Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-06 / 286. szám
Vasárnap, 1970. dec. 6. ÉSZAK-MAŰVARORSZAG 5 Jói képzett vezetőket igényei az élet A jövőre készülnek az OKU-ben Mit tanultak Szilvásváradon a vezetők? A vállalatok e1^" nyes működésének egyik sokat emlegetett feltétele a dolgozók műszaki, gazdasági ismereteinek gyarapítása, a szakmai és az általános műveltség szintjének emelése. A jó szakmunkásokon kívül azonban jól és sokoldalúan képzett felső, közép és a termelés irányításában közvetlenül részt vevő alsóbb szintű vezetőkre van szüksége a vállalatoknak. Az Ózdi Kohászati Üzemekben a vezetők továbbképzésének, a jövő feladataira való felkészítésének régi hagyományai vannak. Az új gazdasági mechanizmus, a nagyobb vállalati önállóság bevezetése óta a vezetőkkel szemben támasztott követelmények is megnőttek, s két év óta a vezetők továbbképzése megélénkült, s tervszerűbbé vált. Alig egy hete érkezett vissza például Szilvásváradról egy 35 tagú, művezetőkből, üzemvezetőkből, osztályvezetőkből, tehát középkáderekből álló csoport, mélynek tagjai egyhetes továbbképzésen vettek részt. Mustos Jánost, az ÓKÜ személyzeti főosztályvezetőjét kérdeztük meg a szervezett vezetőképzés programjáról, aktuális feladatairól és a jövő terveiről. A személyzeti fő^r' vezetője elöljáróban elmondotta, hogy ebben az évben már a harmadik csoport vett részt egyhetes, bentlakásos továbbképzésen. A középvezetők szervezett képzésének első, általános része februárban lezárul, s jövőre a termelő, a karbantartó és az energiaszolgáltató gyárresz- legek, valamint a közlekedés; területén dolgozó vezetők külön-külön csoportokban ismerkednek meg gyárrészlegük speciális ' feladataival, aktuális problémáival. — A nagy kohászati vállalat életében a középvezetők fontos és felelősségteljes munkát végeznek. Ez a réteg a végrehajtás irányítója, s mintegy összekötő kapocs a dolgozók és a felsőbb vezetők között. Az osztályvezetők, művezetők, s általában a középkáderek szakmai és általános felkészültségükkel, s nem utolsósorban magatartásukkal és vezetőkészségükkel jelentősen befolyásolhatják a vállalat gazdálkodását. Figyelemre méltó szempont az is, hogy 1968-tól a vállalati gazdálkodásban új szabályzók érvényesülnek, s ezeknek a középvezetők által befolyásolható elemei a vállalat nyereségét érzékenyen érintik — mondotta Mustos János, majd így folytatta. — Ezek figyelembevételével állítottuk össze a továbbképzés programját. A tanfolyam részvevői megismerkedtek az ÖKÜ terveivel, célkitűzéseivel, a IV. ötéves. terv 'feladataival, s azokkal az időszerű gazdaságpolitikai feladatokkal, új szabályzókkal, melyek január 1 után kerülnek bevezetésre. Ezenkívül a programban szerepelt a vállalat gazdálkodási rendszerének, a nyereséggel kapcsolatos számításoknak, s tudnivalóknak, a vállalat üzletpolitikai koncepciójának, létszám- és bérgazdálkodásának ismertetése. A jogi ismeretek és a vezetéshez szükséges tudnivalókon kívül tehát olyan „útnavalót” kaptak a tanfolyam részvevői, melyet közvetlenül a .termelésben kamatoztathatnak. Említettük, hogy a vezetők továbbképzése az Ózdi Kohászati Üzemekben nem kampányszerű, s már régi hagyományai vannak. A giaz- dasági mechanizmusra való felkészülés is végeredményben a vezetőképzés szerves feladata volt Azóta az új gazdasági igények szerint korszerűsítették a vállalat szervezetét, s egy sor olyan egyéb intézkedést tettek, melyek elősegítették a vállalat eredményes gazdálkodását, de ugyanakkor magasabb követelményeket is támasztottak a vezetőkkel szemben. S hogy ezekre a megnövekedett feladatokra jól készültek fel az ÓKÜ magasabb és alsóbb szintű vezetői, mi sem bizonyítja jobban, mint a tavalyi, s az idei kiemelkedően jó termelési, s gazdasági eredmények. — A vezetők továbbképzése folyamatos és sokrétű — mondotta Mustos János. — A szakmai és a politikai továbbképzésen kívül meg kell említeni az idegen nyelvű oktatást is. Két éve már több mint száz műszaki és gazdasági szakember vesz részt idegen nyelvű oktatásban. Külföldi szaklapok tanulmányozása révén végső soron ez is a szakmai ismeretek gyarapítását segíti elő. PVP« gyárat meg- fiatalító nagy beruházás, a folyamatos öntőmű és a rúd-, drót hengersor építése, a nagyobb automatizálás új igényeket támaszt majd a szakmunkásokkal és a vezetőkkel szemben egyaránt. Ez meghatározza a továbbképzés szempontjából az clkövetkezendő évek feladatait. Tóth István A 125 Új hatáskörök a községekben Naplementék árnyékokkal Az új irányítási rendszer a helyi ügyintézést állította előtérbe a tanácsi munkában. Az .alapelvek gyakorlati megvalósításaként a sátoraljaújhelyi járásban tizenkét község — Cigánd, Erdőhorváti, Füzérkomlós, Karcsa, Kenézlő, Mikóháza, Olaszliszka, Pácin, Pálháza, Riese. Tisza- kai'ád és Tolcsva — kapott elsőfokú ipari és kereskedelmi hatósági jogkört, s egy részük ezenfelül munkaügyi hatáskört is. Ezekben tí községekben a szakigazgatási szervek helyben, illetékességi területükön látják el azoknak a feladatoknak többségét, amelyek azelőtt a járási szakigazgatásra hárultak. Helyi hatáskörbe került egyebek között az iparengedélyek. a működési és árusí tusi engedélyek kiadása, a nyitva tartási idő szabályozása, a hatósági és a társadalmi ellenőrzés, a lakosság érdekvédelme, a munkaközvetítés. Az ú.i gyakoriul eddigi tapasztalatai kedvezőek. Az említeti községi tanácsoknál ipari, kereskedelmi és munkaügyben egy év alatt 121-5 ügyirat fordult meg; Az ügyek 98 százalékában 30 nap alatt érdemben intézkedtek. A hozott határozatok éllen csak két esetben történt fellebbezés — de a másodfokú hatóság is az eredeti községi határozatot erősítette meg: iparengedély megvonását, adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt. Egy tekintetben még bizonytalanság tapasztalható az új hatósági jogkörök gyakorlásánál: a helyi ellenőrzések nem rendszeresek, kereskedelmi Vonatkozásban nem terjednek ki eléggé a fogyasztói érdekvédelemre, s a szakigazgatás csak ritkán igényli a társadalmi ellenőrök segítségét. Kevés a valóban határozott intézkedés a felderített mulasztások megtorlására. Eddig a községi tanácsi szervek mindössze hat esetben tettei: szabálysértési feljelentést ilyen ügyekben. TJgyanebbeh az időszakban a járási szakigazgatás 13 mulasztó ellen indított szabálysértési eljárást! Pedig a rendszeres ellenőrzés és a szükséges fegyelmezés következetes gyakorlása is hozzátartozik a megnövekedett községi hatáskörökhöz. — ez Egyre több olyan gyógyszert állítanak elő, amelyekkel az ember egészsége helyreállítható és az élet meghosszabbítható. Akadnak azonban olyan fájdalmak is, amikre medicinát nem találni. A szere tetet pótolni semmivel sem lehet. Az öregek napját megün- neplik országszerte. Kedve* ajándékokkal lepik meg az idős, magukra maradt, megfáradt embereket. Államunk mindent elkövet, hogy az öregek nyugodtan élvezhessék a pihenés éveit, de méltán várja el, hogy a gyermekek, akik életüket és neveltetésüket köszönhetik szüleiknek, szintén segítsenek. Elegendő, ha csak megemlítjük, hogy míg 1950-ben a felnőtt lakosság 5 százaléka volt nyugdíjjogosult, addig ma ez az arány 12 százalékra emelkedett, és a kifizetett nyugdíjösszeg meghaladja az évi tizenkétmilli- árd forintot. A minap a Miskolci Járásbíróság szülőtartási poranyagaiban lapozgattam. Megrázó, megdöbbentő történetek tárulnak fel ezekből az iratokból. Egyedülálló rokkant édesapa kérte a szülőtartás megítélését. Fia, aki egy nagyüzemiben főmérnök és havi 7—8 ezer formtet keres, az évi egyéb jövedelme, nyereségrészesedése pedig meghaladja a 40 ezer forintot — nem vélt hajlandó 400 forint havi szülőtartást kifizetni, csak a bírói letiltás után. A per anyagából kiderült, hogy felesége is dolgozik, és csupán egy kiskorú gyerekük van. Vagyoni helyzetük is jónak mondható; személygépkocsi- és családrház-tulajdonosok. Apja, aki egyedül viselte iskoláztatása és emberré nevelése költségeit, csaknem 200 ezer forintot költött rá a középiskolai és egyetemi évei alatt. Ez a hála? Ez a vászon- zás? Az idős emberek biztonságban, kényelemben szeretnének élni. Ez érthető is. Éppen ezért sokan kötnek eltartási szerződést, hogy átadva otthonuk egy részét fiatal házaspároknak, azok esetleg pótolják az élet által megtagadott gyermeki szeretetet is. Sajnos, nem egyszer keserű csalódás a vége az ilyen szerződéskötéseknek ... Sőt, ön- gyilkosság is előfordult már ilyen esetiben. ÍJ$íí hh érclelőhelyek A közép-ázsiai Tádzsikisztánban arany-, réz- és Mz- mutcrc-bányászat indult. A köztársaság térképére a geológusok mintegy 300 ólom, cink, anionon, higany, biz- mut és molibdén lelőhelyet jelöltek be. Jelentős földgáz-, kőolaj- és széntartalékokra is bukkantak. A legjelentősebbek azonban az új polifémérc-lclöhelyek. Tádzsikisztánban már eddig is sokat tettek az ipari .nyCTS- anyaglarlalékok, valamint a köztársaság városainak vízellátását elősegítő föld alatti víztartalékok feltárása terén is. A kutatásokat tovább folytatják és most az ipari nyersanyagok mellett a korábbinál is nagyobb figyelmet fordítanak a földgáz- és kőolaj- kutatásokra. A világ előtt jószívűnek mutatkozó eltartók — Meddig akar élni még, miért nem döglib már meg?! — kérdéssel köszöntek el minden este, és öreg „eltartottjuk” éjjeli szekrényére odahelyezték a nagy kenyérszelő kést, aki hat hónap után, nem bírva tovább a szekatúrát, végső elkeseredésében szíven szúrta magát. Nem történt bűncselekmény, hiszen az öngyilkosság nem gyilkosság! A bírósági iratok szerint egy eltartottat a körzeti orvos mentett meg, akinek feltűnt egyik idős betegének a rendelésektől való távolmaradása és otthonában kereste fel paciensét, ahol megdöbbenve látta, hogy az öreg, magatehetetlen beteget egy lakás céljaira alkalmatlan helyiségbe, „sufniba” dugták, és nem sok hiányzott mér az éhhalálához. Vajon mi történt volna, ha a körzeti orvos nemi ilyen hivatásszere- tö? Sorolhatnék még ilyen elrettentő példákat. Szerencsére, ezek az esetek egyediek, nem tipikusak. Azért szólunk mégis róluk, mert az emberi lelki ismeretet szeretnénk felrázni. A jó szomszédok, barátok, akik ilyen, vagy ehhez hasonló dolgokat látnak, ne fordítsák el fejüket és ne hunyják be a szemüket, mert maguk is bűntársakká válnak. A közömbösség nagy veszély! Jobb megelőzni a bajt, mint utólag belátni, hogy hibáztunk. Az embertelen emberek nem érdemelnek kíméletet. Imreh József A Gagarin erőmű építészetileg már tavaly elkészült, egyedülálló nagyságú Heller—Forgó hűtőtornya mellett most földkolrógép dolgozik. Ez ássa meg azoknak a csöveknek a helyét, amelyek majd a hűtőelemekhez vezetnek. Két év alatt: városrész épül A Borsod megyei Építőipari VäHaäail: dcügoizói a harmadik ötéves terv időszakában három nagyobb és egy kisebb lakótelepet építettele Miskolcon. Ezeken a munkahelyeken a tömeges lakásépítkezés módszereinek kialakítására az új technológiák egész sorát próbálták ki, míg eljutottak a leggazdaságosabb eljáráshoz: a házgyári termékek fteíhaszaálá- sáihoz. Az új otthonok dkéffif bősének meggyorsítására például a Szentpéteri kapui lakótelepen — ahol 2400 lakás nagyobb részét köaépblokkok- ból szerelték össze — több épületet öntöttek ki habosított kohósalak-beton bál, a város legmagasabb, 23 szintes taronyházát csúszózsaluzással készítettek el, és az új 450 férőhelyes szociális otthont pedig uitívéz-szerkezet- ből rakták össze. Ezeknek a módszereknek a variálásával egy-egy 2 ezer lakásból álló városrész felépítése általában négy-öt évig tartott. A tömeges lakásépítkezések efcwégzésére lOOS-bankOiF- szerű házgyárat kaptak a borsodiak és a panelos technológiával ugrásszerűen megnőtt a munka termelékenysége. A Győri kapui lakótelepen például házgyári termékekből nem egész két esztendő alatt négy- és tízemeletes épületekben keréken 2 ezer összkomfortos lakást adtak át. A vállalat vezetőinek felmérése alapján: 1966-hoz viszonyítva a termetekenység két és félszereseire növekedett és a harmadik öteves terv eddigi szakaszában szombat reggelig már csaknem 9 ezer lakást építettek Miskolcon, Kazincbarcikái. Özdom és Benirrvárosban. Nagyobbrészt ezeken a helyeken a negyedik öteves tervben — a házgyári termékek felhasználásával — 18 500 lakást szerelnek ösa- sze. így 1973-ig elkészítik a 3 ezer lakásból álló diósgyőri lakótelepet és a tervidőszakban hozzáfognak még az avasi új városrész szereléséhez, ahol majd csaknem Ni ezer lakást építenek. Véradók találkozója r Ozdon A hagyományoknak meg-' felelően a közelmúltban rendezték meg a véradók találkozóját Ózdon. A Bükk étte- remben, fehér asztalok mellett megtartott családias ünnepségen a gyárváros mintegy száz véradója vett részt, azok, akik ebben az évben tizedszer, tizenötödször, vagy huszadszor siettek vérükkel embertársaik megmentésére. A véradók találkozóján részt vett dr. Soóky László, orvos ezredes, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese. Varira József, a Vöröskereszt megyei titkára, s ott voltak a város és az Ózdi Kohászati Üzemek párt-, társadalmi, s tömegszervezeteinek vezetői is. A találkozó részvevőit dr. Ondrejkó István tiszti főorvos, a városi tanács vb egészségügyi osztályénak vezetője, a Vöröskereszt váro- si-üzemt szervezetének elnöke köszöntötte, majd dr. Borsányi Gábor, a kórházrendelőintézet igazgató főorvosa mondott ünnepi beszédet. Elmondotta, többek között, hogy Ózdon a véradók áldozatkészsége nyomán évek óta senki sem halt meg ver városnak véradója állomás az Ózdi hiánya miatt. A több mint 2800 van, s a véradó- legnagyobb bázisa Kohászati Üzemek, s a jó példával különösen a karbantartás, a durvahengermű gyárrészleg és a közlekedési űzetnek dolgozói járnak az élen. Az ünnepi beszédet követően dr. Soóky László, a- Magyar Vöröskereszt Országos Szövetsége nevében adta át a kitüntetéseket. A Vö- röskeresztes munkáért kitüntetés arany fokozatát kapta dr. Tóth Olga, a véradóállomás vezetője. A húszszoros véradásért járó Kiváló véradó kitüntetés arany fokozatát kapta Soldos Béla., Kiss László, if). Tálján József, Katóiul Qyörgy. Koós József, Szabó Béla ér Bajó Gyula. Kiváló szervező kitüntetést 7-en, Kiváló véradó kitüntetés ezüst fokozatát 12-en és bronz fokozatú kitüntetést 41 -en kaptak.
