Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-20 / 298. szám
Vosérnop, 1970. éec. 20. írSSAK-MAGVMlORSZAO Gépesítik a levelek osztályozásai Újértől módosulnak a postai díjak Miiíanuaaok €tm OfZ OKU-bea fafeldolgozó i Postavonatok indulnak Néha. megdöbbentő gyorsaságot produkál a posta. Egyelőre még meglepődünk, ha előbb „fordul meg'’ a levél, mint ahogy kiszúrni tettük. Nem számolunk az expresszvonatok, a gépkocsik sebességiével. De nem kell sok idő. amikor ezek az időtartamok természetessé válnak. Meggyorsítja a levelek, küldemények, továbbítását a postavonatok indítása. A Budapest—Mi skolc—Sátora 1 .j a - újhely, a Budapest—Miskolc —Nyíregyháza és a Budapest —Miskolc—Űzd vonalon remélhetőleg már a jövő év nyarán elindulnak a postavonatok. A legkevésbé forgalmas, éjszakai órákban .árnak majd. Indításuk után tovsfbb keft gyorsítani az oszMég néhány nap. aztán drágább lesz a keménypapírból készült söralátét, a pa- pirszív, a söröscünke és a többi, furcsa alakú papírdarabka postai kézbesítése. A közlekedés- és postaügyi miniszter ren delete alapján ugyanis 1971. január elsejétől csak a szabványméretü belföldi leveleket továbbítja 1 forintos bélyeggel a posta. Az eltérő alakú és méretű küldemények diját 2 forintban állapították meg. Még hagyományosan Több tény is indokolja az új rendelet jogosultságát. A legtermészetesebb a felvevő posták gépesítése. A leveleket ma még túlnyomórészt hagyományos módszerekkel osztályozzák. Miskolcon a 2-es, a Tiszai pályaudvaron levő postahivatalban tiz-ti- zenkét ember dolgozik éjjel- nappal, hogy a vonatok indulásáig útra készen állhasson a küldemény. Nehéz dolguk van a leveleket irányító postai alkalmazottaknak. Sok ezer község nevét kell megtanulniuk és vonalcsoportok szerint osztályozniuk. A posta minden évben megrendezi az országos irányítási versenyt, szükség van a lelkesítésre, az ösztönzésre, mert. egyre kevesebben vállalják a hallatlanul idegfeszitö munkát. •Szávaj* István totósra fik a in tályozó postahivatalok niun- k; .iát. Ilyen tempóban pedig mar csak gépek tudnak dolgozni. Magyarországon az első irányítógépet a budapesti 72-us postahivatalban helyezi k üzembe. Az automata .20 ezer levét osztályozására képes óránként, míg az irányító versenyek legjobbjai 1300— 1300 levelet tudnak osztályozni ugyanennyi idő alatt. Miskolcon a negyedik ötéves terv második felében lesz irányító automata. Az irányítógéppel csak a szabványméretű borítékok« t ’elvit kezelni. Ezért születeti meg a rendelet, hogy az LC— f jelzésű boríték mérni ét ól eltérő leveleket két forintért továbbítják. Színes, béleli boriiéit is Sok idő kell az előkés,liléi hez. A helyi és vidék' díjszabást 1068. november 13-én i .-.égésilettek Ugyanekkor vezették be — a bélyegző automaták, miatt —. hogy a feladó nevét és címet a boríték bal alsó sarkára kell írni. Nos. ezek a módositá- i • ok még ma sem tudatosod- ' tak megfelelően, és sokan •— : a régi szokás szerint — kevesebb bélyeget ragaszt« ..v, « helyi küldeményekre. A* 114-szer 162 tniUimété- ] les borítékok gyártására a papíripar felkészült. A posta ,.ó előre felhívta a nagy forgalmú vállalatok figyelmét, hogy ezzel elégítsék ki szükségletüket. A papírboltokban nem jelentkezeti hiány De ; nemcsak a hivatalos borítékokat. hanem a belelt, színe-. i.oritékokat íy szabványmerc- le’tben gyártják. De azokról is gondoskodik az. ipar. akik ragaszkodnak a hosszúkás, vagy kicsi levelekhez, hiszen újév után is postára lehel ezeket adni. d<. már 2 forin- ! tos viteldijért. A műanyagok egyre nagyobb teret hódítanak a kohászati vállalatoknál is, mint például az Ózdi Kohászati Üzemekben. A hengerműveikben csúszócsapágyként használt, drága, importált színesfémeket már a korábbi években kiszorította a textil- bakelit.. maid a danamid és a metamid. mely olcsó, és sok, egyéb jó tulajdonsággal is rendelkezik, ősszel a durvahengerműi nagyjavításkor is a műanyag segített. A blokkgép alapozásához használ! hagyományos beton kötési ideje 3 nap, s ez jelentősen meghosszabbította volna a javítási időt. A hagyományos beton helyett epoxid gyantás műanyagot használ- ! tak. aminek kötési ideje csu- ! pán 24 óra volt. A közelmúltba í ujra a műanyag segített. A tüzelőolaj- készlet növelésére fel kellett újítani egy régi, megrepedt. í 2500 köbméteres vastartályt. | Decemberi fagyban zJbS&Htít vfáásea un eÄüBBi saawnlc haSÜaiáXu, a kegyetlen váícteégba. Fájl u feje, meg olyan asüböadtnak, tompa- naűc % érezte. Hogy jobban lásson, feljebb srófolta a lámpában a, kanócot. — Mi baj, lelkem? — lepett a betegágyhoz. Az asszony hirtelen a keze után kapott, azt szorongatta, majd arcaihoz tapasztotta, és úgy mondta: — Már semmi. Semmi — majd újra elaludt. Nemsokára a nyitva felejtett pitvarajtón idegen kucsmáé. géppisztoly os katona rontott be: — Nyémecki, jesztV! — tekintett szét mindenütt és továbbszaladt. A katona láttán az öregnek földbe gyökerezett a 1_- ba: Az oroszok ... A pitvai - ajtóhoz vánszorgott, és kile- ^ett. Csend volt a. faluban. Mindenütt csend. Mintha a sűrű köd is felszállt volna. A csípősebb levegő jelezte, hjgy hajnalodik. A pitvarajtóban álló Sas imát rebegett: — Mi atyánk, ki vagy a mennyekben . . — majd keresztet vetett. Erősen bereteszelte a pitvara j tót. A kemence tetejére lépett, és megvizsgálta puskáin. majd vári. Tüzelőéi; is lopva osont. ki. S csak várt. Ellett egy nap. kettő — semmi. Harmadik nap aztán ráverték az ajtót: — Isírván, nyisd ki! Régi naragos«. Hamvas Józsi hangja volt. — Hát igen .. — vő'lant meg fejében: Erre gondolhattam volna. Ez már tizenkilencben is No, most kamatostól visszakapom; amrférl látomásért megbüntettem ... s újra a kemence tetejére pillantott. — Nyisd már ki! Hallotta Hamvas parancsoló hangját. Az ajtóhoz somfordált. Előbb kilesett a vakablakon. Itatta, hogy tú- nyérsapfeás, nagycsillngos, orosz katonával várakozik Hamvas: — Nem tehetem. Nagyon beteg az asszony. — fogta könyörgőre a szót. — Még nagyobb b^jt akarsz magadnak, az istenedet?! — morgott Hamvas. Megragadta az ajtó mögötti faiuskot és megadva magét — engedett. Kinyitva az ajtót, a sarokba húzódott. — Drasztvujta' — köszöltek a tisztek. — Adjon Isten — motyogta Sas. A tisztiek Hamvashoz fordultak, és neki beszéltek valamit. oroszul. — Orosz katonákat akarnak elszállásoltatni a tiszt- elvtársak. Ezért. járjV'k a ha zakat. — De hát az asszony . — Mondtam már nekik, hogy nagybeteg. Aztán Hamvas, kinyitva a ház ajtaját, maga előtt engedte be a tiszteket. Sas nem mert utánuk léj- ni, Magába rosikadtan állt. Aztán fellépett, a kemence tetejére. A puska után nyúlt, amikor újra nyílt a ház ajtaja. T-lamvas és az egyik tiszt jött csak ki. — Hát te mit csinálsz ott?! — szólt rá Hamvas. — Rossz már ez. a kémény, tudod.,. — A doktor megvizsgálja Pirost. Sas kezében szó w tolta n puskát. Ekkor lepett ki a házból a doktornak nevezett szakállas tiszt, és Hamvasnak magyarázati . — Azt. mondja, lwgy ö majd hoz olyan injekciót, amelytől jobban lesz Piros. Na, Isten áldjon — és elmentek. Biztosan megölte... — gondolta Sas es a puskával leugrott a kemence tetejűi*’ Az ajtóhoz lépett. Kikémlel!, majd vállához emelte a puskát ... — Pista! Gyere csak, Pista! Meglátogatott az Úr! Pista. gyere már! — kiabált az asszony. L eeresztette a fegyvert, és lassan heténfergetl a feleségéhez, összetörtén állt meg az ágynál, — Meglátogatót1 a Meg- váttó! Most már biztos jobban leszek, vagy magához vesz az Űr! — Álmodtál, lelkem. — Nem, itt volt. Meg is vizsgált;. Minden jó lesz. Pista! — lelkendezett a lázálomban szenvedő beteg. Sas csak nézte feleségei. Nagyon szomorú volt. S ahogy így elnézte, olyannak tetszett, mintha elevenebb es szebb lenne. Harmadnapra az. asszony arcredöi kisimultak, megszé pült és örökre megnyugodott. Halotti tort ülték. Sas Tst- vánné, született Asztalos Piroska halotti torát. Az aszta Ion szalonna, kenyér és bor S mint ilyenkor lenni szokott, a halottról beszélték. — Hát élment a Piros is. — El. Isten nyugosztalta, — Karácsony váltaján. Szép napja volt. — Szép. S ekkor egy krisztusképu, .szakállas orosz tiszt lépettbe « házba, és Sashoz fordult: Mamka? — kérdezte, és kezében injekciós fiolát mutatott . Az öreg ki meredt, üres szentekkel nézett a tisztre. Hozza vánszorgott: — Hiába jöttél... Hiába... Mamka. kaput — és sírva, zokogva karínba borult. A tisztnek is könnyek üllek szemében, és vigaszul megsimogaitta az öreget. Sas bort. adott, a tisztnek. A tiszt kézzel-lábbal magyarázta. hogy nem jöhetett hamarabb, mert « vojna, a vojna... — és karjait széttárva lassan elköszönt. Sas sokáig nézett még utána. S ahogy így nézett, az egyre távolodó alak után, neki is olyannak tetszett, mint a megváltó. A halotti tort ülök körülvették, kérdésekkel ostromolták: ki volt. ez?! Ö pedig csak úgy tudott j válaszolni, ahogy feleségétől hallotta: a Megváltó! Az új Megváltó! a ráesőn y volt. A bib- liabeli megváltó születésnapja. A temetés uteni — tévhittől, balsorstól sokszor sokat, sínylődő, szenvedő — maroknyi magyar olyan töprengő szorongással, várakozással nézte ezt az új megváltót, mint annak ide- ; .len tekintettek talán a pász- j torok a betlehemi jászolra. ' Sipos Ferenc A teglafalbeles már korábban sem vált be, új vasle- j mezbélés elkészítése pedig hosszadalmas és költséges. Üvegszál erősítésű epoxid- | gyantás műanyag segített I megint, és a gyors munkán kívül sok százezer forinloi megtakarított a vállalat. A műanyagok már — mint a példa is bizonyítja — a kohászati üzemekben is elterjedtek. Kevesen tudják például, hogy az Ózdi Kohászati Üzemekben egy kis műanyagon tödé is működik, s a hengerművekben használt csapágyakat itt készítik cl. A boldogkov araijai Bűnvádi Tsz az elkövetkező esztendőkben az állattenyésztés tokozásával. valamint fafel .loi- gozással akarja növelni b ' i - teleit. Mintegy 12 millió forintos beruházással korszerű. 300 férőhelyes tehene 'r i telep énül. és a juh ászától is fejlesztik. Keresztez/ e; több mint 800 anyajuh utódaiból hizlalnak tejes- és pecsenyebárányokat. A ‘sz csaknem 800 holdnyi eme - bői évi 1500 köbméter lá‘ termelnek ki. A haszonfát a \ jövőben teljes egészében maguk szerelnék feldolgozni. A gyors hirtelen fekezetl. A szemközti ülésen bóbiskoló idős, vasutas-ruhás férfi majdnem az ölemben kötött ki. Az utasok riadtan húz- gálták az ablakokat: mi történhetett? Az ijedtség gyorsan nevetésre változott, mert egy tehén éppen a tőle két méterre megálló mozdony előtt sétált át nagy nyugalommal. és az árokba érve folytatta a gyéren sarjadó fii legelésél. — Jó fékünk van, kérem — szólt az öreg visszaülve helyére — Bár az enyém így fogott volna, bár az én vonatomat így tudtam volna megállítani. Faggatni kezdtem, s lassan, nehézkesem mesélni kezdett: — Erdélyben szolgáltam, kérem. Egy magántulajdonban levő fatelep ki&vasútjáu voltam mozdonyvezető, "Klója. akkor még csak gőzmasi- nák voltak, azok sem a legjobbak. de a tulajdonos sein sokat törődött a vasút állapotával. Neki a nagyobb termelés volt a fontos. A mozdonyokat mi javítgattuk, mi tartottuk rendben, amennyire tudtuk. No. de menni, mentek. es meg tudtuk keresni a családnak a kenyeret. A fatelepen kaptam én is lakást a családommal. A gyerekek még kicsinyek voltak, az egyik négy. a másik hatéves. Naponta hatezer is felmentülik az erdőbe üres szerelvénnyel, és az addig' megrakott kocsikkal dnnatosan ereszkedtünk ie a meredek pályán. — Aztán egy áprilisi napon olyan történt velem, amit sohasem felejtek el. Máj' az utofcó fordulóval ereszkedtünk lefelé, én a szemelvényt hátulról fékeztem a mozdonnyal. Kissé siettünk is, tudja, mindenki siet haza családjához. Mondom, mar az utolsó fordulóval ereszkedtünk, amikor előírói, a szerelvény elejéről a feketok kiabáltak és veszettül hadonásztak a zászlóval. Még jobban ráíékeztem. ekkor már a kocsik eleje a telepen gurult, de a további integetésre megijedtem, és ellengőzt adtam. Az öreg gép majd hogy fel nem robbant, a kerekek már visszafelé esu- ruszkoitak, de a nagy teli rrel csak vágj’ húsz méter után tudtam megállni. Azonnal leugrottam, és szaladtam előre: m i történli ete t.t ? — Azt rögtön észrevettem, hogy a fékezök é- a rakodók a földre hajolnak valaki !■'■' \ Lihegve odaértem és a szív verésem egy pillanatra m -- hIH. A kisebbik lányom eevik lába az első kerék alá került, ita levágta. Felkaptam sze sénvt. es mint esv háborodott. rohantam vele a közeli faluba az orvoshoz. Sikerül 1 otthon találnom, de csak lse kötözte, a kislányt lovasko- csin azonnal a városba kellett szállítanom a kórházba. — Képzelje, mit éreztem a totyogó szekéren amikor a?, ölemben tartott gvrrmekem minden bakkanőnál feliai- du*e;.. — A kórházban kezdtem csali gondolkozni, mi is történt. .. Lehet, hogy az én hí- hámból egész életében mankóval fog járni az én szén kislányom? Do mit kereset1 a gyerek a vágányok között" — Később tudtam meg. hogy a fékezök nem t ettek észre, hogy a gyerek lába beszorult a vágányok közé. Kiabáltak neki. hogy szaladjon a vágánytól le is ugrottak. próbáltak elrántani, de már késő volt. Ha az integetést. kiabálást csak egy perccel is hamarabb észreveszem. meghallom, talán sikerül megáll nőm, és a gyereke: nem gázolja el saját apja. . . — Higgye cl. még ma is töprengek, hibás vagyok-e? Az idős vasutas cigarettára gyújtva abbahagyta szomorú történetét, és öreg vekkerhez hasonló Doxájára nézve, közölte: mindjárt Miskolcon vagyunk, nem késtünk, — Hiába kérem, ezek a villanygépek jobbak a gőznél! Fekete, horpadozott vast ás - kaját megfogva jó egészséget kívánt. Kilépett a kocsi folyosójára. Utánanéztem. Visszafordult. Becsületes, öreg arcaba nézve, éreztem: nem ö volt a hibás. Szegcczky Ita 28 ezer furintot érő ajándék A napokban kedves vendégeket fogadták a leninva- rosi tanács vezetői. A Debreceni Közúti Építő Vállalat. December 32. brigádjának ta«;ai vastag dossziét nyújtottak at Gulyás István vb- el nökhel yettesn ek. Ennek története április 2tire nyúlik vissza. A válla la l szocialista brigádja ugyanis amikor értesült róla. hogy a '•áros Lenin nevét veszi fel, eühaítarozta: kedves ajándékkal lepi meg a tanács vezetőit. Nyomban munkához láttak. melyet a napokban fejeztek be. Mint megtudtuk, a brigád ajándéka egy komplett útépítési terv volt, melyet az óváros í•eszére készítette természetese'! társadalmi munkában. A dosszié tartalma több mint. 28 ezer forintot ér. A tanács vezetői ezúton is köszönetüket fejez k ki a brigádnak, a város szépítése. fejlesztése érdekében kifejteti áldozatos munkáért