Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-12 / 291. szám

Szombat, 1970. dec. 12. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Az ideihez hasonló móriul és jelentőségű műszaki fej­lesztés nem volt az elmúlt évtizedben az ÉMASZ Sá ros pataki Üzemigazgatóságé­nak a Hennádtól a Tiszái;, terjedő működési körzeté­ben. Igen figyelemre mell- eredményekről tájékoztatta a szakszervezeti taggyűlés részvevőit a gazdasági veze­tés, és közérdekű tanulsá­gokkal szolgált a szakszer- vezeti bizottság lényegbevá gó elemzése arról a sokágú munkáról, amelyet a villa mosenergia-ipar dolgozói vé­geznek. Találóan jellemezte ezt. a tevékenységet Horgai Károly szb-titkár: — Minket em' getnek. hu bárhol elalszik a villany, ha nem tudják használni vala­hol az elektromos háztartá­si készülékeket, vagy ha a műhelyekben áramkiesés miatt megállnak a gépelt. Hogy ez minél ritkábban következzék be, azért az üzemigazgatóság sok millió forint értékű ítj, bonyolult berendezéseket szerelt fel, s a korszerű munkához szükséges számos , segítőesz­közt szerzett be. A legna­gyobb értékű beruházás •—• amelynek u hatása is nagy kiterjedésű — a károly fái veti transzformátorállomás bő­vítése. Az állomás nagy tel­jesítményű új transzformáto­rát most, december 8-án he­lyezték üzembe. Bekapcsolá­sával a Bodrogköz, a Hegy­köz és két város — Sátoral­jaújhely és Sárospatak — viljamosenergia-ellátásá- nak minősége alapvetően ja­vul, megszűnnek a korábbi időszaki alacsony feszültség miatt eddig viszonylag gyak­ran hangoztatott panaszok, elhárulnak az üzemek ter­melését hátráltató áramszol­gáltatási zavarok. Hasonló jelentőségű <r sze­rencsi új transzformátorál­lomás építése. Javítja . az energiaellátást a befejezésé­hez közeledő Szerencs—gi- bárti 35 kilovoltos távveze­ték is. A közszolgáltatási há­lózatban fokozatosan kicse­rélik az elavult kapcsoló­órákat korszerű elektronikus kapcsolókészülékeik ré. Az üzemzavarok gyors el­hárítása, a munkairányítás nvábbi javítása érdekében bővítették az üzemigazgató­ság körzetében az URH-állo­mások hálózatát. Közülük a 'egújabb URH-állomás már Ü kirendeltségi épületben is kezdi meg működését, Aba- íjszántón. Ebben az évben fejezték be a lakosságot legközelebb­ről érintő háztartási kis automaták felszerelését az egész területen. Ez a tize­dére szorítja a háztartási áramzavarokat, mert auto­matikusan csak arra az egy lakásra korlátozza az áram kikapcsolását, ahol a hiba keletkezett. Az automaták másik előnye, hogy nagy­mértékben tehermentesítik az üzemzavar-elhárító köz­ponti szolgálatot, mert a használó az automata segít­ségével maga megszűntei he­ti a belső zárlatot. Minden műszaki tökélete­sítés az ember érdekében történik. A szakszervezeti taggyűlés jellegéből követ­kezik. hogy itt megkülön­böztetett hangsúllyal esett szó a termelés „emberi ol­daláról". A szakszervezet kettős érdekvédelmet foly- 1at: a munkások személyes érdekeit, s a társadalom, a közösség érdekeit. A kettős érdekvédelem elválaszthatat­lanul összetartozó feladat. Az üzemigazgatóság 358 dolgozója közül 250 olyan brigádokban dolgozik, ame­lyek a szocialista cím elnyeré­sére törekednek. Ez sokat­mondó *adat, az önként vál­lalt nagyobb felelősség, a Szüntelen . többre törekvés bizonyítéka. Ebben az évben az üzemigazgatóság 3 dolgo­zója részesült miniszteri ki­tüntetésben, tízen kapták meg a kiváló dolgozó címet, hárman a balesetmentes közlekedésért kaptak kitün­tetést. ; Az erősebb fény mellett inkább szembetűnik az ár­nyék is. Villamosenergia­ipari üzemről lévén szó, ez a jelkép itt különösen he­lyénvaló. Figyelmeztető ada­tokat sorolt a beszámoló ar­ról, hogy a dinamikusan fej­lődő iparágban, ahol az el­Termővé válik a mocsár A Bélusvölgyi Vízgazdálko­dási és Talajvédelmi Társu­lat minapi szakszervezeti ve­zetőségválasztó taggyűlése jó alkalom volt rá, hogy meg­vonják a végzett munka mér­legét. Szót ejtsenek róla, hogy a társulat miként tett eleget vállalt feladatainak, Mint az közismert, a társulat mun­kájának nem kis része van benne, hogy miként alakul a lejtős területeken gazdálkodó termelőszövetkezetek év végi eredménye. Rozgonyi András társulati elnök elmondotta, hogy a maguk részéről mindent meg­tettek a termelőszövetkezeti eredmények javításáért, a ki­váló társulat cím elnyerésé­ért indított mozgalom felté­teleit is maradéktalanul tel­jesítették. Elkészítették főb­bek között három kedvezőt­len adottságok között gazdál­kodó termelőszövetkezet me­liorációs tervét, s befejezés­hez közeledik a sok bajt oko­zó Vadász-patak kupái ágá­nak rendezési munkája. Ez­zel a felsővadászi Rákóczi Tsz területén mintegy 350— 400 holdas mocsaras válik . termővé, mely alkalmas lesz legeltetésre, kaszálásra és szántóföldi művelésre egy­aránt. Több helyen végeznek ta­lajmunkát, s ez az év egy­ben a bólusvölgyi kiemelt terület talajmunkáinak befe­jező éve is. Az előzetes becs­lések alapján arról számol­hatott be a társulat elnöke, hogy az érintett termelőszö­vetkezetekben a termésátla­gok a kedvezőtlen gazdálko­dási és időjárási viszonyok ellenére is javultak. A társu­lat természetesen továbbra is alapvető feladatának tekinti, hogy az állami támogatós felhasználásával és a terme­lőszövetkezetek által biztosí­tott saját erő hozzáadásával tovább végezzék a belvízren­dezési, talajvédelmi munká­latokat. Az intéző bizottság termé­szetesen arról is szamot adott, hogyan gondoskodnak azokról a műszaki, fizikai dolgozókról, akik a X. párt­kongresszus tiszteletére indí­tott munkaversenyben ered­ményesen helytállva, egész évben a tervek teljesítésén fáradoztak és közös összefo­gásuk eredményeként no­vember végére éves tervüket 100 százalékon felül teljesí­tették. Mindent egybevetne, ered­ményes esztendőt zárt a Bé- lusvölgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, gaz­daságos munkával folyt a termelés. A természetátalakí­tó munkával a közös gazda­ságokat segítik; ott, ahol eddig igen-igen mostoha kö­rülmények között gazdálkod­tak, ahol pusztított a szél, a víz, az erózió, a korszerűbb gazdálkodás alapjait teremtik meg. múlt években rohamosan növekedett a technikai szín­vonal. az automatizálás, a gépesítés — a munkások egy része keveset törődik szak­mai 'továbbfejlődésével, ön­képzésével. Még feltűnőbb azok fele­lőtlensége, akik elmulaszt­ják a balesetveszélyes mun­kahelyeken u biztonságtech­nikai szabályok betartását. Ez évben a bekövetkezett balesetek 90 százalékát a fi­gyelmetlenség okozta. Elret­tentő példaként említette a beszámoló azt a közömbös­séget, amelyet a biztonság- technikai szemléken többször tapasztaltak: a munkások egy része annyira nem fi­gyelt a saját érdekében ren­dezett oktatáson, hogy a legutóbbi foglalkozás témá­ját sem tudta megnevezni. Indokolt erre az ellent­mondásra nyomatékosan fi­gyelmeztetni. S az emberi problémák megoldásában a szakszervezet segíthet a leg­többet. Berecz József 4 gesztelyi ügyeskedők tetteinek következménye Jó néhány hónappal ez­előtt névtelen levél érkezett szeré: ;ztőségünkbe Gesztely- böl Írója szóvá tette, ®>gy a falu gyorsan fejlődik, új lakónegyed épül. de utat nem építenek hozzá. Sárlengcr az utakon o A panaszosnak igaza volt. s van. A járdaépítésben szé­pen haladtak. A járdát a község nagy részén már el­készítették. Az utakon azon­ban tovább mélyültek a ká­tyúk, esős időben sártenger sártengert ér. „Jóindulatú" emberek ezt a sarat az épít­kezéskor kikerülő vályoggal hizlalják is, mivel azt egy­szerűen az úttestre szórják. Ügy. látszott, hogy ebben az évben több utat rendbe­hoznak. A tsz nagy meny- nyiségű sódert bányászik a falu mellett. Joggal várták volna, hogy ebből jut az utakra. A gsszt^lyiek meg is érdemlik. Dolgos emberek laknak itt, akik, ha kell, lá- tástól-vakulásig dolgoznak. A nevek tömegét lehetne fel­sorolni, olyanokét, akik alig Évente 180 ezer sportlabda készül a Simontornyai Bőrfel­dolgozó Vállalat labdagyárában. Kiváló minőségű terméke ik 98 százalékát exportálják. A világ 12 országából kapnak rendszeresen megrendelést különféle színű és méretű bőr- labdákra. Képünkön: több száz labdát osztályoznak a MEO- sok naponta. • • Üzletek karácsonyi nyitva tartási rendje A B.-A.-Z. megyei Tanács v. B. és Miskolc m. j. városi Ta­nács V. B. kereskedelmi osztá­lyai — a KPVDSZ megyei bizott­ságával egyetértésben — a 2058/1961. (II. 4.) Korín. sz. ha­tározat 4. paragrafusa alapján az üzletek, vendéglátó egységek, piacok és vásárcsarnokok kará­csony előtti és alatti nyitva tar­tási rendjét Borsod megye és Miskolc város területére az a láb biak szerint szabályozzák: 1970. december 21—24. között: A megye és Miskolc város te­rületén az üzletek — élelmiszer ruházat. iparcikk szaküzletel Certrum - árult áza k. ó ra -ék szere k OFOTfiRT-ek és könyvesboltok — vendéglátóipar! egységek, pia­cok, vásárcsarnokok a rendes hétköznapi nyitva tartás szerint tartanak nyitva. Kivételt képez 1970. december 24, mely napon a vendéglátó egységek közül a megye városai­ban, járási székhelyein cgy-egy étterem. Miskolc város területén az Avas-szálló sörözője. Utasel­látó (Tiszai pálvaudvar), Polö- nia és Kisvadász éttermek 21 érnek haza ä gyári munká­ból, már ott lehet őket talál­ni nyáron a tsz földjein. A tsz úgy látszik, hogy ezt nem óhajtja figyelembe venni, mert a tanácstól (30 forintot kért a kavics köbméteréért s fuvart hozzá nem is ígért. A tanács a vízügyi igazga­tóságtól kavicsmezőt vett. A Volán 3-as számú vállalata pedig egy vasárnap rakodó­géppel és négy teherkocsival akarta segíteni a falut. A gépek egész nap dolgoz­tak, fuvaroztak. A sóderból azonban csak egy kis rész került a község utcáira. Ér­demes megjegyezni, hogy az egyik itt lakó pilóta háza előtt is sártenger van. A gép­kocsivezető — aki maga is szorgalmazta ezt a vasárnapi fuvarozást — saját háza elé is elfelejtett kavicsot vinni. A sóder jelentős része a gép­kocsivezetők, s jó néhány „derék" gesztelyi jóvoltából a magánházak udvarára ke­rült. * Az üggyel a rendőrség fog­lalkozik. A gépkocsivezetők, s a „fekete” kavicsvásárlók re­mélhetőleg meg is kapják a méltó jutalmat. De . .. De. De van az esetnek egy morális háttere. Említet­tük, hogy a faluban sok de­rek. becsületes ember lakik. Ezek nemcsak várják az utak rendbehozatalát, hanem — ha kell —, segítenek is. És néhány felelőtlen ember most erkölcsileg is kompro­mittálta a községet és kapzsi­ságában meggátolta az utak rendbehozatalát. A sár marad továbbra is A Volán elsősorban azért támogatta az útépítést, mert csuklós autóbuszt szándéko­zott a községnek adni. Ennek feltétele, hogy a jármű meg tudjon fordulni. És most? „ A csuklós autóbusz nem ér­kezik meg Gesztelybe. A falu lakói pedig változatlanul ta­poshatják az utak mély sa­rát ... Cs. B. Hogy ne lássák a szemét...? óráig, a többi vendéglátó egy­ségek 18 óráig tartanak nyitva, 1970. december 25—26., (pén­tek. szombat): Valamennyi üzlet, piac és vá sárcsarnok zárva tart. A ven­déglátó egységek — pár kisven­déglő borkóstoló, italboltok ki­vételével — vasárnapi nyitva •artás szerint üzemelnek. Kivételt képez 1970. december 26., mely íapon az egyébként vasárnap nyitva tartó édesség-, dohány­boltok a szokásos nyitva tartás /.érint működnek, v 1970. december 27., (vasárnap): A megye és Miskolc város tc- ülctén valamennyi kétmüszakos élelmiszerbolt. 7-től 12 óráig, az 'desség- és dohányboltok a szo­kásos vasárnapi nyitva tartás szerint tartanak nyitva. A piacok, vásárcsarnokok a szokásos vasárnapi nyitva tartás szerint üzemelnek. Valamennyi ruházati- és ipar­cikkbolt zárva tart. A vendéglátóipari egységek a j szokásos vasárnapi nyitva tartás I szerint üzemelnek. » Részlet egy mentőorvos naplójából: . . 10 éves kis­fiú öngyilkos akart lenni az iskolában. Nagy meny- nyiségü gyógyszert vett be. Mindezt azért tette, mert társai szemliibája — nagy fokú kancsalsága — miatt csúfolták , . .** A fiúk mind utt szorong­tak az osztály ablakaiban. A IV. osztály tanítónője pedig csak állt a katedra közepén, szemben az üres padokkal. Vállait leejtette és szeme üresen nézett valahová, na­gyon messzire. Annyi ereje sem volt, hogy megkérdez­ze magától: „Hogy tehette..., hogy nem vettem észre már régen, mennyire a szívére veszt...?” A mentő elindult a kórház felé. A IV. A-ból vitt el egy fiút. Még élt. — Miért csináltad? — kér­dezte a mentőorvos. — Mert... azzal csúfol­tak. .. — formálta nagyon halkan és nagyon lassan a szavakat. Gyorsan és kicsi­ket lélegzett. Ha nem kel­lett kérdésekre válaszolnia, úgy tűnt, mintha már meg­halt volna. Hamuszürke volt az arca, megtört és öreg. Szemhéja rebbenetle- nül zárult a mély árok sö­tét, szinte már fekete vona­lára. A kórházban — a toxiko­lógiai osztályon — gyomor­mosás után megint megkér­dezte az orvos: — Miért csináltad? — Mert... — akarta ismét kezdeni, de aztán meggon­dolta magát. Elhatározta, nem mond egy szót sem. Nem szolgáltatja ki még egy­szer magát. Éppen elég rossz, éppen eléggé szégyellj, hogy nem sikerült. Milyen megalázó lesz a kérdő, mo­solygó szemekbe nézni! Á kórteremben hat ágy volt. Mindegyiken feküdt valaki. Némelyik csendesen, szó nélkül, némelyik halkan nyögve. Kiismerhetetlen, szinte arcnélküli emberek. A világgal szembenállók, sérel­meiket magukban hordók, takargatok, és akik már csak egyetlen egyhez ragaszkod­nak az életben — ez pedig a halál. Akik újra, meg újra megpróbálnak elmenekülni mások és önmaguk elől. A kisfiú idegenül érezte magát ebben a csendben. Mert más volt, mint amit szeretett, s amit mindig ke­resett otthon a lakás legtá­volabbi sarkában. Az az egyedül megtalált magány enyhítette keserűségét, míg ez a hat emberrel közös ma­gány csak fokozta, mélyítet­te azt. S ráadásul itt, fizi­kailag is érezte, mennyire más ezek között a fehér fa­lak között, mint otthon a fürdőszobában, amikor ma­gára zárta az ajtót!; s leg­alább önmagának, a tükör­ben megjelenő önmagának elmondhatta, milyen kegyet­len és igazságtalan az őt csúfoló világ. Órákig folyt ez a naponta ismétlődő, néma beszélgetés. Külön-külön minden házbe­li és osztálybeli gyereket megkért, ne csúfolják őt, mert attól szomorú az élete, és olyan elkeseredett, hogy már folyton csak az öngyil­kosságra gondol. Nem akar már élni, mert nincs aki megvédje. Panaszán moso­lyog az édesanyja, az édes­apja és a tanító néni is. Azt mondják: nem komoly dolog az, nem kell úgy szívre ven­ni. A gyerekek csak viccel­nek vele. Nem bántani akar­ják, amikor csúfolják. Ö pe­dig hiába védekezik: fáj a rajta csattanó nevetés. Nem érti meg senki, nem hagyja abba senki! Nem hagyja abba senki?! Egyszeriben olyan köny- nyűnek érezte magát, mint­ha napfényes hegyi országút korlátján ülne. keresztbe tett lábbal, mellén összefont kezekkel s oda tartaná hom­lokát az erdők hűsítő lehel- letének. Ám mindezt meg­törte anyja kopogtatása és hangja: — Mi van veled, kisfiam? Ml van veled l 'sfiam? — hallotta anyja hangját hal­kan. nagvon távolról, s ar..,- kor felnézett és meglátta őt ágya mellett a tanítónővel, behunyta szemét. Ki tudja miért, szorította, nagyon-na- gyon erősen összeszorította a szempilláit Hogy ne lássák szemét, vagv. hoav ő ne lásson sen­kit. ..? Bíró Péter Ember és energia E$»y szakszervezeti taggyűlés tanulságai „Fekete” lett a sóder?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom