Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-30 / 304. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Szerda, 1970. dec. 30, Tanulmány értékű munkaterv Leninvárosban elkészítették a város közművelődési munkatervét. A Derkovits Gyula Művelődési Központ munkaterve nemcsak azért érdemel különös figyelmet, mert 136 gépelt óidul terjedelmű, hanem, mert az eljövendő feladatokat úgy szabja meg, hogy előzőleg rendkívül elemző módon méri jel területének általános társadalmi, politikai, közművelődési és gazdasági helyzetét, számba veszi a most záruló III. ötéves terv és az 1970- es esztendő kulturális eredményeit, gondjait, és ezekre, mint bázisra alapozza a közművelődés ötéves programját, azon belül az 1971- es esztendő feladattervét. Ez' a visszatekintés, elemző felmérés tanulmány értékű. A terület általános társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről olyan képet ad, amelyből a 1-eninv árosról semmit nem tudó olvasó is sokrétű tájékozódást nyer. Az 'elmúlt időszak eredményeinek elemzésénél abból indul ki a munkaterv, hogy két, egymással szórt- san összefüggő feladat megoldását vizsgálja. Miként sikerült fejleszteni ' a szocialista tudatot, a társadalmi magatartást, és a népművelés eszközeivel hogyan sikerült a terület termelési, gazdasági eredményeit segíteni? Sorra veszi az egyes közművelődési ágazatokat, mit tettek e kettős feladat érdekében, s felméri, hol tartanak ma. A felmérés önkritikusnak és igen hitelesnek tűnik. Az új feladatok megtervezésénél a nemrég megtartott X. pártkongresszus, a nyári országos népművelési konferencia határozatai, illetve állásfoglalásai, a megyei és helyi közművelődési állásfoglalások sok segítséget nyújtottak. Ugyancsak jó támpontul szolgál a Népművelési Intézet által a művelődési központ hírlapolvasó- jában végzett, több hónapon át tartó felmérés, amely a szabad idő felhasználásának és a művelődési intézmények szolgáltatásainak kapcsolatát kutatta. A IV. ötéves tervben ugyancsak két alapvető feladatra alapozzák a közművelődési teendőket: a város termelesi-gazdasági teljesítménye növelésének segítése, illetve a szocialista tudat. és társadalmi magatartás sokoldalú fejlesztése. Érdemes felfigyelni rá, hogy A borsorsolás nyertes számai: December 28-án, 10 órakor megtartottuk a Tanácsház téri borszaküzletben a részvételi jegyek sorsolását. A nyeremények és a nyertes számok a következők: Neremény Nyertes Ellenőrző szám szám 4 (a részv. jegyek (a részv. jobb felső jegyek sarkában) hátoldalán) 1 db ajáaidékkosár 1000 Ft ért. db ajándékkosár 600 FT ért. 516 506 l 676 766 1 db ajándékkosár 400 Ft ért. 606 696 3 üv Talisman pezsgő, á 35 Ft 384 374 544 534 697 787 9 öv Egri leányka, á 28.30 Ft 18 608 136 126 223 213 316 306 419 409 435 425 475 465 604 694 632 722 9 üv Muskotály, á. 23.30 Ft 36 626 330 320 393 383 408 398 411 401 484 I 474 512 1 502515 505 570 560 9 üv Dörgícsei rizling, á. 24,80 Ft í ,77 667 ! '94 684 145 135 329 319 353 343 361 351 426 416 621 711 » i 670 760 A tegnapi számban, sajnálatos tévedés folytán, lemaradt a számoszlopök tetejéről a „Nyertes szám” és az „Ellenőrző szám” megjelölés, ami félreértésre adhatott alkalmat. Kérjük a szerencsés nyerteseket, hogy legkésőbb 1971. január 5-ig szíveskedjenek a nyerőszámmal ellátott részvételi jegyet átadni a Tanácsház tér 13. sz. alatti borszaküzletben, tnelynek ellenében a nyereményt átadjuk. Fenti határidő után a nyereményeket már nem áll módunkban kiadni. Minden kedves vásárlónknak és nyertes vevőinknek hangulatos szilvesztert és boldog új évet kívánunk: a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 651. sz. borszaküzletének dolgozói. Fémmunkás Vállalat, Angyalföldi Gyár, Budapest, XIII., Frangepán u. 7—11. FEL FESZ lakatosokat (épület-, általános, gép-), betanított munkásokat, női és férfi segédmunkásokat, darukötözöket, fűtöket alacsony nyomású kazánokhoz, portásokat, éjjeliőröket, főportást. több éves gyakorlattal asztalosokat. ugyanez a két fő feladat képezte a korábbi ötéves idő- szák munkájának gerincét s ez a munka folyamatosságát jelenti, de mert a sorrend most fordított, azt is tükrözi, hogy a teendők súlypontozásában előtérbe került a termelési-technikai kultúra. Rendkívül részletesen szabja meg e tanulmány értékű terv az egyes részterületek teendőit, majd a művelődési tervet évekre bontja. Az évenkénti ütemezés célja, hogy néhány kiemelt és központi feladatot évenként is megjelöljenek. Megtalálható ebben az éves bontásban például az új lakástörvény ismertetése 1971-ben csakúgy, mint 1975-re tervezetten az MSZMP várható XI. kongresszusa határozatainak ismertetése. vagy az addigra létesülő üzemek új dolgozóinak bevonása a közművelődés hatókörébe. Természetesen, az 1971-es esztendő feladatterve a legrészletesebb. A művelődési központ egyes szakkörei, művészebi csoportjai, s nem utolsósorban a könyvtár tevékenységére részletes feladatterv található. Készen áll már a társadalmi vezetőség éves programja, és a különböző rendezvények havi ütemezése. Külön az ismeretterjesztésre érdemes még felfigyelni. Az évek óta jól bevált módsztS- szerint, különböző ismeretterjesztő sorozatokat rendeznek, a művelődési központban, az üzemrészekben és a város más területein. Különböző elnevezéssel, különböző érdeklődési köröket kielégítő módon szervezett sorozatok ezek. Negyvenféle előadás-sorozat található a különböző fórumok, klubok, kerékasztalok és egyéb elnevezések alatt működő rendezvény-választékban. A leninvárosi Derkovits Gyula Művelődési Központ programja ígéretes. Hisszük, a megvalósulás méltó lesz a tervhez. Az eddigi eredmények ezt ígérik. (benedek) I Tokajban tervezik Harmincegy képzőművészeti program Ötödik évét kezdi meg január elsejével Tokajban a Zilahy György Művészetbarátok Köre. Eddigi tevékenységének, sokszínű közművelődési, művészeti, s elsősorban képzőművészeti munkálkodásának jó folytatását ígéri az 1971-re tervezett prog ram. A kör programjának gerin cében most is a képzőművészet áll. A négy ciklusra — tokaji tél, tavasz, nyár, ősz — oszlott évben harmincegy művész, illetve alkotóközösség kiállítását tervezik. Lesznek filmbemutatók, fotókiállítások, műemléki bemutatók, irodalmi jellegű összejövetelek és kamarakoncertek. A már hagyománnyá nemesedett szokások szerint a különböző műfajú rendezvények nem különülnek el mindig egymástól, többször együttesen jelentkeznek, vagy a kiállítások megnyitását teAz egyetem 13 emeletes kollégiumában ideális körülmények között, kétágyas szobákban laknak a diákok. A képen vizsga előtti konzultáció látható. Fotó: Kóbor Pál. szik ünnepélyesebbé a koncert,, vagy irodalmi rendezvény, találkozó. Kiemelkedő pontjai , az esztendőnek a tavaszra tervezett Alba Regia hetek, amikorra Fejér megyei és székesfehérvári művészeket várnait vendégül, valamint az őszi ciklusban a hajdúsági hetek eseményei. Ez utóbbinál többek között Holló László Kossuth-díjas festőművész kiállítását is megrendezik. A nagy nemzetközi tekintéllyel rendelkező idős mester toltaji szereplése külön rangot ad a kör tevékenységének. Csak néhány nevet ragadunk ki a kiállítók közül: Zsignár István festőművész, Pető János grafikusművész, Dala József festőművész, Papp László festőművész, Mazsaroff Miklós festőművész. hogy csak szűltebb pátriánk képzőművész-képviselőit említsük. Szinte az egész ország képviseletet kap a máshonnan jött művészekké Az irodalmi jellegű, valamint zenei rendezvényeken többek között Jancsó Adrienne, Csengery Adrienne, László Margit, Virág Endre, ifj. Fasang Árpád és Fasang Zoltán, a Gesualdo Quintett, Gergely Ferenc, Pekker Zsuzsa szereplésével találkozhatunk. A Zilahy György Művészetbarátok Körének 1971-es programját érdemes figyelemmel kísérni. Olvasóink ügyeimébe! Közöljük Kedves Olvasóinkkal, hogy der ccmber 31-i, csütörtöki lapszámunkhoz díjmentes falinaptárt mellékelünk. Harmatos hajnalon |V korán volt még. A rálltl^ywil (jió csak egy óra múlva köszönti a reggelt. A nagy, fehér kakas azonban már jóval előbb kezdett kukorékolni; Igaz, ettől még nyugodtan aludhatott volna Csernus tanító, de aki húsz esztendőt lehúz egy ilyen kis tanyán, az megszokja a korán kelést. Éppen a disznókkal bajlódott, amikor hallja, hogy kutya csahol mögötte. Na, ez Marci bácsi lesz. Az hát, az öreg csordás. A bojtárra bízta a nyájat, s most ide sétált a pulival. * Elöl az öreg és nyomában a kutya... így van ez rendjén. Mert a pásztor kutyája nem cikázik/össze-vissza, hanem nyomába lép a gazdájának, s csak akkor megy egerészni, ha delel a nyáj, a pásztor meg szendereg. De akkor is elég egy füttyentés, hogy fölhagyjon mindennel, s várja a parancsolatot. Ezt diktálja a vére, meg így is van kapatva. Kemény regulával nevelik kölvökkorától fogva. Igaz, a pásztor ritkán üt, és ritkán simogat. Alapos ok kell mindkettőre. Az öreg Virág Márton meg éppen meggondolja. Szabad pásztornak született, úgy is élt mindig. Húszéves korára olyanra nőtt, mint legtöbben. A katonamértéket megütötte, s viselte is az angyalbőrt végig az első világháborúban. Pedig a pásztorokat jobbára fölmentették akkor. Katonája még csak került a királynak, de a gulyások-sohasem voltak fölös számmal. Az úgy volt, hogy éppen azt a lányt szemelte ki, amelyiket a csendőrkáplár. S amikor egy bálon bebizonyosodott, hogy az ólmosbot még a kardlapot is szégyenben hagyja, Virág Mártonra egyből szüksége lett" a császárnak; Hanem a lány megvárta. Csak azt nem várhatta ki. hogy a gyerek felcseperedjen. Még egy év se telt le, hogy összeadták őket, s az asszony, a szép Csányi Ágnes már ott pihent a temetőkertben. Pedig csak g talpát hasította meg egy kiálló tuskó. Virág Márton nem hozott másik asz- szonyt. A gyereket az egyik béresasz- szony nevelte, amíg apró volt, aztán ment együtt az apjával. Bundán hált, bográcsból evett, értett a jószág nyelvén, mégis bányász lett. Még az iskola után elment, s azóta csak vendég itthon. Öregségére egyedül maradt Virág Márton. — Gyere ide, Gazsi — szólítja a tanító a kutyát, miután kezet fog a pásztorral. De az rá se hallgat, csak oda dörgölődik az öreg lábához. Na, mindjárt előkerül a tarisznyából a „kó- vert”, az András levele, amit a tanítónak kell majd felolvasni, mert gyengén lát már az öreg. De sok levelet megírtak, elolvastak együtt. A fiú ide járt iskolába, aztán elment vájártanulónak. Ott családosodott meg, Miskolcon. Évenként ha egyszer hazajárnak. Hanem írni, azért szorgalmasan ír. — Levél? — kérdezte a tanító. = Nem. — Fiát? Az öreg Márton a kutyára mutatott, csak ennyit mo'ndott:. — Lűje agyon! A tanító nem hitt a fülének. Gazsit? — kérdezte csodálkozva. — Űtet — mondta az öreg. — Nem értem, Marci bácsi. — Ü nem gyühet. A tanítóban derengeni kezdett valami. — Csak nem megy el? — De. Fölszántják a legelőt. Nem kell pásztor. Egyesül a téesz a Kál- mán-majorival. Az lesz a központ. Ott van ember. Azt mondta az elnök, van. Szóval kitőtt. \. ki. Andrisék rég hínak. Oda mék hozzájuk. Hát azért mondom, hogy... — Hát azért nem kell agyonlőni, Marci bácsi. Akárki megveszi. Ezer forintot is megér egy ilyen kutya. — Azt elhiszem. De azért csak hozza a puskát! A tanító látta, hogy rosszul szólt, drágább ez a kutya minden pénznél. Másképp próbálkozott: — Hagyja itt nálam, nem lesz rossz helye, meg szükségem is volna rá. — Elhiszem én, tanító úr de mán csak bízza rám a kutya sorsát! — Esztelenség ez. M;* kegvetlenked- ne kend! — Na, akkor. Isten áldja! — köszönt az öreg, és megindult kifelé. — Álljon meg, mit akar? — Főbe ütöm. — mondta a pásztói-. s maga után füttyentette Gazsit. A két ember szembefordult, a kutya meg két lábán ülve, hol az egyiket hol a másikat .nézte. — Hej, az istenit, de kemény fejű vénember maga! — mondta a tanító, — Most mit csináljak? — Lűje agyon, tanító úr. lűje agyon. Mert nem kerülhet e’ másbo--- , Nem ért az ű nyelvén senki, csak hozzám van ez kapatva. Nem vónék ember, ha bitangba hagynám: mások láb- kancájának. Pogány szokások. A tanító hozta a puskát. — Ülj meg! — szólt ró szelíden az. állatra az öreg, s arrébb húzódott f puskacső elől. A tanító jó vadász volt, a kutya egy percet sem szenvedett. A lövésre néhány madár felrepült, a két ember hallgatott. Aztán azt mondta •’ tanító: temessük el! A/ öreg Márton "X10l/C,e,,a tetemhez, vállára emelte, aztán nekivágott a legelőnek. Akkor kezdett felszállni a harmat, Gyarmati Béla
