Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-08 / 287. szám

Kedd, i«70. dec. 8. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Megérkezett az első hó. A tél nyújtogatja lábait. Emlé­kezteti és figyelmezteti n vállalatokat, üzemekeit: ha­marosan beköszönthet a hi­deg, zimankós idő. Meglel lek-e mindent? A Lenin kohászai i Művek — Mi a téli felkészülést már a nyáron megkezdtük — mondták a Lenin Kohászati Művekben. Hagyományos módon, pontos, részletes ütemtervet készítették, s en­nek végrehajtását következe­tesen ellenőrzik. Alapanyag­ból — ércből, kokszból — elegendőt tartalékoltak. A munkások, elsősorban a sza­badban dolgozók részére ele­gendő pufajka áll rendelke­zésre. A szabadban levő munkahelyeken egyre inkább eltűnik a kokszkosár, s he­lyette hordozható infrasugár- zők adják a meleget. Gon­doskodtak a védőételről, vé­dőitalról is. Az esetleges nagy hideget, hófúvást hagyományos felké­szültséggel várják. A haza utazni nem tudó dolgozókat munkásszállásokon helyezik el. Már előre biztosították étkeztetésüket is. Az LKM-ben felkészülnék az influenzára is. Napokon belül megkezdik a védőoltá­sokat. A \ ólán 3. sz. Vállalata Tegnap négy Tátra gépko­csi gördült ki a Volán 3. sz. Vállalatának központi tele­péről. A kocsikra Budapes­ten hóekéket szerelnek fel. A hónap közepén újabb hat Tátra gépkocsit visznek Bu­dapestre, hogy hóekét szerel­jenek rájuk. Ez a mozzanat is mutatja, hogy a Volán 3. sz. Vállala­tánál jó rutinnal igyekeznek felkészülni a téli időjárásra. Rendbehozták a gépkocsikat, megjavították az autóbuszok fűtőberendezéseit, gondos­kodtak megfelelő mennyisé­gű. minőségű hajtóanyagról Hideg idő esetén megkezdik munkájukat a fagybrigádok, hogy a jármüvek időben út­nak indulhassanak. Egész évben gondot jelen­tett, hogy a vállalat nem kapta meg időben — elsősor­ban a régi kocsik kicserélé­sére — az új autóbuszokat. Ennek kihatását érzik az utazók is. A legújabb ígéret szerint a hónap közepe tá­ján 33 autóbuszt kap a vál­lalat. ós ez sok gond megol­dásában segit. Az építőipar Az építők már számítottak az első hóra. A Borsod me­gyei Állami Építőipari Válla­latnál már októberben meg­kezdték a készülődést a tél méltó fogadására. A részle­tesen kidolgozott téliesítési tervet, ütem szerint hajtőt - ták, illetve hajtják végre. A vasáma.pra leesett hó nem okozott, fennakadásokat. Természetesen egy kicsit megnehezítette a munkát, el­sősorban a panelszállitás és a munkahelyi közlekedés, anyagmozgatás vált nehe­zebbé. A síkos utakon las­sabban, óvatosabban kell ha­ladni a súlyos trélerekkel, a munkahelyeken pedig nem is annyira a hó, mint az el­olvadása után visszamaradt sár kellemetlen. Egyelőre azonban nincs különösebb probléma, a BAEV építkezé­sein folyamatosan tudják összeszerelni az új lakóépü­leteket, sok helyen pedig már a belső munkáknál tar­tanak. Készenlét az utakon Si> ‘ tUábonyban. az Északinanyarftrszági Vegyiművek légit j„M, üzemébe'’ ' ~«zöH ez n felvétel, a berendezések ellen- „ /<m- köztien. I'őln: Szabados György. Szövetkezés­másokért is Megkezdték a ..Zemplén " Munkás Forrasztási es Be szerző Szövetkezel Sátorai uiújhelyen felépülő áruházá­nak tervezéséi. A tagú szövetkezetei, októberben ala­kította meg a Sátoraljaúj­hely és Vidéke ÁFÉSZ. Tagjai a város üzemeinek dolgozói. Az áruház felépí­tésével jelentősen javul a városi lakosság és az ÁFÉSZ Ujhelyen vásárló, háromezer vidéki tagjának ellátása. Az áruház profilját a munkás szövetkezet tagjai szabjál; meg. A szövetkezet jelentős kedvezményeket nyújt majd a tagságnak. Vállalja pel dául, hogy friss reggelit és tízórait szállít az üzemekbe A napi vásárlásokat előren delessel könnyíti meg. A :*no forintnál nagyobb rendelése­kéi házhoz szállítják. A tagok rész jegy ékkel, kölcsönökkel járulnák hozza az áruház építéséhez. A Fémiemezipari Müvek dolgo­zói száz. illetve 5 ezer forin­tos részjegyeiből például 33 ezer 8(Hl forint gyűlt össze. Az áruház elkészülte után évi 7 százalékos kamatot kapnak a tagok. A városi tanács is segíti a társulást. Jelentős kedvez­ményeket ad a telekkijelö­lésnél, a közművesítésnél. Bizonyos összeggel a SZÖV- OSZ is hozzájárul a nagy reményekkel induló „Zemp. t lén’’ szövetkezet létrehozása hoz. I Néhány napja számoltunk be azokról, az elismerést ér­demlő erőfeszítésekről, ame­lyekkel a Hejőcsabai Ce­mentgyár kollektívája meg­fordította egy már-már siker­telennek látszó esztendő eredményeit, képes volt le­küzdeni a termelést hátrálta­tó akadályokat. A munka jobb megszervezése, a kapa­citások teljesebb kihasználá­sa érdekében tett intézkedé­sek, s a kongresszusi mun­kaversenyben. részt vevő szo­cialista brigádok lehetetlent nem ismerő lelkesedése meg­teremtette az alapját, hogy a gyár fokozatosan felszámolja lemaradását, s teljesítse idol feladatait. A gyár dolgozóinak össze­fogását a vártnál is nagyobb siker koronázta.. Vasárnap, december tí-án elkészült az idei 440 ezredik tonna cement, ezzel a Hejőcsabai Ce­mentgyár — jóval a ha­táridő előtt — teljesítet­te 1970. évi feladatát. S, hogy még pontosabban érzékeltessük ennek az ered­ménynek a jelentőségét, hoz­zá kell tenni azt is, hogy a gyár az év egyetlen időszaká­ban sem törekedett a dolgo­zói; létszámának növelésére, a HCM teljesítménye teljes egészében „önerőből”, a le­hetőségek, a tartalékok ki­használásából, a növekvő termel ékenységbő I szá rmazi k. Az 1970-re tervezett ce- , ment-mennyiség elké­szülte után a gyár rész­legesen leállt. Leálltait a nyersgyártó be­rendezések, megkezdődött a teli karbantartás. Továbbra is dolgoznak azonban a cement- malmok, s — részben a saját gyártású klinker, részben a váci DCM-ből várt klinker őrlésével — az idén még körülbelül 15 ezer tonna cementet adnak a népgazdaságnak. A hónap utolsó harmadában a malmok is megpihennek, átmenetileg a gyár egész kollektívája a nagyjavításon, a karbantartáson dolgozik majd. A szocialista brigádok máris fogalmazzák a követ­kező felajánlásukat: minél élőbb szeretnének végezni a nagyjavítással, hogy január­ban már számottevő meny-, nyiségű cementtel segíthessék a jövő évi szükségletek kielé­gítését. h r adar elvtars kongresz- k sausi vitazárójának szavai, a szocialista munkaerkölccsel kapcsolatos gondolatai jutottak eszembe a minap, amikor egy, az On- gai Csavargyárból érkezett, s magát a kollektíva önzetlen szószólójának mondó látogató kopogott be a szerkesztőségi szobába. „A munkának ná­lunk becsület dolgának is kell lennie. És ha netán akadnának olyanok, akik ezt nem fogadják el, ahogyan annak idején társadalmi osztályok számára volt kény­szer a munka, majd most egyes emberek számára lesz az” — mondotta a Központi Bizottság első titkára. S a felcsattanó taps, azt hiszem, nemcsak a küldöttek, hanem valamennyi becsületes em­ber egyetértését fejezte ki. A látogató az Észak-Ma­gyarország egyik, nemrégi­ben megjelent, a csavargyár problémáiról szóló cikkre hivatkozott; mindenekelöl I arra, mennyi gondol okoz ennek az üzemnek a fluk­tuáció. a munkaerőhiány. ..Másfél hónapja dolgozom Ongán” — mondta —, „de nem bírom elviselni a lát­ványt, hogy ott állnak a mo­dern gépek, és némelyik mellett nincs, aki kezelje.” Aztán el panaszolta azt is. hogy rossz a hangulat, rossz az emberek közérzete az üzemben. És azt is megma­gyarázta, hogy — szerinte — miért. Elmondta, hogy a múltko­riban elfelejtett blokkolni, és nem ismerték el a teljes munkaidejét. Egy másik al­katommal néhány perccel a munkaidő vége előtt blok­kolt. s egy teljes óra bérét vonták le keresetéből. „Ne­hogy azt higgye, hogy én a személyes sérelmem miatt jöttem ide” — mondta —, „az engem nem érdekel. De min­denkivel ezt csinálják, és mindig u melóson csattan az ostor. Kérem, nekem az fáj, hogy üresen állnak a gépek. De a vezetők a hibásak, mi­attuk nem lehet az. üzemben megmaradni." Később még hozzátette, hogy — ha kell — a pártbizottságig sem áll meg. No, nem a saját ügyé­ben. Az nem számit. Hanem, mert ilyen légkörben nem lehet dolgozni. Az Észak-Magyarország már igen sokszor foglalkozott az Ongai Csavargyár problé­máival. Jól tudjuk, hogy — bár az utóbbi időben sok minden változott meg kedve­ző irányban — ma sem men­tes a gondoktól ez az üzem. Lehet. hogy a különféle szintű vezetők egyike-másika ma sem áll még hivatása magaslatán. Lehet tíz és száz oka, ha a dolgozók közérzete nem olyan jó. mint lennie kellene. De ezúttal — azt hiszem mégsem erről van szó. A probléma lényege az hogy országszerte veszélyes méreteket öltött a vándorlás, indokolatlanul megnőtt a munkaerőhiány. Sok vállalat­nál kérdőívet adnak a kilé­pők kezébe; írja le, mi is késztette távozásra. Olvastam már jó néhány ilyen, kitöl­tött lapot. Magasabb keresői­ért vette a kezébe' a vándor- botot az egyik, a lakásához közelebb keresett munkát a másik. Olyan is akad, aki a rossz szociális viszonyok, vagy éppen a rossz munka­helyi légkör miatt kezd „új életet". De egyetlen kérdő­íven sem olvastam még, hogy „azért megyek el. mert itt megkövetelik a munkát, mert szigorúan veszik a munkafe­gyelmet.” Még aki így is gon­dolná, önérzete tiltja, hogy ilyesmit írjon a papírra. Pedig * a rossz közérzete miatt kesergő látogató — sajnos — nincs egyedül. A vállalatok „létszám-éh sége' ’ csábitó alkalmat kínál i a könnyebb boldogulásra. Ki is használlak, akiknek ez kel­lett. akik tehettek. Ezért keil most újra és újra visszatér­nünk Kádár elvtárs szavaira: egyes emberek számára kényszerré kell tenni a mun­kát. H- a valahol nem jól dol­goznak a vezetők, ha önkényeskednek, ha i o.’Sz az üzemi légkör, a dől- , gőzök közérzete, akkor szól­ni kell. az ellen tenni kell. De akinek jó közérzetét a megkövetelt munkafegyelem zavarja, az jobb. ha nem másban, hanem saját magá­ban keresi a hibát. Finnek Tibor l'oló: Szabados György. Az intermedier üzemben A megye országútjain sem okozott komolyabb zavaro­kat az első hó. A KPM Köz­úti Igazgatóság hóügyeleté­nek járművei készenléti szol­gálatot tartottak, szombaton is, vasárnap is járták az or­szágutakat. Beavatkozniuk Rudabánya közelében és a Bükkön átvezető út hollóste­tői szakaszán kellett, ezeken a helyeken leszórták a csú­szóssá vált utakat. Az első havas hétvége csak amolyan könnyű főpróba volt, a jelek szerint azonban a hóügyelet a nagyobb havazásokra is megfelelően felkészüli. A lentnvárosi Szőke Tisza •Termelőszövetkezetben befe­jezéshez közeledik az egyik legfontosabb, mezőgazdasági munka, az őszi mélyszántás. — Éjjel-nappal dolgoznak a traktorok a földeken — mondja Kányási Béla tsz- elnök. — A legjobb ered­ményt elérő traktorosoknak célprémiumot tűztünk ki, hogy ezzel is ösztönözzük őket a jobb és gyorsabb munkára. Tudatában va­gyunk annak, hogy a jövő évi termés megalapozása el­sősorban az őszi mélyszántás sikerétől függ. Az elmúlt hét végéig az előirányzott ,000 holdból 800 holdat már fel­szántottunk. Ügy tervezzük, hogy a héten minden luip- alatnyi földet előkészítünk. — Az alkatrészhiány azon­ban nagyon gátolja munkán­kat. Igen gyakran előfordul. hogy amikor az egyik gép el­romlik. a másikból kiszerelt alkatrészt használjuk fel. — Szerencsére, az utóbbi hetekben kedvezett az idő­járás a mezőgazdaságnak, így a vetések szépén fejlőd­nek — újságolta az elnök. A termelőszövetkezet vezetősé­ge eredetileg 750 holdban ál­lapította meg az idei vetés­tervet. Örömmel közölhetem, hogy ezt időközben 100 holddal emeltük, összesen 850 holdon került földbe a vetőmag. / űzijáték a heqesztőműbelyben Szőke Tií*za ’! &z Főidben a vetőmag befejezés előtt az őszi mélyszántás Közérzet és fegyelem Tejdtel lenéi a Hejőcsabai Cementgyár Az első hó és a vállalatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom