Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-31 / 305. szám

ESZ AK-M AG YARORSZÄG 2 Csütörtök, 1970, dec. 31. A LEMP PB határozata A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Politikai Bizottsága határozatot hozott arr ,1, hogy a jövőben sajtóközle­ményekben tájékoztatja a dolgozókat a társadalom szé­les tömegeit érintő témákról folytatott tanácskozásairól, üléseiről. ► A közlemény szerint a LEMP Politikai Bizottsága' a Központi Bizottság december 20—28-i plénumát követő első ülésén a legalacsonyabb jövedelmű, és sokgyermekes családok anyagi helyzetének megjavításáról tárgyalt. A Politikai Bizottság kö­vetkező ülésére kedden ke­rült sor. Ezen összegezték az ország kulcsüzemeíben a leg­alá rsonyabb jövedelmű és sokgyermekes családok, a . hadirokkantak és nyugdíja­sok bér-, fizetés- és járulék- .emelésére előirányzott 7 mil­liard zloty felosztásáról foly­tatott konzultációs megbeszé­lések eredményeit. Megvitat­ták az 1971-es népgazdasági tervben végrehajtandó mó­dosítások irányelveit. A PB meghallgatta a belkereske­delmi miniszter tájékoztató­ját a belső piaci és ellátási helyzetről. Levél : . ‘ " \ ■ Az Egyesült Államok Viet­namban megsérti a genfi konvenciót, a hadviselések és a hadifoglyokkal való bá­násmódra vonatkozó nemzet­közi egyezményeket — álla­pítja meg az a levél, melyet amerikai állampolgárok egy csoportja intézett Nixon el­nökhöz és U Thant ENSZ- főtitkárhoz A New York Times keddi számában közzétett levél alá­írói —, egyszerű amerikaiak, tanárok, orvosok,’ agronómu- sok — önkéntes elhatározás­ból utaztak Vietnamba, hogy erejükhöz mértein, segítsé­get nyújtsanak a helyi lakos­ságnak. Levelükben hangsú­lyozzák, hogy az amerikai haderők több mint 100 mil­lió font mérgező vegyianya­got szórtak Dél-Vietnam földjére. Félmillió accre (1 acre: egyharmad hektár) termőföldet pusztítottak el, s családok ezreit kényszerítet­ték földjük elhagyására. A levélírók felháborodással íté­lik el Agnew alelnök ez év tavaszán elhangzott nyilatko­zatát, mely nyilvánosan szen- tesítete ,az ellenség utánpót­lásainak és egészségügyi fel­szereléseinek” megsemmisí­tését. Ez az „utasítás” vezé­reli az amerikai szoldatesz- kát — állapítja meg a levél — amikor kórházakat és egészségügyi állomásokat pusztít el, és lábbal tiporja a nemzetközi jogot. Franco megkeplmezelt az fiiíÉÉ A szerda délutánra össze­hívott spanyol rendkívüli mi­nisztertanács ülésén Franco megkegyelmezett a burgosi perben halálra ítélt hat baszk hazafinak, s a katonai vész­törvényszék által kiszabott halálos ítéleteket egyenként 30 évi börtönbüntetésre vál­toztatta. A döntés hírét magyar idő szerint háromnegyed hétkor közölte a spanyol hírügynök­ség a tájókoztatásügyi mi­nisztériumból nyert hivatalos értesülés alapján. Az államfő végül is kény­telen volt meghajolni a vi­lág közvéleményének nyo­mása előtt. Döntésének meg­hozatalában minden bizony­nyal szerepet játszott az or­szágban kialakult feszült po­litikai hetyzet, amely sztráj­kokkal, tömeg-megmozdulá­sokkal fenyegetett. Az elsők között nyilatko­zott a kegyelmi határozattal kapcsolatban Teoforo de Monzo, a Testvérek Között elnevezésű baszk szervezet elnöke. A mozgalom gvőzel- mének nevezte a döntést, amely megmentette a kivég­ző osztagoktól Francisco Ja­vier Izcot, Eduardo Uriartet és Joaquin Gorostidit, Ma- | rio Onaindiat, Francisco Ja- i vier Larenát és Jose Maria J Dorronsorot. Harc, erősödve s bizakodással 1 . j.l" homokóráján is­iUV m£j. }epereg egy esztendő. Magunk mögött hagyva, visszatekintve rá, mit mondhatunk róla? jVIit emelhet ki az emlékezés? 1970 nem egy alkalmai, nyújtott a megtett út felmé­résére: hazánk felszabadulá­sának negyedszázados évfor­dulója, a lenini centenárium, míg végül a mérleget a X. kongresszus készítette el. Számvetés volt ez arról is, mit értek el azok az erők, amelyek békét és haladást akarnak. Bár a nemzetközi életben a feszültségek és enyhülések követik egymást, a lezárult esztendő eseményeinek szám­bavétele bizonyítja, hogy az erőviszonyok megteszik hatá­sukat. A pluszokat és mínu­szokat egybevetve, a szocia­lista országoknak . hozott újabb pozitívumokat. Meg­szilárdultak pozícióink és szé­les fronton offenzívában va­gyunk. Ez az év a pozitív árarn-- latok erősödésének, beérésé- nek ideje volt. Igazolta a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország antiimperia- lista és békés egymás mel­lett élést hangoztató politi­kájának helyességét, minden haladó társadalmi °rő össze­fogásának hasznosságát és szükségességét. A kommunista és munkás­pártok kapcsolatai erősöd lek a két- és több oldalú talál­kozókon, tapasztalatcseréken. A testvérpártok ideológiai egységének megszilárdulását is sok tény mutatja. Általá­ban visszaszorultak mind a jobb-, mind a „baloldali” irányzatok, s a kommunisták útját állták a széthúzó tö­rekvéseknek. Az antiimperia­Változások o világ térképén FÜGGETLENNÉ VÁLT: 1. Tonga királyság: 1970. jumus 4-én függetlenné vált, 699 négyzetkilométer terüle­tű, 81 ezer lakosú szigetcso­port korábban brit védnök­ség volt. Az ország a brit Nemzetközösség tggja. Fővá­rosa Nukualofa (16 ezer la­kos). 2. Fidzsi-szígelek: 1970. ok­tóber 10-én függetlenné vált ország korában brit gyarmat volt. A 18 272 négyzetkilomé­ter területű, 519 ezer lakosú állam az ENSZ 127. tagorszá­ga lett, tagja a brit Nemzet­közösségnek. Fővárosa Suva (50 ezer lakosi. ALKOTMÁNYJOGI VÄL TOZÁSOK: 3. Kongói Népi Köztársa­ság: 1970. január elején ki­kiáltották a népköztársaságot. A nem kapitalista úton fej­lődő Kongó Köztársaságban (Kongó. Brazzaville) a szo­cialista társadalom létrehozá­sát tűzték ki célul. 4. Gambia: 1970 április 24- cn kikiáltották a köztársasá­got. 5. Guyana: 1970. 'február 23-án kikiáltották a Guvanai Szövetségi Köztársa'águl Mindkét ország korábban monarchia volt, élén az an­gol királynőt képviselő kor­mányzóval. A Nagy-Britan - niához fűződő kapcsolatokat azonban továbbra is biztosít­ja az, hogy a brit Nemzet- közösség tagjai maradnak. 6. Rhodesia: Az 1965 óta törvénytelenül uralmon levő fehér Jelepes kormány kiki­áltotta’ a köztársaságot. A Smith-rezsim ezzel a lépéssel az utolsó alkotmányjogi kap-, csőlátót is elszakította Nagy- Britanniától. 7. Kambodzsa’ A jobbol­dali puccsal hatalomra ke­rült Lon-Nol rezsim 1970. no­vemberében kikiáltotta a köztársaságot. !l r'ál'-Tem2n: A Dél-Je- iv Népi Közla "sas!>!> ne­vét az i).i alkotmány életbe­lépésével egyidejűleg Jeme­ni Népi Demokratikus Köz­társaságra változtatták. 9. Omán! Szultánság: A palotaforradalmat követően trónra került új uralkodó a feudális tagolódás megszün­tetésével egyidejűleg, a ko­rábbi Maszkát és Omán el­nevezést Ománi, Szultánságra változtatta. A központosítás­sal szemben, az ország bel­16. Líbia: Weelus Field az 197p. júniusában megszünte­tett amerikai légitámaszpont neve Ibn Okba lett. Mauritánia: 17. Port-Etien- ne neve Nouadhibou. 18. Port Trinquet neve Bir-Moghreir lett, 19. Fort Gouraud neve F’Dérick. Kongó, Kinshasa: 20. Al­bertville új neve Kalemie, 21. jet—iráni földgáz-vezeték a szovjetunióbeli Asztara város­ig. A vezeték főgerince 1104 km hosszú, az iráni leágazá­sokkal együtt, teljes hosz- sza 2340 km. Jelenlegi átbo­csátó kapacitása napi 16,9 millió köbméter gáz, amely napi 63 millió köbméterig fokozható. 27. Megépült Malawi és a Mozambik portugál gyarmat Nocala kikötőjéig vezető 100 km hosszú vasút, amelyen keresztül meggyorsul majd az ország külkereskedelmi forgalma. sejébenaz Ománi Tmamátus. a déli partvidéken pedig Dhofar partizánjai küzdenek az elszakadásért. India: Manipur 10.. Tripu­ra 11., szövetségi területet és Meghalaya 12. korábban As­sam államop belül létreho­zott autonóm területet állam­má szervezték át. (Meghalaya és Assam fővárosa egyaránt Shillong.) 13. Olaszország: létrejöt­tek az 1946-os alkotmányban előírt helyi önkormányzattal felruházott régiók Számuk a korábban megalakított 6 autonóm régióval együtt 20. NÉVVÁLTOZÁSOK: 14. Szovjetunió: Luganszk város és terület neve 1970 január 4: óta Vorosilovgrád. 15. Magyarország: 1970. áp­rilis 22-én Tiszaszederkény felvette a Leninváros nevet. Ponthierville új neve Ubun- du. 22. Kambodzsa: Sihanouk- ville kikötőváros új neve Kompong Som. FONTOSABB GAZDASÁG- FÖLDRAJZI VÁTOZÁSOK: 23. Ausztrália: 1970. feb­ruár 23-án megnyílt a transz- ausztráliai vasút. A 4880 km hosszú vasútvonalon koráb­ban a különböző nyomtávok »következtében csak átszállás­sal lehetett a Perth—Bris­bane utat megtenni. 24. Izrael: Eilat és Migdal áshqelon között megépült a 10 mó. tonna évi kapacitású kőalajvezeték. 25. EAK: elkészült az Asz- szuáni gát és vízerőmű, amelynek teljes kapacitása’ 2100 MW, és évi 10 milliárd kWó villamos áramot termel. 26. Irán: Megépült a szov­28. Északi-tenger: Norvégia partjai előtt jelentős kőolaj- készletet találtak. Az olaj jó minőségű, kéntartalma na­gyon alacsony, mennyiségét 1 milliárd tonnára becsülik. 29. Szovjetunió: Megnyílt a nemzetközi forgalom előtt is a szibériai légifolyosó, amely Tokió és a nyugat-európai világvárosok közti légiösz- szeköttetést biztosítja. Az ú.i útvonal megnyitása legalább 4 órával rövidíti meg az uta ! zást. 30. Algéria és Tunézia között ’ kijelölték a határt az eddig vitatott 250 km hosszú Bírj Romane és Fort Saint közti I szakaszon. A vitatott El-Bor- ma kőolajmezőn (1969-ben [ 3,9 mó tonna olajat termel­tek) lehetővé válik mindkét ! ország részéről a kitermelés. 31. Izland: 1970. március 1- én teljes jogú tagként, csat lakozott az Európai Szabad J kereskedelmi Társuláshoz j (EFTA). I lista és monopóliumellenes erők világméretekben aktivi­zálódtak. Sok millió ember sztrájkolt a tőkés országokban. Chilé­ben a választók győzelemre juttatták a Népii Egységfront jelöltjét. Bolíviában, Peruban megszilárdult az a rendszer, mely maga akar gazdálkodni a nemzet javaival. Az. elmúlt évben Latin-Amerika el­mozdult a holtpontról. A vál­tozás szele söpör végig e földrészen is. Megszilárdultak és szorosabbra fűzték egysé­güket a haladó arab rend­szerek. Megkezdődött az európai status quo szerződé- ' sekben is rögzített, elismeré­se. Tényként ismerték el a német demokratikus állam létezését, ha még a jogi elis­merésre nem is került sor. Folytak a SALT-tárgyaiások. A normalizálódás .jelei mu­tatkoztak a Kínai Népköztár­saságban. Az Egyesült Nem­zetek Szervezetének közgyű­lésén a többség már a Kínai Népköztársaság felvétele mel­lett szavazott. Életbelépett az atomsorompó-egyeamény. Né­hány hónapja a Közel-Kele­ten is tűzszünet van. Az ese­mények az elmúlt évben is azt mutatták, hogy az em­beriség fejlődésének fő vona­lát a szocialista világrend- szer, a nemzetközi munkás­osztály és az összes forradal­mi erők határozzák meg, s e három fő forradalmi áram­lat erői élén a kommunista pártok állnak. A reakció, az imperializ­mus sem maradt azonban tétlen. A nemzetközi helyzet konfliktusai éleződtek. Ügy tűnik, az USA felülvizsgálta korábbi elképzeléseit a tár­gyalások időszakába való át­menetről. Igyekezett gátolni az európai biztonsági konfe­rencia összehívásának előké­születeit, nem nézi jó szem­mel a Brandt-kormány rea­lisztikusabb politikáját, újból indokínad háborúvá szélesí­tette a vietnami háborút, újrafcezdte a VDK bombázá­sát, biztatta az; agresszor Iz­raelt. Az 'USA keze benne van minden, puncsban, bibi­den összeesküvésben a- ha­ladó rendszerek ellen, újabb és újabb külpolitikai bonyo­dalmakba keveredik. A nemzetközi mus újabb hidegháborús erő­feszítései azokat a jelenté­keny sikereket akarják ellen­súlyozni, amelyeket a béke, a szocializmus, a haladás erői kivívtak. A nemzetközi reakció provokációs kísérle­tei megtörtek a szocialista országok társadalmi igazsá­gának, a Varsói Szerződés rendszerének szilárdságán. !)./. imperializmus nem vált- erősebbé, nem sikerült meg­változtatnia az erőviszonyo­kat. Tovább erősödtek a reá­lis feltételek korunk legfon­tosabb problémáinak a meg­oldásához, a béke, a demok­rácia, a szocializmus javára, valamint ahhoz, hogy ijjabb csapásokat mérjünk az im­perializmusra. A harc fő irá­nya az imperializmus megfé­kezésén keresztül, annak megsemmisítése felé vezet. Bármennyi is a zavaró je­lenség az utóbbi időben, meg­javultak a feltételek a nem­zetközi együttműködésben az európai biztonsági konferen­cia előkészítésében. Európa most éli történelmének ed­digi leghosszabb viszonylago­san békés korszakát. Felvil­lant a hosszűtávú rendezés lehetősége is. Az európai szo­cialista országok készek az európai biztonsági konferen­cia megtartására. A több ol­dalú nemzetközi együttmű­ködés új szakaszt jelentene a biztonsági konferencia elő­készítésében. Az európai bé­ke és biztonság hatékony ré­sze az általános nemzetközi békének és biztonságnak is. A békés kibontakozás biztató mérföldkövei jelzik Európá­ban a nemzetközi fejlődés szükségszerű menetét. A történelem megtanította az emberiséget, hogy egye­sítsen minden békeszerető erőt az egész földkerekségen, s így kényszerítse a taktiká­zó, vonakodó, ellenkező im­perialista hatalmaikat a békés egymás mellett élés ember-1 hez méltó alternatívájára.’ Nehéz, hosszadalmas harc ez. Hány új évünket kíséri- kísérti az indokínai és a kö­zel-keleti válság nyomasztó árnyéka. A nemzetközi küzdőtér nem kevés bonyodalommal volt terhes, amelyek megol­dásában a szocializmusra esett a terheli jelentékeny része. Érintettek ezek mind- aranyiunkat, de kihatásukban a Szovjetuniótól követeütéüí a legnagyobb áldozatot: ilye­nek az agresszió ellen küzdő vietnami testvérnép támoga­tása, a haladó arab rendsze­rek óvása és támogiatása, a csehszlovák konszolidáció elősegítése. Nagy és rendíthe­tetlen táborunk, mélynek fő ereje a Szovjetunió, az egész világ biztonságát és békéjét védelmezi. , Külpolitikai feladatunk ab­ban áll, hogy a kedvezőbb nemzetközi fettételekjet a/, eddiginél magasabb színvo­nalú munkával segítsük biz­tosítani. A Magyar Népköz- társaság 88 országgal áll dip­lomáciai kapcsolatban, külön­böző magyar szervek és tes­tületek 610 nemzetközi szer­vezetben működnek közre. A feltételek adva vannak ah­hoz, hogy kollektív állásfog­lalásainkkal. diplomáciai erő­feszítéseinkkel még szorosabb szövetséget alakítsunk ki a szocialista világrendszerrel, a Szovjetunióval, mélyebb együttműködést a fejlődő or­szágokkal, még következete­sebben vegyünk részt min­den nemzetközi vállalkozás­ban az imperialista agresz- sz'ú ellen. )?e«»gvü/öilésüiili, Hogy erőfeszítéseink nyomán tovább szilárdulnak a béke és haladás pozíciói, szocia­lista építőmunkánk nemzet­közi feltételei. Uray Miklós Georges Marchais beszéde az Ilii* évfordulóján A Francia Kommunista Pórt fennállásának 50. év­fordulója alkalmából nagy­szabású ünnepséget rendez­tek kedden este a párizsi Mii- tualitében. Az ünnepség kö­zel 5000 részvevője lelkes tapsviharral köszöntötte az ünnepséget megnyitó Jacques Duclos-t, aki hangsúlyozta: azok, akik 50 évvel ezelőtt a toursi kongresszuson Lenin .felhívását követve, megalakí­tották a kommunista pártol, jogos büszkeséggel tekinthet­nek vissza a fél évszázad alatt megtett útra. Georges Marchais. az FKP főtitkár-helyettese ün­nepi beszédében mindenek­előtt rámutatott arra, hogy a Francia Kommunista Pár­tot szoros szolidaritás fűzi a nagy nemzetközi mozgalom­hoz, az FKP egész történe­tét és tevékenységét a pro­lel ár internacionai:zmusfioz. való mélységes reri m 'e',Iás je'1 :m. Az FKP harcol azok ellen i tervek ellen. amelyek Franciaország szuverenitását áruba akarják bocsát”ni az európai real" ió va!arr>if Me lemz'tek feletti miniszterta­nácsának javára. A komin-•- nisták stkrasz íMnak azért, hogy Franciaország lépjen ki az Atlanti Szövetségből, mely áz amerikai imperializmus globális stratégiájának lánc­szeme. s így nyerje vissza leljes cselei:vési s y’-z ’súgót u béke és a széles körű hf’m, zetközi együttműködés szol­gálatában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom