Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-24 / 301. szám
Csütörtök, 1970. dec. 24. BtgsgggKganaiB ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Főváros a fővárosban előkészítő munka után a közelmúltban nyílt meg Budapesten a Fővárosi Tanács- városrendezési bemutatóterme. Régi terve valósult ezzel meg a fővárosnak, egyúttal ez az első városrendezési adandó kiállítás hazánkban. A kiállí- , tás csak ideiglenesen, mondhatja magáénak a Tanács- körúti kiállítóhelyiséget, mert a végrehajtó bizottság vezetői a későbbiek során szebb, méltóbb elhelyezést kívánnak e célra biztosítani. A cél nyilvánvaló: a budapestiek és az ország egész lakosságának aktivizálása szívügyük a főváros fejlesztése érdekében, amelyben ezáltal előzetes információhoz jutnak arról, hogy a Fővárosi Tanács mely területeket kívánja beépíteni, hogyan és mi módon képzeli a városképet. átalakítani stb. A cél tehát kettős. Egyrészt előzetes információ, másrészt, hogy a lakosság az elképzeléseket megismerve, véleményt nyilvánítson és javaslatait időben tegye meg, végül sajáténak erezve az alkotásokat, jobban megbecsülje azokat. Budapest kétezer éve város. A rómaiak innen Aquincumból, a bővizű gyógyforrások városából kormányozták dunai tartományukat. A népvándorlás viharos évszázadai után Buda a középkori magyar királyság székhelye. 1541-ben Vnegszállja a török, a közei 150 évig tartó török uralom alatt keleti várossá válik, majd csendes kisváros Bécs árnyékában. A XIX. század elején kezd újra a fejlődés útjára lépni: Buda es Pest egyesítésének gondolatát Széchenyi vetette fel először. Kossuth kormánya 1849-ben ki is mondja az egyesítést, de a nagyvárossá válás politikai és gazdasági fel tételei csak az 1867-es kiegyezéssel teremtődnek meg. Az 1873-as városegyesítés után az egész városra kiterjedő városrendezési terv alapján végzett olyan nagyszabású városrendezési akciók indulnak, mint a ráko- dópartok, a Duna-hidak, a Nagykörút és a Sugárút építése, a pályaudvarok és fontosabb középületek helyének kijelölése. Az ezredéves évforduló idejére elkészül a város alapvető közműhálózata. kialakul Budapest jellegzetes arculata, kialakul nagy- vön alti városszerkezete, melynek jellegét sem a két világháború közötti ugyancsak rohamos növekedése, sem pedig az 1944—45-ös ostrom pusztításait követő újjáépítés nem változtatta meg. 1950-ben Budapest és a perem települések egyesítésével 1.8 milliós , várossá válik, mely azóta kétmilliós metropolis;! nőtt. V (elszabadulás után azonnal megindultak az egész Nauy-Budapestre kiter- í.-d"» városrendezési munkák. Budapest és .környéke első .•'"■•Kínos városrendezési tervét a kormány 1900-bar li iv.vta jóvá. A város fejlődé ívk felgyorsulása, a IV. ölével* terv konkrét beruházói; sainak realitása szükségessé lelte a terv felülvizsgálását. Az alapvető és elsődleges feladat a mennyiségi lakáshiány felszámolása. A lakosságszám és ezen belül főleg a „családegységek” számának növekedése miatt; ma jelenleg körülbelül 110 ezer lakás hiányzik Budapesten. Ugyanakkor igen nagy a minőségi lakáshiány is. ötven százalék az egyszobás lakások aránya, a lakások 58 százalékában nincs fürdőszoba, a gazdaságosan fel nem újítható lakások száma több mint 30 ezer. A felülvizsgált terv 30 éves távlatban minimum 410 ezer lakás építésével, körülbelül 'minimum 140 ezer lakás bontásával számol, és 2 millió 250 ezer lakást véve számításba, jelöli ki a város lakókerületeit. A negyedik ötéves tervben 85—91 ezer lakás épül Budapesten. A tanács fejlesztési alapjának a felhasználóval mintegy 56 ezer lakás épül. Ebből szövetkezeti lakás kereken 20 ezer. Egyéb állami erő felhasználásával épül öi- ezer lakás. Magánerőből epiíl, mint öröklakás, valamint társasházak és családi házak lakásaként mmtegy 24—30 ezer lakás. Ez alatt az idő alatt kereken 35 ezer lakás bontására kerül sor. A kétmilliós metropolisban lakik az ország lakosságának. mintegy 20 százaléka, ide koncentrálódnak az ország igazgatási, kereskedelmi, kulturális és társadalmi szervezetei. A hagyományosan kialakult városközpont.: a Belváros, a Palota- és a Várnegyed korszerűsítése folyamatban mn. Szükség van czenkívü 1 egy decentralizált városközpont-rendszer létrehozására is. A városmag körül — a forgalmi hálózat fejlesztésének _ megfelelő ütemben — az Örs vezér terén, Kispesten, Újpesten, Óbudán, a Déli vasút — Moszkva tér és Móricz Zsig- tnond körtér környékén hat városrész-központ kerül kialakításra. Ezekhez kapcsolódnak a kerületi központok, illetve a településcsoportok alacsonyabb fokú központjai. A IV. ötéves terv időszakában a belváros nagyarányú rekonstrukciója mellett megindul a városrész-,k öz- pontok kiépítése, a kerületi központok és a peremkerületek rekonstrukciója; megépül a csaknem ezerágyas délpesti kórház. Létesül többek között két lakótelepi és két kerületi (XV. és XVII. kerületben) szakorvosi rendelőintézet. mintegy 3800 bölcsődei. 10 ezer óvodai férőhellyel és 828 általános iskolai tanteremmel bővül a hálózat; létesül 2 filmszínház (Üllői úti és kelenföldi lakótelep); továbbá 3 lakótelepi (kelenföldi, óbudai és zuglói lakótelepeken) és 3 kerületi (a VII. kerületben és Kőbánya, valamint Újpest központjában) művelődési központ. A tanácsi kiskereskedelmi hálózat mintegy 100 ezer négyzetméter felülettel nő. mintegy 5500 férőhellyel bővül n szállodaló Z£»t .oncentrá- lódik a magyar ipar közel 40 százaléka. Bár az utóbbi évtizedekben a vidék gyorsabb ütemű iparosításának eredményeként a lUidapcslcn Síkosak az utak A Volán Tröszt hóiigyeletc jelentette, hogy bár az országos havazás még sehol sem okozott akadályokat, az utak sok helyen síkosak. A tröszt ezért szerda délutánig már mintegy 55 sós homokot szóró gépkocsit irányított az országutakra. Ezenkívül 40 őrjáratos kocsi cirkál, s vizsgálja, hogy a szél nem hordja-e valahol az útra a havat, mert oda hóekés gépkocsit irányítanak. Jelenleg a tröszt 73 hóekés gépkocsit és további őrjáratos és szórós kocsikat tart készenlétben. főváros iparának relatív súlya csökkent, Budapest iparának termelékenysége jelentősen emelkedett. A zavaró iparüzemek vidékre telepítése során 39 vállalat 91 telephelye kerül áttelepítésre. Ennek eredményeképpen 15 ezer munkahely szűnik meg, és 300 ezer négyzetméter alapterület szabadul fel. Budapest levegőjének nagyfokú szennyezettsége a gaz- és olajtüzelésre való átállással, fokozatosan csökkenni fog. Jelentős az a fejlődés, amelyet a közlekedés, ezen belül a városi közlekedés úthálózata, a tömegközlekedés, a vasúti csomópontok kereszteződésének korszerűsítése területén történik. Jelentős a víz-, csatorna-, gáz-, elelctromösenergia- és a táv- hőellátás várható növekedése. Előirányozták a zöldterület jelentős fejlesztését is. Addig, am íj* ma Budapesten 30 négyzetméter az egy lakosra eső zöldterületi alias, addig a belső városrészek 700 ezer lakosára személyenként 0,2 négyzetméter zöldterület jut. Nem áll elegendő p’ark, sétatér es játszótér rendelkezésre, és hiányoznak az ipari és lakóterületek közötti védősavuk is. í'c«L |tpm egy évtizedes Lad» IHM11 előkészítő munka előzte meg a kiállítás megvalósítását, melynek keretében a főváros egésze, a fővárosban e kiállítási helyiségben sűrítette össze mondanivalóját, a látogatók számára. Megtekintését minden kedves olvasónknak figyelmébe ajánljuk. Bízunk benne, hogy az elkövetkezendő ötéves terv lehetővé teszi hasonlójellegű kiállító- lerem és kiállítás városunk dimenzióira alkalmazott, megvalósítását, ami minden bizonnyal nagy segítséget jelentene minden városlakó száméra. Ili. Horváth Béla Értékelés és feladatok Tegnap, december 23-án a Diósgyőri Gépgyár K1S2S- bizottsága ülést tartott, melyen kiértékelték a második féléves munkaterv megvalósítását. valamint az elmúlt teljes év munkáját. Két üzemi cs egy vállalati K1SZ- alapszervnek adlak át jutalmat az 1970-es évi sikeres munkájukért. Napirenden szerepelt még a következő évi akcióprogram irányelveinek megvitatása, majd az első féléves munkaterv beterjesztése. Az elmúlt év jó K1SZ- niunkája alapján kiemelkedő eredmények születtek. Ez megmutatkozott a felszabadulás 25. évfordulója és a X. pártkongresszus tiszteletére kiírt munkaverseny szervezésében és eredményeiben a szakmai versenyek lebonyolításában, a védnökség! munkák vállalásában és teljesítésében, valamint a normát nem teljesítő kezdő szakmunkás fiatalok palro- nálásában. A gazdasági munkán túl a politikai m "ka területén is sikeres évet zárt a DIGÉP KlSZ-szerve- zete. A jövő év folyamán feladatként tűzték maguk elé a vállalati Radar-mozgalom kiszélesítését, több munka vállalását a gyár gazdasági feladataiból. valamint a KISZ Vili. kongresszusára való felkészülést. E ;y idő óta. de különösen az új gazdasagirányitusi rendszerben dinamikusabban fejlődik a fogyasztó’'.! szövetkezetek ipari tevékenysége. A termelési érié: az idén országosan eléri a 2 milliárd forintot. Megyénkben is kiterjedt ez a tevékenység, amely korábban és hossza éveken át csak a szeszfőzést, üdítőital-készítést jelente je. A sütőüzemek, a búsfeldolgozók, a lakosság közvetlen igényeit kielégítő helyiipari üzemek az egész szövetkezeti tagság hasznára, a népgazdaság javára válnak. Az ilyen ipari jellegű kiegészítő tevékenység kettős cell szolgai. Az egyik a helyileg hasznosít Írató nyersanyagon, munkaerő, épületek, gépek, szakemberek munkába állilása, hogy bővüljön a szövetkezeti kereskedelem árualapja, javuljon a lakosság ellátása. A másik cél a falvakban jelentkező foglalkoztatási gondok megoldása. Ismeretes, hogy u negyedik ötéves terv torán a kis- és középüzemeket több segítséggel fejlc zlik. A gazdasági verseny fellendítése érdekében nagyobb lesz a jelentősége a lakosság igényére gyorsan és rugalmasan reagáló kis- és középüzemeknek. Különösen fontos szerep vár az eddig is dinamikussá fejlődő szövetkezeti építőipari üzemekre az országos lakásprogram végrehajtásában. Lendületes fejlődés várható a fogyasztási szövetkezetek élelmiszeripari tevékenységében is. A tartósító, a szeszfőzdéi. a sütőipari és a húsipari, üzemek mellé esetleg felsorakozhatnának a kisebb sörgyárak is — hangoztatja az országos program. A leghamarabb és a legtöbbet természetesen a sütőipari tevékenység kiszélesítéséért kell tenni. Megyénkben is működnek már szövetkezeti sütőüzemek, termékeikről sok dicsérő szol hallottunk, s irtunk már ie. Igény, s lehetőség is van rá, hogy ezek sora a negyedik ; ötéves tervbeli újabbakkal gazdagodjon. A helyi pékség | nemcsak az adott község, hanem a környék jobb eUálásá- I hoz adhat nagy segítséget, a versenytárs megjelenése pedig ; mindenképpen a fogyasztót szolgálja. Diósgyőr az indiai piacon Mesterségének címere: ellenütős kalapács A DIGÉP az elmúlt évek alatt nagy’ mértékben felfejlesztette műszaki kereskedelmi osztályát. Ahhoz, hogy egy ilyen nagy üzem előre tervezhessen, szükséges a felvevő piac igényeinek ismerete. Az elkövetkező évek folyamán egyre sürgetőbbé Fiatalok a munkapadnál Fotó: Szabados György. válik a gyár és a vásárló közeledése, kikapcsolva a külkereskedelmi vállalatok adminisztratív, gátló hatását, A gyárnak tehat érdeke olyan emberek munkába állítása a kereskedelem terén, akik műszakilag, megfelelő kereskedelmi érzékkel, az egyre nagyobb feladatokat el tudjak látni, s nyelvismerettel is rendelkeznek. A vállalat képviselőjének személyes részvétele a ' tárgyalásokon a kancsolatok felvételén >túl, lehetőséget ad az üzletkötő számára a DIGÉP és termékeinek ismertetésére, a felvevő piac felmérésére, s nem utolsósorban a konkurrens vállalóitok gépeinek megismerésére Tárgyalások nyolc városban egy juAz ebnúlt napokban beszélgetés alkalmával tolt. eszembe a " ermekkon játék: Amerikából jöttem, mesterségem címere. . Akivel beszélgettem Indiából jött, mesterségének címere az etlenütős kalapács Mácsai Károly 1980-baii végzett, a Nehézipari Műszaki Egyetemen, majd a Diósgyőri Gépgyárnál helyezkedett el. Hét évig dolgozott ; célgépszerkesztésen, s jelenleg a gyár műszaki kereskedelmi osztályán üzletkötő mérnök. A gyár termékei közül a kovácsoló, sajtoló és ■sorjázó gépekkel kapcsolatos üzletkötések tartoznak munkaköréhez. Üzleti útjai során angol nyelven tárgyal. Beszélgetésünk elején előkerültek a névjegykártyák, amelyek indiai útjának egyes állomásait jelzik Nyolc városban három-négy nagy - üzem megtekintése. üzle: I tárgyalások folytatása szere pelt a zsúfolt programban Járt Calcuttában, Bombay ben, Üj-Delhiben, hogy csak a sokunk által ismert, több milliói, városokat említsem A kereskedő, a mérnök s a magánember szemével nézte a számunkra különös világot. Szinte minden ott töltött perc valami meglepetéssel szolgált. has/tok ős távolsások Furcsa érzés töltötte el az első gyárlátogatások és tárgyalások alatt. A kasztok világa érthetetlen az európai számára. Reszt vett olyan tárgyalásokon, melyen egyes vezetők nem szólhatlak beic a tárgyalás menetébe, mert jelen voltak náluk magasabb kasztból származók is. Ugyanilyen ' különlegességnek számított a műszaki anbei- szemében, a Delhiből kivezető út mentén, mintegy 20 kilométeren keresztül, az egymás mellé épített gyárak sokasága. Békésen megfért egymás mellett a modern ••-áróriás és a 30- 10 főve! dolgozó kisüzem, az út mind- kel oldalán. Sokat üllek repülőgépén, mert a varosok közötti óriási távolságokat, a rendelkezésre álló 20 nap alatt csak így lehetett beutazni. Ezért nem ütköztem meg azon, hogy a Madras tói 500 kilométerre levő gyárba tett látogatásukat csak ..kis” kitérőként említette. A távolságot könnyebben lehetett megszokni, mint a 30—35 loko.s meleget, ugyanakkor, amikor Itthon az Cré ’ ok az első hóesésről számoltok be. A sok-sok élményen és ismeretségen tűi. a kereskedő sem jött üres tarsollyal haza. Három, különböző típusú. ellenütős kalapácsra felvett konkrét rendelést, es egy 2500 1 év kapacitású, süllyeszlékes kovács üzemre vonatkozó ajánlatkérést hozott magával. — Pokorn.v — I Közvélemény és városfejlesztés Megnyílt a Fővárosi Tanács városrendezési bemutatója Hasznos is, kell is
