Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-11 / 264. szám

Szerda, 1970. nov. 11. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Három község ' és az ön.kormányzat^ Érdekes és tanulságos viisgálatot végzett a közelmúltban a Szerencsi járási Tanács egyik bizottsága. Három azonos körülmé­nyek között dolgozó községi tanács tevékenységét tették mérleg­re, megnézték, hogyan érvényesül .munkájukban az önkormányzati és népképviseleti elv. Azonos leltéinek A vizsgált községekben: Csobajon, Megyaszón és Ti­szaladányban a lakosság döíi- tö többsége a mezőgazdaság ban dolgozik. A tanácsok évenként egyszer mindhárom községben beszámoltatják a végrehajtó bizottságot, önál­ló napirendként tárgyalták meg a közrend és közbizton­ság. az oktatási és népmű­velési tevékenység, a köz- egészségügy, valamint a ke­reskedelmi és ipari szolgálta­tás helyzetét. Mindhárom községben var. még tennivaló az önállóság, az önkormányzat gazdasági megvalósulásában. A község, költségvetésnek csak kis há­nyadával rendelkeznek egye­lőre. Egyenletesen oszlik meg az állami támogatás. Csobaj községben négy tan termes iskola, óvoda, orvosi lakás, rendelő és váró. vala­mint állatorvosi lakás épül. Tiszaladányban az egészség- ügyi létesítményeken túl fel­újították a kultúrházat. sportpályát építettek. Pénz­gazdálkodási kérdésekkel mindhárom községi tanács önállóbban foglalkozik, mint korábban. Jól támaszkodnak a társadalmi erőkre, hatéko­nyan szervezték a társadalmi, munkát, s tevékenységük nyomán nőtt a tanács tekin­télye, a választópolgárok előtt. Mi hiányzik a szolgáltatásból? Nagyon megnyugtató és ör­vendetes az a kép, amelyet Csobaj. Megyaszó és Tiszala- dány községek kereskedelmi ellátottságáról kapunk. Mind­egyik községben több élelmi­szerüzlet van, egy-egy szak­bolt, húsbolt és cukrászda. A lakosság szolgáltatóipari el­látását részben a helyi ter­melőszövetkezetek. az ÁFÉSZ és a magánkisipar biztosítja Megyaszón 27. Csobajon 7. Tiszaladányban (j magánkis­iparos tevékenykedik. Hiány van azonban a rádió- és tv­szerelő szakmákban. Kevés az igényekhez képest a kő­műves szakember is. Ugyancsak mind a három községben egyaránt gond, hogy még nincs egészséges, jó ivóvíz. Egyszerűbb ügyintézés A járási tanácsok fokoza­tosan adják le a községekhez az elsőfokú hatósági jogkö­röket. A szabálysértési ha­táskört már mindhárom község önállóan gyakorolja. Megyaszón az elsőfokú ipari hatósági jogkör és a keres­kedelmi engedélyek kiadása is helyileg történik. Mindez egyszerűbbé és gyorsabbá te­szi az ügyintézést, hiszen a helyi tanácson közelebbről személyesen is ismerik az ügyfeleket, körülményeiket, ezért várhatóan döntéseik is megalapozottak. Tiszaladány­ban és Csobajon még az ap­parátus bővítésére van szük­ség ahhoz, hogy több ügyet intézhessenek helyileg. összességében mindhárom községről — csatolt társköz­ségükkel együtt — elmond­hatjuk. hogy sokat fejlődtek az utóbbi években, a lehető­ségeken belül jól éltek az önkormánv7it módszereivel. A. I. Gazdag áruválaszték Már minden miskolci járt az új Centrumban Tele vannak a raktárak — Az önki választás magasabb szintű kereskedelmi forma — Áruházi tolvaj mindig volt Alig több mint egy hónap­ja, hogy megnyílt Miskolcon az új Centrum Áruház. Az önkiválasztó és önkiszolgáló rendszer, amelyet megvaló­sítottak, kitűnően bevált Megszerették a vásárlók, elé­gedettek vele az áruház el­adói is. így nyilatkozott er­ről Grundik Gyula, az áru­ház igazgatója. Már hírt adtunk róla, hogy az „úttörők az árvízkárosult iskolákért” mozgalom kere­tében milyen jelentős segít­séget küldtek megyénk úttö­rő csapatai a szabolcs-szat- mári pajtásoknak. A fiatalok gyűjtőakciója a népgazdaság számára is nagy haszonnal — Eddig mintegy 40 mil­liós forgalmat bonyolítottunk le. Naponta 10—15 ezer em­ber fordul meg az áruház­ban. Ez azt is jelenti, hogy szinte minden miskolci járt már nálunk. A Centrum tart­ja a színvonalat. Beszerzői járják az országot, és tulaj­donképpen a szó szoros ér­telmében vett hiánycikkünk kola rendez pót-gyűjtéseket, hogy javítsa helyezését a november 15-ig tartó ver­senyben. A Vöröskereszt ké­ri, hogy az iskolák a gyűj­tőmunkáért kapott összege­ket még november 15. előtt fizessék be az árvízkárosult iskolák javára nyitott 508—5351-es egyszámlára. nincs. Árukészletünk mint­egy 70 millió forint értékű, és sem minőségben, sem mennyiségben nincs problé­mánk. Most Olaszországból. Hollandiából várunk na­gyobb mennyiségű puplinin- get. Kiváló minőségű, német gyártmányú szép pulóverek bővítik a választékot. Állít­hatom, hogy az országos vál­lalat Miskolc ellátásáról megkülönböztetett szinten gondoskodik. Városszerte elterjedt az a hír, s szerkesztőségünk is több levelet kapott róla, hogy az új Centrum Áruház­ban az átlagosnál jobban el­szaporodtak a tolvajlások, hogy azt szinte megrohanták az enyveskezűek. Feltettük a kérdést az igazgatónak, mi a helyzet ezzel kapcsolatban. — Áruházi tolvajok min­dig, mindenütt voltak, és itt is vannak — válaszolta Grundik Gyula. — Vigyá­zunk rájuk tolvajlásaik idő- kénti sikere' semmiképpen sem függ össze az új. önki­választó rendszerrel. A tol­vajlások leküzdésére meg­vannak az eszközeink. Cs. F.. Példamutató ú ttörőcsapatok A Vöröskereszt kérése az iskolákhoz járt, mert igen sok hasznos hulladékot. másodlagos nyersanyagot juttattak el u MÉH Vállalat telepeire. Már eddig 45 vagon vasat, 12 va­gon papírt, 4 vagon textil- hulladékot és másfél vagon vadgesztenyét gyűjtöttek össze a megye úttörői. Az országos versenyben Borsod az eddigi értékelés szerint az ötödik helyen áll. A járások közül a miskolci járás álta­lános iskolái vehetnek. A le^’-’í emelkedőbb úl törőcsa­patok : a szerencsi, a felső- zsolcai. a mádi. az edelényi I-es iskola, a sóstófalvi és a miskolci Kassal úti iskola. Ezen a héten még számos is­Üdvöz let Kuibisev bő I í A Mezőkövesdi járási i Pártbizottság meghívására Í ' tavaly novemberben ked­ves vendég érkezett Mező­kövesdre, Konyev tábor­nok, aki a község felszaba­dításáért vívott harcokat ] vezette, 1945-ben. Nagy ; gondja volt akkor, hogy az ; iskolákban mielőbb mcg- i kezdődjön a tanítás, s ma í is visszaemlékeznek a fia- ( talsághoz intézett szavaira. Legyetek különbek apáitok- j jidí, tanuljatok! Konyev tábornok az idén > sem feledkezett meg mező- j kövesdi ismerőseiről, bará- } Iáiról. A napokban ildvöz- ( lölap érkezeit Kvibiscvbö’. ) amelyen Konyev tábornok > elvtársi, baráti jókívánsága- > it küldi és további sikere- ? két kíván Mezőkövesd ve- ^ zetöinek és dolgos népének, s Fodor László útinaplója CIPRUSI BARANGOLÁS 1. Aphrodité lábnyomában A REPÜLŐGÉP INDULÁ­SAKOR a stewardess cukor­kával kínálja az utasokat. Máskor én is. szomszédaim is nyugodtan elszopogattuk a különböző ízű cukorkákat. Most pillanatok alatt össze­rágtuk, s mire a légikis- asszony több nyelven közöl­te, hogy csatoljuk be bizton­Az újonnan felszállók pogy- gyászait röntgengéppel ellen­őrizték. Az egyik utas bő­röndje meg is tréfálta az il- ctékeseket. Felszállás előtt ijra kinyittatták vele a bö- •öndöt, s kérték, mutassa neg, milyen fémet visz. Há­rom darab nagv asztali ön­gyújtó került elő. Kénysze­Ahol a monda szerint Aphrodité kilépett a habokból. sági övünket, torkunk már újra kiszáradt. Csak nem va­gyok ideges? — kérdeztem önmagámtól. S alighogy vé­gigcikázott agyamon a\ fel­ismerés: bizony, az vagyok, szomszédom szinte nyögve mondta: Isten őrizzen meg bennünket a repülőgép-elté­rítőktől!... Hátam mögött is ez volt a beszédtéma. Csak az a két fiatal, szakállas fic­kó ne a mi gépünkre szállt volna! — kaptam el egy mondat töredéket. S mintha a légikisasszonyok, ezek a bájos, örökké mosolygó te­remtések is kényszeredetteb­ben adnának választ a kí­váncsiskodó utasoknak... Nem csoda, hogy a Buda­pest—Athén—Nikozia—Da­maszkusz közti MALÉV-já- raton ilyen hangulat uralko­dott. Hiszen az előző vasár­napon öt gépet térítettek el! Tettek-e valamit az illetéke­sek a sorozatos géprablások megakadályozására? Tettek! Máskor a pilótafülkéből ki­be jártak a gép vezetői, nyit­va hagyva az ajtót, hogy a kiváncsi utas megszemlélhes­se a termérdek műszert: most egész úton egyikük sem hagyja el a kabint. Sőt — bezárkóztak. Az utastérben ezúttal csak a stewardessek tartózkodtak, akik telefon­összeköttetésben állnak a vezetőfülkével. Athénben újabb óvintéz­kedéseket tapasztaltunk. A tranzit-váróteremben, be- és kifelé jövet egyaránt alapos motozáson estünk keresztül. redett mosoly, s a visszatar­tott csomagot is feltették a gépre. Nikozia felé közeledve másfajta riadalom is úrrá lett az utasokon. Egy Da­maszkuszba tartó férfi fenn­hangon — s mint kiderült felelőtlenül — kijelentette: — Aki nincs beoltva kolera ellen, ötnapos egészségügyi karanténba kerül! Megdöb­bentem. Pesten az oltásra vonatkozóan nem kaptam egyértelmű választ. Mást mondott a ferihegyi repülő­tér egészségügyi szolgálata, és mást a KÖJÁL illetékese. Így csak feketehimlő-oltást kaptam. Ám Nikóziában sem az egyik, sem a másik felől nem érdeklődtek. CIPRUS KÁRPÓTOLT az utazás izgalmáért. A sziget kisebb, mint Szicília, vagy Szardínia. Ha dús a fantá­ziája. az ember azt képzel­heti: egy hatalmas, lehor­gonyzóit hajón tartózkodik. Legszélesebb pontja 96, hosz- szúsága pedig, az „ormány” résszel együtt is mindössze 224 kilométer. A térképen úgy hat, mintha karcsú fö­níciai, vagy vikinghajót for­mázna. Aki itt tengert akar látni, kívánsága tíz-húsz percnyi autózás után telje­sülhet. Mert Cipruson nincs vonat! A belső forgalom az 1600 kilométer összhosszúsá- gú, keresztben és hosszában futó műútakon gépkocsikkal bonyolódik le. Egyébként az autó mindjárt a repülőtér előtt megviccelt. Hollós Jó­zsefnek, a magyar kereske­delmi kirendeltség vezetőjé­nek Mercedes kocsijában majdnem a volán mögé ül­tem. — Csak nem akar ve­zetni ? — kérdezte nevetve vendéglátóm. Akkor jöttem rá, hogy jobb oldalon van a kormány. Igen, .itt balra hajts és jobora előzz a köz­lekedési fend. (Nem hiába volt Ciprus évszázadokig an­gol gyarmat.) A sziget. Arábia partjai előtt, a Földközi-tenger ke­leti medencéjében „húzódik” meg. Partjánál, a legenda szerint a szerelem és a szép­ség istennője. Aphrodite lé­pett ki a habokból Lábnyo­maiból sarjadtak a sziget sokszínű virágai, a nárciszok, a ciklámenek, a nőszirmok, a mimózák, a lenyugvó nap vörös fényében fürdő, a cso­dálatosan kék színű tenger habjaiban tükröződő cédrus­erdők, pálmaligetek, fenyők, a narancs- és citromültetvé- nvek. Ciprus területe 9251 négyzetkilométer. lakóinak száma 622 ezer: 77 százalék görög. 18 százalék pedig tö­rök nemzetiségű, a többi ör­mény. és szíriai arab. A szi­get államformája: köztársa­ság Próbáltam megtudakol­ni. honnan kapta nevét a szi­getország? De minél több helybelitől kérdeztem, annál jobban megbizonyosodtam: ezt még nem döntötték el a történetírók. Egyesek azt ál­lították: a réz görög nevéből származik; mások azt bi­zonygatták, éppen fordítva: a sziget nevéről adták a réznek a görögök a Ciprus nevet. Annyi bizonyos, hogy Cip­ruson már időszámításunk előtt 1500-ban görög, később föníciai települések voltak, majd az időszámításunk előt­ti VII. század elejétől az idő­számításunk utáni XIX. szá­zad végéig asszír, egyiptomi, perzsa, macedón, római és bizánci uralom következeit. 1191—1439-ig állt fenn a ciprusi királyság, ezután a sziget Velence, Törökország, Anglia birtoka lett. Az an­golok egészen 1960-ig „ottfe­lejtették” magukat. Tíz évvel ezelőtt sem önszántukból mondtak le a szigetről; a ciprusi haladó erők harca sö­pörte el uralmukat! A szi­getország iránti „szerető ra­gaszkodás” oka, hogy föld­rajzi fekvése miatt, birtok­lása katonailag, kereskedel­mileg egyaránt igen előnyös volna bármely nagyhatalom­nak . . CIPRUSON EGYÉBKÉNT visszacsöppentem a nyárba. A hőmérő ott-tartózkodásom alatt mindvégig 36 fokot mu­tatott. A házak, az úttest úgy ontották a meleget, hogy csak a tenger vizében, no, meg a légkondicionáló be­rendezéssel felszerelt hotel­szobámban frissültem fel Következik: Nikozia két arca. Sétány a pálmafák alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom