Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-12 / 265. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Csütörtök, 1970. nov. 12. Sárospataki Krónika Fél év alatt negyedszer in- lent meg a sárospataki Rákóczi Gimnázium KlSZ-szer- vezetének több színű nyomással készült diáklapja, a Sárosvataki Krónika. A számról számra tartalmasabb lanban vezércikk idézi a tivadari árvízi építőtáborban elért szán Dataki eredményeket. Bíró Anna friss hangvételű novellával. Kormos Ferenc. Kasza Mária. Szentimrev Ida verssel. Nagy Dezső történeti megemlékezéssel, Kisvárdai József és Simon Tibor természettudományos írással szerepel az új számban. Diákanekdoták, rajzok, linómetszetek teszik még színessé, változatossá a Hajdú István tanár avatott szerkesztésében megjelenő Sárospataki Krónika októberi számát. Gulyás László amatőrfilmjei A TIT miskolci szervezete november 13-án tartja meg dr. Gulyás László miskolci amatőrfiim-művész estjét a Kazinczy klubban. Az est keretében levetítik dr. Gulyás több díjnyertes kisfilm- jét. NE CSAK A FÉRFIAK ÉNEKELJENEK! Bizakodva, szép tervekkel „indulnak neki” az idei köz- művelődési évadnak Mezőkeresztesen. Ebben a kedves, virágos nagyközségben, amelynek újabb országos hírnevet szerzett az Aranykalász Termelőszövetkezet Röpülj páva férfi kamarakórusa. bizony meglehetősen gondterhelt esztendők múltai; el. Jöttek-mentek az ioazííatók Az elmúlt öt esztendő alatt, szinte évente váltották egymást a művelődési házban az igazgatók. Mire megismerkedtek a községgel, az igényekkel, s kialakíthatták volna az azoknak legjobban megfelelő programot, már el is mentek. S az új igazgató kezdte elölről. — Pedig mi igyekeztünk mindent megtenni — mondta Prágay István, a nagyközség vb-elnöke. De valahogy nem volt szerencsénk. Mintha azok, akik a népművelési pályára adták a fejüket, nem számoltak volna azzal a türelemmel, amit ez a munka igényel. Hamar elcsüggedtek, nem volt kitartásuk ahhoz, hogy a tanács segítségéve! felsorakoztassák a közművelődés mellett az itt levő üzemek, szövetkezetek vezetőit is. Azután, mintha bizonygatni akarná, hogy a tanács segítségében nincs hiány, már sorolta is. mi mindent valósítottak meg a közelmúltban. — Ezen a nyáron jelentős előrelépés történt a közművelődési munka tárgyi feltételeinek biztosításában. Kifestettük. kicsit átalakíttattuk a művelődési házat, s így akár négyféle klubfoglalkozást is tarthatnak Írenne egyszerre. Üj székeket kaptak, s húszezer forintot biztosítottunk a kényelmes fotelokra, az új magnóra, is. Anyagi erőnkhöz mérten a jövőben is számíthatnak támogatásra. ísszonyíórus aluliul A Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat (Miskolc, József Attila utca 59.) alkalmaz építészmérnök, építésztechnikus végzettségű, 5 éven felüli kivitelezői gyakorlattal rendelkező munkavállalókat építésvezetői és főépítésvezető: munkakörben. Jelentkezés a vállalat személyzeti. vezetőjénél. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat tanfolyamot indít A Kellemesen szép — ha nem is ultramodern — környezetben kezdhetett hozzá munkájához a mezőkeresztesi művelődési ház új igazgatója. — Nem csodákat várunk tőle — folytatta a beszélgetést a nagyközség vb-elnöke —. hanem folyamatos, rendszeres munkát. A hagyományok ápolását és feltámasztását, az évek óta meglevő igények kielégítését tűztük ki magunk elé célul. A művelődési házban pedig lassacskán megkezdődött az élet: megtartotta első foglalkozását a népitánc- és irodalmi szakkör, s rövidesen találkoznak a rajzszakkör tagjai is. Az iskolával közösen meghirdették a zenei előadássorozatot, s az általános iskolai kollégium irodalmi színpada is megkezdte a próbákat. Tervbe vették két klub megalakítását is: az egyik a községben élő öregeket, idősebb embereket „tömörítené”, a másikban pedig az itt élő értelmiség érdeklődését szeretnék kielégíteni. — A legszebb, s a legdé- delge tettebb elképzelésünk azonban a női kórus megalakítása. Mert Mezőkeresztesen nemcsak a férfiak szeretnek énekelni, az asszonyok, lányok is. A Konfekció Ktsz-ben például több mint 200 nő dolgozik, tőlük kerül ki a kórus többsége. De máshonnan is van jelentkező. Nemes József személyében pedig már megvan a kórus vezetője is. könyvtár épül a községben Az elmúlt években talán csal; a könyvtár nem okozott gondot a községbeliek- nek. A fiatalok és a felnőtt korosztály tagjai is gyakran megfordultak a tanácsház emeleti részén berendezett könyvtárban. Az elmúlt esztendőben például 830 beiratkozott olvasója volt a könyvtárnak, idén pedig, a harmadik negyedév végéig mór 930-an kölcsönöztek ki rendszeresen könyveket. — Ki is nőtték már helyiségeiket, no, meg nekünk is szükségünk lenne azokra a ■ szobákra — fűzte tovább a beszélgetést Prágay István. Ezért döntöttünk úgy, hogy új könyvtárat építünk a községben. Az OTP-vel közösen építkeznénk: az épület földszintjén ők, az emeleten pedig a könyvtár rendezkedne be. Négyszázezer forintjuk már van erre a célra, s a jövő esztendőben még „megtoldják” ezt az összeget. — Abban is reménykedünk, hogy némi támogatást kapunk a k önyvt árép í téshez. Mert az építkezési költségekből körülbelül egymillió forint esik ránk. Ügy tervezik, hogy a jövő év tavaszán megkezdődik az építkezés. S mire elfut az esztendő, tető alá is kerül az épület. Az elképzelésekben nincs hiány a nagyközségben. S ha sikerül összefogni a helyi lehetőségeket és adottságokat, akkor elképzeléseiket valóra is váltják: nemcsak a Röpülj páva kórus fémjelzi, s jelenti majd a községben folyó köz- művelődési munkát. De még jobb lenne, ha a két kórus összefogva, együttes erővel, vegyeskarként hirdetné tovább a község népdalszere- tetét. Csutorás Annamária szakközépiskolát végzett fiatalok részére, toronydaru-kczclőnek, cölöpözögép-kezclőnek. A tanfolyam ideje alatt 2000 Ét havi béri biztosítunk. Jelentkezni lehet a BAÉV gépészeti osztályán, Miskolc, MSZB-tér 4., I. em„ 107. szoba. Értesítjük kedves közületi vásárlóinkat, hogy közületi holtunk 'Miskolc. Vásártéri u. 13—15. sz.) a miskolci telep leltározása alatt is működik, és szíves rendelkezésükre áll \ Boltunkat, megrendeléseikkel szíveskedjenek felkeresni ez idő alatt is! Borsod—Heves megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat miskolci telepe H ö rg á szta ny a, új turistaszálló, barlangi kiállítóterem Idegenforgalom 71 A IV. ötéves terv első évében Borsod megye természeti szépségekben és történelmi emlékekben gazdag vidékein újabb idegenforgalmi létesítmények építésére kerül sor. A munkákat Aggteleken, a Baradla-barlang bejárata melletti régi szálloda födémcseréjével mos! kezdték meg. Az épület átalakításával, emeleti részén 70 személy elhelyezésére al kalmas, kényelmes turista- szobákat, földszintjén pedig kiállítótermet rendeznek be. A teremben a látogatók részére barlangi filmeket vetítenek és diorámákban elhelyezve bemutatják a szikla- üresekben élt ősembert és annak munkaeszközeit, valamint a környező barlangok1 ban megtalálható cseppkő vek legszebb darabjait. Emellett a téli hónapokban a barlang egyik legnagyobb cseppkőtermében — ahol nyári idényben hangversenyeket tartanak —. az ezer ülőhelyes nézőtér szomszédsáaá- ban korszerű mosdót és büfét alakítanak ki. így a föld alatti színházterem a jövőben szünetek tartásával hosz- szabb előadásokra is alkalmas lesz. Sárospatakon a Rákóczi-vár „műemléknegyedében”, a Kádár Kata utcában egy régi épület fel- úiításával 45 férőhelyes turistaszállót létesítenek. Tokajban a campingtábor látogatottságának növelésére 8 szobából álló horgászlanyát évítenek, s a Tisza-parlon csónakkikötőt, valamint horgászállásokat köveznek ki. Ezeket a munkákat jövőre kezdik meg és az Idegenforgalmi Hivatal tervében szerepel még egy gyógy- turistaház építése is a jós vafői gyógyító levegőjű Béke-barlang közelében Gyöngyössy Katalin cs Csiky András a film egyik jelenetében. Az előzetes híradások szerint a valóságban megtörtént esetre épül Szemes Mihály új filmje, az Érik a fény. amelyhez Kamondy László írt forgatókönyvet. Egy mérnök naplója volt az alap, a kész film pedig annak bizonyítéka; hogy a valóság nem mindig garancia a jó filmhez, a sikeres alkotáshoz. Lehetséges, hogy a magyarországi televízió közvetítőállomások építésénél minden így. vagy megközelítőleg így történt, mint a filmen látjuk, mint művészeti produktumot azonban nem tudjuk teljes egyetértéssel fogadni. A film a hatvanas évek első felében, illetve derekán kezdődik, és csaknem végigkísér a gazdaságirányítás új rendszeréig. Legalábbis a tv- adók építési idejének ismeretéből erre a történési időre kell következtetni. Azt mutatja be e film, hogy az adóállomások szerelőinek egy kis csoportja — többségben mérnök, technikus — sok nehézség között mily’ hősiesen helytáll, milyen megfeszített munkával, már-már megszállott ügyszeretettel végzi az ismert adótornyok műszaki berendezéseinek szerelését. Jóllehet, a mozilátogató közönség nagy többségének teljesen idegen a különböző híradástechnikai szerelékek sok-sok gondja, az emberi magatartás, amely e szerelési kíséri, már elgondolkoztató. Amennyire becsülendő a hősies helytállás, annyira vitatható, ha valakit helytállásra kényszerítenek. Nem tudni, dicsérendő-e az a magatartás, ha a szinte megszállottként dolgozó, munkaPaul Newman, a nálunk is több film főszerepéből ismert amerikai filmszínész rendezőként mutatkozott be Rachel, Rachel című filmjével. A főszerepet felesége, Joanne Woodward játssza. A film a magányosság drámája. Rachel, a harmincöt esztendős kisvárosi tanítónő roppant nehezen viseli el magányosságát. Szabad idejét zsarnokoskodó anyja sajátítja ki. munkatársai közül is csak egy hasonló korú hölgy osztja meg vele olykor estéit de ez keveset ényhít egyre nyomasztóbb magányán. Egy vallási szektánál is vigasztalást keres, de nem talál. Váratlanul felbukkan életében egy gyerekkori pajtása, akiről azt hiszi, megtalálta benne az igazit, élete pórját de a férfi rövid kapcsolat után időt. családi kötelezettséget, egyebet nem ismerő vezető arra kényszeríti munkatársait. hogy ők is hasonló módon dolgozzanak, sőt attól sem riad vissza, hogy tériszonyban szenvedő munkást hatalmi szóval bírjon rá a magas antennán artistaügyességet követelő, életveszélyes munkára. Lelkes, műszaki emberek küzdelmeinek akart szép emléket állítani e film, de a néző mégis kérdőjelekkel kell, hogy távozzon a moziból, mert igaz urvan, hogy a munka eredményes volt. és a legfontosabb a cél elérése, de nem biztos, hogy minden eszköz, amelyet a cél érdekében e film hősei ■ felhasználtak, helyeselhető. A szereplők a történetnek megfelelően, elsősorban jelezték figuráikat, minisem belülről ábrázolt jellemeket érezhettünk volna alakításaik mögött. Az építést vezető mérnököt Csiky András jelenítette meg meglehetősen szenvtelenül. Munka- lársai közül Koncz Gábor ismét vagány kodó munkásfigura volt (aki például kombinált. fogóval hjízza ki saiát sajgó fogát, mert a munka miatt nincs ideje fogorvoshoz menni). Szirtes Adóm alakja is ismerősnek tűnt már korábbi szerepeiből. Gyöngyössy Katalin lélekbúvárjának pontos feladatát nem sikerült megállapítanunk. Básti Lajos újra értelmiségit, egy nagyon derék főmérnököt formált. A film címét József Attila egy korai, 1925-ben írt verséből kölcsönözték. Sajtónyilatkozatokból, meg hirdetésből derül ki, miért. A filmből nem. — azt hazudva, hogy családja van — elszökik előle. Rachel abban reménykedik, hogy a kapcsolatból legalább gyermeke lesz, hogy magányát az feloldja, de ebben a reményben is csalatkozik Elköltözik egy másik kisvárosba, s tovább éli egyhangú életét. A rövid filmtörténet nagyon emberi, bár helyenként, különösen a második felében az érzelmek túlcsordulása a giecs felé taszítja az egyes mozzanatokat, s a viszonylagosan kevés cselekmény miatt fel-felbukkan a vontatott- ság. A film legnagyobb értéke Joanne Woodward igaz emberi érzéseket tükröző, a magányos nőt sokoldalúan megjelenítő játéka (henedek) Rachel Rachel
