kialakult, helyzet miatt szerdán lezárták az or­szág egyik legnagyobb egye­temét, az úgynevezett Kö­zel-keleti Műszaki Egyete­met. A 10 évvel ezelőtt ame­rikai érdekeltséggel alapított egyetem diákjai egyébként már napok óta sztrájkolnak, tiltakozva az ellen, hogy az egyetemet rendőri erők száll­ták meg. A lengyel mezőgazdaság feladatai Az olasz kommunisták kettős évfordulója K A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­ban Kazimierz Barcikowski KB-titkár elnökletével ta­nácskozást tartottak a vaj­dasági pártbizottságok me­zőgazdasági titkárai. Az ér­tekezleten részt vett Mieczys- law Jagielski miniszterelnök­helyettes és Emil Kolodzie.j. a Parasztpárt Központi Bi­zottságának titkára is. A napirenden a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar időszerű problémái, felada­tai szerepeltek. Megállapítot­ták: legfőbb feladat jelenleg az állatállomány tavalyi veszteségeinek pótlása. Ez a minimális program. Az élé] - miszeripamak 6 százalékkal több árut kell szállítania a belső piacra, mint tavaly. Elsősorban húsból és hen­tesáruból, zsírból, margarin­ból, vajból, sajtból és ba­romfiból kell az ellátást megjavítani. ét nagy évfordulóról emlékezik meg ezek­ben a napokban az olasz munkásosztály: 1921. január 21-én Livornóban alakult meg az Olasz Kom­munista Fárt: 1891. január 23-án született Antonio Gramsci, az első nagy olasz marxista forradalmár. Gram­sci és közvetlen harcostársai — Togliatti, Terraccini, Mon- tagnana — érdeme az. hogy az első világháború idején és a húszas évek elején a marxizmus—leninizmus be­hatolt az olasz munkásmoz­galomba. Mikor a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom új időszakot nyitott az emberiség életében, Gramsci és harcostársai felismerték, hogy az olasz munkásosztály nem juthat előre harcában, forradalmi párt nélkül. Az Olasz Kommunista Párt megalakulása a szocia­lista pártok tehetetlensége miatt az olasz társadalom mélyreható szükséglete volt. Az OKP akkor jött létre, amikor a tőkés rendszer a háború és az Októberi Szo­cialista Forradalom nyomán mély válságba került. Az új pártnak a fegyveres fasiszta erőszak viharában és a szo­cialista párt bénító, refor­mista politikája ellenére kel­lett szervezkedését és a tö­megek megnyerését megva­lósítania, Gramsci vezetésé­vel nehéz ideológiai és poli­tikai munkával kellett a pártból marxista—leninista szervezetet teremtenie. A fasiszta diktatúra elleni megalkuvás nélküli harcban az olasz kommunisták rend­kívüli hősiességet tanúsítot­tak, és mérhetetlen áldoza­tokat hoztak. A ktilönbíróság 4671 elítéltje közül 4039 kommunista volt, s ezek összesen 23 ezer év börtön- büntetést kaptak. Áldozatul esett Antonio Gramsci. a párt megalapítója és vezére, akit 20 évi börtönre ítéltek. Ez az ítélet Mussolini fasisz­ta diktátor személyes köve­telésére született: „Meg kell akadályoznunk ennek az agynak a működését 20 év­re” — mondta Mussolini. Gramsci az embertelen szen­vedések következtében, fog­ságának tizedik esztendejé­ben meghalt. Mussolini aka­rata mégse teljesült, mert Gramsci tízéves fogsága alatt is halhatatlan értékű politikai, filozófiai és eszté­tikai írásokat készített. Egész élete forradalmi kiállás volt a pártért, a munkásosztály­ért. az olasz népért. Példa­mutatása lelkesítette az egész pártot. A kommunisták pél­dáját követve, a fiatalok ez­rei sorakoztak fel a szocia­lizmus eszméi mellett az or­szág életének legsötétebb éveiben is. A háború után a külső és a belső imperialista tevé­kenység hatására megbom­lott az olasz munkás- és de­mokratikus mozgalom egysé­ge. A kommunistákat kizár­ták a kormányból. Az impe­rialista erők célja az volt, hogy meggátoljanak minden gazdasági és társadalmi re­formot, s Olaszországot szo­rosan az amerikai imperia­lizmus agresszív politikájá­hoz kössék. Az OKP nagy érdeme, hogy — felismerve az ellen­ség támadásának céljait — ellenakciókra szervezte az olasz munkás- és dolgozó- tömegeket. Az egységért fo­lyó harc sikerei tették lehe­tővé, hogy hatásosan szem- beszálljanak a reakció tá­madásaival és újraszervezzék a dolgozó tömegeket a de­mokratikus fejlődés alapvető bázisának megteremtéséért. A tavalyi községtanácsi vá­lasztások eredménye bizo­nyítja, hogy az OKP jelen­tősen növeli befolyását a tömegek között. Jellemző adat a párt befolyásának nö­vekedésére, hogy az 1946-os parlamenti választásokon 4,3 millió, az 1968-as választáso­kon pedig 8,3 millió ember szavazott a kommunista pártra. A Gramsci és forradal­már társai által egy fél évszázada létreho­zott OKP ma már olyan po­litikai tényező az olasz tár­sadalomban, amelynek sza­va mind nagyobb súllyal esik latba az országos poli­tika megformálásánál. A magyar kommunisták forró osztálytestvéri üdvözletüket küldik az 50 éves évforduló alkalmából az olasz kom­munistáknak. * A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságát a párt megalakulásának 50. évfor­dulója alkalmából. Postások sztrájkja Angliában 4 levelesládákat mindenhol lepecsételték Csaknem száz százalékosa brit postai alkalmazottak teg­nap kezdődött általános sztrájkja. Az országban a le­velesládákat mindenhol le­pecsételték és üresen konga­nak a levélelosztó hivatalok is. A hét elején feladott le­velek közül 11 milliót már nem lehetett kézbesíteni. A kikötők raktáraiban és a re­pülőtereken valóságos hegye­ket képeznek a külföldről érkezett oeomagok. Tom Jackson, a postások szakszervezetének főtitkára szerdán kijelentette, hogy a szakszervezet 230 ezer tagja mindaddig folytatja a sztráj­kot, amíg az igazgatóság nem változtat álláspontján. Figyelmeztetett: minél to­vább húzódik a sztrájk, an­nál kevesebb az esély, hogy a postások hajlanak a komp­romisszumra. Közben a munkáltatókat újabb sztrájkhullám fenye­geti. A vasutas szakszerve­zetek bejelentették, hogy be­szüntetik a munkát, ha az igazgatóság egy héten belül nem válaszol béremelési kö­vetelésükre. Az angol busz­sofőrök és kalauzok szintén bejelentették, hogy sztrájkba lépnek, ha a munkáltatók nem járulnak hozzá élet- és munkakörülményeik megja­vításához. A perui földreformról Jörge Pagador perui föld­művelésügyi miniszter keddi televíziós beszédében közöl­te, hogy a perui kormány az elmúlt másfél évben, a föld­reform megvalósításának kezdete óta 2.5 millió hek­tár földesúri földet sajátított ki. Ebből körülbelül egymil­lió hektárt már átadtak használatra 50 000 paraszt­családnak. A kormány tervbe vette — mondotta a miniszter —, hogy a földeket teljesen át­adja a parasztoknak, ter­melőszövetkezeteket hoz lét­re és műszaki, valamint pénzügyi segítséget nyújt számukra. Elítélték ü buszvezetőt A példa nélkül álló, nagyszabású angliai postássztrájk irá­nyítóinak főhadiszállásán, a postai dolgozók szakszervezeté­nek központjában készült felvételünk, London Clapham ne­vű negyedében. Tom Jackson szakszervezeti főtitkár ül az íróasztalnál. A jugoszláviai, kragujeváci kerületi bíróság halált és súlyos testi sértést okozó közlekedés-veszélyeztetési bűntett elkövetése miatt 1 évi szigorított börtönbünte­tésre ítélte S. Ivkovics jugo­szláv állampolgárt, a leszko- váci „Jugoexpress” vállalat gépkocsivezetőjét. Ivkovics okozta tavaly jú­lius 11-én azt a közlekedési balesetet, amelynek során a Nis—belgrádi autóúton életét vesztette Kiss Árpád minisz­ter, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke. A tárgyalás során bebizo­nyosodott. hogy a balesetért egyedül az autóbusz vezető­je volt felelős.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom