Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-10 / 289. szám

£5Zra-MftGVAeOKSZAG 2 Csütörtök, 1970. dec. 10. Fock Jenő Tanácskozik a szovjet parlament Komárom megyében (Folytatás as 1. oldalról) amelynek máris nagyon Kük eredménye van — a szénbá­nyászat vonatkozásában né­hány váratlan jelenséget is hozott. így például az űz«; ■ mek — rövid távú érdekei­ket nézve — kevesebb gon­dot fordítanak a gazdaságo- energiaforrások kialakításá­ra. Az ipar nagyobb energia- igényes ágazatai közül több — így például a vegyipar — örvendetes módon ugyan, de a vártnál nagyobb arányban fejlődött. — Mindezeket figyelem­be véve, már több el­gondolás van arra vo­natkozóan — mondotta Fock Jenő —, hogyan tudjuk a bányamunkát ismét vonzóvá tenni, és így a munkaerőt, a fia­tal utánpótlást biztosí­tani. Bízom benne, hogy a kor­mány ülése megfelelő dönté­seket hoz majd ezeknek a gondoknak a megszüntetésé­re. A látogatás befejeztével a kormány elnöke az esti órákban visszatért a fővá­rosba. Tüntetés Burgosban A szerda délelőtti tünte­tés gyors befejezéshez jut­tatta a burgosi per tárgyalá­sát. A haditörvényszék ka­tonai ügyésze délután meg­tartotta vádbeszédét. A 16 basát hazafi közül hatra ha­lálbüntetést, a többiekre összesen több mint 700 év börtönbüntetést kért. A vád­beszédet zárt ajtók mögött olvasták fel, miután délelőtt heves tüntetésre és botrány­ra került sor és a fegyveres őrség avatkozott közbe. A védelem tanúit — mint­egy harmincán voltak — a törvényszék nem hallgatta meg. A törvényszék elnöke ugyancsak megakadályozta, hogy a védőügyvédek el­mondhassák beszédeiket. A védőbeszédeket csupán írás­ban juttathatták el a bíró­ság tagjaihoz. A tizenhat védőügyvéd til­takozást jelentett be a tör­vényszéknél, mivel akadá­lyozták munkájukat. A tör­vényszék öt katonai bírója ezután ítélethozatalra vonult vissza. Megfigyelők egy-két napon belül várják az íté­let kihirdetését. Amennyiben a bíróság ha­lálos ítéletet hoz, ezt a ka­tonai körzet parancsnoká­nak jóvá kell hagynia és tá­jékoztatnia kell róla a mad­ridi kormányt. Ezután már csak az államfő, Franco tá­bornok módosíthat rajta. * A „Testvérek Között” el­nevezésű baszk nacionalista szervezet titkára, Larzabel atya szerdán az AFP tudó­sítójának adott nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy Eugen Beihl spanyolországi nyugat­német főkonzul szabadon bocsátásáról csak akkor haj­landók tárgyalni, amikor nyilvánvaló lesz, hogy a burgosi törvényszék egyet­len baszk hazafit sem ítél halálra. A „Testvérek Között” szer­vezet titkára nyomatékosan aláhúzta a francia újságíró előtt, ha a katonai törvény­szék halálos ítéletet mond id, kivégzik Eugen Beihl főkonzult. Néplronthizottsáqi ülés Újhelyen V A Hazafias Népfront Sá­toraljaújhelyi városi Bizott­sága tegnap, december 9-én értékelte a városi bizottság kétéves munkáját. A meg­beszélésen részt vett Hegyi Imre. a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára és Éles György, a Sátoralja­újhelyi városi Pártbizottság munkatársa. Az elmúlt két évben a Hazafias Népfront különösen sokat tett a városi tanács tömegkapcsolatának fejlesz­téséért. A városi bizottság közvetlenül részt vett a vó- rosfejlesztés megvalósításá­ban. Bekapcsolódott a fej­lesztési tervek kidolgozása - ba, ismertette őket a lakos­sággal, és a véleményeke1 összegyűjtve továbbította ?'■ illetékesekhez. Nemcsak a tervek kidolgozásában, ha­nem valóra váltásában is in­tenzíven közreműködött a Hazafias Népfront városi bi­zottsága. A város lakosságának nagy részét bevonták a kü­lönböző társadalmi munkák­ba. Jelentős volt az újhe­lyiek segítsége a sípálya és a gimnázium előtti park épí­tésében, a város útjainak és tereinek gyomtalanításában, a SZOT-gyermeküdülőhöz vezető út- és vízhálózat megépítésében. A Hazafias Népfront vá- osi bizottságának tevékeny- vége a város életének minden "Kilétére kiterjedt. Takács Imre Az ENSZ Ri-/.'onsági Tanácsa befejezte a Guinea elleni ag­resszió vitái"*, és éli‘"He Portugáliát. Képünkön: a Bizton­sági Tanács t'gjainak szavazása a Guinea elleni támadás kérdésében. (Balról jobbra; Dr. George .1. Törnek, szíriai delegátus, U Thant ENSZ-főtitkár, Jakob Malik, a Szovjet­unió delegátusa, a BT december havi elnöke, Leonyid Ku­lakov titkárhelyettes, Colin Crow, Anglia és Charles Tost, az Egyesült Államok delegátusai. Dr. Ortutav Gyula elnök­letével szerdán a Parlament Gobelin-termében ülést tar­tott az országgyűlés kultu­rális bizottsága. A tanács­kozáson — amelyen részt vett Kállai Gyula, az or­szággyűlés elnöke — a kép­viselők elsőként a Művelő­désügyi Minisztérium, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia, a Magyar Rádió és Te­levízió, valamint a Magyar- Testnevelési és Sportszövet­ség jövő esztendei költség­vetését vitatták meg. A bi­zottság a kulturális ágazat, illetve az MTS 1971. évi költségvetését elfogadta. Második napirendi pont­ként tárgyalták meg a kép­viselők a múzeumügv hely­zetét. A témáról írásos mun­kaanyagot állítottak össze a Művelődésügyi Minisztérium illetékesei. A felmérésből, amely megvonja a múzeu­mok fejlődésének 5 eszten­dős mérlegét, kitűnik, hogy 1945-ig Magyarországon 50 múzeum létesült, s ezeknek többségét is még az első vi­lágháború előtt alapították. Jelenleg 1B5 múzeumot, il­letve hasonló értékkel bíró közgyűjteményt tartanak számon. Szerdán tartotta ülését — dr. Gonda György elnökle­tével — a Parlament dele- gációs termében az ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A tanácskozáson a képviselők elsőként az Igazságügy-mi­nisztérium, az ügyészségek és a tanácsok jövő eszten­dei költségvetésének terveze­tét vitatták meg; az egyes szakterületekről dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter, dr. Katona Zoltán, a legfőbb ügyész első helyettese, va­lamint Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter-helyettes adott tájékoztatást. A bizottság — vita után — az előterjesz­tett költségvetési javaslato­kat elfogadta. Második napirendi pont­ként a készülő új tanácstör­vényről tájékoztatta a kép­viselőket dr. Papp Lajos, a Minisztertanács Tanácsi Hi- I vatalának elnöke. Tito Nem utazik Rómába? Olasz lapjelentések sze­rint lehetséges, hogy elma­rad Tito jugoszláv elnök ró­mai látogatása, amelynek a hivatalos program szerint csütörtökön kellene kezdőd­nie. A lapok szerint a látoga­tás esetleges lemondása a két ország közötti ha­tárvita következménye. Az 1954-ben kötött megálla­podás szabályozta Olaszor­szág és Jugoszlávia határát az úgynevezett „Trieszti szabad terű léten”. A rende­zés értelmében é területet két részre osztották: a Tri­eszt városát és környékét magában foglaló „A” öve­zetre, amelyet Olaszország­hoz tartozónak ismertek el, valamint az Isztriai-félsziget belsejét és déli részét ma­gában foglaló, Jugoszláviá­hoz tartozó „B” övezetre. Hivatalosan azonban a megállapodás csak ideiglenes jellegű, és nem érinti a „B” övezetre vonatkozó olasz igényeket, amelyekről ed­dig egyetlen olasz kormány sem mondott le hivatalosan. Néhány nappal ezelőtt a parlamentben fasiszta és a kereszténydemokrata jobb- szárnyhoz tartozó képviselők provokatív interpellációira válaszolva Moro külügymi­niszter kijelentette, hogy a Rómában a jugoszláv veze­tőkkel folytatandó tárgyalá­sokon nem lesz szó a „B” övezetről. „Biztosítom azonban önöket, hogy a kormány nem szándékozik lemon­dani a törvényes nem­zeti érdekekről” — fűzte hozzá Moro. Az olasz külügyminiszlei kijelentése Jugoszláviában megütközést keltett, és nyil­ván ennek Volt a követkéz- ménye, hogy Tepavac jugo­szláv külügyminiszter fel­kérte az illetékes olasz szer­veket : ne tegyék közzé az ANSA olasz hírügynökség­nek hétfőn adott nyilatkoza­tát, amelyben az Olaszor­szággal való barátság fontos­ságát hangoztatta. Ezt követte kedden a ró­mai jugoszláv nagykövetség szóvivőjének újságírók előtt tett kijelentése, amely sze­rint lehetséges, hogy Tito el­nök látogatását az utol­só pillanatban lemond­ják majd. Közben olasz fasiszták ked­den jugoszlá vei lenes tünte­tést rendeztek Triesztben. A lakosság elszigetelte magát a provokációtól. Tovább folytatja tanácskozásait a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. Megvitatják a költségvetést és a népgazdasági terv fejlesztésének feladatait. December 10: az emberi jogok napja Az .emberi jogok napja­ként ünnepük meg decem­ber 10-ét szerte a világon. — 1948. december 10-én fogadta el és deklarálta az Egyesült Nemzetek Szerve­zete az általános emberi jo­gokat. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata ettől az időponttól kezdve — szü­letése napjával — az embe­ri jogok napját jelenti. — A deklarációt többször bővítették, először 1959. no­vember 20-án a gyermekek jogainak deklaráltával, I960, november 20-án . ! a dek­larációval, amellyel a faji előítéletek minden fajtájával szemben foglaltak állást (különösi tekintettel az afri­kai kontinensen még uralko uu faji diszkriminációra) és 1967 novemberében a nők­kel szemben alkalmazott diszkriminációt elítélő ki­áltvánnyal. jAmint az embe­ri jogok nyilatkozatát, a ké­sőbbiekben az egyes terüle­tekre vonatkozó jogi dekla­rációkat is Magyarországon a parlament ratifikálta — s a kormány, az állami és a társadalmi szervek kezdettől fogva mindent megtesznek annak érdekében, hogy az általános emberi jogokat a legmesszebbmenőkig biztosít­sák a Magyar Népköztársa­ságban. Hasonlóképpen tör­tént a deklarációk elfogadá­sa és érvényre juttatása a többi szocialista országban is. Szakszervezeti választásokról Miskolc Tiszai pályaudva­ron is megkezdődtek a szak- szervezeti választások. Az el­múlt időben 198 bizalmit és a helyetteseiket választot­ták meg. December 8-án a személyvonatos műhelybi- zottság vezetőségének vá­lasztásával kezdődött az új- jáválasztás. Ebben a hónap­ban hat műhelybizottság ve­zetőségének megválasztásán hangzanak el azok az ered­mények, hiányosságok, me­lyek 1968 óta jellemzői vol­tak a munkának. A válasz­tások előtt a jelölő bizottsá­gok az újonnan választandó vezetőségek névsorát a dol­gozók javaslata szerint, az állomáson több helyre ki­függesztették. Ennek alapján megállapítható, hogy a mű­helybizottságok vezetőségé­ben nem sok változás van, a dolgozók megértéssel fogad­ták az 1968-ban megválasz­tott vezetőség munkáját. A személyvonatos mű­helybizottság választásán tit­kárnak újból Homonnai De­zső vonatkezelőt választot­ták meg. Homonnai elvtárs jó munkáját bizonyítja, hogy 20 év óta bíznak benne a vonatkísérő dolgozók. A nap minden szakában megtalál­ható közöttük, idejét nem sajnálva mozgósít a tervek teljesí lésére, és foglalkozik ügyes-bajos dolgaikkal. Kovács Gyula Dipiomatarablás Brazíliában Az Amerikai Egyesült Államok határaitól délre és észak­ra, az egész kontinensen divattá vált a diplomatarablás. A latin-amerikai országokban most már meghaladja a tucatot az eddig elrabolt diplomaták száma. Általában halálos fe­nyegetéssel rabolják cl a különböző föld alatti szervezetek ezeket a diplomatákat. A diplomatarablások egyetlen és leg­főbb célja; politikai nyomást gyakorolni az illető ország ép­pen fér»*'"11" ''K . Enricu Bucner, Bvajt um zíliai nagykövete a második Rio de Janeiró-i szolgálatot teljesítő nagykövet, akit el- rabc'nak a föld alatti moz­galom tagjai. Érdemes tehát néhány pillantást vetni Bra­zíliára, erre, a nemzetközi politikai élet színpadán rit kán szereplő országra. Brazília a Föld ötödik legnagyobb területű országa. 8 és félmillió négyzetkilo­méterével. Az állam népsű­rűsége gyér, a hatalmas te­rületen az utolsó biztos adat szerint 97 millió ember él. Egyetlen, már szinte nemzeti szólássá lett büszke monda! lázában ég a hatalmas or­szág: „Brazíliának 1970 vé­gére 100 millió, 2000-re 200 millió lakója lesz.” Ez a mondás nemcsak de­mográfiai, gazdasági, hanem meglehetősen erős politikai tartalommal is bír. Brazíliát a legmagasabb nemzetközi közgazdasági irodalomban is gyakran nevezik á korlátlan lehetőségek hazájának, az ezredforduló eljövendő nagy­hatalmának. Az országnak hatalmas vasérc-, uránérc-, rézérc- és ólomérc-készletei vannak, egyre jobban emel­kedik, a még meg sem határozott mennyiségű kő­olaj kitermelése, de jelentő­sek az ipari gyémánt- és aranykészletek is. A világon első kávétermelésben és ló- tenyésztésben, második he­lyet foglalja el kakaóterme­lésben, és hosszasan lehetne sorolni azokat a mezőgazda- sági termelvényeket, amely­ből a kontinensnyi ország a világ első tíz termelője kö­zött van. Brazíliának tehát megvannak a gazdasági le­hetőségei, de... ... de azt, hogy ezek a le­hetőségek még mindig nem virágzottak ki eléggé, min­den brazil ember a három betűvel jelzi: USA. Valami rendkívül sajátos viszony van a két állam között. Bra­zília eredetileg portugál gyarmat volt, de a múlt szá­zad 20-as évei óta az angol tőke játszotta a legnagyobb szerepet a brazil gazdaság •modernizálásában. Amikor birodalmának szétesése mi­att Nagy-Britannia már nem tudott figyelni latin-ameri­kai érdekeltségeire, megje­lent az „északi barát”. Nem véletlen, hogy az 1964. már­cius 31-i, félfasiszta brazil katonai hatalomátvételt az egyik washingtoni, vezető beosztású diplomata ezekkel a szavakkal jellemezte: „A második világháború óta az Egyesült Államok politikai gépezete nem aratott na­gyobb sikert a brazil puecs- nál. Brazília képében az ez­redfordulón egy nagyhatalmat tartunk majd ellenőrzésünk alatt.” A lenti mondat jól kife­jezi az amerikai célokat. Senki sem tévesztheti vi­szont szem elől, hogy egész Latin-Amerikában a legerő­sebb nemzeti érzések Brazí­liában gyökeresedtek meg. A kontinensen a legfejlettebb nemzeti burzsoáziával Brazí­lia rendelkezik, s ezek a tő­kések brazilok, és nem jen­kik. Ebben az országban nincs faji megkülönböztetés, de van ötvenéves kommunis­ta párt, mely ugyan csak Írét évig volt története során legális, de befolyása az egye­temeken, a kormányhivata­lokban és a hadsereg — technikailag magas színvo­nalon felszerelt, erős hadse­rege van Brazíliának — fia­tal tisztjei körében meglehe­tősen kiterjedt. A demokra­tikus szabadságjogokért. a nemzet gazdasági és politikai függetlenségéért harcoló cso­portok módszerei nem egysé­gesek. így kerülhet sor dip­lomatarablásra ahelyett, hogy egységes politikai fel­lépéssel megkíséreljenek je­lentősebb engedményeket ki­csikarni a kormányon ülők­től. Hegyes Zoltán Napirenden a itiúzeumiov helyzele és az iá lansíimy

Next

/
Oldalképek
Tartalom