Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-01 / 281. szám

Kedd, 1970, dec, 1. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Engels és a tudományos kommunizmus eszméi \ \ v A mezőgazdaság megsegítésére A Miskolci Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat kollektívája sok olyan alkatrészt gyárt, amely hiánycikként jelentkezett a mezőgazdasági gépekben. Százötven éve született a tudomá­nyos kommunizmus egyik megalapítója, a kiemelkedő teoretikus, gondolkodó és forradalmár. Marx barátja es legközelebbi harcostársa: Engels Frigyes. Életre szóló barátságot kötött Marxszal, akivel minden lényeges el­méleti kérdésben egyetér­tett. Wilhelm Liebknecht irta róluk: „Ök kelten összetar­toztak, kiegészítették egy­mást, és míg mind a kettő önmagában a másikkal egyenlő értékű volt, egyesü­lésük révén olyan hatalmas kettős egyéniséget alkottak, uminöre nem nyújt még pél­dát a történelem1'. Céltudatos; közös munká­val létrehozták a történel­mi megismerés tudományos módszerét: a, történelmi ma­terializmust; ök mutatták ki először, hogy a munkásosz­tály. követeléseivel együtt, a modern gazdasági rend szükségszerű terméke, ez a rend a burzsoáziával együtt megteremti és megszervezi a proletariátust, s a szerve­zett proletariátus fogja az cm berisége I, megszabad i tan i a ránehezedő bajoktól. A kapitalizmus elkerülhetetlen bukását, a szocializmus győ­zelmét a társadalmi fejlődés objektív törvényeiből vezet­ték le. A munkásosztály harca — Engels szerint — annál hatásosabb lesz, mi­nél magasabb színvonalon áll a tudata. Ebből fakad a párt legfontosabb feladata; egyesíteni a munkásmozgal­mat a tudományos szocia­lizmussal, a forradalmi el­méletet a forradalmi gya­korlattal. Marx és Engels ön mégis ni érés re, ön tu da tra tanította, a munkásosztályt, megmutatta világtörténelmi szerepét, hivatását. Marxnak és Engelsnek a munkásosztály pártjára, en­nek lényegére, feladataira és jelentőségére vonatkozó fő nézeteik akkorra érlelődtek meg, amikorra megírták a Kommunista Párt Kiáltvá­nyát. A párt marxista kon­cepciójának alapeszméjét En­gels a következőkben fejtet- ( te ki: „Hogy a proletariá­tus a döntő pillanatban elég erős legyen és győzni tud­jon, ahhoz az kell, hogy kü­lön pártol alakítson, amely elválik minden más párttól, szemben áll velük, magái osztálypártnak vallja.” különösen ^kíUlEm gels a szocialista párt elvi- szervezeti kérdéseivel. A proletár típusú párt, együk Ki jellegzetességének tekintette a pártélet teljes demokráciá­ját. A demokratizmus azon­ban — Engels szerint, — nem jelenthet anarchiát, sőt, rá­mutat arru is, hogy bizo­nyos esetben indokéit a fe­gyelmi intézkedések alkal­mazása, egészen az ellenzék­nek a pártból való kizárá­sáig. Ma is időszerű Engelsnek az az útmutatása, hogy min­den erőnket latbavetve szi­lárdítsuk a proletárpárt szer­vezeti alapjait. fegyelmét harckészségét. A társadalmi haladás, akárcsak a múltban ina is attól függ,^ hogy a munkásosztály és forradalmi pártja, hogyan tölti be tör- * téneími szerepét es küldeté­sé* Felbecsülhetetlen Engels ér­demé a proletár internacio­nalizmus szükségességének és fő elveinek tudományos megalapozásában. Lankadat­lanul sikraszállt a proleta­riátus forradalmi erőinek a marxizmus talaján való ösz- szeíogásáért. Különös jelen­tőséget. tulajdonított a kü­lönböző országokbeli szocia- lista páytpk akciói összehan­goltságának. Megengedhetet­lennek tartotta az olyan kí­séreteket, hogy kollektív fellépést megkívánó akció­kat az összes jövendő rész­vevőkkel való előzetes meg­állapodás nélkül indítsanak *1. Erélyesen fellépett eg vés pártok azon megalapozatlan igényei ellen is, hogy vala­milyen különös szerepet töltsenek be a nemzetközi munkásmozgalomban. A dolgozók nemzetközi egysé­gének növekvő jelentőségét hangsúlyozva írja: „Egy új és jobb társadalom hajnala virrad fel a világ elnyo­mott osztályai számára. Az elnyomottak mindenütt fel­zárkóznak. országhatárok, nyelvi különbségek ellenére mindenütt szól értenek egy­mással. A világproletariátus hadserege sorakozik — a beköszöntő új század győ­zelemre fogja vinni ezt a se­reget!” A szocializmus ellenségei a dolgozók nemzetközi egy ­ségét hirdető jelszó „elavult" vol Iának bi zonvga tásá val próbálják elhitetni, hogy a világ munkásosztályának nincsenek közös, alapvető érdekei. v A Kommunista Kiáltvány befejező sorai ma is az erők egyesítésére, aktív közös lel­tekre szólítják a nemzetkö­zi munkásmozgalom vala­mennyi osztagát. A proletár internacionaliz­mus eszméi marxisták—le­ninisták számára mindig is egész politikájuk sarkalatos eszméi voltak és lesznek, mert az imperializmust, mint nemzetközi erőt nem le­het legyőzni a dolgozók nagy létszámú és erős nem­zeti osztagainak elszigetelt akcióival, hanem csakis a világforradalom összes erői­nek közös erőfeszítéseivel. A marxistáik—leninisták sze­mében a népek létérdekei­ért folytatott harc, orszá­guknak a szocializmus út­ján való haladása elválaszt­hatatlan a közös internacio­nalista ügyért folytatott harctól Engels nagy jelentőséget tulajdonított a part tevé­kenysége ideológiai alapjai megszilárdításának. Követ­kezetesen védelmezte a mar­xista tanítás forradalmi lé­nyegét a jobboldali elhaj­lással szemben, szakadatla­nul harcolt az anarchizmus ellen, amely megvetette lá­bát a jobboldali, opportuniz­mus „baloldali” bírálatának állásaiban. Ez a két. látszó­lag ellentétes pólus már ak­kor is kölcsönösen támo­gatta egymást. Engels bírá­latának éle mindazon néze­tek és gyakorlat ellen irá­nyult, amelyek az adott pil­lanatban a legveszélyeseb­bek voltak. l’llOí-U nliir “ hnperia­(ingei» lisunu[, kialaku.. lásának időszakában felis­merte, milyen óriási Ve­szélyt jelent az opportuniz- mus és a revizionizmus a nemzetközi munkásmozga - lomra nézve. Ezért, szállt szembe olyan hevesen Bern- sleinnek, Kautskynak és u II. Internacionálé más op- portunistáinak revizionista nézeteivel. Nem kevésbe tar tolta ártalmasnak azon ult­rabaloldaliak álláspontját akik azt tartották, hogy a hatalom közvetlen megraga­dásáéit kell harcolni, mel­lőzni kell a gazdasági köve­teléseket; nem látták a gaz­dasági és politikai harc ősz szekapcsolásának fontosságát a munkások egyesítése, ön­tudatuk magasabb színvo­nalra emelése érdekében Engels megértette és tá­mogatta a szociáldemokrá­ciának azt a törekvését hogy felhasználja a legális lehetőségeket, harcoljon a polgári demokrácia kiterjesz­téséért. Rámutatott, azonban a burzsoá demokrácia kor­látáira ismételten, az volt a véleménye, hogy a burzsoa demokrácia Csupán politikai burka a kapitalista állam­nak. Nagyon határozott volt abban, hogy a legdemokra­tikusabb államot is a pro­letárdiktatúrának kell felvál­tania. A mai jobboldali revizio­nisták, hasonlóan a szociál­demokrácia vezetőihez, az egyes „fogyatékosságaitól” megszabadított burzsoá de­mokráciát tűzik ki végső célul. Dicsőítik a polgári de­mokratikus köztársaságot, melyről Engels azt mondja, hogy „ebben a vagyon köz­vetve, de unnál biztosabban gyakorolja hatalmál”. Marx halála után Engels egyedül töltötte be az euró­pai szocialisták tanácsadójá­nak és vezetőjének szerepét. Tanácsai bővelkednek olyan politikai gondolatokban, amelyek a marxizmus—le­ni nizmus kincsestárának rop­pan! értékes részét alkotják Feldolgozta Marx felbecsül­hetetlen értékű irodalmi ha­gyni.-kát. sajtó alá rendezte és közreadta a Töke 11. és 111. kötetét. Engels hatalmas tekinté­lyét erősítette a jelleméhez szervesen hozzá tartozó fel­lel len becsületesség, igazsá­gosság. „Ha bizalmat élve­zek a munkásoknál 1 — irta —, ez azon az előfeltételezé­sen ' alapszik, hogy minden körülmények között az igaz­ságot és csakis az igazságot mondom nekik.” Engels hagyatéka kiállta az idő próbáját, igazolódott a gyakorlatban és hathatós segítséget nyújt nekünk ma is az imperializmus, a revi- ziouiztnüs, a szektás, dogma- (izmus elleni harcban. En­gels hagyatékának pártos és konkrét történelmi kezelése abban áll, hogy a gyakor­latban alkalmazzuk és to- \ abbfejlesztjük gondolatait, amelyek segítenek megolda­ni mozgalmunk időszerű problémáit. Müvei ina is megdönthe­tetlen erőt: képviselnék, s rendkívül időszerűek. Nem meglepő tehát, hogy a kü­lönböző rendű és rangú ideológusok tagadni próbál­ják Engelst. Eszméi felvér­teznek bennünket abban a harcban, amelyet azért foly­tatunk, hogy a vilagforra- dalmi folyamat még jobban kibontakozhassék. A kommunista pártok, megemlékezve a nevezetes jubileumról, a szocializmus építésével összefüggő idő­szerű kérdések megoldására koncentrálnak. Azt tartjuk, hogy éppen Marx, Engels és Lenin tanítása iránti hűse­günk a biztosítéka soraink egységének, a szocializmus és a kommunizmus felé va­ló sikeres előrehaiadás""1­ti-’ i:ietc ululso it. íí->’' jáig csatasorban maradt. Arról álmodozott, hogy bepillant, az új évszá­zadba, amely, mint előre lát­ta, a kommunizmus győzel­mének százada lesz. Ez az álma nem valósulhatott meg. A kommunisták a marxiz­mus—leninizmus zászlaja alatt, azóta óriási sikereket értek el, és ki lógják vívni a kommunizmus diadalát, az egész világon. Örökre megőrizzük Engels Frigyesnek, a proletariátus nagy harcosának és tanító- mesterének em leket, Uray Miklós Rotációs fűkasza hajtómű alkatrészének forgácsolása. Lánctalpas traktorokhoz görgők láugedzésc. Fotó: Szabados György, j tj bányagép Fekete v öl<! vön ( A Szu ha völgyi Bányaüzem­ben már elkészítették a jövő évi műszaki-fejlesztési tervet. Az üzem vezetői 1871-re nagyarányú gépesítést tervez­nek. A programban első , >- Íven szerepel a KM 87 típusu szovjet önjáró biz ■- siló berendelés üzembe n - lyezése Feketevölav T-ev ur­nán A hazunkban még u.koii- ságnak számító bányagén >cl legelőször a BSE szakénibe­iéi ismerkedtek meg.' akik tapasztalatcserén vettek —>;! a Szovjetunióban, a Oo- nycek város melletti Abaku­mov aknában. A bányáé o- röl az a vélemény alakul! ki. hogy üzembiztos és nagy teherbíró képességű. A hiriro- mechanikus támrendszer le­hetővé teszi a biztosító be­rendezésnek különböző vas­tagságú .széntelepben való al­kalmazásai A bányagép első szállítmá­nya (12 egység) és a hozza tartozó láncos vonszoló már megérkezett Feketevölgybe. A még hiányzó egységek le­szállítása december végére várható. Természetesen az. aknaüzemben is felkészülnek a KM 87 E üzembe helyezé­sére. A IV 2/A jelzésű front — ahol a gép . Ikalmazasra kerül — előkészületi munkái már megkezdődtek. Kihaj­tották a fejtéselőkészitő vá­gatokat. jelenleg két gumi­szalag és egy láncos vonszoló beszerelését végzik. Az elkö­vetkezendő hetek feladatai közé tartozik: kipróbálni, hogy a KB 125 Z típusú ma­róhenger hogyan bírja a kü­lönböző átmérőjű tárcsák al­kalmazását. az oda-vissza torlasztáshoz a megfelelő ala­kú torlasztóeke kikísérletezé­se, a szállító berendezések átürítö helyeinek meghatáro­zása. — koiaj — A kongresszusi versenyben példás eredményeket értek el a diósgyőri és ózdi kohászok Borsod megye iv„, ay kohászati üzemében csaknem 1800 szocialista brigád kö­szöntötte kiváló munkasike­reikkel a párt X. kongresszu­sát. A két vállalat dolgozói a rejtett tartalékok feltárá­sán, a termelékenység növe­lésén és az önköltség ) csök­kentésén kívül elsősorban ex- p or ti'el adataik mielőbbi tel­jesítésére törekedtek. Ennek eredménye, hogy esedékes éves tervükön felül a diósgyőriek már több mint 11 ezer tonna, az ózdiak pedig kereken 10 ezer tonna kovácsolt Szerencs a városiasodás útján Ismét jelentős lépést tett Szerencs a városiasodáshoz vezető úton. A napokban át­adták az épülő szennyvízcsa­torna-hálózat újabb szaka­szát. Ezzel mar több mint 3 kilométer készült el a 4 kilo­méteres gerincvezetékből. To­vábbra is jó ütemben halad a. gépesített munka;.a befe­jezést a jövő év júniusára ígéri a kivitelező, a Kelet- magyarországi Vízépítő Vál lalat. A tizenegy milliót megha­ladó költséggel épülő beruhá­zás megvalósításához a Sze­rencsi Csokoládégyár kétmil­lió 828 ezer, a cukorgyár pe dig kétmillió 190 ezer forin­tot adott. Kétmilliót adnak az egyéb szervek. Körülmé­nyeiktől függően, portánként maximálisan 6 ezer forinttal sfegitik az építkezést Szerencs lakói. A fennmaradó költsé­geket a megyei állami hozzá­járulás és a Borsod megyei Vízmüvek fedezi. A vasútállomástól delre elkészült a kétmillió forintot, érő derítőtelep, amelyet szintén még az idén átadnál?. Ha minden gépészeti beren­dezés megérkezik, 1971 febru­árjában megkezdődhet a pró­baüzeméles. es hengerelt árul adlak át külföldi partnereik­nek. A nemes versenyben a Ír­óin Kohászati Müvekben az elmúlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva. 12,6 száza­lékkal növekedett a munka termelékenysége, s így nem egész 11 hónap alatt acéi- nyersvösból csaknem 11500, acélból több mint 35 ezer és fazonáruból, illetve ex­port-bugából 17 és fél ezer tonnával gyártottak többel, mint tavaly. Ugyanakkor a különböző gyáregységekben a nehéz fizikai munka egy ré­szét. automatizálással és kis- gépesítéssel csökkentették, és ezzel további 500 nődolgozó el­helyezkedését biztosították. A Munka Vörös Zászló érdem­renddel kitüntetett Ózdi Ko­hászati Üzemek dolgozói no­vemberben kongresszusi hó­napot tartottalt. A verseny lendületére jellemző, hogy az ünnepi hónapban a gyárrészlegekben 29 ter­melési „rekordot" döntöt­tek meg, s a többletter­melést 100 százalékig a ermeiékenység növelésé­vel érték ei. Az ózdiak az év eleje óta a kongresszus megnyitása nap- iáig esedékes éves tervükön felül nyersvasból 26 713 ton­nát, martinacélból csaknem 24 ezer tonnát és hengerelt készáruból mintegy 4 ezer tonnát adtak a népga .dóság­nak A miskolci Győri-kapuban az elmúlt év tavaszán kezd­ték meg az iparváros első panelos lakótelepének építé­sét. A házgyári termékekből összeszerelt, négy- és tízeme­letes sávházakban 2400 — központi fűtéssel és hideg- inelegvíz szolgáltatással ellá tolt — összkomfortos lakást alakítanak ki, amelyeknek kiszolgálására ABC-áruháza- kat. iskolákat, óvodát és böl­csödét létesítenek. A panelos technológiát rövid idő alatt elsajátítottak a közművesek­ből lett szerelő iparosok és az új módszerrel jelentősen övekedelt a munka terme­lékenysége is. Bizonyítja ezt, hogy míg' középblokkokból egy lakást 9 nap alatt, addig a házgyári termékekből ie- lenleg már 3,6 nap alatt épí­tenek fel. Így a lakótelepen jól szervezett munkával nem egész húsz hónap alatt esü- tórtök reggelig — amikor újabb 87 otthon átadását kezdték meg — már kétezer lakás készült el. A dolgozók a párt X. kongresszusa tisz­teletére az év végéig még száz lakást adnak át. nyolc­vannál többet, mint ameny- nyit eredeti tervük előírt. Elkészült a kétezredik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom