Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1971. január 16., szombat A Mohács határában gaz­dálkodó, öt és fél ezer hol­das Üj Barázda Tsz pénte­ken tartotta zárszámadó köz­gyűlését. Ez volt az idei el­ső termelőszövetkezeti zár­számadás Baranya megyé­ben. A Bartók Béla Műve­lődési Házban rendezett ün­nepi közgyűlésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke, továbbá Egri Gyula, a Baranya megyei Pártbizott­ság első titkára, Palkó Sán­dor, a Baranya megyei Ta­nács vb-elnöke és Ognyeno- vics Milán, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára is. A vezétőség beszámolóját az 1970. évi gazdálkodásról Józsa István, a termelőszö­vetkezet elnöke terjesztette a tagság elé. A dolgozó tagok átlagos évi részesedése ÍR 600 forint volt az elmúlt eszten­dőben. A közgyűlésen felszólalt Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke. Gratulált a mo­hácsi szövetkezeti gazdák­nak a múlt évben elért nagyszerű eredményeikhez, s jókívánságait fejezte ki az új esztendőre, a mos indult új ötéves terv időszakára. — 1970 — nehéz eszten­deje volt a magyar mező- gazdaságnak — mondotta az Elnöki Tanács elnöke. — Nemcsak az ár- és belvizek, hanem a mostoha időjárás is hátráltatta a termelőmunkát. Mezőgazdasági üzemeink mégis az 1969-es év’ kiemel­kedő eredményeit megköze­lítő hozamokat tudták pro­dukálni. Egy ilyen nehéz esztendő a kisparaszti gaz­dálkodás idején súlyos hely­zetbe hozta volna a paraszt­ságot és az országot. Most viszont kielégítő és zavarta­lan a lakosság mezőgazda- sági termékekkel való ellá­tása, ami itthon és külföl­dön egyaránt elismerést vál­tott ki. S ez a nagyüzemi gazdálkodásnak köszönhető, a termelőszövetkezetekbe tö­mörült dolgozó parasztok­nak, akik rövid idő alatt el­sajátították a korszerű tech­nikát és eredményesen fel is használták a termelés fej­lesztésére. Majd a IV. ötüres tervről szólt. I%DK-J%SZK eszmecsere Michael Kohl államtitkár, aki az NDK nevében tár­gyal Bahr NSZK-államtit- kárral, Bonnba érkezett. Péntek délelőtt megkez­dődött a bonni kancellári hi­vatalban az NDK és az NSZK delegációjának eszme­cseréje. A Michael Kohl miniszter- tanácsi államtitkár vezette NDK-küldöttség kevéssel 11 óra előtt érkezett meg gép­kocsikon Bonnba. A kancel­lári hivatal előtt várakozó újságírók kérdései elől Kohl államtitkár azzal tért ki, hogy a megállapodás ér­telmében az eszmecsere bi­zalmas. Az NDK-küldöttséghez tartozik Kohlon kívül Sei­del, az NDK külügyminisz­tériumának nyugatnémet osztályáról, valamint Gör- ner, aki a közlekedésügyi ügyek szakértője. Az eszmecsere Kohl és Bahr államtitkárok négy­szemközti beszélgetésével kezdődött meg. Pyja Frigyes Bagdadba utazott El Zajjal megbeszélése Gumiár ja , El Zajjal, az Egyesült Arab Köztársaság megbízott­ja New Yorkban, külön-kü- ion megbeszéléseket folyta­tott Gumiár Jarringgal és U Thant ENSZ-íőtitkárral. A tanácskozásokról nem adtak ki közleményt. Jól ér­tesült körök úgy tudják, hogy El Zajjat nem adott hivatalos választ a közei­mé It/ban Jarringnak átadott Tijabb izraeli elgondolásokra, de - a tanácskozásokon vázolta "“Egyiptom álláspontját. Az BAK megbízottja — hangoz­tatják jól értesült körökben —• kifejtette, hogy Egyiptom ragaszkodik az izraeli csapa­tok teljes kivonásához és he­lyeselné, ha a közel-keleti határokat a négy nagyhata­lom szavatolná. ■ A Gunnar Jarringnak ^Iz­raelben átadott javaslatokról kevés konkrétum szivárgott ki. A DPA úgy tudja, hogy Izrael hajlandó lenne hozzá­járulni a részleges csapatki­Eközben New Yorkban mind több-- diplomata véle­kedik úgy, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa mégis, összeül a közel-keleti hely­zet megvitatására. A diplo­maták úgy tudják, hogy a Biztonsági Tanács javasolja a február 5-én lejáró tűzszü­net meghosszabbítását. Golda Medr izraeli minisz­terelnök -csütörtök este nyi­latkozott a CDS amerikai te­levíziós társaságnak. Mint megfigyelők hangoz­tatják, az izraeli miniszter­elnök-asszony nyilatkozata csupa „nem”-ekből állt. így például visszautasította azt a javaslatot is, hogy a négy nagyhatalom szavatolja a közel-keleti államok határait. Azt mondotta, hogy Izrael „maga is elég erős ahhoz, hogy megvédelmezze hatá­rait”. Púja Frigyes, a külügymi­niszter első helyettese és az általa vezetett magyar jó- szolgálati küldöttség csütör­tökön megbeszéléseket, foly­tatott Bejrutban Khalil Abu Hamasz libanoni külügymi­niszterrel, valamint Moha­mad Saibra politikai és gaz­dasági főigazgatóval a két ország kapcsolatainak erősí­téséről. A megbeszéléseken A jordániai hatóságok és a Palesztinái ellenállók között szerdán aláírt egyezményt követően a Legfelső Arab­közi Ellenőrző Bizottság Jor­dániában ismét folytatja te­vékenységét — jelentette be Ahmed Helmi tábornok, a bizottság katonai megfigye­lő csoportjának vezetője. A két fél a katonai meg­figyelő csoport felügyelete alatt hozzálátott az egyez­mény előírásainak végrehaj­tásához. Jordániában az élet mindinkább visszatér nor­mális medrébe — mondotta részt vett Havasi Béla, ha­zánk bejrúti nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője is, aki este fogadást adott a kül­döttség tiszteletére. A küldöttség péntek este továbbutazóit Bagdadba, ahol ötnapos látogatása során megbeszéléseket folytat az illetékes iraki vezetőkkel a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről. a tábornok —, de hozzáfűz­te, hogy az üzletek és isko­lák többsége még mindig zárva van. Ammanban egye­lőre nem tudják, hogy Lad- gham, a Legfelső Arabkö­zi Ellenőrző Bizottság tuné­ziai elnöke mikor tér vissza a jordániai fővárosba. Éjféli jelentés szerint az ország északi részén, Dzse- ras város környékén újabb tűzharc alakult ki kormány­csapatok és gerillák között. A jordániai helyzetről 1970-hem létesült A Metro telet-nyugati vonalának első szakasza, a Baross térj rendezése, a Soroksári üti ás a Kacsóh Pongrác, úti közúti fttüljárók^Ubegőé^a^g^^^űszak^EgyetejnJanreaMoraj A láz b é rriTvinámtöl _ 6,2mó.m* vizet tárolj VasúGtonosít^ +■ JEnergetikai ipa, {JGáp-Ye's ’fémfeldolgozó ipar vO Vegyipar a Házgyár Papírgyártás ■ Textilipar Ü Cipőgyártás ® Élelmiszeripar U16imnáziuni Művelődési otthon o Kárház •vonásokhoz azzal a feltétel­lel, ha Egyiptom és Jordánia előzőleg „precízen megfogal­mazott és mindkét félre kö­telező érvényű békeszerző­dést ír alá Izraellel”. Ugyan­csak a DPA véleménye sze­rint várható, hogy az EAK és Jordánia negatív választ ad az izraeli elgondolásokra. Bobby Baker. Johnson elnök volt személyi titkára, akit különböző visszaélésekért egytől három évig ter­jedő börtönbüntetésre ítél­tek. megkezdte börtönbünte­tésének letöltések a naegb'- j lincselt Bakert (fekete szemüveggel) a lcwisburgi szövetségi börtönbe szállít­ják Hazánk 1971). évi gazdasá­gi eredményei biztos alapot nyújtanak a IV. ötéves terv megvalósításához. Az elmúlt évben a nemzeti jövedelem 4—5 százalékos növekedési ütemet ért el. Jelentős ered­ményként könyvelhetjük el hogy az 1969-ben tapasztalt stagnálással szemben a nö­vekedés 75—80 százalékban a termelékenység emelkedésé- i bői származott. Ipari terme­lésünk 7, ezen belül a vegy­ipar 11—12, a gépipar 8—9, a könnyűipar 8 százalékkal növekedett, az alig 1 száza­lékos létszámnövekedéssel szemben. Az építőiparban vi­szont, amely ugyancsak 7 százalékkal növelte termelé­sét, az eredményt főleg a létszámnöveléssel érték el. ívf&őgazdasági termelésünk, a természeti tényezők ked­vezőtlen alakulása ellenére is teljesíteni tudta a III. öt­éves terv célkitűzéseit. Az elmúlt évben 83 mil­liárd Ft-ot fordítottak beru­házásokra, ami az összeha­sonlító áron 8—9 százalékos emelkedést mutatott az 1969-es évhez képest. Térké­pünk az elmúlt évben üzem­be helyezett fontosabb léte­sítményeket mutatja be. Félidő a Fehér Házban jm t égyévenként, azon a bizonyos novemberi első ked- j^| den az amerikai átlagember bizakodva járul az ur­nákhoz. Valami olyasféle bizakodás ez, amelyben reméli, hogy a megválasztott új elnök személye egyben új politikát is jelent majd. Így volt 1968-ban, Nixon el­nökké választásakor is. Ha visszatekintünk az amerikai politika elmúlt két évére — január 21-én lesz két éve, hogy Nixon hivatal­ba lépett — nem nehéz megállapítani, hogy csalódott az alapjában véve jó szándékú amerikai választópolgár Az óriási apparátussal folyó választási harc során az elnökjelöltek minden szépet és jót ígérnek, mint ahogy a jelenlegi elnök is tette. A megvalósítással annál több baj van, Nixon ígért vietnami békét, közel-keleti békés rendezést, teljes foglalkoztatottságot, védelmet az ifjú­ságnak, a Kennedy-féle polgárjogi törvények maradék­talan érvényesítését, az országban eluralkodott erőszak felszámolását. Mit adott mindezek helyett? Alaptalan, megvalósítha­tatlan bókejavaslatokat Vietnamnak, az izraeli agresszió mind erőteljesebb támogatását Közel-Keleten, fél mil­lióval több munkanélkülit, sortüzet a tüntető fiatalokra, féktelen négerüldözést, Angela Davis-pert, Manson-féle gyilkosságok sorozatát. Bekövetkezett, ami már a hatal­mas ország történetében oly sokszor: a választási had­járat tulajdonképpen komolytalan ígéretek láncolata, a polgárok félrevezetése. Az egyén — még ha a szándéka jó is lenne, ami Nixonról? egyáltalán nem feltételezhető —, nem képes történelmet változtatni. Az amerikai im­perializmus jellege nem függ az elnök személyétől, in­kább azoktól, akik székébe segítik az ország első embe­rét. Az agresszivitás úgy hozzátartozik a világ legna­gyobb gazdasági hatalmát birtokló államhoz, mint fához a levél. Nem történhet történelmi fejlődést gátló kísér­let a világon, amelyben ne lenne benne az USA-impe- rial isták keze. Nixon két éve elnöke az Egyesült Államoknak. ígére­teiből eddig semmit sem váltott be, s bizonnyal nem is fog ezután sem. Edmund Muskie szenátor az ameri­kai Demokrata Párt valószínű 1972-es elnökjelöltje Moszkvában van, találkozott Gromikóval. ígérni, ha el­nökjelölt lesz, ő is fog. De vajon ez az utazás segit-e majd neki, hogy jobban, emberibben tudjon politizálni? Hegyes Zoltán Májusban less a ssaksservesetek kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) gyobb anyagi elismerést biz­tosítson. A pártkongresszu­son is felmerült, s a szakszer- vezetékiben. is gyakori téma a munka nélkül szerzett jöve­déknek kérdése. E problé­mával az illetékes szervek foglalkoznak és intézkedések is várhatók. Addig is azon­ban szükséges felhívni a fi­gyelmet bizonyos másodállá­sokkal és mellékfoglalkozá­sokkal kapcsolatos visszaélé­sekre. A másodállás és a mellékfoglalkozás nem tör­vénytelen dolog, sőt, sok esetben hasznos. A hiba a törvényes rendelkezések vég­rehajtásánál tapasztalható. A felmérések szerint a másod­állásban levők mintegy 20 százaléka — a jogszabályo­kat megsértve — főállásbeli munkaadójának engedélye nélkül vállalt mellékfoglal­kozást. Előfordul, hogy nem határozzák meg a másodállá- ;úak feladatait, ami vissza­élésekre adhat alkalmat. A továbbiakban a munka- körülmények javítására hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy igen sok dolgozó a magasabb bérnél is többre becsüli a jó üzemi légkört, a jól szervezett munkát, az emberséges hangot, a dol­gozók jogos igényei iránti fi­gyelmet. Végül a szocialista munka- verseny-mozgalomról szólt, amelynek kibontakozásához a gazdaságirányítás új rend­szere kedvezőbb feltételeket teremtett. A munkaverseny szer­vezése vállalati feladat is. A szakszervezetek minde­nekelőtt a versenyszervezés nevelési oldalát erősítik, ugyanakkor kezdeményezé­sekre ösztönzik a dolgozókat. A SZOT elnökségének véle­ménye szerint tovább kell fejleszteni a versenyben ki­tűnt kollektívák és egyének erkölcsi és anyagi elismeré­sét. A SZOT az elnökség be­számolóját egyhangúlag el­fogadta. A második napirendi pont­ként Somoskői Gábor SZOT- titkár előterjesztette az el­nökség javaslatát a szakszer­vezetek XXII. kongresszusá­nak napirendjére és előkészí­tésének módjára. A tanács­ülés az előterjesztést elfogad­va határozatot hozott arról, hogy a magyar szakszerveze­tek XXII. kongresszusát 1971. május 4-e és 8-a között tartsák. A napirend a következő: 1. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának beszámo­lója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról, előadó: Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára. 2. A számvizsgáló bizott­ság jelentése, előadó: Somo­gyi Miklós, a számvizsgáló bizottság elnöke. 3. A magyar szakszerveze­tek alapszabályának módosí­tása, előadó: Gál László, a SZOT titkára. 4. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a szám- vizsgáló bizottság megvá­lasztása. Harmadik napirendi pont­ként. Földvári Aladár, a SZOT elnöke számolt be a SZOT legutóbbi ülése óta végzett elnökségi munkáról, vagyis a szakszervezeti veze­tő szervek újjáválasztásának eddigi tapasztalatairól. a nemzetközi kapcsolatok to­vábbfejlesztéséről. a SZOT elnökségének fontosabb ha­tározatairól és intézkedései­ről. A tanácsülés a tájékoztatót elfogadta. Izraeli agresszió A libanoni kormány pén­tek reggel hivatalosan is be­jelentette, hogy helikoptere­ken és hadihajókon szállított izraeli rohamosztagok a Li­banon területén fekvő Sza- rafand környékén támadást intéztek Palesztinái mene­külttáborok ellen. Az ag­ressziónak két halálos és hét sebesült áldozata van. a tá­madó izraeli csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek. Lsssbczí Pál látogatása Mohácson

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom