Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-04 / 284. szám

VILÁG PfiQLjHA>iAI, EGVESüLJETEK Kádár lános elvtárs hazaérkezett Berlinből A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASPARl BORSOD MEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA­XXVI. évfolyam, 3N I szám. Ara: SO filler Péntek, 1970. december 4. Nyilatkozat az európai biztonság megszilárdításának és a békés együttműködés fejlesztésének kérdéseire! ,,A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköz­társaság, a Magyar Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió képviselői, a Varsói Szerződésben részt vevő államok Politikai Tanácskozó Testületének berlini tanácskozásán megvizsgálták az Európában kialakult helyzetet, A tanácskozás megelégedéssel állapította meg, hogy a szocialista országok erőfeszíté­se hatékonyan elősegíti a helyzet egészsége­sebbe válását az európai kontinensen, s a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elveinek gya­korlati megvalósítását. Megállapították, hogy az utóbbi időben az európai államok vi­szonyában mind: nagyobb mértékben utat tör az enyhülés és a széles körű jószomszé­di együttműködés irányzata. A tanácskozáson képviselt államok üdvöz- lik az európai helyzet ilyen alakulásai, amely megfelel valamennyi — kis- és nagy európai nép érdekeinek, s a tartós béke biz­tosításának világszerte. A továbbiakban is elő akarják mozdítani a kölcsönösen előnyös kapcsolatok kiterjesztését és elmélyítését más európai államokkal, amelyek a maguk részéről hajlandóak a nemzetközi feszültség enyhítésének politikáját folytatni. Ezúttal is leszögezték: minden ország viszonylatában szigorúan érvényesíteni kell a függetlenség, a szuverenitás, a területi sérthetetlenség, az egyenjogúság, s az egymás belügyeibe való lie nem avatkozás elveit. A tanácskozás részvevői hangsúlyozták a Szovjetunió és az NSZK közötti szerződés megkötésének, valamint a Lengyel Népköz­társaság és az NSZK szerződése paraifálásá- riak nagy nemzetközi jelentőségét. A máso­dik viíágháoum és a háború utáni fejlődet, eredményeképpen kialakult európai helyzet­nek és a jelenlegi európai államhatárok sérthetetlenségének elismerése, valamint an­nak 'az elvnek a betartása, -hogy a vitás kérdéseket kizárólag békés eszközökkel kell megoldani, s nem szabad erőszakhoz, vagy az erőszak alkalmazásával valló fenyegetés­hez folyamodni — mindez rendkívül nagy jelentőségű az európai béke sorsa, s az euró­pai népek békés jövője szempontjából. E szerződések hatályba lépése meg fog felelni minden állam és minden nép legfőbb ér­dekeinek. A tanácskozás részvevői egyhangúlag kife­jezték szolidaritásukat a Német Demokra­tikus Köztársaság békeszerelő politikájával. Az egész európai fejlődés arról tanúskodik, hogy az NDK részvétele nélkül nem lehet tarlós békét kiépíteni ebben a térségben. Egyenjogú kapcsolatok megteremtése a Né­met Demokratikus Köztársaság és más olyan államok között, amelyekkel ilyen kapcsolat még nem áll fenn, többek között a nem­zetközi jog általánosan elfogadott szabályai­nak megfelelő kapcsolat, megteremtése az NDK és az NSZK között, az NDK felvétele teljes jogú tagként az ENSZ-be és más nem­zetközi szervezetekbe — mindez létfontos­ságú követelése korunknak és fontos ténye­zővel járulna hozzá az európai és a nem­zetközi biztonsághoz. A tanácskozáson képviselt államok teljes mértékben támogatják a Csehszlovák Szoci­alista Köztársaságnak azt a jogos követelé­sét, hogy az NSZK eleve hatálytalannak is­merje el a müncheni egyezményt, az abból folyó összes következményekkel együtt. Elő­segítené az európai helyzet javulását, vala­mint az NSZK. és a szocialista országok kap­csolatának fejlődését, ha az NSZK egyértel­műen és végérvényesen elhatárolná magát a hitleri rablópolitikáját megtestesítő diktá­tumtól. A tanácskozáson megállapítottak, hogy más európai kérdések rendezésének felté­telei is kialakulóban varrnak. Ebben az. ösz- szeíüggésben kifejezésre jutott az a remény, hogy a nyugat-berlini kérdésről most folyó tárgyalás kölcsönösen elfogadható egyez­ménnyel fog zárulni, amely megfelel a kö­zép-európai enyhülés érdekeinek, a nyugat- berlini lakosság szükségleteinek, s az NDK jogos érdekelnék és szuverén jogainak. A tanácskozás részvevői kifejezést adtak (Folytatás a 2. oldalon) A Kádár János clvlárs vezette magyar küldöttség érkezese a Ferihegyi repülőtérre. Telelőié Csütörtökön délelőtt Be. linböl hazaérkezel! Buda pestre a magyar küldöttség, amely részt. vett. a Varsói Szerződés tagállamai Palit i kai Tanácskozó Testületének ülésén. A küldöttségei, Kadar János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezette. A delegáció tagjai voltak: h'ock Jenő. a Minisz­tertanács elnöke, Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkára az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Pé­ter János külügyminiszter. * A Varsói Szerződés tagor­szágai Tanácskozó Testületé berlini ülésének befejezése után. csütörtökön este az NSZEP Központi Bizottsági és az NDK Minisztertanácsa vacsorát adott, a megjeleni küldöttek tiszteletére. Walter Ulbricht, az. NSZEP KB első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke, Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára pohárköszöntót mondott. A Minisztertanács ülése A kot iTtaoy Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter - tanács csütörtökön ülést tartott. Megtárgyalta a Török Köz­társaság külügyminiszteré­nek hivatalos magyarországi Tervteljesítés a BVK-ban Szokatlan időben, reggel 9 órakor szólaltak meg a gyá­ri dudák a Borsodi Vegyi- kombinátban tegnap, decem­ber 3-án, csütörtökön. A rendkívüli dudaszó azt hir­dette, hogy — alig néhány nappal a inarónátrongyár évi tervének teljesítése után — a BVK maradéktalanul tel­jesítette idei ainmóniagyár- tási tervét. Tegnapig összesen 13« ezer tonna ammóniát gyártott a vállalat. A kitűzött feladat csaknem egy hónappal a ha- láridó elölt való teljesítése azt jelenti, hogy a BVK — a kollektíva reményeinek megfelelően — év végéig ösz- szesen mintegy Rió ezer Ion­ná ammóniát adhat a nép­gazdaságnak. A költségvetés és néhány gond Ülést tartottak megyénk országgyűlési képviselői Fürdőszobás kik ások (izmi Pálházán szült el a nemrégen kc- millió forintos költséggel épült törpe vízmű. Azóta már az ipartelep, ;i perlitbánya használja a. vi­zel., és körülbelül Ö0 család is bevezette lakásába, fürdő­szobájába. A Borsod megyei képvi­selőcsoport tegnap, csütörtö­kön délelőtt ülést tartott Varga Gáborné, a képviselő­csoport vezetőjének elnökle­tével. Képviselőinket; ez al­kalommal a megye és a vá­ros költségvetéséről tájékoz­tatta Nagy László, a megyei és Kiss József, a városi ta­nács vb pénzügyi osztályá­nak vezetője. 1971 a negyedik ötéves terv első esztendeje, ezért, amikor a pénzügyi osztály­vezetők képet adtak a jövő évi költségvetésről, szólniuk kellett a negyedik ötéves tervről is. 1'öbbH és jobban Megyénk és Miskolc né­hány évvel ezelőtt számos összehasonlításnál az utol­sók közölt szerepeli. Mis­kolc egészségügyi ellátásban például 196ö-ban a 15—10. helyen szerepeit, ebben az évben már a 8. helyen va­gyunk. A megye kulturális ellátottsága pedig az utolsó helyről a második-harmadik helyre került. Fejlődésünk adatai nem­csak számszerű növekedést jelenthetnek, hanem minősé­gi változást is. A negyedik ötéves terv költségvetést' forintösszegben is sokkal több, mint az előzőé, két­szer annyi lakás épül fel, mint a * harmadik ötéves, tervben, de van minőségi változás. Régi gond, hogy községeinkben nincs elegen­dő állami lakás. A megyé­ben épülő hatezer lakásból most már jó néhány jut a nagyközségekbe is. A megye és Miskolc egészségügyi fejlesztésében az elkövetkező években is főleg a minőségre kell fi­gyelmet fordítani. ■ Ahol javítani kell a bérezésen A képviselőcsoport-ülésen szóba került egy napjaink­ban nagyon sokat emlege­tett gond. Az iskolákban, óvodákban nagyon alacsony a. technikai dolgozók bére. Arra kényszerülnek, hogy bizonyos bérátcsoportosítás­sal oldják meg a legfonto­sabb feladatokat. Üzemeltetéssel kapcsolatos az a probléma is, hogy az új lakótelepeken épült, mo­dern intézmények fűtése hétszer annyiba kerül,, mint a, hagyományos fűtés. Ideje lenne felülvizsgálni, nem túl drága-e a földgáz és a táv­fűtés? Az önállóság célja Reszt vett és felszólalt a képviselőcsoport ülésén Cse- terki Lajos, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács titkára. Közvetlen élményei alap­ján beszélt a párt X. kong­resszusáról. Hangsúlyozta, hogy mind az a sok mehy- nyiségi munka, amelyet 11 ev alatt ebben az ország­ban végeztünk, most. már je­lentős minőségi változásokat hozott. Csetórki elv társ szólt az állami élet korszerűsítéséről, s a közigazgatási szervek nagyobb önállóságának je­lentőségéről. Elmondta, hogy az önállóság célja elsősorban a kommunális szolgáltatás magasabb színvonalra eme­lése. Többen elmondták, hogy megyénkben kevés az építő­ipari kapacitás, bíráltak a tanácsi építőipari vállalato­kat, hogy nem képesek meg­felelni az igényeknek. Ezért is kérdezte Cseterki elvtárs: — Va jon a tanács megtett - c mindent annak érdekében, hogy építőipari vállalatai olyan színvonalra fejlődje­nek, hogy az igényeket ki tudják elégíteni? Az iskolafejlesztéssel kap­csolatos kérdéseknél Cseter­ki elvtárs hangsúlyozta, hogy bár van fejlődés me­gyénkben a kollégiumi fé­rőhelyek növekedésében, de ez még korántsem elegendő. Meg kellene találni a mód­ját. a társadalmi erők bevo­násának a kollégiumi épít­kezésekbe. Véleménye sze­rint ennek is lenne annyi, sőt sokszor több haszna, mint az ösztöndíjaiénak. A képviselőcsoport ta­nácskozása Varga Gáborné csoportvezető, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettesének •szavaival ért véget. iätogata&arol előterjesztett jelentést. A mindkét ország számára hasznos tanácskozá­sokról adott beszámolót a kormány jóváhagyólag tudo­másul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta az Oszt­rák Köztársasággal folytatott gazdasági vegyeabizotfsági tárgyalásokról szóló jelentést. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány határo­zatot hozott a tanácsok ter­vező munkájáról. Az új, át­fogó szabályozás a tanácso­kat felhatalmazza, hogy a népgazdasági terv előírásai és az ágazati irányelvek figye­lembevételével, gazdasági programjukat saját hatáskö­rükben dolgozzák ki és hagy ­ják jóvá. A tanácsok a IV. ötéves terv időszakára már területi fejlesztési tervet ké­szítenek a saját és a terüle­tükön működő vállalatoknak, szövetkezeteknek és intézmé­nyeknek — a területfejlesz­téssel összefüggő — célkitű­zései összehangolására. Ezzel kibővül a tanácsok koordi­náló tevékenysége. A fővá­rosi és a megyei tanácsoknál tervgazdasági bizottságokat hívnak életre, melyek a vég­rehajtó bizottságok javaslat- tevő és véleményező szervei lesznek. A tanácsi szervek beruházásainak pénzügyi for­rása a tanácsi fejlesztési alap. Ennek megalapozása során a célcsoportba tartozó beru­házások teljes — a célcsopor­tos beruházások közé sorolt szövetkezeti lakások esetében a bankhitel összegével csök­kentett — költségelőirányza­tának megfelelő állami hoz­zájárulást biztosítanak. A Minisztertanács megtár­gyalta a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnöké­nek jelentését az egyes ru­házati cikkek és építőanya­gok minőségének alakulásá­ról, a minőségvédelmi rend­szer működéséről, és a vizs­gálat nyomán tett eddigi in­tézkedésekről. A Központi Népi Ellenőr zesi Bizottság szeles korú ■wLasgálatai szerint az elmúlt években nőtt a lakosság ál­tál keresett korszerűbb es jobb minőségű termékek ara­nya, bővült a választék. Eh^ hez hozzájárult az import növekedése is. Jelentősen emelkedett azoknak az u.i i parejkkeknek a forgalma, amelyek használati és keze­lési tulajdonságai előnyöseb­bek. mint a régieké. Mindezek mellett azonban nem változott lényegesen es továbbra is ingadozó egyes, évek óta gyártót t és forgal­mazott, többségében hagyo­mányos termék minősége. A vállalatok a vásáriók jogos kifogásait — ritka kivételtől eltekintve — a rendeletek szellemében orvosolják. Az érvényben levő minő­ségvédelmi rendszer megfe­lelőnek bizonyult, kellő joai biztosítékokat és cazda.su : eszközöket tartalmaz a vi­vők jogos minőségi igényei­nek érvényesítésére A viz gálát tapasztalatai szerint a problémák egy része abb származik, hogy a vállalatok alig cinek a kötbérezés leb (őségével. Nem követelik meg következetesen a minő ség tanúsítását, szerződéseik ben gyakran felületesen es hiányosan rögzítik a minőséé előírások:-,i. A népi ellenőrzés a válla­latok eay részénél megállapí­totta. hogy nem fordítanak kellő figyelmet az árak és a minőség összhangjára. Gyak­ran tapasztalható az is, hogy egyes 1 ermékeket a tényle gos minősegüknél magasaiéi oszttilvba sorolva jogtalanul növelik nyereségüket a vál­lalatok. A fogyasztók érde­keit sértő gyakorlatra lehe­tőséget adott a felügyeleti szervek ellenőrző, szankcio­náló tevékenységében mutat kozó erélytelenség. A kormány a jelentést, es az. időközben tett főhatósági intézkedéseket tudomásul vette és felszólította az ille­tékes szervek vezetőit az c téren még lapaszialható hi­ba k felszámoláséra. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom