Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

Szombat, TWO. nov. 21.

ÉSZflfK-MtAGY AKORS2AG 5

MINDEN élőlénynek, így magának a szőlőnek is tápanyagra van szüksége ahhoz, hogy életben maradjon, termést hozzon. A szőlő röppent tápanyagéhes. Különösen nitrogén, kálium és foszfor szükséges a tőkék kondícióban tartásához és a jó termés eléréséhez. Ezenkívül sok más tápanyagra: mangánra, cinkre és káliumra is szüksége van. Rendszerint mesterségesen kell ezeket adagolni, mert a talaj a tápanyagokat nem tartalmazza elegendő mennyiségben.

Egy közepes termőképességű szőlőültetvény holdanként 30—37 kg nitrogént. 8— 12 kg foszfort. 21—46 kg káliumot, 58—77 kg kalciumot. 6—12 kg magnéziumot épít be szerveibe, a levélbe, a fürtbe, a hajtásba stb. A nagyüzemi, nagy termőké- pességü ültetvények ennél jóval többet kívánnak, mert. csak így érhető el a rendszeresen nagy termés és a minőség. Általában magyar viszonyok között a nagy termések elérésére 50—100 kg nitrogént, 20—40 kg foszfort, és 80—100 kg kálium hatóanyagot kell számolni. Sokan ezt még ma is túlzottnak tartják, mert figyelmen kívül hagyják, hogy a nitrogén kimosódik a talajból, a kálium és a foszfor pedig lekötődik a talajszemcsékhez.

Ma már kísérletek bizonyítják, hogy a magyar kontinentális klímán szükséges a nagy adagű trágyázás, és elsősorban a műtrágyázás. Kísérletek szerint a nitrogén és kálium erősen növeli a termést, míg a foszfor nagytömegű alkalmazása csökkentheti a termés meny- n.yiségét. A túlzott nitrogénbőség is káros, hisz a buja növekedéshez, a termés „el- rugásához”. fagy érzékenységhez vezethet. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a magyar szőlőtalajok meglehetősen nitrogénszesénvek.

A SZŐLŐ trágyázására a szakemberek ma is az istállótrágyát tartják a legalkalmasabbnak. ebből azonban sajnos kevés áll rendelkezésre. Ezért minden más szerves anyagot, 'nád- és szalmatörmeléket, háztartási hulladékot, fekáliatrágyát, tőzeget, lignitport, tófenék-iszapot. fel kell használni a talajélet fenntartása érdekében. E trágyafélékből évente számolva, 50—100 mázsát kell holdanként biztosítani, különösen az erősen kötött talajokon.

A tápanyagigényeket csak szervestrágyákkal nem lehet kielégíteni s ezért nagy szükség van a műtrágyákra. Nagy termések eléréséhez holdanként 4 mázsa 25 százalékos nitrogén, 2—3 mázsa 18 százalékos foszfor és 3—4 mázsa 40 százalékos kállsó szükséges. Egyes gazdaságokban ennél is több. évente 15

—25 mázsa vegyes műtrágyát adnak holdanként a szőlőnek. A legnagyobb hibát sokan ott követik el. amikor a trágyaféléket a talaj felszínére, vagy igen sekély árkokba teszik, holott a szőlő gyökerei 25 centiméternél mélyebben helyezkednek el a talajban. A foszfor és kálium nehezen oldódik, és rendszerint a helyén marad, nem jut el a gyökerekhez. Az őszi fedésnél ezért mély gödröket és árkokat kell készíteni, ami megfogia az őszi-téli csapadékot, lejtős területen gátolja az eróziót, és lehetővé teszi a trágyafélék mélyre helyezését. A szervestrágyát, a foszfát- és káli-műtrágyát ősszel és télen kell a talajba dolgozni, míg a nitrogénműtrágyát rendszerint tavasszal.

SZÁRAZ ŐSZ után a nitrogénműtrágyából is helyes egyharmad mennyiséget már télen a talajba juttatni, mert így lehetőség van arra, hogy az a gyökérzónába mosódjon. .Tó megoldás, ha a műtrágyákat a szervestrágyába keverjük. így a talajszemcsék kevesebb tápanyagot kötnek meg, s több jut a növénynek. Szívleljük meg: több műtrágya, több termés; így lesz gazdaságosabb termelésünk.

Brczóvcsik László, tudományos munkatárs, a tárcáii kulatótelep vezetője

Abaújvári építkezések

Jelentős évnek ígérkezik 1971 a Zempléni-hegység nyugati peremén fekvő Ába- újvár számára. Három fontos létesítményt szeretnének jövőre tető alá hozni a kisközségben. A harmincas évek végén hevenyészve összetákolt, omladozó, volt levente- lőcsarnok, amely átmenetileg keltűrházként szolgált, élet- veszélyessé vált; be kellett zárni. Kétszáz éves, felújításra alkalmatlan épületben van a vegyesbolt és az italbolt is. Abaújváron lakik a két éve létrehozott, állatorv ősi körzet fiatal orvosa; az 5 lakásgondja szintén megoldatlan.

A községi tanács kezdeményezésére, a közelmúltban lezajlott tanácskozások eredményeként a jövő tavasszal megkezdik az új létesítmények; a 150 személyt befogadó művelődési otthon, az üzletház és a közművesített álClttörőparkok

Megyénk számos községét, például Forrót, Hernádpet- rit, Göncöt és még több, más falut is díszít már úttörő- park, játszótér.

Ezeknek a parkoknak, játszótereknek elkészítéséből természetszerűleg az úttörők is nagy részt vállalnak, és sokat segítenek a termelő- szövetkezetek. A segítségnyújtás ellenében főleg' a mezőgazdasági járásokban, például az encsiben, csaknem valamennyi úttörőcsapat segít a tsz-eknek is az adódó munkák elvégzésében. Ebben a járásban főleg a krasznokvajdai, a fancsali termelőszövetkezet támogatja hathatósan anyagiakkal is az úttörőket, Encsen pedig az úttörőcsapat szerződést is kötött a Isz-szel munkavégzésre.

Az úttöröparkok, játszóterek száma a jövő évben is gyarapszik. Többek közölt Hernádvécsén, Hidasnémetiben, Felsővadászon, Bakta- kéken, Csobádon, Vilmány ban terveznek ilyen létesítményeket. Az úttörőparkokat. tereket a? elképzelések szerint a jövő év tavaszán építik majd meg.

latorvosi lakás építését. A telkeket a községi tanács biztosítja, s a művelődési ház építéséhez több százezer forintos segítséget ad. Az üzletház beruházási költségeit a Gönc és Vidéke ÁFÉSZ fedezi. Együtt a pénz az állatorvosi lakásra: a megyei állategészségügyi állomás, a községi tanács, s a helybeli termelőszövetkezet viseli az építési költségeket.

Rendelkezésre állnak a kiviteli tervek; a művelődési otthon és részben az állatorvosi lakás tervét az Encsi járási Tanács készíttette el. A kiviteli szerződést ugyan

meg nem kötöttélv meg, de a napokban előzetes megállapodás született, amely szerint a bakiakéin termelőszövetkezet építőbrigádja generálkivitelezőként elvállalja mindhárom objektum felépítését. Egy gondjuk azonban még mindig maradt az abaújvári vezetőknek. A rendelkezésre álló pénzösszeg még kevés a művelődési ház teljes megépítéséhez. Reméljük, hogy az Encsi járási Tanács hathatós segítségével ezt a problémát is megoldják, s 1971 valóban örömteli éve lesz Abaúivar lakosságának.

T. L

Fakanál, fatányér

Hallatlanul éles szerszámokkal műveli meg a fát a sajószentpéteri Oláh János bácsi. Vésői olyan könnyedén fúródnak a topolya- és nyárfába, mintha vajat szelnének. A rönköt először szemügyre veszi, megmér;. Eltervezi, hogy miként lehetne a leggazdaságosabban megmunkálni, a legtöbb tárgyat készíteni belőle. Oláh János ért a fához. Tizennégy éves volt. amikor az első teknöt készítette, most 62 esztendős. Lakásának udvarán dolgozik. Oda járnak vevői is fakanalat, fatányért, fateknót vásárolni. János bácsi megél a fafaragásból. Egyedül űzi a környéken ezt a kihalófélben levő mesterséget. Készítményei pedig olyan tetszetőse/;, olyan fényesre csiszollak, hogy azt bárki megnézheti.

A ránctérképből olvas a tudomány

A kiromancia sarlatánság De miről beszélnek a fodorszálak ?

l \T‘/r1wJí>|1 ÓUi szédítik

LíCírtUCH az embere_

két a tenyérjóslással a sarlatánok. A tudomány megállapította: a tenyér jóslás — szaknyelven kiromancia — szélhámosság, művelői a babonás hiszékenység vámszedői.

A kézujjak jellemző, sajátos rovátkáit azonban jó ideje felhasználják a bűnüldözésben. Már a rómaiak is alkalmazták tenyérismeretei- ket a gyilkosok személyazonosságának megállapítására. És van egy tudományág: az antropológia, amelyet ugyancsak érdekelnek a tenyér sajátosságai, s amely az ember első munkaeszközének, a kéznek jellegzetességeiből jelentős örökléstani következtetéseket von le. Ez a tudományág nem a felderíthetet- len jövendő jeleit kutatja a kéz vonalaiban, hanem a múlt és a jelen fejlődéstani törvényszerűségeit keresi bennük.

Űjabb és újabb kísértetekkel. megfigyelésekkel gazdagítja ezután is ismereteit a fejlődésian. Mit; vett át a ki- romanciaból? Csupán a neveket: a tenyérvonalak hajdani elnevezéseit. Ennyit hagyott meg mindössze az áltudományból.

Mit tud ma a modem embertan a tenyér jellemzőiről? Hazánkban a debreceni Kossuth .Lajos Tudományegyetemen évtizedek óta folynak erre vonatkozó kísérletek. Az Antropológiai Intézet munkatársainak nem egy megállapítása komoly külföldi visszhangra talált.

— Az ember kezét — az ujjhegytől a kéztőig — sűrűn borítják a vonalkák, az úgynevezett fodorszálak — magyarázzák a tudósok. Ezeket másképpen léceknek is nevezik. Arra valók, hogy növeljék a kéz tapintófelüle- lét. Köztudott, hogy az ujjlenyomat, ami tulajdonképpen a fodorszálak: fényképe, mindenkire sajátos módon

A fodorszálak

A KISZ-titkár

egy napja

Géczi Gyula édesapja bánya-villanyszerelő volt. Hatan vannak testvérek, ő a legidősebb. Miskolcon végezte el a kohóipari technikumot. 1961-ben került Edelénybe, a járási KISZ-bizottság munkatársaként. 1964- től járási KISZ-titkár. Néhány napja KISZ-érdeméremmel tüntették ki. A KISZ megyei vezetőinek véleménye szerint egyike Borsod-Abaúj- Zemplén legeredményesebben dolgozó ifjúsági vezetőinek.

— Nem könnyű a dolgunk, nagy az edelényi járás — mondja. — Hatvanegy településsel kell törődni. Körülbelül 15 olyan kisközségünk van. ahol gyakorlatilag még egyéni gazdálkodás folyik. Az ott élő fiatalok összefogása a legnagyobb gond. Az ifjúsági mozgalom munkáját nehezíti az is, hogy igen sok az üzemekbe, bányákba naponta eljáró fiatal. Mivel a szénbányák szervezetileg nem tartoznak a járáshoz, a KISZ-munka fő fel adata a termelőszövetkezetek fiataljaival való foglalkozás. Jelenleg három olyan község van, ahol külön tsz-alapszervezet is dolgozik: Szend- rő, Edelény és Borsodszirák. Szeretnénk, ha Mucsonyban is létrejönne a tsz KISZ-eseinek önálló alapszervezete.

A mucsony-lelekesi Üj Élet Tsz irodájában az esti KISZ-laggyülésról beszélget a párttitkárral a járási KISZ-titkár. Ott dől majd el, különválik-e szervezetileg a tsz és a község fiatalsága. Megtárgyalják, kit javasoljanak a pártiskolára kerülő községi titkár utódául, s azt is, hogyan lehetne megoldani a tsz KISZ-eseinek helyiséggondját, amíg az új klubszoba elkészül.

Az Üj Élet fiataljai jól keresnek. Az állattenyésztésben dolgozók között néni ritka a 3400—3800 forintos havi jövedelem. Egy részük mégsem elégedett. Az iparba vágynak, ahol a 8 órás műszak után több szabad idejük marad. Szó esik arról is, hogyan lehetne megtartani ezeket az elvágyódó fiúkat, lányokat.

— Sajnos, még kevés tsz-ben veszik igazán komolyan a fiatalokat. Elgondolkoztató, hogy egyetlen olyan tsz- tag van a járásban, aki 26 évesen bekerült egy termelőszövetkezet vezetőségébe — mondja a járási titkár, útban Rudabánya felé.

A rudabányai ifjúsági házban a tagösszeírással kapcsolatos teendőkről érdeklődik az alapszervezeti titkártól. De megbeszélik a soron következő KISZ-esküvő előkészületeit is, amelyen a vasércbánya két fiataljának házasságkötését ünnepük majd.

— Szép eredmény, hogy már csak. nyolc olyan községünk van, ahol még nem rendeztek KISZ-esküvőt. A lányokat nehezebb volt meggyőzni, de végül is sikerült. Az utóbbi időben annyira megszaporodtak az ilyen ünnepi alkalmak, hogy munkatársaink hét végi pihenőjének védelmében ki kellett mondanunk: a járási KISZ- vezetők csak az alapszervezeti titkárok és a vb-tagok esküvőjén vegyenek részt.

*

Az erdők októberi pompáját már felváltotta a késő őszi egyhangúság. De még igy, november közepén is nagyon szép ez a táj. Perkupától 3 kilométernyire, a szőlősardói völgyben, a Sárkánykút forrásnál tágas tisztást ölelnek körül a tölgyekkel, fenyőkkel borított dombok, meg a száraz leveleket hajókáztató Éger-patak. A tisztáson szétterpesztett lábú acélóriás, a

távvezeték oszlopa áll őrt.

— Jövő nyáron reggelenként már zászlófelvonás, esténként meg tábortűz lesz ezen a tisztáson. Az úttörőmozgalom 25. évfordulójára felépítjük a váltótábort. A járás üzemeinek, tsz-einek legtöbbje segíti a munkát: pénzzel, fuvarral, bontási anyaggal. A járási tanács megtervezteti a konyhát, az étkezdét, a raktárai, s az egészségügyi helyiségeket. Nekünk 100 ezer forintunk van, ebből új sátrakat veszünk. Később csereüdültetéseket is szervezünk majd.

A forrásnál állunk, fatörzsnek támaszkodva nézzük a buggyanó vizet.

— Én még kilométereket gyalogoltam naponta télen is, kisiskolás koromban. Anyánk frissen főtt, forró tojást adott reggelente a markunkba, hogy el ne gémberedjen a kezünk. Fát is kellett vinni az iskolába, ha melegedni akartunk .. . Persze, ma is vannak gondok. Tegnap iskolaigazgatók értekezletén voltam. Túl sok a képesítés nélküli nevelő, s egyre nehezebb megfelelő csapatvezetőt találni. Helyzetük sokszor anyagikig is hátrányos; jó lenne, ha vezetői pótlékot kapnának.

Esteledik. Ködöt hasit a kocsi fényszórója.

— A jubileumi váltótáborról már beszéltem. A másik nagy örömön-.: sikerült elérnünk, hogy Edelényben is legyen ifjúsági ház. A IV. ötéves terv- idején a gimnáziummal szemben felépülő új művelődési ház egy része a KISZ-eseké lesz. A KISZ Központi Bizottsága 3 millió forinttal járul hozzá a költségekhez.

Edelénybe érünk. A járási KISZ- titkár néhány percre hazaugrik hároméves kisfiához, akit mindenkinél jobban szeret. Aztán Mucsonvba indul. ahol taggyűlésre várják a község KISZ-esei.

Takács Lajos

jellemző. A tenyér másik jellemzője: a ránctérkép. Azok a határozott, erős vonalak, amelyek nem mások, mint az Ízületek gyakori hajlítgatása által okozott gyűrődések.

és a redők együttvéve adják a tenyér életrajzát. Mennyire jellemzők ezek az egyes emberekre, van-e valamiféle törvényszerűség a tenyér mintázatában? Atöröklődik-e ez a vonalrengeteg? Ezt kutatják a tudósok.

Az ujjhegy bőrén három vonal-mintatípust különböztetnek meg: az ívmintát, a deltát — más néven: hurkot

— és az örvénymintát.

Legnagyobb számban a hurokminták fordulnak elő mindkét nemnél. Ám, a nőknél kevesebb az örvény, és ívminta is alig akad. Leggyakoribb az örvény a férfiak gyűrűsujjain. Ebben tehát határozott nemi különbséget sikerüli: kimutatni. A tudomány további feladata: tisztázni, hogy ez milyen okokból magyarázható.

A debrecenieket azonban jobban foglalkoztatja a tenyér másik jellemzője: a redő.

— A bőrredők, a tenyérnek ezek a sajátos gyűrődései az évmilliós átöröklődés folytán annyira megrögződ- tek. hogy helyükön, a már néhány hónapos embrió kezecskéin is vékonyabb a bőr, mint másutt — mondják a kutatók. — Pedig ilyenkor az ízületek mozgása még semmiképpen sem hozhatja létre. Rajzuk tehát következmény, mégpedig az ízületek elhelyezkedésének következménye.

Nem okai 7 ncm.is iellemzoi azonban sem a jövendőnek, sem a jellemnek. Legfigyelemreméltóbb egy különös rendellenesség. amikor a tenyéren

— az ujjtövek alatt — keresztben áthaladó két vonal összeolvad, tehát a tenyeret csupán egyetlen barázda szeli át. A debreceni kutatások bizonyítják: ez a ritka jelenség nagyobbrészt csak az elmebetegeknél és a gyenge- elméjűeknél figyelhető meg. A bőrlécrendszer és a szellemi képességek között határozott összefüggés van. Ezt igazolják a redők találkozásánál lemért hajlásszögek is

— ezek normális embernél 57 foknál mindig kisebbek, szellemi fogyatékosoknál viszont nagyobbak. Csupán ennek alapján, már újszülötteknél, 90 százalékos biztonsággal meg lehet állapítani a Down-kórt. vagyis az úgynevezett mongoloid fogyató* kosságot.

Szőlészeti kutatók szaktanácsai:

m iépspp! szőlőidnek