Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-06 / 286. szám

KP Vesömep, WC, dec, 6. t? Egeéö s&mkaégunk tmn m ilMoy fcéK tárlat Gyermekváros 45 millióért 4 KISZ védnökséget vállal foggal büszkélkedünk me­gyénk hatalmas iparával, s egyre több joggal emleget­jük Miskolcot . is az ország második városaként. Az új .gyárakban, üzemekben tíz­es tízezrek találtak megélhe- * test, lakótelepein otthont. A rohamos iparosítás és egyik következménye a túl nyors, tehát felületes urbanizáció, az erőteljes, ám több vonatko­zásban megalapozatlan váro­siasodás, a sokszor kényszerű életforma-váltás azonban megnövelte gondjainkat is. Ezek egyik vet,liléiéként tár­sadalmunk fontos, megol­dandó problémájává lépett elő a veszélyeztetett környe­zetben élő, züllésnek indult, vagy már bűncselekményt is elkövető fiatalkorúak nevelé­se, visszavezetése a helyes útra. Tíz éve, nem sikerüli Az újjászervezett és kiszé­lesített megelőző gyermekvé­delem, a társadalom növek­vő felelősségérzete, s a terv­szerű felderítés többé-ke- vésbé biztosítja a veszélyez­tetett gyermekekkel való fog­lalkozást Borsod megyében és Miskolcon is krónikussá váló egyes esetek, s az újab­ban felmerülő súlyosabb ügyek azonban évek öta ar­ra figyelmeztetnek, hogy az eredményes megoldás'korsze­rű, nagy kapacitású gyer­mekvédelmi intézmény nél­kül ma már lehetetlen. Miskolc Igényeit a gyer­mekváros létesítésére a Mü- wlödésügyi Minisztérium és az Országos .Tervhivatal is elismerte. Az eredeti elkép­zelések szerint már a II. öt­éves terv időszakában fel kellett volna épülnie közpon- ! i beruházásból egy 320 férő­helyes gyermekotthonnak. A kiviteli tervek el is készül­ték, de a gyermekotthon és a hozzátartozó óvoda, iskola építése kapacitás- és Ip telte­dezet-híány miatt mégsem történt meg. Az építkezés 1968-ig szinte teljesen fele­désbe merült; s a Miskolcra tervezett gyermekvárost Egerben és Komáromban építették fel. Pénzt nd .7 minisztérium + 1968 őszén a városi tanácsi ismét kéréssel fordult a MüM- höz, amely a II. ötéves terv végére, illetve a IV. ötéves terv első éveire biztosítot­ta a 4.1 millió forintos hitelt, és az új tervek elkészítésével a MÜBER tervezési irodáját bízta meg. A kivitelezési munkákat a BÁÉV vállalta. 1970 februárjában elkészült, a kivitelezési tervdokumen­táció, s május 7-én már meg­volt az építési engedély is. Egy 1909-es ütemezés 1972- rr irányozta elő az építke­zés befejezését. Az új üteme­zés szerint 1971-ben kezdik meg a munkát, s 1973-ban fejezik be. Az utólagos terep- rendezés és a kertki alakit ás munkái 1974-re húzódnak át. AM. API segít A iVHJBEK korszerű, eszté­tikai szempontból is kifo­gástalan épületeket tervezeti. A szükséges vázszerkezeitek és a falelemek gyártása azonban nehézségeikbe ütkö­zik. Egyedi tervről lévén szó, egyetlen hazad típus gyári acélsaölonjai sem használ - hatók a viszonylag kis meny- .nyiségü tpiHÉCé es . fafelem (TőálíftdsáhoíS. Ez A kÖral “ meny meglehetősen gazda­ságtalanná teszi az előregyár- tást. A 31. számú Állami Épí­tőipari Vállárait ennek ellené­re vállalta a homlokzati és a latelemek elkészítését, hiszen, ha rövid időn beiül nem si­kerül megvalósítani, elavul a terv, ez pedig ismét milliós Aranyos öregek Ősz l égén járunk, azért a deli órákban olykor még utat tör magának a nap a • el.legek között, s mi tagadás: sugarainak langyos cirógatá­sa jólesik arcunkon. Ezt érezte a parkban sétá­ló két kedves öreg is, akik­hez közel érve. akaratlanul is füitanúja lettem beszélge­tésüknek. így tudtam meg, hogy rendszeresen ki-kijön- nek ide, de az utóbbi napok­ban nem találkoztak, mert mindketten betegek voltak. Katonadolog az egéírz, egy kis megfázás csupán, de azért a doktor kis időre ágyba parancsolta ókét. Feleségük : zorgoskodot l körülöttük, meg y körzeti ápolónő. Engem ezenkívül az üzemből :s meglátogattak. A zakszervezetis asszonyka jött el hozzám — magyaráz­ta a szikárabb, s már nyúlt is kabátja zsebébe: — Nézd csak, ajándékot is hozott. Fmna ni. csokoládét. A másik legyintett, hogy róla megfeledkeztek. A szi­kár erre odakínálta barátjá­nak az egyik érett, kifli ala­kú gyümölcsöt. Az azonban nem akarta elfogadni, mond­ván: az ajándék azt illeti, aki kapta. Ezen húzódzkod- tak egy darabig, akár a gye­rekek . Igen. de nekem csak harmincnyolc, volt a lázam neked pedig egy fellei rrxaga- abb — rukkolt ki adujával a szikár. Ügy látszik, az érv hatott, inert a következő percben már mindkettőjük kezében ott volt a banán, s kezdték •lefejteni a héját. Majd az il­latos gyümölcsöt jóízűen el­fogyasztva,^ következett az ajándékesokoládé. Aztán ap­rókat lépegetve a nap felé fordították arcukat, és hu­nyorgó szemmel itták ma­gukba hz utolsó langyos su­garakat. Aranyos öregek ... <h. j.) károkat okozna. Ismerve a beruházás rendüdvüli fontos­ságát, a budapesti központú 31-es megígérte, hogy 1971 második fél évétől a majdani kivitelező, a BAÉV ütemter­vének megfelelően szállítja az elemeket, s ezzel 1971—72. leién is biztosítja az építke­zés folyamatosságát. Az önzetlen segítségei szép gesztussal viszonozzák Mis­kolc és a megye fiataljai: KISZ-védnökséget, vállalnak az építkezés felett. A segéd­munkás-hiány ellensúlyozásá­ra a Borsod megyei és a Mis­kolc városi KISZ-bizottság kellő időben építőtáborozást szervez mind a 31. sz. AÉV berendel telepén, mind pedig az építkezés színhelyén. kav ;ikmhílv m ét? van Az érdekelt szervek, intéz­mények. vállalatok megújuló, kölcsönös erőfeszítései, egyez­tető tárgyalásai nyomán úgv tűnhet, minden akadály el­hárult a miskolci gyermek­város építésének égv évtize­de húzódó ügye elől. Sajnos, pillanatnyilag ezt még nem mondhatjuk el. A Beton- és Vasbetonipari Művek alsó- zsoteai gyára még nem adott pozitív választ arra a kér­désre, hogy vállalja el a gyermekváros épületeihez nélkülözhetetlen 120 vasbe­tonoszlop, illetve támpillér előállítását. A beruházó és a tervező továbbra is minden segítsé- grí:.megad. Képviselői de- cemibéí' T-érí ígéretet tettek, hogy 1971. február 1-ig mó­dosítják a terveket, hogy az alsózsölcai üzemnek ne okoz­zon nehézséget a szokatlan u! nagy méretű, 12 méteres ele­meik gyártása. Őszintén re­méljük, hogy 1971 júniusi határidővel Alsózsolcán vé­gül is elvállalják a szükséges elemek elkészítését.. Ha ez megtörténik, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat is j megkötheti majd a MüM- mel a generálfcivitelezői szer­ződést; s a tapolcai út köze­lében, a II. kerületben kije­lölt 8 holdas telken végre el­kezdődhet a miskolci gyer­mekváros felépítése. Tovább nem halogathatjuk; égető szükségünk van rá. Takács La,jós Csohány Kálmán: Fiatalok. A MISKOLCI GALÉRIÁ­BAN ma, déli fél 12-kor nyitja meg dr. Fekete László, a városi tanács vb-elnöke a miskolci téli tárlatot. A Ma­gyar Képzőművészek Szövet­sége Észak-magyarországi Területi Szervezete meghívá ­sára és hívó szavára elküld­ték városunkba alkotásaikat: Borsod, Heves, Nógrád kép­zőművészei és szobrászai, s azoik az alkotó művészek, akik bár hazánk más táj­egységein dolgoznak, ismer­tek a miskolci tárlatlátogató közönség előtt. A jellemzője azonban mégiscsak az észak-magyar­országi képzőművészek rész­vétele a miskolci téli tárlat­nak. Hiszen a korábbiaktól eltérően, ezúttal a rendező ■ szervák elsődleges célki tű- ; zése az volt, hogy az e te­rületen élő és alkotó művé­szek számára teremtsenek kiállítási fórumot. Az 6 al­kotásaikat, legújabb művei­ket várták, s most ezeket mutatják be a téli tárlaton. ötvenöt alkotó munkáit láthatja az érdeklődő nagy­közönség. Kilencven képző­művészeti alkotás és huszon­hat kisplasztika, illetve pla­kett nyert elhelyezést a Mis kolci Galéria három termé­ben. A bemutatásra kerülő alkotások nagyobbik része olajfestmény. Ez érthető, hi­szen a grafikai alkotásokat elsősorban az országos graii- kai biennáléra várják. Még is, a téli tárlat képei között: olt találjuk c képzőmül c szel i ág legrangosabb képi i selőinek munkáit is, s ig> lesz teljesebb, átfogóbb a kép. Mert igaz ugyan, hog.i a miskolci téli tárlat meg tekintő! nem kaphatnak tel jes keresztmetszetet a jelen magyar képzőművészetéről de ízelítőt kaphatnak, s át tekintést a magyar piklúrára jellemző törekvésekről. Ezéit is van szükség rá, hogy időn ként ilyen átfogó, „randevú szerű” kiállításokat rendez zenek. Mert igaz ugyan, hogy e kiállítások kapcsán csak a legszorgalmasabb, s a legfel készü 11 ebb I á r I a 11 á toga t ók mérhetik le: egy-egy alk<-> tóművész mit fejlődött az idők során, de mindenki be tekintést nyerhet a piklúra adott pillanatnyi állapotába Éppen azért, mert; sokan vesznek részt rajta. A mis kolci teli tárlatnak pedig az a sajátos előnye is megvan hogy a helyi alkolo művésze!-, törekvéseiről, munkásságáról ad képet. EZ AZ ELVÁRÁS IS a miskolci teli tárlattal szem­ben. Akik megtekintik majd a január 3-ig nyitva tartó kiállítást, minden bizonnyal szép élménnyel lesznek gazdagabbak. A mai megnyi tón — ahogy ezt már meg szoktuk a Miskolci Galéria kiállításainak megnyitóin zenei élményben is részük lesz az érdeklődőknek. Ez­úttal a Miskolci Fúvósötös játéka ad hangulati alái'es tést a kiállított képekhez es kisplasztikákhoz. Ablakot nyit a nagyvilágra Néhány nappal ezelőtt ün­nepelte Budapesten 25 éves jubileumát az Európa Könyvkiadó Vállalat. De­cember 8-án, kedden a ki­adó vállalat képviselői a könyv és az irodalom mis­kolci barátaival találkoznak, hogy eddigi munkájukról, fő­leg pedig kiadási terveikről beszélgessenek, véleményt kérjenek. (Lenkey Zoltán rajza) Vásárban, Huszonöt eszrtertd&vei eze­lőtt Budapesten, a 'Magyar —Szovjet Társaság, Bródy Sándor utcai székhazában egyetlen kis szobában kezdte meg munkáját a kiadó vál­lalat. Mint a jubileumi em­lékfüzetben olvasható, „a Bródy Sándor utcai lelkes kis gárda a szellem napvilágának szikráját élesztgette, s heví­tette fáklyalánggá, amikor ma már mesebelinek tűnő harcok, ügyesség, furtang, le­lemény, jókedvű buzgalom és sok-sok áldozatos munka árán megálmodtak, aztán megvalósították az ú.i ma­gyar könyvkiadást”, Üj Magyar Könyvkiadó né­ven kezde munkáját a vál­lalat, kiadói tevékenysége pedig felölelte a klasszikus orosz és szovjet szépirodal­mat. Csehov, Gogol, Gorkij, Leszkov, Puskin, Lev Tolsz­toj, Ehrenburg, Fagyejev. Majakovszkij, Soiohov, Alek sze) Tolsztoj, Katajev, Kriza klevies, Makarenko, Szerafi- movics, Szimonov és mások írásai jutottak a kiadó köz vetítésével a magyar olvasó kezébe, legtöbbjük legelő szór .jelent meg magyar nyelven, teljes szöveggel. : mm Ez volt; a kezdet. Később 1950-ben megalakult a Szép­irodalmi, Könyvkiadó világ- irodalmi szerkesztősége is. amely a klasszikus szovjet és orosz irodalmon kívül a/ egyéb külföldi irodalmi érte kék tömeges közreadásával bővítette a magyar olvasók előtt a világirodalom szín­képét. Mind az Üj Magyar Könyvkiadó, mind a Szép- irodalmi Könyvkiadó világ irodalmi szerkesztősége 1945 tői 1955-ig azon fáradozott, hogy pótolja az elözó idők mulasztásait és ablakot nyis­son új tájakra, a nagyvilág ra. 1955-ben az Üj Magyar Könyvkiadó a másik szer­kesztőséget magába olvas/ tóttá, majd 1957-ben az egye sült kiadó Európa .Könyv­kiadó néven működik. A jubiláló kiadónak nem csekély a feladata: lépést kell tartania a. világiro­dalommal. A jövő évben 22!' könyvet szeretne az olvas1 kezébe adni. I millió 20i> ezer példányban. Újabb ■ ■■ u;jabb ablakokat akar nyit ni a nagyvilágra a jövő év­ben is. Es ezekről a tervek - rőt akar majd velünk be szélgetnl kedden, december 0-án. Miskolcon. (Inn) Művészek randevúja

Next

/
Oldalképek
Tartalom