Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-20 / 16. szám
1971. január 20., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 II közösség érdekeit szolgálta az ügyintézés NEB-vizsgálat a ni egrit szói tsz~ben Lázas buzgalommal készülnek termelőszövetkeze- leink ezekben a hetekben az elmúlt: esztendei gazdálkodás számvetésére. Aprólékos gonddal sorra veszik a bevételi és kiadási tételeket, egyeztetik a velük összefüggő bizonylatokat, ellenőrzik a szerződésekben, jegyzőkönyvekben, leltárakban rögzített adatokat. Egyszóval a legfontosabb ügyintézés munkálatai folynak mindenütt a tsz-irodákban. hogy a zárszámadási közgyűléseken a vezetők a tsz-tagok elé tárhassák az 1970-ben '.ért eredményeket. Megyaszón, az Aranykalász Termelőszövetkezetben a most folyó előkészületeket egy általános jellegű vizsgálat, afféle „generális vlzltáeió” előzte reg. amelyet a szerencsi járási Népi Ellenőrzési Bizottság végzett a szövetkezeti gazdaságban annak megállapítására: milyen a tsz vezetőségének testületi, gazdasági tevékenysége, alapszabály szerinti működése. A megyaszói termelőszövetkezetben tapasztalható hibákra előzőleg maga az ellenőrző bizottság hívta fel a figyelmet azzal, hogy a területi szövetségtől külső ellenőrök kiküldését kérte a bizonylati és pénzügyi fegyelem felülvizsgálására. A jegyzőkönyv tanúsága szerint erre a vizsgálatra valóban szükség volt. Az elmúlt nyáron például csaknem 100 ezer forint értékben borjút és sertést vásároltak, és 22 ezer forintnyi prémiumot fizettek ki, de a kifizetést nem utalványozták, az ideiglenes vásárlási bizonylatokról nem lehetett megállapítani, hogy az állatokat kitől vásárolták, és a prémium felvételéről sem csatoltak elszámolási jegyzéket. Az is előfordult, hogy normán belüli hiányként számoltak el 1437 mázsa pillangós szénát, mintegy 160 ezer forint értékben, holott a fennálló rendelkezések szerint csak 164 mázsát számolhattak volna el. A járási NEB négy évre visszamenőleg folytatott vizsgálatot az Aranykalász Tsz vezetőségének ügyintéző munkájáról. Jelentésükben a szakemberek megállapították többek között azt is, hogy a megyaszói jegyzőkönyvek készítése csak részben felel meg a törvényes rendelkezéseknek. Mivel például négy év alatt csak 3 közgyűlés jegyzőkönyvéhez csatoltak aláírt jelenléti ívet, általában nem lehet megállapítani, hogy a közgyűlések határozatképesek voltak-e, vagy sem. Csorbát szenvedett olykor a közgyűlés hatásköre is, mert idetartozó ügyekben, például tagfelvételi kérelmek elbírálásában gyakran csupán maguk a vezetők döntöttek, és a hozott határozatot nem terjesztették a közgyűlés elé. Ugyancsak nem állapítható meg — a NEB által kiküldött munkabizottság jelentése szerint — a vezetőségi ülések demokratikussá- ga és a szavazatok megoszlásának aránya sem, mert mindennek sokszor nyoma sincs a jegyzőkönyvekben. Ezekben egyébként is jobbára a személyes kérdések intézéséről van szó, ami azt mutatia, hogy az üléseken munkaszervezéssel, az időszerű feladatok kidolgozásával, vagyis a közösségi érdekekkel keveset, vagy alig foglalkoztak, így a gazdaság szempontjából igen fontos feladatok nem egyszer megoldatlanul maradtak. A pénzügyi és bizonylatolási fegyelem terén tehát elmarasztalják a NEB szakemberei a tsz vezetőségét, hozzátéve ehhez, hogy a szövetkezeti gazdaság „adminisztrációjának sincs megfelelően kidolgozva a munkarendje”, ahogyan azt a szerencsi járásnak ettől a jó területi adottságokkal rendelkező termelőszövetkezetétől el lehet és el is kell várni. Hiszen ma már az ügyintézésnek a tsz-ekben js korszerűnek kell lenni, s olyan hatékonynak. hogy az mindenütt, minden körülmények között a közösség érdekeit szolgálja. H. .1. Faházas vekkerek Év végéig háromnegyed millió ébresztőórát akarnak összeszerelni a MOM dunaújvárosi gyárában. Ez tíz százalékkal több. mint az el- műit évi termelés. A MOM negyvenféle ébresztőórát gyárt, s az évi mennyiség nagy részéi exportra küldik, öt világrész harminc országába jut el a magyar óra, vasúton, hajón és kamionokban. Nyugati megrendelésre sok faházns órát szerelnek össze, de növekszik az egy- és kétesen . gős rézvekkerek exportja is. Érdekes, hogy svájci megrendelésre is dolgoznak. A svájciak rikító, lila. sárga, kék, zöld és piros színek kombinációjával variált számlapos órákat rendeltek. Eredményes év után íz ipari üzemeli és kísz-ek sikerei a mezőkövesdi \árasban Az ipari üzentek és a ktsz-ek 1970-ben eredményes évet zártak a mezőkövesdi járásban. Terveiket — három gazdasági egység kivételével — maradéktalanul teljesítették. illetőleg túlteljesítették. A sikeres munka eredményeként az ipari termelés értékének volumene 1970- ben 68 millió forinttal — több mint 20 százalékkal — magasabb volt az előző évinél. Különösen jó eredménynyel dicsekedhetnek a Matyó Háziipari Szövetkezet és a Gépjavító Állomás dolgozói. akik a termelés növekedését jórészt a munka termelékenységének növelésével érték el. Ezzel szemben a tervet nem teljesítő három Újra otthon gazdasági egységben — ha nem is nagy mértékben — csökkent az egy főre jutó termelési érték. A járás ipari üzemeiben a termelés növekedésével arányosan — mintegy 7 millió forinttal — nőtt tavaly a nyereség is. A szövetkezeti iparban a nyereség növekedése valamivel dinamikusabb volt. Az előző évinél nagyobb nyereség jó alapot biztosít az 1971. évi gazdálkodásukhoz. az idei fejlesztési elképzelések megvalósításához. Szóvá kell azonban tenni, hogy a mezőkövesdi járásban tavaly a tervezett ipari beruházásokat — főleg kapacitás hiánya miatt — csak 60 százalékban sikerült megvalósítani. A rendelkezésre álló 20 millió forintból csak 12 milliót használtak fel. Ennek tanulságai most reálisabb tervezésre, illetőleg az építőipari kapacitás növelésére sarkallják a járás ipari üzemeit és vezető szerveit. Élnek szúnyogirtók a Évekkel ezelőtt a tapolcai meleg vizű, „hatlyús” tóba apró, ragadozó halakat, szúnyogirtó fogaspontyokat telepítettek. Ezek a halak aprók ugyan, de rendkívül fa. lánkak, összeférhetetlenek, és. amint magyar nevük is mutatja, feladatuk a szúnyogok ritkítása. Most ugyan szúnyogok nem röpködnek a levegőben, a halak azonban továbbra is zavartalanul lakják a kellemes meleg vizet. Élnek, zöldellnek a vízinövények is, melyek közül az égjük legérdekesebb az ambulia sesili flóra. Milliós károkat okoznak a tórözők és hurkolok Imre Gábor családja Is menekült az árvíz elöl. Feleségét és 16 éves Zsófia leányukat a szovjet katonák mentették meg a katasztrófa sújtotta Nábrándról. Akkor szuKségszál- láson helyezték cl őket. Ma már csak az emlékek borzonga tóak, megyeszerte helyreállt a rend, az árvízsújtotta házakat helyreállították, felépült Imre Gábor háza is. A szokott mederben folyik az élet. Imre Gábor, felesége és leányuk újra mosolyognak. Együtt a család az újjáépített lakásban. Védjük meg a nemes apró vadakat Öt gyermekkel... Albérletből az iiveggyári lakásba Az elmúlt esztendőkben megyénkben örvendetesen szaporodott a nemes apróvadak száma. Nemcsak azért jelentős ez, mert több vadhús kerülhet az asztalra és milliós bevételeket biztosít a vad-export, hanem a mezőgazdaságnak is nagy hasznot hajtanak a fácánok, és a foglyok. Különböző kártevő férgek, rovarok milliárd ja it Pusztítják el ezek a hasznos apróvadak. Éppen azért, a jó gazdák is nagy becsben tartják őket. Nem elég azonban csak elismerni hasznosságukat, ilyenkor télen segíteni, védeni is kell az apróvadakat. Az idei télen a vas'ag, helyenként jégpáncéllal is borított hótakaró a fácánok, a foglyok és a nyulak ezreit fenyegeti pusztulással. A vadásztársaságok többsége megesz mindent, eteti a nemes vadállományt. Az apróvadak «zonban ilyenkor csapatostól húzódnak be a lakott helyek közelébe, olt találhatók az niak mentén, a kertek alatt, a i szérűkön, a . tsz-tanyákon. E’-sságet és védelmet keres- nE’< az ember közelében. Sajnos, az utóbbi napok- b.a.n a vadászok és minden •iPárzésű ember nagy telhá- porodására a megye ktilön- Pöző részeiből jelezték, hogy 'síelő'len felnőttek, s a rossz b-ldát követve a falusi gye- tek&k is valóságos irtóhadjá- la,ot indítottak a nemes ap- ''?vadak eJlen. A határba elé- pget hordó vadászok is kü- °nböző csapdákat, tőröket, hurkok tucatjait szedik ösz- sze a falvak szélén, a kertek aljában. Persze, ritka eset, hogy tetten is érik az ilyen tőrözóket, hurkolókat, s ilyen esetben azok elnyerik méltó büntetésüket. A legtöbbjük azonban büntetlenül okoz károkat a vadgazdálkodásnak, s egyben a mezőgazdaságnak is. Olyan esetet is hallottunk, hogy az egyik bükkaljai községben több tucat embet nézte végig, hogyan verik agyon a suhancok karókkal a kertek alatt védelmet kereső fácánokat és foglyokat. Pedig a jóérzés diktálta figyelmeztető szó megakadályozhatta volna ebben az esetben is a védtelen, hasznos madarak elpusztításáét. Sajnos, ez a figyelmeztető jószándék nagyon sok esetben hiányzik. Talán magukban elítélik, de mégis megmosolyogják az ilyen vadászgató virtuskodást, ami nem más, mint közönséges vadorzás, k ártevés. Falvai nkban nagyon sok ember illetékes abban, hogy segítse megvédeni az apróvadakat. Nemcsak a vadász- társaságok tagjainak, a rendőröknek és a tanácsi dolgozóknak is a kötelessége ez. Segíthetnek a pedagógusok, a tsz-ek vezetői és a szülők is abban, hogy megakadá- lvozzák a védtelen állatok pusztítását. Gondoljanak arra, hogy milliós értékeket segítenek megmenteni! (P. s.) 1962-től lakunk Sajószent- péteren albérletben. Most már öt gyermekkel. Fizetünk havonta ötszáz forintot. Azonban éppen a gyermekek miatt, egy-egy háznál mindig bizonytalan a helyzetünk, így, sajnos, majdnem minden három hónapban költöznünk kell. Kis keresetű emberek vagyunk, s talán egész életünkben sem tudunk majd lakást építeni magunknak. Az üveggyárhoz — amelynek dolgozói vagyunk — egy éve adtuk be lakáskérelmünket. Eddig még nem biztattak semmivel. Kérjük önöket, segítsenek, mert máshová fordulni már nem tudunk. így írt levelében Kazsimér János. * Az Alacskai út után Sa- j őszen tpéteren a Kilián György utca az első. A páros oldalon, az első kapu mögött újjáépített régi parasztház. Még vakolatlan. Hangos ugatással mérges kiskutya fogadja a látogatót. Csengő nincs, a háziaknak ez a dühös csaholás jelzi, hogy valaki át akarja lépni a küszöböt. — Egy kicsit megkéstünk, nem? — Miért? — kérdezi csodálkozva Kazsimér Jánosné. — Mert Kovács József elvtárs, az üveggyár igazgatója úgy mondta, hogy már megkapták a kiutalást az egyszobás szolgálati lakásra. — Nem. a kiutalást még nem kaptuk meg. De igen... igen ..., azt nekem is mondta, hogy a munkásszálláson megkapjuk a volt gondnoki lakást... De a kiutalást... — Ha még nem kapták meg, biztosan meg fogják kapni hamarosan. — Igen :.., lehet... Nem lehet tudni, az öröm, a meglepetés teszi-e ilyen bizonytalanná, még mindig hitetlenné. Az is biztosan. Meg nehéz életük. A férj azelőtt bányában dolgozott. De megbetegedett, és meg kellett műteni mindkét térdét.' A frontra többé már nem mehetett vissza. Így került négy éve az üveggyárhoz. A feleség is ott kapott munkát. Most gyermek- gondozási segélyen van. Az egyéves kis Jánoskával. A család összjövedelme két- ezer-kilencszáz forint. De csak úgy, hogy a tizenhét éves Erzsiké hatórás a bölcsödében. ötszáz forintot keres. — Ha februárban beköltöznek, be tudják bútorozni a lakást? — Van hová letenni fejünket. Egyébként nézzen szét. A szobában három fekhely, egy kisebb és egy nagyobb asztal, meg egy háromajtós szekrény. A nagyobbik asztalon még olt a karácsonyfa. Még' nem is pereg. Mert a szobában nagyon hideg van. — Még a konyhát is alig tudjuk kifűteni, az is olyan hideg. Hiába, friss ház még ez. meg égre nyíló is a lakás. — De hamarosan más lesz minden. — Igen, más. Nagyon várom is a költözködést, hiszen anyagilag sokkal könnyebb lesz. Ötszáz forint helyett tizenhét forint lakbér... Is. tenem. Ennivalón kivül más ris jut majd a gyerekeknek. De jó is lesz. Fátyolos lesz a szeme, maga elé, mégis valahová nagyon messzire néz. Talán végiggondolja magában eddigi életüket, s hogy mindaz hamarosan már csak emlék lesz. Mert mégis segítettek rajtuk. A gyár segített. Bíró Péter Három és fél millió csomag korai retek Röszke községben, a Kossuth Tsz tagjai már' a tavaszra készülődnek. A szövetkezeti gazdák intenzíven foglalkoznak korai piros retek termesztésével és az évtizedek során sajátos, ötletes módszert, dolgoztak ki a magvetés megkönnyítésére, a vetési idő megrövidítésére. Négyzetméter nagyságú, vékony papírívekre most, a téli hetekben, a meleg szobákban szemenként ragasztják a primőr magját. Amikor megtelnek az ivek és az időjárás is kedvező lesz. letere- getik majd a papírlapokat egymás melle a fóliaházakban. Utána homokot szói rak rá. jól megöntözik, a papír elázik, és a leragasztott magok kikelnek. A röszkeiek leleményes technikájának legfőbb előnye az. hogy a tenyészterület legjobb kihasználásával kerül földbe a mag és a fóliaházakban már nem kell ritkítani a növényt. A szövetkezet gazdái eddig 3 500 000 csomó korai retek áladására kötöttek szerződést. és az egész termést közösen, a tsz útján értékesítik.
