Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-25 / 302. szám

Pontok, 1970. doc. 25. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 wm ■ Beszélgetés az életszínvonalról ENERGIA M anapsag sok szó esik az energiáról' a szén és a földgáz, az olaj és a villamos energia ver- , senyéről, az ipari termelés, a közlekedés, a mezőgazdaság, egyszóval az élet millió te­rületének nélkülözhetetlen forrásáról. Mind nagyobb szerepét játszik az energia­felhasználásban a lakosság is. A nagyobb városokban élre tör a földgáz és a vil­lany, de egyáltalán nem le­becsülendő és még hosszú ideig uralja a terepet a szén. Falun, hozzávetőleges becs­lések szerint, egymillió szo­bái fülének szénnel, az olaj­kályhák és elektromos fűtő­testek aránya még nagyon kicsi az országos statisztiká­ban. A cél természetesen az olcsó, korszerű energia meg­termelése és beszerzése. Ezt szolgálja a hosszútávú nép­gazdasági program is, amely szerint évről évre folytató­dik a szénhidrogének rész­arányának növelése a tüze­lőanyag-felhasználásban. ' A statisztika bizonyít: 1960- ban az energiahordozókban a szén aránya 72,4 százalék volt. 1965-re ez az arány 65.07 százalékra. 1970-re mintegy 50 százalékra csök­kent. De az a másik ötven százalék még mindig nagyon sok. A IV. ötéves terv fő­feladatai között első helyen áll a népgazdaság energia- szerkezetének korszerűsítése. A szénhidrogének részará­nyát az összes energiahordo­zókon belül 1975-ig 55 szá­zalékra akarják emelni, s a tervidőszak végén a földgáz­felhasználás elérné a 6,5 mil­liárd köbmétert. De ennek a folyamatnak ngm lehet és nem is lesz "kárvallottja a szénbányászat, amelyre az atomerőmüvek széleskörű el­terjedéséig, tehát még nar gyón sokáig szükség lesz. Nem kétséges, az a folya­mat. amely a szénhidrogén­program meghirdetésekor el­kezdődött, sok emberben, a bányászok körében is zavart keltett. A kis kapacitású ak­nák bezárása gazdaságilag indokolt, s az itt dolgozó bá­nyászok elhelyezéséről min­den esetben a legnagyobb kö­rültekintéssel gondoskodtak. Mégis, a megmaradó bányák dolgozói körében maradt va­lami: egy idő óla mind töb­ben beszéltek róla, hogy a bányászatnak nincs jövője, ez a fontos energiaforrás Yha már nem élvezi azt a meg­becsülést és tiszteletet, ame­lyet megérdemel. A szakem­berek. az iparág gazdái le­adták a figyelmeztető jelzé­seket : baj van. s még inkább bajok lesznek az utánpótlás­sal, a fiatalok nem lépnek u kiöregedök helyébe. Úgy hisszük, a X. kong­resszuson elhangzottak, majd ezt követően a kormány gazdasági 'bizottságának ha­tározata a „helyére rakták” ezt a kérdést, megnyugtató választ kaptak azok, akik a bányászat jövőjéért aggód­tak. Kormányszintű intézke­dés gondoskodik róla, hogy elháruljanak az akadályok a gazdaságosan termelő bányák fejlesztésének, korszerűsíté­sének! útjaiból. Több. eddig va­lóban meglevő kötöttséget feloldottak. Vagyis a ver­seny, melyről cikkünk elcjzr szóltunk, nem élet lé-halál i) . nem a szén mindenáron való kiszorítására megy, liánéin megalapozótt tervszerűséggel, hosszabb távon a korszerűbb, olcsóbb energiahordozók be­vezetéséért. Miközben tehát fokozzuk a széntermelés gaz­daságosságát, emeljük a bá­nyászat műszaki színvonalát, növeljük a villamosenergia­rendszer teljesítményének tartalékait is. Hamarosan elkezdődik a barátság kő­olajvezeték második szaka­szának építése, ami közvet­lenül érinti megyénket. A népgazdaság 1971. évi terve külön is megemlíti, hogy az átlagost meghaladó mérték­ben kell fejleszteni például a villamosenergia-ipart. Az anergia létkérdés, él­tető elem. Életszínvonalának emelkedésével mind nagyobb részt kér belőle közvetlen felhasználásra a lakosság is. Tél van. nyakunkon a hó, a fagy, többet fűtünk. Van aki szénnel, s vannak olyanok, akik csak elfordítják az elektromos kandalló, vagy gázkonvektor kapcsolóját... Azonban az is, aki még szén­nel fűt, terveket forgat a fe­jében, hogy jövőre, vagy azu­tán bevezetteti lakásába a gázt, hiszen az mennyivel ké­nyelmesebb. ga zdaságosa bb és tisztább. Az energiahordo­zók versenyének célja tehát ezzel az egyszerű példával is bizonyítható: mi magunk, fo­gyasztók diktáljuk egyre nö­vekvő igényeinkkel. Ónod vári Miklós 139 új szövetkezeti holt öl év alatt 230 millió» beruházások A legkisebb) k, a kilenc­éves Kántor-fiú a síbakancs­nak, meg a korcsolyának örül. A mama a két ruhára való szövetről nem tudja le­venni a szemét. S a többiek, az apa meg a másik négy gyerek is megtalálta a fa alatt kiseöb-nagyobb aján­dékait. A kereskedelem majd el­készíti a karácsonyi vásár mérlegét. Elmondja, hány milliói, költöttünk ajándékok­ra, s ezen belül is mennyit ruhára, játékra, vagy éppen új televízióra. Hatalmasak, lenyügözőek lesznek ezek a számok. Es minden részle­tükben igazak. De a Kántor család és a többi munkás- családok számára a megfog­ható valóságot az jelenti, amit a 'saját karácsonyfájuk alatt találtak. Sóival, de mégsem mindent mondanak cl a statisztikák. Elmondják, hogy a III. öt­éves terv időszakában, s most, az utolsó esztendőben is számottevően nőtt a la­kosság, a dolgozók életszín­vonala. Hogy nőtt az egy fő­ié jutó reáljövedelem, az egy keresőre jutó reálbér, hogy a mindennapi, alapvető •szükségleteink fedezése mel­lett. évről évre több jut,egye­bekre: szórakozásra, üdülés­re, tartós fogyasztási cikkek­re is. De egészen természe­tes, hogy a statisztika — bár­milyen mélységben, bármi­lyen részletességgel készül­jön is — csali az átlagról be­szélhet, nem tárhatja fel az egyéni sorsokat. És ugyan­ilyen természetes az is, hogy az életszínvonal alakulását az emberek nem az átlagon, hanem saját családi költség- vetésük bevételein és kiadá­sain mérik le. Az átlag mögött Kántor András a Decem­ber 4. Drótmüveknél dolgo­zik, hőkezelő kemencét irá­nyit. A drótgyárban ebben az esztendőben átlagosan mintegy 6 százaléikikal nőtt a fizikai munkások keresete. Természetesen neun minden üzemrészben egyformán és nem mindenkinek egyfor­mán. Ahogy a családok sorsa is igen sokféleképpen ala­kult. Az I. számú huzálmü mun­kásainak viszonylag nagyobb mértékben növekedett a ke­resete. Bernyiscsek Istváné is. Hiszen a tavalyi átlaga — pontosan tudja — 2487 fo­rint volt, most pedig igen rossz hónapnak tartja, ami­kor 2400 körül keres. — Nehezen tudnám meg­mondani, nőtt-e a családom életszínvonala. — Indulato­san beszél Bernyiscsek Ist­ván, hiszen sok a gondja. — A keresetem sokszor attól függ, kit osztanak be mel­lém'. Szóltam én már ezért, de higyje el, meg se hall­gatlak. A védőétellel is baj van. A tejet még csak meg­kapjuk, de a vitaminra cuk­rot már két hónapja nem láttam. — Hogy a keresetem mi- Ivcn? — folytatja. — Októ­ber elsejétől új normánk van. Októberben megkaptam a háromezret. Novemberben csak kétezernégy százat. ^ Ha tavalyhoz nézem, a fizetésem emelkedett. De van egy 28 hónapos kisfiam. Sokat be­tegeskedik, kórházban is volt már. Az asszony gyakran ott­hon marad. Es kellene ven­ni '7.1. azt. Kevés a pénz. N,m mondom, amikor nem brier gyerek, jobban ál­lun1 (sutnfii •fommii Bernyiscsek István albér­letben lakik. Az albérlők ne­héz 'renyeréi eszi Andrejko- vic‘ Ernő. az egyik finomsori gór drót húzó munkása is. — Az ölelsz i n von alam ? Elég gyenge. Egy éve nősül­tem, az albérlet sokba kerül. De a fizetésemre nem pa­naszkod ha tóm, csak mindig ilyen jó legyen. Tavaly 2500 —2600-at kerestem, most há­romezerre is kijön. Nagyon komolyan emelkedett. Per­sze, tudja, be kelt számítani azt is, hogy van egy hathó­napos kisfiam. Így már mindjárt kevesebb. Sárkány Ernő öt éve 'dol­gozik a drótgyárban. Nem­rég telt szakmunkás-vizsgát. Villanyszerelő. — Az én keresetem keve­set javult. A szakmunkás - vizsgáért kaptam egy forint órabéremelést, meg valamit még. Vagy 2—300 forinttal keresek többet mint tavaly. Közben nő a gyerek, az is megköveteli a magáét. Szabó Lajos betanított vil­lanyszerelő. — Eléggé el vagyok adó­sodva. OTP-kölesönnel épít­keztem, de legalább megvan ; lakás. Be is van bútorozva. Most még több lett az adós­ságom, mert vettünk egy tv-t részletre. — Mennyi az órabére? — Nyolcötven. Tavaly óta 80 fillért emeltek. — Mii szerelne vásárolni legközelebb? — Tudja, a ruházatunk elég gyenge. De tavaszig ki akai'ök szorítani egy mosó­gépet. Nagyon kell spórolni... Ilütöszek trn y t t eszel* És Kantor András? Ó két évtizede dolgozik a drótgyár - ban. Az az ember, akihez a munkatársad minden ügyes­bajos dolgukkal odamennek, öt gyerek apja. Felesége — A Diósgyőri Gépgyár B- egységében hatalmas — ki­sebbfajta házhoz hasonló nagyságú — lemezolló vonja magára a figyelmet. A mun­kások és a műszakiak jogos büszkeséggel ismertetik a „tudását”. A robusztus gép 3500 milliméter hosszú, s 40 milliméter vastag lemez vá­gására képes. A Diósgyőri Gépgyár a WOEFT osztrák céggel való kooperációban, annak tervei alapján készítette el a le­ekkora családnál természe­tes *■— nem dolgozik. — Tavaly 1800—2000 forint körül kerestem. Most elérem a 2200—2500-at is. En azt mondom: emelkedett az elet- színvonalom. Ha csak itt kö­rülnéz — szerintem ez is az életszínvonalhoz tartozik — sokkal könnyebb a munkánk, mint volt. A nehéz fizikai munka nagy részét, a szállí­tást: gépesítették. Most. is min­dig könnyebb lesz. Ezt a töb­biek nevében is mondhatom, mert én velem őszintén be­szélnek a munkatársaim. — Havonta 4—5(J0 forint­tal keresek többet, mint ta­valy. Ez nem mindegy. Azt is elmondhatom, hogy segí­tett a vállalat, az építkezés­ben. Háromszobás, összkom­fortos a lakásunk — folytat­ja. — Hogyan tudtak beren­dezni a lakást? — Ami igaz, az igaz: az egyik szoba még üres. De a másik kettő Ire van rendez­ve. Van tévénk, mosógépünk és varrógépünk. Most már két. fiammal dolgozom, igy könnyebb. — És a jövő évi „költség­vetés'’? ^ — Hűtőszekrényt akarok" venni, az feltétlenül szüksé­ges. A drótgyárban egy év alatt. 6 százalékkal nőtt a fizikai dolgozók keresete. Az ország keresőinek nőtt a reálbére, nőttek a reáljövedelmek. Nem egyformán. Sok család­nak vannak még anyagi gondjai. Sokat kell tennünk az életszínvonal emelése ér­dekében. De amit eddig tet­mezolló prototípusát. Egyes alkatrészeit az LKM-ben ön­tötték, a többit a DIGÉP ké­szítette el. A héten a gyárban járt dr. Kocsis József, kohó- és gépipari miniszterhelyet­tes, aki elismeréssel nyilat­kozott a berendezés elkészí­téséről. A hatalmas lemezol­ló — amely az információk szerint egyetlen egész Euró­pában — rövidesen rendelte­tési helyére, Dunaújvárosba kerül. Megyénk általános fogyasz­tási és értékesítő szövetkeze­tei elkészítették a negyedik ölcves terv hálózatfejlesztési terveit. Főleg a falusi lakos­ság áruellátásának megjaví­tása érdekében összesen mintegy 37 600 négyzetméter alapterületű új kiskereske­delmi és vendéglátó egységet kívánnak építeni 1975-ig. Összesen 139 különböző bolt, vendéglátóipari helyiség épí­tését tervezik, amelyeknek megvalósításához több mint 230 milliói forintos beruházás szükséges. Az ÁFÉSZ-ek tervei között szerepel többek között 7 áru­ház, 26 ABC-áruház, 9 étte­rem, 22 bisztró és egy szál­loda építése. Mindenütt első­sorban arra törekszenek, hogy korszerű, megfelelő rak­tár- és hűtőtérrel rendelkező egységeket építsenek.' Az el lá­tatlan körzetekben, a falvak új telepein természetesen ki­sebb boltok építésére is sor A GELKÁ-nak a szerencsi járásban is több kirendeltsé­ge munkálkodik, a tennivaló azonban itt is, mint minde­nütt, évről évre fokozódik arányosan a tartós fogyasztá­si cikkek számának gyarapo­dásával. Ha csak a rádiók, a televíziók számát nézzük, ak­kor is feltűnő a változás. Pár éve, 1967-ben 13 ezer 849 rá­dió) és 5 ezer 966 televízió volt a járásban. 1969-ben a rádió előfizetők száma körül­belül ezerrel emelkedett, ; televízió előfizetőké pedig összességében megközelített t a tízezret. Az idén tovább emelkedett a készülékek száma és nyil­vánvaló, hogy növekszik a GELKA munkája is. A válla­kerül. Igy többek kozott 22 élelmiszerbolt, 16 kisebb ve­gyesbolt. 13 italbolt építését is tervezik a következő öt­eves tervben. gazdászok tanácsa 5 szakdol­gozatot: tartott érdemesnek továbbküldeni a megyei ver­senyre, illetve az ottani sike­res szereplés után az orszá­gos kiértékelésre. Első díjjal jutalmazták Tóth József La­jos mérnököt, aki pályamun­kájában a varrat nélküli cső­gyártás tolón alkalmazható újszerű megoldásokat dolgo­zott ki. Az eddig élért, országos el­ső — 1968-ban — és 1969-ben országos II. helyezés bizo­nyítja a DIGÉP fiataljainak kiváló munkáját, A jövő év folyamán a gépgyár KlSZ-bi- zottsága a műszaki vezetés­sel közösén tovább akarja bővíteni ezt a mozgalmat. lat az elmúlt evekhez Képest, sikeresen csökkentette a ja­vítás átfutási idejét, a szer­viz azonban jelenlegi létszá­mával. technikai adottságá­val nem tudja mindenben maradéktalanul. minden igényt kielégítve ellátni fel­adatat. A járásban a javító- szolgáltató tevékenység fej­lesztése érdekében a magán- kisiparosokat is jobban sze­retnék bevonni, újabb ipar- iogositványok kiadásúval. De hatásosabb fejlesztési elképzelések is van na K már. A.GELKA az uj ötéves terv időszakában egyrészt a sze­rencsi szervet korszerűsíti, másrészt pedig Tokajban 150 négyzetméteres területű, ü.i szerviz építését tervezi. Hólepte szőlőskert Hegyalján (Fotó: Laczó.) lünk, az sem köves. Flanek Tibor I II* ('sziilt az ország legnagyobb lemezollója a IIIGEP-ben Fiatal technikusok és mérnökök jutalmazása A Diósgyőri Gépgyár KISZ-bizottsága ez évben is­mét megrendezte a vállalat kiváló ifjú mérnök, illetve kiváló ifjú technikus ver­senyt. A pályázat végered­ményét Hámori Sándor mű­szaki osztályvezető elvtárs tegnap, december 24-én hir­dette lei a DIGÉP műszaki házában. Négy fiatal mérnök nyerte el munkájával a ki­váló ifjú mérnök címet, hár­man kiváló ifjú technikusi oklevelet kaptak. Az okleve­leiken túl a sikeres, pályázók között mintegj’ 15 ezer forint jutalmat osztottak szét. A nem díjazott pályázatok el­készítői nek a KISZ-bizottság ajándékokat ad át. A fiatal műszakiak és köz­/ erveK a javító- szolgáltatás fejlesztésiére

Next

/
Oldalképek
Tartalom