Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-12 / 265. szám

Csütörtök, 1970. nov. 12. ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 Alkoholizmus és a társadalom Hatékonyak-e az érvek? Megdöbbentő jua$ napvilágra nemrég hazánk­ban. Kórházi jelentések, egészségügyi statisztikák, reprezentatív felmérések alapján kiderült: legalább százezer oly család él Ma­gyarországon, amelynek egyik tagja alkoholista. Fél­reértés ne essék, nem egy-két pohárka bort, néhány üveg sört, vagy egy-egy féldecit isznak naponta ezek az em­berek. Idült alkoholisták. Be­tegek. Az alkoholizmus káros ki­hatásai a társadalom életé­re nemcsak nálunk jelente­nek problémát. Az utóbbi évtizedekben — s az elmúlt esztendőkben különösen — világszerte megmutatkozó, kóros jelenséggé vált az iszá- kosság. Szocialista országok­ban éppúgy, mint a kapita­lista államokban szakembe­rek töprengenek a megelő­zés. a gyógyítás leghatáso­sabb módszerein. Születnek is hasznos, követendő törekvé­sek, hatékony eszközök, ki- sebb-nagyobb sikerek. Nálunk is orvosok, pszi­chológusok, egészségügyi szakemberek analizálják egy­INovember: forradalmi hónap Mezőkövesdi kommunisták kczdemén yezése A Kismotor- és Gépgyár mezőkövesdi 3. sz. gyáregy­ségének kommunistái a szak- szervezeti bizottsággal, a KISZ-alapszervezettel, a gaz­dasági vezetőkkel egyetér­tésben 1970 novemberét for­radalmi hónappá nyilvání­totta. A dolgozók vállalják, hogy november hónapban késés, vagy igazolatlan mu­lasztás miatt normaóra-ki­esés nem lesz. rendszeressé teszik a termelőgépek üzeme­lés közben történő műszak­átadását, ezen túl a revol­veresztergákon október hó­naphoz képest 3 százalékos termelésnövekedést érnek el és 10 százalékkal csökkentik a selejtet. November 14-én vala­mennyi dolgozó részt vesz a KISZ-alapszervezet által szervezett kommunista szom­bat munkájában. Segítséget nyújtanak a mezőgazdasági üzemeknek, az ország jövő évi kenvérgabona-sziikségle- tének biztosítása érdekében. egy külhoni módszer ered­ményességéi. Társadalmi szervek tűzik ki célul, fon­tos feladatul az alkoholizmus elleni propagandát. Legutóbb éppen a Vöröskereszt kong­resszusa jelölte meg — csa­ládvédelmi hivatásából ere­dően — legfontosabb felada­tai között ezt a küzdelem­nek is mondható érvelő, agi­táló munkát. Küzdelem győzés érdekében folytatott agitáció, míg a társadalom közömbösen, érdektelenül nézi egyes emberek fárado­zását. Küzdelem az agitáció, míg az érvelő szavak a fa­lakként magasodó közönybe ütköznek. Hatékonyak-e az érveink? Megfelelőek-e minden eset­ben propaganda-eszközeink? Mérlegre kell tennünk ezt is Egyre több helyütt — s így Miskolcon is — évente egy-egy alkalommal reflek­torfénybe kerül e tevékeny­ség; értékelik az addigi ered­ményeket, újabb módszere­ket keresnek, tapasztalatokat cserélnek a társadalmi agi- tációt szívügyüknek tartó emberek. Ebben az eszten­dőben már megyei szinten volt napirenden az alkoho­lizmus elleni küzdelem. Nagyszabású ankéten mon­dották el többen: időre, tü­relemre van szükség, mert az eredmények lassan mu­tatkoznak. Megelégedéssel hallgatták az ankét részvevői a Magyar Vöröskereszt főtit­kárának szavait, melyek sze­rint a közeljövőben várható, hogy a jelenleginél mintegy ötszörte több pénz áll majd rendelkezésére e célra a tár­sadalmi szervezetnek. lfFfipitiPCt ős kell tehát IjI limit*» egyre hatéko­nyabban, fáradozást és pénzt nem sajnálva foglalkozni e kérdéssel. Külföldi példák sora igazolja azt is — vetet­ték fel a miskolci ankéton —, hogy meg kell teremte­nünk a volt alkoholisták, a gyógyult betegek klubmoz­galmát. Segítségüket kell kérnünk a további érvelés­hez is — hisz talán az ő sza­vuk lenne a legmeggyőzőbb! Gyárfás Katalin \ POSTÁi* ii ICÓL Meddig kell nit'g várnom? Ez év júniusában elromlott a „Csajka” típusú örökva- kum. Június 12-én javítás vé­gett beadtam az OFOTÉRT 15. sz. fiókjába, (Miskolc. Széchenyi utca 25.). Többször érdeklődtem, de sajnos, min­dig csak azt a választ kap­tam; ha elkészül, értesítenek. Erre az értesítésre azonban már öt hónapja várok, s hiá­ba van saját vakum, ha szük­ség van rá, ismerősöktől kell kölcsönkérni. Kérem segítse­nek, hogy hosszú várakozás után végre, kijavítva meg­kapjam. A szállítólevél szá­ma: 53 350. A javítási bárca száma: 132 667. Varga Sándor Miskolc. Dráva u. 31. * Jármai Gyuláné, az OFO­TÉRT boltvezetője a követ­kező felvilágosítást adja: ..A "Csajka» típusú vaku hazai kereskedelemben nem kerül • forgalomba. Ezeket a Szov­jetunióból általában a turis­ták hozzál: be. Javításával a Fotó Optikai Szövetkezet fog­lalkozik. s nekünk csupán annyi szerepünk van, hogy oda továbbítjuk. Minthogy hazai forgalomba ez a cikk nem kerül, így alkatrész sincs hozzá. A .javítás elhú­zódásának bizonyára az az oka. hogy ezekhez alkatrésze­ket a Szovjetunióból kell megrendelni. Mi sürgetjük a szövetkezetnél a javítást, de mást sajnos nem tehetünk. Azt javasoljuk a levélírónak. — amennyiben ez részére megnyugtató lenne —, hogy forduljon esetleg közvetlenül a szövetkezethez. Címük: Budapest, V.. Bárezv István utca 3." I Jttörők Vattáról... Iskolánk úttörőtanácsának elnöke vagyok, s szeretnék nár sói ban beszámolni köz­ségünk történelmi múltjáról, annak ápolásáról, s úttörő- mnn'.-ánkról. A XV. század­ban községünk, Vatta, járási székhelv volt. Két olyan em­ber élt itt. mint Szemere Ber- :ahm és Tóth Endre. Terme­lőszövetkezetünk és úttörő­- a'"isii <?./prnp,.P p aian nevet viseli, tiszteletére par- got építettünk, s pár év múl- szobrot is állítunk emlé­kének. Tóth Endréről utca ■ett elnevezve mi pedig meg­kerestük sírját és nagy gond- '•'í nnoliuK. Iskolánknak van egy ka-- marakórusa. ahol sok szép. réai népdalt énekelünk, köz­iül: a magunk gyűjtötte nép­dalokat is. és nagyon örül­tünk hogy augusztusban a rádió Élő népdal című adá­sában szerepelhettünk. Az úttörőmül)kában lelkiismere­tesen részt veszünk. Most a hulladékgyűjtés volt prog­ramban. ^ sikerült is sok va­sat gyűjtenünk. Készültünk november 7. megünneplésé­re, és készülünk a kulturális seregszemlére is. Szabó Ilona Vatta. Általános iskola Véradónapok Tokaiban Egyéves szünet után, ez év novemberében ismét megren­dezésre kerülnek a „Tokaji véradó napok” —, erről tájé­koztatnak a nagyközség ut­cáin, intézményeiben kifüg­gesztett plakátok, felhívások. Tokajban már komoly hagyo­mányai vannak. a véradás­nak. Legutóbb. 1968-ban a széles körű társadalmi össze­fogás járási szinten kiemel­kedő eredményt hozott: az összlakosság 7,5 százaléka, vett részt a véradásban. Ez az eredmény is kötelez arra. hogy ebben az évben is ha­sonló példát mutassunk e ne­mes. az emberért való moz- i galomban. Az előkészítés, a szervezés november 7-tel lezárult. Most már csak az van hátra, hogy n kitűzött napokon: novem­ber 10.. 17.. 24.. 25-én minél többen jelenjenek meg a rögtönzött centrumokban, hogy szép példáját adják a mások iránti felelősségérze­tüknek. s hogy önként a leg­drágábbat. az életet adhassák vissza szerencsétlenül iárt embertársaiknak. Sári Lajos Tokaj Fodor László útinaplója CIPRUSI BARANGOLÁS 2. Mikózia két arca Sophia-székesegyház. KÍVÁNCSIAN vártam a találkozást a fővárossal, Ni- kóziával. Milyen lghet egy alig 100 ezer lakosú főváros? Nos, egyáltalán nem vidé­kies! Sőt, a temérdek neon- reklám, a Coca-Cola, a Mar­tini. a scotwhisky hirdeté­sei. a különböző légitársasá­gok, cigaretták, kölnik villo­gó transzparensei, az üzle­tek fényárban úszó kirakatai egyenesen világvárosi benyo­mást keltenek. volodunk a várfaltól. Ami akad, az többnyire középü­let. A nikóziaiak — s ez jel­lemző az egész szigetre —, inkább kertes családi háza­utcák szűkei:, a forgalom egyirányú. Amerre csak lép és néz ez ember, mindenhol zsibong a keleti bazár, a műhelyek tucatjaiban a ve­vő szeme láttára készülnek a művészi ezüst- és ráztárgyak, agyagedények, hímzések. — Nemhiába törökök lakják a városnak e részét — álla­pítja meg az idegen. A nagy barátkozásból, vevőfogásból arra lehet következtetni, hogy általában ilyen közvet­lenek az emberek. De a já­rókelőkről ez már aligha mondható el. Ha az idegen lencsevégre akarja kapni az asszonyokat, akik bokáig érő buggyos nadrágot hordanak, sivítva futnak el a fotós elől Az óvárosban találhatók Nikózia legszebb műemlé­kei. A leghíresebb a Sophia- székesegyház. a Közel-Kelet egyik legnagyobb keresztény műemléke. 1570-ben. amikor a törökök elfoglalták a va­rost. mecset lett-, s két mi­naretet építettek hozzá. A Szulajmán-mecset. keleti ka­pujával szemben az idegen­vezetők egy kis épületre hív­iák fel a figyelmet, amelvet a szultán könyvtárának ne­veznek. II. Mohamed alapí­totta, s ma szép gyűjtemény van benne török, perzsa és arab könyvekből, valamint kéziratokból. Ettől 50 méter­nyire van a Lapidaire-mú- zeum. Ez velencei eredetű épület, amelyben most a kö­zépkorból származó sírköve­ket. márvány- és kőtöredé- kekel őriznek. A Szent Ja­nos templom ma éppen olyan híres, mint amilyen a ke­resztesháborúk idején volt. A XV. században kolostor­nak használták, ma pedig szép példája az ortodox templomnak. A templom, és a körülötte levő épület a székhelye az ortodox püspök­ségnek. Az Atatürk tér kö­zepén a velencei oszlop áll, amely szürke gránitból ké­szült. Hét méter magas és «0 centiméter széles. Állító­lag a salamisi antik temp­lomból származik. A győz­tes törökök lerombolták, csak 1915-ben építették újjá. A központban épült fel Ma- kariosz érsek, a köztársasá­gi elnök bizánci stílusú pa­lotája. Nikóziát — ha jellemezni, „vallatni” akarja az ember —. két részre kell válasz­tani. A városfalon kívüli és belüli részre. Sőt, külön szín­folt maga a várfal és kör­nyéke is, amely napközben a város gyermekeinek ked­venc játszótere, este pedig a szerelmesek találkozóhelye. (Mert a fiatalok itt is na­gyon szeretnek csókolózni.) A régi várárok megcsodálá­sával alig tudtam betelni. Ay egykori vizesárkot feltöltöt­tek, s ma csodálatos park van a helyén. Különösen az arany törpetölgyek bűvöltek el. Persze, ezek az elragadó növények és fák csal: úgy pompázhatnak, a nagy hő­ségben, hogy öntözik őket. A várárok kertészeinek azon­ban éppúgy megvan szabva, mikor és mennyi vizet hasz­nálhatnak fel. mint a város lakóinak: a szigeten nagy a vízszegénység! A várfalon kívüli rész az úgynevezett újváros. Vi­lágos és áttekinthető. Terv­szerűen épített széles útjait többnyire ízléses, modern, lapos tetejű házak szegélye­zik. Feltűnően kevés a ma­gas ház, különösen ahogy tá­Keleti bazár. kát építenek maguknak. Ál­lítólag a lakosság 45 száza­léka saját házában él. Az új­várost főként görögök lak­ják. A városkapukon, amelyek a várfalakon vezetnek át, bejut az ember az óváros­ba. Itt szinte teljesen más világ fogadja a látogatót. Az CIPRUS műemlékeit cso­dálva elhatároztam, hogy az ezen a környéken levő Ye- nekopazart (magyarul asz- szonypiacot jelent) szintén megnézem. Nos, az asszony­piac nem más, mint egy ha­talmas tér, ahol pénteken­ként a nikóziai asszonyok bevásárolhatnak . (Következik: Történelmi színpad) Kőzetomlás a hegyek mélyén A Szevan tó az örmény Köztársaságban nemcsak a világ egyik legszebb hegyi tava, hanem tágas vízgyűjtő is, amely táplálja az alacso­nyabban fekvő vízi erőműve­ket és a széles völgy öntö­zőrendszereit. Az utóbbi években a tó szintje csök­kenni kezdett. Ekkor hatal­mas munkával, több kilomé­teres föld alatti alagúton ál u tóba vezették az Árpa ne­vű hegyi folyó vizét. Az Árpa—Szeván alagúl építésének egyik legnehe­zebb szakasza Karmrasen, ahol szívósan meg kell küz­deni minden méterért. Kü­lönösen nehéz a fúrás a la­za kőzetekben, amelyek gyakran bcomlanak, de sok gondot okoz itt a talajvíz is. A bányászok néhány hó­napon át próbáltak itt meg­szüntetni egy nagyméretű omlást, amelynek bekövet­kezéséről a boltozaton ke­resztül beszivárgó víz még időben „értesítette” a fúró­brigádot. Az omlás eltakarítására egy 240 méter hosszú vízle­vezető alagutat építettek, amelyet most betonoznak. A7. Árpa—Szevan alagút épí­tése hamarosan folytatódik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom