Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-13 / 266. szám

Péntek, i y/ű. nov. 13. hiZAK-MAo^ARÚKiéAO ä Évzárás előtt Ozdon Háromszáznál több lakás — 1/ óvoda hlőköxművesilós Természetesnek vesszük ugyan, hogy a városokat járva újabb és újabb léte­sítményeket látunk. Özdon azonban mintha az eddigi éveknél is szembetűnőbb lenne a változás, a gyara­podás. A városi tanácson kapott tájékoztatás alapján is újabb, szép sikerekről szá­molhatunk be, az idén elké­szült, vagy elkészülő létesít­ményekről. S—54! SOS! A városban ez év végéig .130 lakást építenek. A laká­sok minden valószínűség szerint elkészülnek, birtok­ba vételük azonban nem látszik százszázai:Ha san biz­tosítottnak. Bővíteni kellene ugyanis a derítőt, amihez S—54-es, saválló cement is szükséges. Ez a cement azon­ban hiánycikk. Nemcsak az építők, hanem a városi ta­nács is mindent elkövet a cement megszerzéséért, az erőfeszítések egyelőre azon­ban eredménytelenek. A nagy gond tehát most Érthető, hogy az ipari vá­ros lakói nagyon várják már ezt a nagy óvodái, mely el­készültével hathatósan köny- nyíti majd a város ilyen jel­legű gondjait. Munkába ál­lása után az óvodába jelent­kezettek fis százalékát tud­ják kielégíteni. Milliók a föld alatt Ugyancsak ez év munkás­ságának eredményeihez tar­toznak az úgynevezett elő- közművesítések, a különbö­ző csatornavezetékek meg­építése. melyekre több tíz­millió forintot fordítottak, a következő év újabb létesít • menyeinek biztosításaképpen ' Jövőre egyebek között két­száznál több lakást szándé­koznak elkészíteni. Ugyan­csak a jövő évben építik majd a már megkezdett 2500 négyzetméter alapterületű üzletházat tovább rende­zik a kohászszálló környékét, és a kultúrparkot is átad­ják rendeltetésének. leknővájok Furcsa életük van a tek- növájóknak, tanyájukat min­dig ott ütik fel, ahol farag- nivaló fát találnak. Alkal­mas nyárfa egyre kevesebb van. pedig falun még min­dig nagy ..divat” a dagasz­tó-. vagy disznókopasztó tek­nő. Mivel a szállítás ma már egyszerűbb, a telcnövájók csa­ládi házat építenek és in­kább távoli vidékekről szer­zik be a faanyagot és fel­hagynak a vándorlással. Bölcske szomszédságában két család is letelepedett. A kör­nyező falvakat ők látják cl npárfateknőkkel. Most a disz­nóölést szezonra sok meg­rendelést kaplak a szomszé­dos községektől, sőt Bara­nyából is. ennek a cementnek a meg­szerzése. Ha ez mégis sike- ; rül, akkor Özdon az idén is 1 több száz munkáscsalád jut egészséges, szép, új otthon­hoz. ff5 százalék Az idei év mérlegének egyik jelentős tétele az új óvoda. A létesítmény, mely ugyancsak ebben az évben készül el, 150 kisgyermek­nek ad helvet. Otven óra a hegy gyomrában A Miskolci Bányász Sport­kör barlangkutatói hagyomá­nyos november 7-i kutató­expedíciójuk során sikeresen végrehajtották az 50 órás föld alatti táborozást. Még júliusban rátaláltak egy eltömődött víznyelőre, s elkezdték a járat kibontását. Akkor 25 köbméternyi hor­Új óriás kotró a nyéki taron Fotó: Szabados György. Az ország egyik legna­gyobb kavicsbányájában, a nyékládházi mesterséges to partján tegnap kezdték meg a MAHART és az NSZK- beli MOHR-cég kooperáció ában énült úi. óriás kotró hp.'ó műszaki átadását A napi négy és íéleze. köbméter kavics kitermelé­sére alkalmas úszó kotróha­jó testét magyar üzemekben készítették, berendezéseit pe­dig a Német Szövetségi Köz­társaságból szállították. A hajóra szerelt esörlőtar- tó magassága eléri a 12 mé­tert, és kanalával egyszerre 0 köbméter kavicsot emel­hetnek ki, akár 30 méteres mélységből is. Az új óriás kotró a 3. szá­mú bányatóban kezdi meg munkáját, és kiszolgálására öt, önjáratos uszályt üze­meltetnek. Ezek a hajó ál­lal kitermelt kavicsot a ki­kötőbe továbbítják, ahonnan az szállítószalagokon jut el az osztályozóműbe. Az új kotróval, a jövő hé­ten kezdik meg a folyama­tos termelést, és még az idén mintegy 70 ezer köb­méter kavicsot bányásznak téli készletre. dalékot távolítottak el, s mintegy 20 méter mélység­be jutottak, ahol egy ferdén lejtős, keskeny sziklahasa­dék állta útjukat. A novem­ber 7-i ötvenórás leszállás célja az volt, hogy áthatol­janak a sziklán. A feltáró brigád nehéz munkát végzett. Negyed­óránként váltották egymást, s a legnehezebb testhelyze­tekben vésték a sziklát. A kutatóknak a 46. órában si­került a szűk hasadékot jár­hatóvá tenni, s ezzel meg­nyílt az út egy nagyméretű aknarendszerbe. A lámpák fénye kristályos falakon csil­lant. Egy sziporkázó csepp­kőbevonat a Varázsszőnyeg, egy gnómszerű kiszögellés pedig a Notre Dame-i to­ronyőr elnevezést kapta. Ki­lométernyi hosszúságú bar­langrendszerbe jutottak, amelynek aljáról vízesés dör­gő robaját hallották. Az új felfedezés széles távlatokat nyithat a bükki barlangku­tatás történetében. Várszegi Sándor PalackoK helyett távvezeték A Lenin Kohászati Mű­vekben az elmúlt évben 160 millió forintos beruházás felhasználásával u,j, korsze­rű oxigéngyár építését kezd­ték meg, amely 1972-re ké­szül el. Az új gyár építé­sével egyidőbpn megoldan­dó feladatként jelentkezett az oxigén elszállítása. Je­lenleg ugyanis naponta több mint 1500 palack rakodásá­ról és fuvarozásáról kell gondoskodni. A negyedik öt­éves terv időszakában az új oxigéngyárat és a nagy fo­gyasztó üzemeket: a mar­tint és elektroacélművet a nagyolvasztó gyáregységet, valamint a hengerművet táv­vezetékkel kötik össze Az oxigént távvezetéken szállít­ják majd. és ezzel újabb, nehéz fizikai munkát szün­tetnek meg Diósgyőrben. Fodor László útinaplója CIPRUSI BARANGOLÁS 3. Történelmi színpad A hellén világ, a római kor. Bizánc és a keresztény középkor emlékeit nemcsak Nikoziában, hanem egész Cipruson megtalálni. Famagustában, a közép­kor nemesen gazdag város­kájában az arra látogató nem is tudja, mit nézzen meg hamarább. Gyönyörköd­jön a település kicsi házikói­ban, a XIII. századbeli vá­rosközpont keskeny halász­utcáit csodálja meg; a ke­resztes vitézek hadjáratai­nak emlékét tekintse meg 1291-ből; vagy azoknak a ciprusi kereskedőknek gyö­nyörű házait vegye szem­ügyre, akik Famagustát meg­szilárdították, a város fej­lődését előmozdították. A te­lepülés egykori gazdagságá­ra utal az a 365 templom, amely ma is látható. Közü­lük legszebb a Notre-Dame mintájára épült, gótikus Szent Miklós katedrális. Az épület szinte ma is eredeti­ben pompázik, éppen csak tornyainak csúcsait „kurtí­tották” meg, miután II, Sze­lim szultán elfoglalta a vá­rost s a kereszt, helyett fél­hold hirdeti Allah egykori hatalmasságát. Az archeoló­giái leletek csaknem négy­ezeréves emlékeket tartogat­nak. Még a bronzkorból is találhatók érdekes tárgyak, a görög, római korszakot pe­dig hatalmas márványoszlo­pok reprezentálják. A fran­cia gótika emlékei éppúgy felejthetetlenek maradnak az idegennek, mint a bizánci stílusé, vagy a velencei és a genovai művészek kezienyo- mát őrző, hegyek ormain levő várromok. A város, ma is előkelő, jómódú kereskedők telepü­lése, s az idegenek kedvenc kirándulóhelye. Édes illatú levegője, a hatalmas narancs ­ligetek valóban felüdülést nyújtanak a látogatóknak. Kyrénia szintén egyik leg­kellemesebb, legszebb fürdő­helye Ciprusnak. Tenger­partja halásztelepülésével, történelmi emlékeivel mág­nesként vonzza a látogató­kat. A hegyek, a festői vá­rak, a régi kolostorok, mind­mind felejthetetlen élmé­nyek. Csak az elragadtatás hangján lehet szólni a kyré- niai erődről is. Eredetileg bizánci volt, később a ve­lenceiek építették ki, s a történetírók különböző idők­ben ugyanazokat állapítot­ták meg róla: jelentős sze­repe volt az ország védel­mében. sohasem sikerült el­lenségnek bevennie. Ciprusi barangolásom köz­ben nemcsak azokat a hegy­csúcsokat csodáltam meg, amelyeken valamilyen erőd, várrom van. Azok a meg­számlálhatatlan oromzatok is felülmúlják a képzeletet, amelyek a maguk gazdag fenyveseivel. vagy éppen meredek sziklafalaival ka­rakterisztikussá teszik ezt az érdekes vidéket, ahol az idő­járás minimális változást szenved, a levegő száraz, pá­ramentes, az égbolt átlátszó és tiszta, olyannyira, hogy szinte egyedülálló a világon. Jó beleszippantani a külön­böző fűszerek illatától aro­mas levegőbe. megpihenni azokon a helyeken, ahol a tengerbe nyíló panorama szinte rabul ejti az embert. Limassol a második leg­nagyobb városa Ciprusnak. Noha a/, itt látható Apolló- templom és a Curium-moza- ik, a Colossi vár és a sok bizánci templom mind-mind felejthetetlen élmény, mégis az marad meg inkább az emberben: itt összpontosul a sziget ipara, ez Ciprus legforgalmasabb kikötője, itt pompáznak a leggazdagab­ban a hatalmas szőlőtáblák, gyümölcsösök. Az idegen- forgalom itt is reklámozza a tengertől 600 lábnyira emel­kedő Olimpos-hegységet, a kicsiny templomok falfest­ményeit, mégis, inkább azok a plakátok maradandóbbak tudatunkban, amelyek a vi­rágkarneválra, a borfeszti­válra, a különböző kiállítá­sokra, a szabadtéri színhá­zakba invitálják az idegent, ahol görög és Shakespeare- drámákat mutatnak be. A szigetországot járva, lépten-nyomon az volt az ér­zésem, Ciprus olyan, mint egy hatalmas, történelmi színpad, ahol az egész antik történelem lejátszódott, a maga sokszínűségével, gaz­dagságával. S a többi törté­nelmi korszak is rajta hagy­ta kezenyomát a szigeten. A régi korok megidézése, a műemlékek megcsodálása után azonban ugorjunk egy nagyot, ismerkedjünk meg Ciprus mai életével. (Következik: Az elsüly- lyeszthetetlen anyahajó.) Salamisi tornacsarnok oszlopai. Kyréniai öböl. (A szerző felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom