Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-20 / 16. szám

1971. január 20., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 25 Ilié ionná sich Az energiaforrások nö­vekvő felhasználása, a gyor­san fokozódó igények egyre nagyobb feladatok elé állít­ják a bányászokat. Múlt évi munkájukról es idei felada­taikról adott átfogó elem­zést kedden a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetében, a központi vezetőségnek Si­mon Antal főtitkár. A bányászok a nehézsé­gek ellenére eleget tettek az ötéves terv követelményei­nek. 1971-re a felhasználok a tavalyinál csaknem 10 száza­lékkal több energiahordozóra jelentették be igényüket. Bár feltételezhető, hogy ebben a túlzott biztonságra tőrei': vés is megnyilvánul, de minden­esetre az ipar műszaki fejlő­dése, a lakosság igényei eb-, ben az évben még fokozot­tabb feladatokat állítanák a bányászok elé. 28 millió ton­na szén. 1,9 millió tonna kő­olaj és 3,5 milliárd köbméter földgáz ki termelésére vállal­koztak. A bányászok fokozottabb megbecsülése ismét napi­rendre került kormányzati szinten is. A fokozottabb anyagi és erkölcsi elismerés egyik lépéseként több pót­szabadságot kapnak a föld alatt dolgozók. A holnap szakemberei A inűszerészutánpótlást. ágy biztosítja a posta, hogy éven­te az iskolai oktatás keretében híradástechnikai műszeré­szeket képez ki. Képünkön: a kezdő technikusokat Nagy Barna oktató készíti fel a szakma műhelyfogásaira. Fotó: ifj. Ilollósy Endre. A/ átlátni gazdaságok program ja: Népgazdaságunk TV ótéves tervének elő­irányzatai szerint mezőgaz­daságunkban fokozottabban előtérbe kerül az állatte­nyésztés, ezen belül is a. hústermelés. A lakosság élelmiszer-ellátása, s az ex­port egyaránt azt kívánja, hogy az eddiginél nagyobb mennyiségű, jobb minőségű állati termék kerüljön forga­lomba. Az egy főre jutó hús­fogyasztás a tervek szerint 1975-ben 14 százalékkal kell hogy meghaladja az 1970-es szintet. Ez azt jelenti, hogy 1975-ben egy főre számítva a húsfogyasztás eléri a 67 kilogrammot. Ezzel egyidejű­leg a nettó húsexport 75 százalékkal nő. Az előirányzatok szerint nincs a hústermelésnek egyetlen olyan ága sem, amelyet ne kellene fejleszte­ni. A sertéshústermelés még­is külön szót érdemel. 1970- ben — az előzetes adatok szerint — a hazai vágóser- téstermelés 088 ezer tonnára rúgott. 1975-ben az elő­irányzatok szerint 900 ezer tonna vágósertést kell me- zfagazdaságunknak produkál­nia. Ami a sertéshústermelést illeti: nemcsak nagyarányú fejlesztéssel számol ötéves tervünk, hanem a kisüze­mek, valamint nagyüzemek közti sertéshústermelés ará­nyainak módosulásával is. Tavaly a vágósertés-termelés 52 százalékát még a kisüze­mek. 48 százalékát a nagy­üzemek adták. Az elgondolá­sok szerint 1975-ben a nagy­üzemek 01 százalékos arány­ban vesznek részt a vágóser­tés-termelésben. Ami az állami gazdaságo­kat illeti: az elmúlt évek­ben a termelés nagyon sok területén bizonyították, hogy vállalkoznak a korszerű meg­oldások alkalmazására, A- Párt X. kongresszusi határo­zata az állami gazdaságok­kal kapcsolatban azt mond­ói: „Nagy gondot kell (or­dítani arra, hogy az állami ’.".•/(Ujyác'ik szerepe tovább erősödjön, és fokozottabban •űiruUnnak hozzá az egész 'npzöca/Pí’ság intenzív fe.ilö- d V'ho o" K követelménynek ‘í kor tudnak a gazdaságok ni ....... hu ,i lennel és '■g v.'s területein valóban a korszerű köt’ et elm ényekne k megfelelően, gazdaságosan, sokat termelnek, s a termé­kek minőségét tovább ja­vítják. A gazdaságok ko^: fejlesztési terveiből készített összesítésekből kitűnik, hogy 1975-ben állami gazdasága­ink 17 680 vagon vágósertést szándékoznak értékesíteni. S hogy érzékelhessük milyen ütemű fejlesztésről van szó, még egy szám: 1970-ben — az előzetes adatok szerint — az állami gazdaságok 8700 vagon vágósertést adtak el. Öt év alatt tehát kereken kétszeresre növelik a sertés­hústermelési . Természetesen a nagyará­nyú fejlesztés rendkívül sok munkát kíván az érdekelt gazdaságoktól. A sertéshús- termelésnek az a rendszere, amely most alakul ki, pon­tos szervezést, nagy körülte­kintést, termelési fegyelmet, követel. A sertéshústerme, lést szolgáló beruházások új vágányokra viszik a terme­lést ebben az ágazatban is. Az iparszerű hústermelés formái, módszerei már a ko­rábbi években kialakultak a baromfitenyésztésben. A sertéshústermelésben most alakulnak ki a gyakorlatban az iparszerű módszerek. Az1 állami gazdaságok ebben a munkában is élen járnák. Agárd, Bábolna, Szekszárd, Hejőmente sókat tett és tesz azért, hogy valóban korsze­rűek legyenek a sertéshús­termelés feltételei. Az imént s'fÓJvoUhogy mennyire reálisak az állami gazdasági hústermelés fej­lesztési tervei, mi ad reali­tást e terveknek. Nos, az egyik elsőszámú feltétel: bő­vülnek a korszerű elhelye­zés lehetőségei. A gazdasá­gok egész sora épít új tele­pet. Ezek a teljesen gépesí­tett. az iparszerű termelési követeimén veknek megfelelő telepek több mint félmillió sertés számára adnak helyet az állami gazdaságokban. Az új telepeknek az elkövetke­zendő esztendőkben készek­nek kell lenniük. A nagy­arányú korszerű telepítés melleit figyelembe kell ven­ni a már meglevő férőhelye­kéi is. Ezeken mintegy 300 ezer sertés helyezhető el Közülük mintegy 200 ezer férőhelyet lebontásra ítéltek Ha lebontják az elavult épü­leteket, akkor is lesz hat­százezer hízónak férőhelye 1973-ban. Az, a kétforintos kilogrammonkénti felvásár­lási többletár, amit a tava­lyi döntések szerint a kor­szerűtlen hizlaldákban elő­állított hízókért kapnak a gazdaságok, arra ösztönöz, hogy a hústermelés! lehető­ségeket ezeken a helyeken is kihasználják. Számolgatni persze könnyű. Az egész program megvaló­sítása azonban hallatlanul nagy erőfeszítést, követel. Ezt tudják minden gazdaság­ban. S azt is tudjak: érde­mes fáradni. Olyan nagy­szerű feladat megoldására nyílik lehetőség, amely mél­tán teszi még megbecsülteb­bé társadalmunkban az ál­lami gazdaságokat. Technikai újdonságok Sok üzemben és szövetke­zetben fordítanak nagy gon­dot a műszaki fejlesztésre. A gépek és a helyettesítő A vasúti < siícsbcléthcz baloldalán. készített műanyag minta képünk Foto: Szabados anyagok segítségével könnyí­tik meg a munkál, növelik a termelést. Műanyag a kohászatban A diósgyőri kohászatban egyre nagyobb teret hódít a műanyag. Előnyei révén ezt felhasználják az acélöntés­nél is. A Lenin Kohászati Müvek az elmúlt évi BNV-n diiaf kapott az új típusú vasúti csúcsbetétért. Ebből eddig már hetvenet gyártottak. Ko­rábban a mintakészitő üzem fából készítette el az anyag­mintát. s ezt töltötték kf ho­mok kai. Újabban műanyagból ké­szítik a mintát. Ennek elő­nye, hogy tovább tart., ke­vésbé deformálódik. Elő­nye, hogy a negatív segít­ségével sorozatban lehet ön­teni aZ anyagmintát. Az üzemben most készülnek fel a csúcs betel gyártásához szükséges műanyag anyag­minták soroza I gyár tusához. A csúcsbetétekről még ér­demes elmondani, hogy ezek az új típusú vasúti sínekhez szükségesek, amelyeken 160 kilométeres, sebességgel ro­boghatnak a vonatok. A fo­kozott minőségi követelmé­nyek megvalósításában igv segít most a műanyag. * A Miskolci Kárpitos Sző vetkezettől ebben az évben a múlt évre tervezettnél 8 mil­liós értékkel válnak többet A 30 millió forint ülő- és fekvőbútor készítése a kol­lektívának nem okoz meg­oldhatatlan gondot. E ktsz-ben — sok másnak példát mutatva — több év óta következetesen végeznek műszaki fejlesztése. Saját el­gondolás alapján készítet­tek egy párhuzamos maró­gépet. Egy hónapja helyez­ték üzembe. A próbaterme­lés azt mutatja, hogy a gép a minőség javítása szem­pontjából igen jelentős. Pol- lák Gyulának, az asztalos- tizem vezetőjének javaslatá­ra háromfejes csapológépet készítenek. A gép rendkívül termelékeny, s amellett töké­letes pontossággal dolgozik. Kárpitosok kalapács nélkül A kárpitosság örök velejá­rója a kis kézi kalapács, amelynek segítségével szö­gekkel, diszszögekkel a ke­rethez erősítik a különféle anyagokat. Ezt az eddig nél­külözhetetlen szerszámot rö­videsen nyugalomba helye­zik A TMR szakemberei szögezöpisZtolyt készítettek, amely megkönnyíti és ter­melékenyebbé teszi a kárpi­tosok munkáját (Csb* Az eddigi úton - magasabb szinten I destova két hónapja, hogy pártunk X. kongresszusa elvégezte munkáját. Bar a kongresszus anyagának „tematikus'* tanulmányozása — a politikai oktatás külön­böző tanfolyamain — még csal: most kezdő­dik. s a széles közvélemény még csak most kezdi kialakítani valóságos értékítéletét a kongresszus munkájáról, vitatéma ezzel kap­csolatban máris jelentkezik. Ez természetes, hisz a kongresszust meg­előző hónapokban százezrek ismerkedtek meg közelebbről pártunk politikájával, a X. kongresszus irányelveivel. S természetes azért is, mert a kongresszus gyakorlatilag az or­szág nagy nyilvánossága előtt ülésezett. Az elmúlt hónapok élénk politikai vitái­ból. s*a kongresszus visszhangjából nem volt nehéz megállapítani — legalábbis Borsod me­gyében —. hogy pártunk politikájának fő vo­nalával egyetért az egész párttagság es tár­sadalmunk döntő többsége, Viszont megyénk taggyűlésein, a különböző eszmecserék és vi­liik során is találkoztunk olyan elvtársakkal és pártonkívüliekkel akik nem, vagy nehe­zen érteitek meg például a X. kongresszus politikai jelszavait. Egyik olvasónk például a minap ezt kér­dezte tőlünk: hogyan értelmezzük a szocia­lizmus építésének magasabb szinten látó foly­tatását, ha ugyanakkor az eddigi úton hala­it unk tovább? A kérdést hozzánk intéztek, — válaszol­ni kötelességünk. Éspedig a kérdés mindkét oldalára válaszolnunk kell, mivel szocialista epitömunkank szorosan összefüggő elvi és gya­korlati követelményeiről van szó. A jobb lo­gikai sorrend kedvéért azonban fordítsuk meg az összefüggéseket, es mindenekelőtt arra ad­junk választ, miként értelmezzük, hogy to­vább az eddigi úton. Ifilágosan kell látnunk, hogy a X. párt- V kongresszus a szocializmus építésének ® folyamatában nem zárt le semmilyen „szakaszt”, és nem nyitott valamiféle újabb szakaszt. Ez a kongresszus az előző kong­resszus óta megtett út tapasztalatait elemez te és összegezte, megállapítván, hogy .......a p árt a IX. kongresszus határozatainak meg­felelően folytatta ■munkáját, s vezetésével né­pünk jelentős sikereket ért el a szocialista társadalom építésében”. A X. kongresszus határozata egyszersmind megfogalmazta az elkövetkezendő évek mun­kájának elvi követelményét is: „A lenini esz­méket követve haladunk tovább ezen az úton, hogy az élet által igazolt politikai irányvo­nalat követve, pártunk történelmi küldeté­sét teljesítve, a szocialista építést magasabb szinten folytatva népünkké', együtt megoldjuk az elöltünk álló további feladatokat.” A „magasabb szint” tehát semmiképpen sem jelent valamiféle egy helyben topogást. Ellenben jelenti és feltételezi annak a jól bevált, a gyakorlat által sokszorosan igazolt elvi politikának, e politika alapelveinek ál­landóságát és folyamatosságát, amellyel ed­digi eredményeinket * elértük: jelenti szocia­lista vívmányaink megőrzését és továbbfej­lesztését, a szocializmus teljes felépítésének változatlan célkitűzését és eltökélt szándé­kát. pártunk vezető szerepének és tömegkap­csolatainak szüntelen fejlesztését, erősítését, az elet- és munkakörülmények állandó javítá­sát. a szociális és kulturális igények egyre jobb kielégítését Ugyanakkor a kongresszus politikai jelsza­vai jelentik pártunk politikájának megújulá­sát: az élet által felvetett új kérdések, új el­lentmondásol:. új problémák felismeréséi és megválaszolását' a vezetés színvonalának és módszereinek fejlesztését, tökéletesítését, — a tudományos és technikai forradalom köve­telményeihez, fejlődő demokratizmusunk és a dolgozó tömegek egyre növekvő igényeihez való igazodást: nagyobb fokú körültekintést, felelősségérzetet és rugalmasságot a vezetés minden szintjén Azonban azt is világosan kell látnunk hogy a X. kongresszus jelszavai nemcsak a párt vezető szerveivel, es általában „a vezetéssel'*, vagy a vezetőkkel szemben támasztanak nagyobb követelményeket. Ezek a jelszavak „igényesebb” munkát várnak a funkció nélküli párttagoktól, a különösebb közéleti tevékenységei nem végző fizikai munkásoktól, parasztoktól értelmiségiektől — társadalmunk minden dolgozó osztályától és rétégétől. Éspedig mindenkitől azon a posz­ton. ahol éppen dolgozik, ahol a mindennap) munkáját végzi . Fogalmazzunk még pontosabban: minden­kitől céltudatosabb, fegyelmezettebb, hatéko­nyabb, vagyis eredményesebb inunkat kíván, s akik eddig éppenséggel nem, vagy kévés közéleti szereplésre vállalkoztak, azoktól több közéleti tevékenységei is. M indezeket az igényeket a X. partkong­resszus által megfogalmazott új köve­telmények fejezik ki. bel- és külpoliti­kánk gazdasági, kulturális és ideológiai te­vékenységünk számára. Éppen ezért a kong­resszus anyagának elmélyültebb, alaposabb tanulmányozása mindenki számára hasznos lehet. A kongresszus határozatainak, politi­kai jelszavainak, elvi útmutatásainak követ­kezetes megvalósítása pedig mindannyiunk erdeke. Csépányi Lajos Öl év alatl megkétszerezik a a sertéshústermelést

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom