Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-25 / 302. szám
ORSZÁGOK - NÉPEK - EMLÉKEK - ORSZÁGOK - NÉPEK - EMLÉKEK Magyarországi ól soha annyian nem jártak talán külföldön, mint az 1970-es esztendőben. Utazni, világot látni, megismerni más országok, más népek életét, városait; ez hovatovább természetes igényünkké, életünk szerves részévé válik. S a szám, a külföldre utazók egyre növekvő száma mutatja egyben életszínvonalunk emelkedését is. Lapunk munkatársai közül is sokan húztak „világjáró csizmát” a lábukra idén. Az utazásokról, tapasztalataikról be is számoltak cikkekben, riportokban annak idején. A sok-sok élményből maradt még néhány elmóndatlan tarsolyunkban, Ezekből az élményekből válogattuk össze az alábbi színes csokrot, amelyet karácsonyi lapszámunkban szeretettel nyújtunk át olvasóinknak. Fénykép A bulgáriai Razgradban is a fejlődés, a pezsgő élet bizonyítékait keresi az idegen, azután, természetesen az ottani sajátosságokat, szokásokat, a környék természeti jellegzetességeit is számba veszi. Néz, igyekszik tágítani látóhatárát, bővíteni ismereteit. A dinamikusan fejlődő város közepén emelkedő török templom azonnal felkelti minden vendég érdeklődését. A látogatást kissé nehéz volt megszervezni, hiszen tatarozták a több évszázados épületet. Vezetőnk aztán mégis talált rá módot és lehetőséget, hogy megláthassuk a ma már inkább műemléknek számitó mohamedán templomot. A szép szál (örök férfi szinte semmiben sem különbözött a bolgártól. szokása, öltözködése, viselkedése, magatartása, beszéde — szinte ugyanaz. Hangjában semmi nosztalgia, amikor . a török templomról, a török hagyományokról szól. Elmondja mikor épült, miért nincs a : templom festményei között emberalak, a templomban hol volt a férfiak, hol a mők helye stb. Látogatásaink során ra termelőszövetkezetekben, az üzemekben is sok török férfival találkoztunk, akik felelősséggel szóltak munkájukról, terveikről, elképzeléseikről — üzemük, közösségük életéről. Egészen más a lányok, asszonyok világa. Szokásaik, hagyományaik évszázadok emlékét őrzik. Például a legnagyobb melegben is a szokásoknak megfelelően öltözködnek. Bő, bugyogósze- rű öltözéküket nemigen cserélik fel mással, s a kendő is elmaradhatatlan a fejükről. Persze, nemcsak az idősebbek hordják ezt a viseletét; a fiatal lányok is sokan öltözködnek az ősi szolgásokhoz híven. Mindez magyarázható az egykori törököknél az asszonyok zártabb, színtelenebb világával, a hagyományok erejével. Az arcot ugyan ma inár nem fedi fátyol, a tartózkodás azonban most is fellelhető: a török asszonyok éléhken tiltakoznak a fényképezés ellen, csak titokban, vagy messziről lehet „lencsevégre” kapni őket. A razgradi területen sok a török. Nemzetiségi probléma azonban nincs; a bolgárok és a törökök, váll, váll mellett igyekeznek közös céljaik felié. A népviselet megváltozásához pedig — akárcsak nálunk — sok idő és türelem szükséges. Becze Károly Vendéglátás olasz módra Amikor Rámából jövet An- conában átszálltam a tengerparton kanyargó vonatra, rövid órát várnom kellett. A vasúti vendéglőből csiklan- dóan szállt a kávé szaga. Be- sorakoztam a pénztár elé. Szúz lírással fizettem. A pénzlárosnö nem adott vissza negyvenet, mondván, adjak aprót, bár előtte szép, egyforma tornyokban állt az aprópénz, de azt már leszámolta. Várnom kellett, míg valaki ismét apróval fizetett. Ka nem az. Adria vize csillog előttem, s utána nem az olasz Riviérán visz a vonal., bizton hihettem volna, hogy i magyar utasellátás valáms. vik büféjében kértem a káét, Igaz. a kávé ize is Olasz- > v,zugot igazolta. Pesaroban a nemzetközi ilmfesztivál vendége voltam. ;7 dióda, teljes ellátással biz• isitva. Persze, ital nélkül. '. z ásványvíz viszont drá- : ibb. mint a vörösbor, A telis ellátáshoz a szálló slrandáinak ingyenes használata is hozzál tartozott. Nagyszerű, szabad időnkben iránya teri• V/ ingyenes strandon 'rik0.s.' 1 cngerésiZ-sapkás alak ugrik elénk, kinyitja az ingyenes kabin ajtaját, s a markát tartja, mindjárt meg is szabva, mi a borravaló minimuma: / — Száz líra! ... u Kellemes a tengerparti napsütés, de jó lenne egy kis árnyék is. Sok-sok színes ernyő áll a parton, mind le- engedve. Felhúzzuk egyiket, azaz húznánk, mert máris ott terem egy tnikós és tengerész-sapkás férfiú. Egy mozdulat, az ernyő már feszül csakúgy, mint segítőnk marka orrunk előtt: — Száz líra! .. . Hol egy nyugágy? Nagyszerű elnyújtózni benne. Máris ott az adószedő: — Száz líra! .. . Reklamálás, mert a strand ingyenes. Magyarázat: — A strand valóban ingyenes, de az ajtónyitás, a napernyő, meg a nyugszék nem. A vízért nem kell fizetni. A fesztivál utolsó rendezvénye éjjel léi háromkor ért véget. Reggel álmosan mentünk az étkezőbe. Asztalainkon az előző estén otthagyott szennyes edények. — Uraim, a fesztivál hivatalosan tegnap éjiéikor, befejeződött, ezzel együtt az önök vendégül látása, is. Jó, hogy az ágyból már nem dobtak ki. Amikor eltávoztunk a szállóból, nem szaladt a londiner csomagjainkért, s az ajtót sem segített kinyitni. Igaz, ezek után egy fillér borravalót sem adtunk. A láma unottan támasztja a faragott fakapu oldalát. Narancssárga ruháján selyem öv. J öttünkre behúzódik a négyszögletes udvarra, s mi beléphetünk Mongólia leghíresebb, leggazdagabb kolostorába, a Gandanba. Alacsony ajtón egy helyiségbe jutunk, ahonnan halk, majd meg-megerösödő zsongás hallatszik. A küszöbre nem szabad lépni. Így hozza az illem Mongóliában. Ez nem valami vallásos dolog, mert az egyszerű pásztor jurtájának küszöbét is át kell lépni. Rálépni a legnagyobb udvariatlanság. •Legalább olyan udvariatlanság, mintha a nő a sátornak nem azon az oldalán foglal helyet, amelyet évszázadokkal ezelőtt kijelöltek részére. Legalább olyan durvaság és udvariatlanság lenne, mintha az ember leülne a földre lett párnára. úgy, hogy — uram bocsa’.' — előre nyújtaná két lábát. A lámák szépen ülnek a templomban. Sorban, egymás mellett, maguk alá húzott lábakkal. Így ül a Buddha-szobor is. Tényleg, miért ül a Budd- ha-szobor? Gondolkodik az emberek boldoguló,sáról. Ehhez az elmélyült gondolkodáshoz legkényelmesebb pózba kell helyezkedni, hogy semmi földi dolog, fáradság, zsibbadság el ne vonja figyelmét. A Buddha, a láma az emberiség boldogságáért ül és pihen. Láttunk egy szobrot — színaranyból, persze —, a négyarcú isteni, amelynek húsz karja volt. Ölében tartott egy szintén' négyarcú nőt. Húsz karjából, nyolccal az istennőt ölelte. — Ez mit ábrázol? — kérdeztük kísérőnktől. — Ez azt jelenti. Iwgy az istenek minden gondtól megMiért öl a Buddha? szabadítja!; az embereket. mindent elvégeznél; helyettük, még a szerelmei, is magukra vállalják .hogy az ember gondtalanul, nyugodtan dolgozhasson. Ez igen! S meg mondja valaki. hogy nem a buddhizmus a legfukarabb vallás. ..! Van azonban egy dolog, amiben, hasonlít a keresztény mítoszhoz. A kersztény vallás Imazsámoly az udvari Buddha-szobor előtt. azzal, fenyegeti, a hitetlenekéi, hogy. rí forró pokolban, örök tűzön égnek. A buddhizmus is fenyeget. A buddhizmus pokla azonban, nem forró, hanem dermesztőén hideg. A. vallástörténeti múzeum rengeteg hímzett és festett képei, őriz, amelyen a jégcsapós poklot ábrázoljál;. Mindez azonban nem elég. A kolostor és a múzeum tele van olyan szörnyű fali képekkel. hímzett, selymekkel, amelyeken kilóg az emberek bele. Ez nem túlzás, olyan ábrákban .,gyönyörködhet” a. nem buddhista, amelyeken kitépik a rtyelvét, felhasítják a hasát, kocsányon lógatják a szemet, kitörik kezét-lábál annak, aki nem követi Buddha tanait. Komor, nehéz vallás ez is, mint mindegyik,. Ám, a lámák nem veszik valami tragikusan a dolgot. Unottan ülnek zsámolyaikon, egyhangúan mormolják imáikat, ahogyan a rítus előírja, közben végigmustrálják a turistákat. Ha külföldre utazom, a szokásos, egy jegyzetfüzet és töltőtoll helyett kettőt teszek a zsebembe. S a tapasztalai: azt bizonyítja, helyesen. Annyi minden feljegyzőn do álcái útközben, hogy füzeteim mindig megtelnek. Cipruson is ez történt. Ügyannyíra, hogy hazajövet, kiadós cikksorozatban számolhattam be útiélményeimről. S most, amikor rendezem jegyzeteimet, újra rájövök; van még mit megírnom! Megkaptam szolgálati útlevelemet, végiglapoztam, minden rendben van-e benne. Akkor ért a szigetország- 'gaJ. kapcsolatos első meglepetésem.; Útlevelemben nem volt vízum! Az illetékesektől a következő választ kaptam: Ciprussal levélváltás történt utazásomat illetően, s miután Magyarországon nincs külügyi érdekeltségült, a vízumot majd a niíkoziai repülőtérien ütik be útlevelembe. Úgy. is történt. Persze, mindaddig ott motoszkált agyamban a gondolat, vajon úgy lesz-e, mint ahogy ígérték. Utólag már nem tudnám megmondani, mitől is lett ott egyszeriben olyan melegem. A vízum miatt ült-e ki homlokomon a verejték, vagy pedig a nagy hőmérséklebküiörrbség „vágott mellbe”. (Nikoziaban ,JU fokkal volt melegebb, mint idehaza.) Azt azonban biztosan állítom: a Ladre Palace szálloda egyágyas, ízléses, légkondicionáló berendezés - sei ellátott: szobámban, a hatalmas hall süppedő foteljaiban, a pálmáik alatti nyitott; étteremben — már az első nap jól éreztem magam. S ez megnyugtatott. Mindig azzal vigasztalom ugyanis magamat: amelyik városnak jó szállodái vannak, ott nem lehet különösebb baj. Amikor pedig az asztalomra tett színes szállodai prospektusból azt is megtudtam, hogy a hotelnek külön uszodája, golfpályája van, s itt választják meg minden cvben Aphrodité utódait, Ciprus szépségfci- rálynőit — egyszeriben jó kedvem kerekedett. Eddig ugyanis golfpályát csa:k filmen láttam, s olyan szállodában sem laktam, ahol helyben lett volna az uszoda. S nem titkolom, amikor azt is elolvastam: a Ladre Palace Hotel jelentős szerepet játszik a szigetország történelmében is, egyenesen meghatódtam. lí)5tí-ban itt, kezdődött el. Makardosz vezetésével az a tárgyalás a brit kormány megbízottjával, amely végül is Ciprus függetlenségéhez vezetett. 1961!. decemberében pedig szintén ebben a szállodában találtak otthont a világ minden ré- szébőjuide érkezett újságírók tucatjai, alcik a törökök és a görögök közötti összecsapásokról tudósították lapjukat. Meglepetésemet, a szálloda iránti tiszteletemet pedig tovább fokozta, amikor azt is megtudtam; c falak közölt kik töltötték el rövidebb- hosszabb időt. Lakott itt Irene görög hercegnő, Mary brit királyi hercegnő, Lyndon Johnson (még alelnök koréban), Jurij Gagarin és John Glenn úrihajósok, Brigitte Bardot: filmszínésznő, s lei tudná nagy hirtelen felsorolni, kik még. Gondolom, az előbb említettek éppen olyan jól érezték magúikat a nikoziai Ladre Palace-szállóban, mint én. Élvezték a felüdülést jelentő uszodát, kortyolgatták a hatalmas pálmák alatt a könnyű, ízletes, itt termő borokat, hallgatták a bár légy muzsikáját. Én azonban feltétlenül gazdagabb vagyok — szállodai élményeimet illetően —, mint Irene görög’, és Mary brit hercegnők, és a többiek. Hazajövet, ők valószínűleg nem módosíttatták számlájukat, mint én. Aki azonban napi - díjjal járja külföldet, nem engedheti meg magának, hogy olyan menüket és italokat is kifizessen, amelyeket egyáltalán nem fogyasztott el. Persze, nem ákaroni azt mondani, hogy „becsaptak”. Csupán az lehetett: Cipruson nem könnyű eligazodni a pénznemekben, Az angol .fontsterling, amely egyenlő 21) schililinggel. egy schilling pedig 12 pennyvel, legalább úgy forgalomban van, mint bármely pénznem, amely a nyugati világban fizetési eszköz. Nem beszélve a. ciprusi fontról, amely ezer miiisse], vagy 20 schillinggel egyenértékű., Ugye, ez valóban nem, ■'^lyan egyszerű ?! Nekem legalábbis egyáltalán nem volt az, hiszen rövid időt töltöttem el az országban. De hogy miért nincsenek tisztában a szállodaiak az ottani pénznemekkel, azt már nem értettem!? Vagy lehet, hogy mégis be akartak csapni?! Fodor íjásztó UfakP képekp emlékek A felejtés természetes emberi tulajdonság. Nem szeretek áltálában fényképezni, ha utazom. Minden emlék, minden benyomás élőbb, színesebb kép, s talán valószerűbb is az emlékezetben, mint akármely 13x18 centiméteres feketefehér, vagy színes papírlapon. Csakhogy az idő múlásával halványulnak ezeknek az élményeknek, benyomásoknak épp u színei, api;ó, egyedi mozzanatai. A részletek, amelyek kiemelik, s bizonyítják az egészet, a tény, hogy az utazás volt egyáltalán. A tegnapelőtt! turista ma már kénytelen-kelletlen előveszi fényképeit, ha emlékezik az utazásokra. Vagyis hát! . . . Íme, II. Rarnses fáraó wtoborkolosszusának arcából egy darab; a fáraó szája és orra. Egy aránylag nem is nagyméretű szobor. Egyiptom arányai jutnak róla eszembe, a régi és a mai Egyiptom arányai. Monumentális méretek, monumentális történelmi emlékek; s az ugyani ly méretekben bontakozó, fejlődő, épülő új ország,,, az EAK arca. Kairó új lakó- negyedei, modern házakkal, amelyeknek építkezéseihez a munkások fejükön hordják a téglát, óriás új ültetvények, amelyeken még ma is az ősi formájú, hagyományos ásókapával dolgoznak a parasztok, épülő csatornarendszer, mindentudó markológépek, s puttonyok a parasztok kvízében, azzal hordják a földel, éppúgy, mint évezredekkel ezelőtt, , rabszolga őseik a. fáraók luxori és karnaki templomöriásai- hak építkezésén. Különös világ, a mi számunkra nem is mindig érthető világ. Hatalmasra tágult méretek és távlatok között sok-sok apró egyéni nyomorúsággal, sok-sok lármával és porral, fullasztó hőséggel. Szobrokkal, amelyek ledőllek és összetörtek már, s új szobrokkal, amelyeket egy maga erejébe eszméli: nagy nép lelke formál, épé vágyai jel képéül Utak’ . . Szóival ú Cs us/szefu tó. n.v álé,gyen c.s, szép utak: E urópa jel ki inéi. Annak az Európának jelképei, amelv politikai nézet kél lön bségr jk. különbé i/ő társadal mi ’ ■endszerek ellentólei. fel-to1 lángoló inrinUilak. vi iák ellenéi •p is •:/. eöft'i tiHSl Vi/ VL’/'.dC i ■ utalod keresi. s liléin m va is laIái.ja cg ;y,sxpr Utak' A/ utazás a világjár; is i nindc.ikori emberi iák. n m< "isov'i'ni vág'MSP :;k- őrök " rdnib'’l ii mai Ideje visszaírt .nőm a képeket dobozukb-: i í’app Luxusszálloda — kérdőjelek kel
