Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-12 / 265. szám
Csütörtök, 1970. nov. 12. ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 Alkoholizmus és a társadalom Hatékonyak-e az érvek? Megdöbbentő jua$ napvilágra nemrég hazánkban. Kórházi jelentések, egészségügyi statisztikák, reprezentatív felmérések alapján kiderült: legalább százezer oly család él Magyarországon, amelynek egyik tagja alkoholista. Félreértés ne essék, nem egy-két pohárka bort, néhány üveg sört, vagy egy-egy féldecit isznak naponta ezek az emberek. Idült alkoholisták. Betegek. Az alkoholizmus káros kihatásai a társadalom életére nemcsak nálunk jelentenek problémát. Az utóbbi évtizedekben — s az elmúlt esztendőkben különösen — világszerte megmutatkozó, kóros jelenséggé vált az iszá- kosság. Szocialista országokban éppúgy, mint a kapitalista államokban szakemberek töprengenek a megelőzés. a gyógyítás leghatásosabb módszerein. Születnek is hasznos, követendő törekvések, hatékony eszközök, ki- sebb-nagyobb sikerek. Nálunk is orvosok, pszichológusok, egészségügyi szakemberek analizálják egyINovember: forradalmi hónap Mezőkövesdi kommunisták kczdemén yezése A Kismotor- és Gépgyár mezőkövesdi 3. sz. gyáregységének kommunistái a szak- szervezeti bizottsággal, a KISZ-alapszervezettel, a gazdasági vezetőkkel egyetértésben 1970 novemberét forradalmi hónappá nyilvánította. A dolgozók vállalják, hogy november hónapban késés, vagy igazolatlan mulasztás miatt normaóra-kiesés nem lesz. rendszeressé teszik a termelőgépek üzemelés közben történő műszakátadását, ezen túl a revolveresztergákon október hónaphoz képest 3 százalékos termelésnövekedést érnek el és 10 százalékkal csökkentik a selejtet. November 14-én valamennyi dolgozó részt vesz a KISZ-alapszervezet által szervezett kommunista szombat munkájában. Segítséget nyújtanak a mezőgazdasági üzemeknek, az ország jövő évi kenvérgabona-sziikségle- tének biztosítása érdekében. egy külhoni módszer eredményességéi. Társadalmi szervek tűzik ki célul, fontos feladatul az alkoholizmus elleni propagandát. Legutóbb éppen a Vöröskereszt kongresszusa jelölte meg — családvédelmi hivatásából eredően — legfontosabb feladatai között ezt a küzdelemnek is mondható érvelő, agitáló munkát. Küzdelem győzés érdekében folytatott agitáció, míg a társadalom közömbösen, érdektelenül nézi egyes emberek fáradozását. Küzdelem az agitáció, míg az érvelő szavak a falakként magasodó közönybe ütköznek. Hatékonyak-e az érveink? Megfelelőek-e minden esetben propaganda-eszközeink? Mérlegre kell tennünk ezt is Egyre több helyütt — s így Miskolcon is — évente egy-egy alkalommal reflektorfénybe kerül e tevékenység; értékelik az addigi eredményeket, újabb módszereket keresnek, tapasztalatokat cserélnek a társadalmi agi- tációt szívügyüknek tartó emberek. Ebben az esztendőben már megyei szinten volt napirenden az alkoholizmus elleni küzdelem. Nagyszabású ankéten mondották el többen: időre, türelemre van szükség, mert az eredmények lassan mutatkoznak. Megelégedéssel hallgatták az ankét részvevői a Magyar Vöröskereszt főtitkárának szavait, melyek szerint a közeljövőben várható, hogy a jelenleginél mintegy ötszörte több pénz áll majd rendelkezésére e célra a társadalmi szervezetnek. lfFfipitiPCt ős kell tehát IjI limit*» egyre hatékonyabban, fáradozást és pénzt nem sajnálva foglalkozni e kérdéssel. Külföldi példák sora igazolja azt is — vetették fel a miskolci ankéton —, hogy meg kell teremtenünk a volt alkoholisták, a gyógyult betegek klubmozgalmát. Segítségüket kell kérnünk a további érveléshez is — hisz talán az ő szavuk lenne a legmeggyőzőbb! Gyárfás Katalin \ POSTÁi* ii ICÓL Meddig kell nit'g várnom? Ez év júniusában elromlott a „Csajka” típusú örökva- kum. Június 12-én javítás végett beadtam az OFOTÉRT 15. sz. fiókjába, (Miskolc. Széchenyi utca 25.). Többször érdeklődtem, de sajnos, mindig csak azt a választ kaptam; ha elkészül, értesítenek. Erre az értesítésre azonban már öt hónapja várok, s hiába van saját vakum, ha szükség van rá, ismerősöktől kell kölcsönkérni. Kérem segítsenek, hogy hosszú várakozás után végre, kijavítva megkapjam. A szállítólevél száma: 53 350. A javítási bárca száma: 132 667. Varga Sándor Miskolc. Dráva u. 31. * Jármai Gyuláné, az OFOTÉRT boltvezetője a következő felvilágosítást adja: ..A "Csajka» típusú vaku hazai kereskedelemben nem kerül • forgalomba. Ezeket a Szovjetunióból általában a turisták hozzál: be. Javításával a Fotó Optikai Szövetkezet foglalkozik. s nekünk csupán annyi szerepünk van, hogy oda továbbítjuk. Minthogy hazai forgalomba ez a cikk nem kerül, így alkatrész sincs hozzá. A .javítás elhúzódásának bizonyára az az oka. hogy ezekhez alkatrészeket a Szovjetunióból kell megrendelni. Mi sürgetjük a szövetkezetnél a javítást, de mást sajnos nem tehetünk. Azt javasoljuk a levélírónak. — amennyiben ez részére megnyugtató lenne —, hogy forduljon esetleg közvetlenül a szövetkezethez. Címük: Budapest, V.. Bárezv István utca 3." I Jttörők Vattáról... Iskolánk úttörőtanácsának elnöke vagyok, s szeretnék nár sói ban beszámolni községünk történelmi múltjáról, annak ápolásáról, s úttörő- mnn'.-ánkról. A XV. században községünk, Vatta, járási székhelv volt. Két olyan ember élt itt. mint Szemere Ber- :ahm és Tóth Endre. Termelőszövetkezetünk és úttörő- a'"isii <?./prnp,.P p aian nevet viseli, tiszteletére par- got építettünk, s pár év múl- szobrot is állítunk emlékének. Tóth Endréről utca ■ett elnevezve mi pedig megkerestük sírját és nagy gond- '•'í nnoliuK. Iskolánknak van egy ka-- marakórusa. ahol sok szép. réai népdalt énekelünk, köziül: a magunk gyűjtötte népdalokat is. és nagyon örültünk hogy augusztusban a rádió Élő népdal című adásában szerepelhettünk. Az úttörőmül)kában lelkiismeretesen részt veszünk. Most a hulladékgyűjtés volt programban. ^ sikerült is sok vasat gyűjtenünk. Készültünk november 7. megünneplésére, és készülünk a kulturális seregszemlére is. Szabó Ilona Vatta. Általános iskola Véradónapok Tokaiban Egyéves szünet után, ez év novemberében ismét megrendezésre kerülnek a „Tokaji véradó napok” —, erről tájékoztatnak a nagyközség utcáin, intézményeiben kifüggesztett plakátok, felhívások. Tokajban már komoly hagyományai vannak. a véradásnak. Legutóbb. 1968-ban a széles körű társadalmi összefogás járási szinten kiemelkedő eredményt hozott: az összlakosság 7,5 százaléka, vett részt a véradásban. Ez az eredmény is kötelez arra. hogy ebben az évben is hasonló példát mutassunk e nemes. az emberért való moz- i galomban. Az előkészítés, a szervezés november 7-tel lezárult. Most már csak az van hátra, hogy n kitűzött napokon: november 10.. 17.. 24.. 25-én minél többen jelenjenek meg a rögtönzött centrumokban, hogy szép példáját adják a mások iránti felelősségérzetüknek. s hogy önként a legdrágábbat. az életet adhassák vissza szerencsétlenül iárt embertársaiknak. Sári Lajos Tokaj Fodor László útinaplója CIPRUSI BARANGOLÁS 2. Mikózia két arca Sophia-székesegyház. KÍVÁNCSIAN vártam a találkozást a fővárossal, Ni- kóziával. Milyen lghet egy alig 100 ezer lakosú főváros? Nos, egyáltalán nem vidékies! Sőt, a temérdek neon- reklám, a Coca-Cola, a Martini. a scotwhisky hirdetései. a különböző légitársaságok, cigaretták, kölnik villogó transzparensei, az üzletek fényárban úszó kirakatai egyenesen világvárosi benyomást keltenek. volodunk a várfaltól. Ami akad, az többnyire középület. A nikóziaiak — s ez jellemző az egész szigetre —, inkább kertes családi házautcák szűkei:, a forgalom egyirányú. Amerre csak lép és néz ez ember, mindenhol zsibong a keleti bazár, a műhelyek tucatjaiban a vevő szeme láttára készülnek a művészi ezüst- és ráztárgyak, agyagedények, hímzések. — Nemhiába törökök lakják a városnak e részét — állapítja meg az idegen. A nagy barátkozásból, vevőfogásból arra lehet következtetni, hogy általában ilyen közvetlenek az emberek. De a járókelőkről ez már aligha mondható el. Ha az idegen lencsevégre akarja kapni az asszonyokat, akik bokáig érő buggyos nadrágot hordanak, sivítva futnak el a fotós elől Az óvárosban találhatók Nikózia legszebb műemlékei. A leghíresebb a Sophia- székesegyház. a Közel-Kelet egyik legnagyobb keresztény műemléke. 1570-ben. amikor a törökök elfoglalták a varost. mecset lett-, s két minaretet építettek hozzá. A Szulajmán-mecset. keleti kapujával szemben az idegenvezetők egy kis épületre híviák fel a figyelmet, amelvet a szultán könyvtárának neveznek. II. Mohamed alapította, s ma szép gyűjtemény van benne török, perzsa és arab könyvekből, valamint kéziratokból. Ettől 50 méternyire van a Lapidaire-mú- zeum. Ez velencei eredetű épület, amelyben most a középkorból származó sírköveket. márvány- és kőtöredé- kekel őriznek. A Szent Janos templom ma éppen olyan híres, mint amilyen a keresztesháborúk idején volt. A XV. században kolostornak használták, ma pedig szép példája az ortodox templomnak. A templom, és a körülötte levő épület a székhelye az ortodox püspökségnek. Az Atatürk tér közepén a velencei oszlop áll, amely szürke gránitból készült. Hét méter magas és «0 centiméter széles. Állítólag a salamisi antik templomból származik. A győztes törökök lerombolták, csak 1915-ben építették újjá. A központban épült fel Ma- kariosz érsek, a köztársasági elnök bizánci stílusú palotája. Nikóziát — ha jellemezni, „vallatni” akarja az ember —. két részre kell választani. A városfalon kívüli és belüli részre. Sőt, külön színfolt maga a várfal és környéke is, amely napközben a város gyermekeinek kedvenc játszótere, este pedig a szerelmesek találkozóhelye. (Mert a fiatalok itt is nagyon szeretnek csókolózni.) A régi várárok megcsodálásával alig tudtam betelni. Ay egykori vizesárkot feltöltöttek, s ma csodálatos park van a helyén. Különösen az arany törpetölgyek bűvöltek el. Persze, ezek az elragadó növények és fák csal: úgy pompázhatnak, a nagy hőségben, hogy öntözik őket. A várárok kertészeinek azonban éppúgy megvan szabva, mikor és mennyi vizet használhatnak fel. mint a város lakóinak: a szigeten nagy a vízszegénység! A várfalon kívüli rész az úgynevezett újváros. Világos és áttekinthető. Tervszerűen épített széles útjait többnyire ízléses, modern, lapos tetejű házak szegélyezik. Feltűnően kevés a magas ház, különösen ahogy táKeleti bazár. kát építenek maguknak. Állítólag a lakosság 45 százaléka saját házában él. Az újvárost főként görögök lakják. A városkapukon, amelyek a várfalakon vezetnek át, bejut az ember az óvárosba. Itt szinte teljesen más világ fogadja a látogatót. Az CIPRUS műemlékeit csodálva elhatároztam, hogy az ezen a környéken levő Ye- nekopazart (magyarul asz- szonypiacot jelent) szintén megnézem. Nos, az asszonypiac nem más, mint egy hatalmas tér, ahol péntekenként a nikóziai asszonyok bevásárolhatnak . (Következik: Történelmi színpad) Kőzetomlás a hegyek mélyén A Szevan tó az örmény Köztársaságban nemcsak a világ egyik legszebb hegyi tava, hanem tágas vízgyűjtő is, amely táplálja az alacsonyabban fekvő vízi erőműveket és a széles völgy öntözőrendszereit. Az utóbbi években a tó szintje csökkenni kezdett. Ekkor hatalmas munkával, több kilométeres föld alatti alagúton ál u tóba vezették az Árpa nevű hegyi folyó vizét. Az Árpa—Szeván alagúl építésének egyik legnehezebb szakasza Karmrasen, ahol szívósan meg kell küzdeni minden méterért. Különösen nehéz a fúrás a laza kőzetekben, amelyek gyakran bcomlanak, de sok gondot okoz itt a talajvíz is. A bányászok néhány hónapon át próbáltak itt megszüntetni egy nagyméretű omlást, amelynek bekövetkezéséről a boltozaton keresztül beszivárgó víz még időben „értesítette” a fúróbrigádot. Az omlás eltakarítására egy 240 méter hosszú vízlevezető alagutat építettek, amelyet most betonoznak. A7. Árpa—Szevan alagút építése hamarosan folytatódik.
