Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-01 / 281. szám

VitÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ESZAKMAGIOIIOItSZAe A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSODIMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XWI. évfolyam, 281. szám Ara: NO filler Szocializmus magasabb szinten I nternacionalista széllé mü, nagy jelentőségű sok oldalú, tárgyilagos, józanul mértéktartó, őszinte, mél yenszán ló, szocialista hu­mánummal telítődött — ilyen es ehhez hasonló jelzőkkel il letle a világsajtó közéletünk nagy eseményéi, az MSZMP X. kongresszusát es az ország helyzetéről, a jövő feladatai­ról ott elhangzott vitát. A jelzők külön-külön is igaz képet festenek az egyhetes tanácskozásról, csokorba szedve azonban még ponto­sabban adják vissza nemcsak azt, ami elhangzott a szóno­ki emelvényen, hanem azt a légkört, hangulatot is, amely körülvette, uralta a kong­resszusi termet. Erről a légkörről es han­gulatról szinte személyes részvevőként szerezhetett be­nyomásokat, tapasz tala tok at az ország közvéleménye, a sajtó, a rádió, a televízió jó­voltából — ahogy Kádár Já­nos találóan fogalmazta vi- lazáró beszedőben: a kong­resszusi tárgyalóterem kibő-, vált. Csak össze kell hason­lítani a korábbi kongresz- szusokről és a mostaniról su­gárzott rádió- és lv-közvetí- tesék adásidejét, a lapok híradásait, s előttünk a so­kat mondó kép: minden ed­diginél teljesebb információi l&ptak a kongresszus ese­ményeiről az érdeklődök, a legszélesebb nyilvánosság előtt, a nép füle hallatára szeme láttára tárgyalt a párt nemcsak az ország dolgairól, hanem saját, legbensőbb ügyeiről is. Aki figyelemmel kísérte a kongresszus többhónapos elő­készítő munkáját, az irány­elvek sokoldalú vitáját; az a iapszer vezeti vezo tőségvá­laszt'» taggyűléseket, majd a városi, járási, megyei párt­értekezletek pezsgő eszmecse­réit, az láthatja: ez a, kendő­zetlen nyíltság, ez a nép előt­ti. teljes kitárulkozás logiku­san következik pártunk egész lényéből, az MSZMP vezeté­sének — immár ntásíél évti­zede bevált — munkastílusá­ból. Ez a kongresszus is iga­zolta: a párt a széles közvé­leményre akar építeni, nép o kos gyülekezetével' megtárgyalva, közös gondol­kodás eredményeként akarja kialakítani politikáját, meg­szabni az országépitő munka tennivalóit. Ezért kért még a kongresszus előtt részletes véleményt valamennyi jelen­tősebb társadalmi szervezet­iöl és mozgalomtól az. irány- iá vekről. a mai helyzet érté­keléséről ös a kitűzött célok­ról. A Központi Bizottság kongresszusi beszámolójának megállapításaiban tehát a k őz vélemény állásfoglalása ötvöződött a párt y.ezdlö tes­tületének véleményével. A kongresszusi előkészületek után u beszámoló is, a négy­napos vita is. meggyőzően bizonyította, hogy a párt nem öncélnak tekinti vezető sze­repét, hanem a munkásosz­tálytól kapott, a munkásosz­tályt, s egyben az egész dol­gozó népet szolgáló megbíza­tásnak. A pari tömegekkel összeforrva, a néppel együtt dolgozik a népért. K ilapinthatóan érzékelhe­tő volt u kongresszusi teremben, hogy a kül- löldi testvérpártok előtt is tiszteletet, megbecsülést, ví­vott ki az MSZMP, a magyar munkásmozgalom. H armi n c- ket testvérpárt — köztük ti­zenegy szocialista ország és tizenkilenc más európai or­szág, valamint Nyugat-Bériéi testvérpártja — képviseltette magát magasszintű delegá­cióikkal a tanácskozáson. Je­lenlétük nemcsak a testvér- pártok közötti kapcsolat ud­variassági normáiból fakadt, haliéin abból az érdeklődés­ből és elismerésből is, ame l.vel az MSZMP következetes marxi-lenini, elvhű interna­cionalista poll!ikája vált ki a nemzetközi munkás-mozga­lomban. „A magyar kommu­nisták — írta a kongresszusi köszöntő kommentárjában a Pravda — következeteseit, al­kotó módon alkalmazzák a marxizmus—latinizmus álta­lános törvényszerűségeit, n konkrét magyarországi vi­szonyokra, állhatatosan har­colnak a szocialista, interna­cionalizmus elveinek gyakor­lati. megvalósításáért. Ezzel az MSZMP magas fokú nem­zetközi tekintélyt, es elisme­rést vívott ki magának." A kongresszus — amint ezt sok külföldi megfigyelő is megállapította — a szocializ­mus építésében történő ma­gabiztos haladás demonstrá­ciója volt, A küldöttek teljes egyetértéssel fogalmazták meg a kongresszus határoza­tában, hogy a magyar társa­dalom dinamikusan fejlődik, biztosan halad a szocializmus teljes felépítésének útján. Ennek a IX. kongresszus óta eltelt rövid négy év beszédes bizonyítéka: tovább erősö­dött a népi. hatalom, jelentős sikereket ériünk el a társa- dálmi élet, minden területén, emelkedett népünk életszín­vonala, erősödtek, a párt tö­megkapcsolatai, szilárdult a szocialista népi-nenhzetd egy­ség. Miről esett legtöbb szó a kongresszuson ? Mindenek­előtt azokról a kérdésekről, amelyek napjainkban is a közérdeklődés előterében áll­nak, azokról, amelyeknek az elemzése elengedhetetlenül fontos a szocializmus teljes felépítését szolgáló tenniva­lók kijelölésében. I mponáló egységgel tett hitet a kongresszus minden küldötte a gaz­daságirányítás új rendszere mellett, amely lovább erősí­tette hazánkban a szocialis­ta tervgazdálkodást, a köz­ponti tervezés hatását, segí­tett a kor követelményeihez igazítani a gazdasági munka irányítását. Természetesen nemcsak dicsérték a szóno­kok ezt a reformot, őszintén beszéltek fogyatékosságai ról, megvalósításának gyengéiről is, s keményen bírálták azo­kat a vállalatokat, amelyek a költségek csökkentése, a munka jobb megszervezése, a felesleges adminisztratív, vagy más munkaerők felsza­badítása helyett a rezsikölt­ségek duzzasztásával, és az árak emelésével igyekeztek nagyobb bevételhez jutni, egyaránt megkárosítva ezzel a lakosságot és a népgazdasá­gul. A Központi Bizottság be­számolójában és a vitában is sok szó esett a szocialista de­mokrácia további erősítésé­nek feladatairól. A kong­resszus határozata nyomaték- kai húzta alá. hogy az állam- elet, a szocialista demokrácia fejlesztése a szocializmus tél­ies felépítésének egyik köz­ponti feladata. A szocializ­mus építésének magasabb szinten való folytatásához el­engedhetetlenül fontos a he­lyi szervek önállóságának a tanácsok önkormányzati tc- (Folytatás a 2. oldalon) Kedd. 1910. december I. Brezsnyev beszéde Jerevánba n fi. oldal) Vietnam újabb bombázása (ü. oldal) A képernyő előtt (1. oldal) A gazdagodás útján * A IV. ötéves tervben államunk sokat költ Borsod megye cs Miskolc további fej­lesztésére. Rövidesen megkezdik a megyei könyvtár építését Miskolcon. Képünk impozáns létesítmény fantáziarajzáról készült. (ÉSZAKTERV. Miskolc.) az A Varsói Szerződés országai vezetőinek találkozója teljesítette tervét ;i BEM A Varsói Szerződés tagor­szágai testvérpártjainak es kormányainak vezetői közös megállapodás alapján decem­ber elején Berlinben találko­zót tartanak: Testvérpártok küldöttségeinek elutazása Budapestről Hétfőn az MSZMP X. kongresszusán reszt vett újabb küldöttségeik utazlak el Budapestről. Kiutazott a Koreai Mun­kapárt delegációja, a Mongol Népi Forradalmi Párt kül­döttsége, a Francia Kammu- násta Pórt küldöttsége, az Olasz Kommunista Párt delegációja, a Spanyol Kom­munista Párt küldöttsége, a Görög Kommunista Párt de­legációja és a Nyugat-berlini Szocialista Bgységpart kül­döttsége. Kiemelkedő sikert ért el n kongresszusi, munkaverseny­ben a Borsodi. Ercelökészitö- tnü kollektívája. .4 BEM dol­gozói a X. pártkongresszus t isztcletére felajá n lottók, hogy december 4-re, Mis­kolc felszabadulásának ünne­pére teljesítik 1970. évi ter­vüket. A technológiai üzemben megszületett kezdeményezés­hez valamennyi üzemrész dolgozói csatlakoztat:, s külö­nösen a szocialista, brigádok tettek igen sokat a vállalás teljesítése érdekeben. Erőfeszítéséi két várakozó - son felüli siker koronázta; tegnap, november 20-án reg­gel 8 órára a Borsodi. Ércelö- készitömü teljesítette idei tervfeladatat. Hétfőn reggelig összesen 1 millió 200 ezer tonna zsuga- ritváv'd; gyártották. A BEM kollektívája — a sikertől is fellelkesülve — most. újabb vállalást tett: az cv hátrale­vő részében mintegy 120 000 tonna, zsugoritváuyi gyárta­nák terven felül. AIV. ötéves terv hitelrendszeréről A Magyar Közgazdasági Társaság borsodi szervezeté­nek felkérésére tegnap, no­vember JO-án, hétfőn dél­után m megyei bankigazge­losag székhazában előadást tartott Pillái Miklós, a Ma­gyar Nemzeti Bank első el­nökhelyettese. Rendkívül Hagy érdeklődéssel fogadott. A hét borsodi eseményeiből December első hete is bő­velkedik eseményekben. Közérdekű tanácskozások, kulturális rendezvények zaj­lanak a megyében. I h-iilésck Ma, december 1-én ülése­zik a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. A vb-hatá- rozatok végrehajtásáról dr Ladányi József, a végreha.i tó bizottság elnöke infor­málja a vb-tagokat. Tájé­koztató hangzik el a megye dolgozóinak társadalombizto­sítási ellátásáról, a közös ta­nácsot alkotó tagközségei; politikai, társadalmi és gaz­dasági helyzetéről. A vb- ülés napirendjén szerepel a megye ipari és építőipari vállalatainak munkaerő-ellá­tása is. A Szerencsi járási Tanács Végrehajtó Bizottsága de­cember 2-án, szerdán ülése­zik. Az általános iskolán gyermekvédelmi tevékenysé­get és a Vízügyi Igazgató­ság tokaji szakaszmérnöksé­gének munkáját értékelik. Ülésezik a k ép viselőcsoport Miskolcon, a Hazafias Népfront tanácstermében rendezi meg ülését csütörtö­kön a Borsod megyei képvi­selőcsoport. A megyei és a városi tanács pénzügyi ősz lályvezetői a megye és a vá ros költségvetéséről tájékoz­tatják a képviselőkéi. krónikáiról» tanácskozása December 2-án dclcloil kezdődik a krónikáiról; ta­nácskozása Szerencsen. a csokoládégyar művelődési házában. A tanácskozási Hegyi Imre, a Hazafias Nép­front megyei bizottságánál; titkára nyitja meg. A króni­kaírásról dr. Lakatos Ernő. a Pest megyei Levéltár igaz. gatója beszél. Az üzemi kró­nikaírásról dr. Vigh Károly a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos fömunkatársa a termelőszövetkezeti króni­kákról dr. Timaffy József középiskolai tanár tart elő adási. Zárszói Töltési Imre, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa belpolitikai üt kórságának fömunkatársa. a/ Országos Honismereti Tár­sadalmi Bizottság titkára mond. I modern háztartásról Háromnapos kiállítás kéz dóriik holnap, szerdán a me \ zőkóvesdi művelődési köz­pont kiállítási termében Mo­dern háztartás — több sza­bad idő címmel. Mosószere­kéi, tisztítószereket, konzer- vekel, kozmetikai újdonsá gokat, és modern háztartási gépeket mutatnak be. A ki­állítást Bont a Lajosné. a me­gyei pártbizottság munka­társa nyitja meg. Naponta rendeznek bemutatókat, szaktanácsadásoké t. Tiszta­ság. szépség, egészség cím mcl rlr Buga 1-ászló tart előadást. A látogatók között értékes tárgyakat sorsolnak ki. Premier, tár!almit ás Péntekén este lesz a Mis­kolci Nemzeti Színházban a Bánk bán premierje. A cím­szerepet Paláncz Ferenc játssza Gertrudis szerepé­ben Kovács Máriái. Melin­da szerepében Baiogli Eme­sét és Antal Anettát, Tiborc szerepében Csapó Jánost és Győri Ernőt láthatja a kö­zönség. A darabot Nyitassv Judit rendezte. Vasárnap léi 12-kor nyílik meg a Miskolci Galériában az első miskolci téli tárlat. Megnyitóbeszédet dr. Fekete 1 ászló. a városi tanács vb- elnökc mond. Közreműködik a Miskolci Fúvösöiűs. elóadasaban a kormány af (al a minap elfogadott, a IV ötéves terv időszakára szolé hitelpolitikai irányelvekéi c. a hitelezés rendszerében be­következő módosításokat mertette. Bevezetőjében Pr.lai Mik lös utalt rá, hogy a hitel­politika kialakításakor fi­gyelembe kellett venni a népgazdaság egyensúlyi kö­vetelményeit. Elmondotta, hogy a IV'. ötéves len- hi telpolitikájában fontos sze rep jut a központi célki tí­zesek támogatásának. A jö­vőben szorosabb kapcsolat ,rsz a terv és a hitelpolitika közöli A hitelpolitika egyik uj eleme az is, hogy a hi­telt igénybe venni szándé­kozó vállalatokkal szemben fokozzák a hatékonysági kö­vetelményeket, és növelik a vállalatok saját Hozzájárulá­sának kötelező legkisebb összegét is. Igen fontosak a hitele­zési rendszerünkben január 1-től életbelépő változások. A korábbi gyakorlattól elté­rően a itáliaiatok egymás­nak is nyújthatnak hiteleket, ezekért legfeljebb 5 százalé­kos kamatot kérhetnek, de egyéb gazdasági előnyöket — például fejlesztési célkitűzé­sek megvalósítását — is ki­köthetnek. Ugyancsak úi ele­me lesz hitelezési rendsze­rünknek a vállalatok által egymásnak nyújtható keres­kedelmi, illetve áruhitel is. Az előadó mind az egy Más­nak adott: hitelek, mind a kereskedelmi, illetve áruhi­telek esetében felhívta a fi­gyelmet rá, hogy ezeket a vállalatok csak szabad fej­lesztési alapjuk terhére ’ad­hatják egymásnak. Az előadást élénk vita kö­vette. az MNB első elnök- helyettese számos konzultá­ciós kérdésre válaszolt. (ft)

Next

/
Oldalképek
Tartalom