Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-10 / 263. szám

ÉSZAK-MAGY/WORSZÄ<3 2 Kedd, 1970. november TO. Hőmérők N em közönséges hőmé- rőkről van szó, hanem a politikai élet hőmé­rőiről. Olyan országokban, ahol nem egyszer néhány mandátumon múlik az ural­kodó politikai párt, vagy pártok szerepe, a legbizto­sabb hőmérő a mandátum. Amelyik pártnak több — an­nak a politikája tetszik job­ban. Willy Brandt várakozásai ellenére a múlt évi válasz­tásokon nem jutott annyi parlamenti helyhez, amennyi elég lett volna ahhoz, hogy pártja, a Német Szociálde­mokrata Párt egymaga ala­kíthasson kormányt. Szövet­ségest keresett és talált a Szabad Demokrata Pártban. Nem ritka jelenség az ilyes­mi Nyugaton, az viszont már annál ritkább, hogy egy-egy ilyen koalíciós kormány megélje a legközelebbi álta­lános választásokat. Hessen tartományban va­sárnap tartották a helyi vá­lasztásokat és Scheel külügy­miniszter pártja, a Szabad Demokrata Párt egy hellyel megerősödött a tartományi parlamentben. Nem olyan szenzáció, amelyről nagyon sóikat fognak majd beszélni. Viszont: nagyon jó hőmérő­nek mutatkozik ez. az egy parlamenti hely. Tulajdon­képpen válasz egy politiká­ra. Arra a politikára, amit a kapitalista német állam legújabb kormánya elkez­dett. A esípősebb nyelvű kommentátorok úgy szokták nevezni ezt a politikát: „Nyi­tás Keletre”. Mi, akik szen­vedtünk a mai NSZK előd­jétől, nemcsak a Kelethez való közeledést, mást is lá­tunk ebben az új politiká­ban. Azt, hogy egy nagy európai állam vezető párt­jai rádöbbentek eddigi ma­gatartásuk használhatatlan voltára. Megbékélni Európa népeivel azért, hogy vélünk megbékéljen a világ — ilyen célok olvashatók ki a mai nyugatnémet külpolitikából. B randt kormányának ez a politikája még sok németnek nem tetszik. Ezért érték, ezért hőmérő egyetlen kis tartományi par­lamenti hely is. (H. Z.) Folytatódnak a lengyel — nyugatnémet tárgyalások Walter Scheel, az NSZK külügyminisztere lengyelországi tárgyalásai során felkereste és megkoszorúzta az auschwitz —birkenaui haláltábor mártírjainak emlékművét. Megkezdődött az Akadémia ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Walter Scheel hétfőn a ko­ra délutáni órákban repülő­gépen elutazott Varsóból Bonnba, hogy tájékoztassa Brandt kancellárt á Józef Cyrankiewicz miniszterelnök­kel folytatott eszmecseréről és a tárgyalások állásáról. Kedden Brüsszelben részt vesz a Közös Piac értekezle­tén, majd szerdán délelőtt újból visszarepül a lengyel fővárosba, a tárgyalások foly­tatására. Hétfő délután a külügymi­niszter felkereste Brandt kancellárt, akinek beszámolt a varsói tárgyalások állásá­ról. Scheel egyébként Bonnban kijelentette: a szerződés min­den pontjában közeledtek az álláspontok, de még vannak tisztázatlan kérdések. Mind­két fél szilárd elhatározása azonban, hogy a tárgyaláso­kat eredményesen fejezzék be. Vallott a merénylő Ekkeh&rdt Weil 21 éves hi­vatásos betegápoló tegnap délelőtt beismerte, hogy szombaton politikai okokból merényletet követett el Nyugat-Berlin Tiergarten köírzetében álló szovjet hősi emlékműnél szolgálatot tel­jesítő őrszem ellen — jelen­tették be a nyugat-berlini rendőrség politikai bűn­ügyekkel foglalkozó osztá­lyán. Mint ismeretes, a nyugat- berlini rendőrség feltevése szerint a gaztettet a merény­lő nem egyedül követte el. Scsebakov szovjet katona ál­lapota nem válságos. Hétfőn, a Magyar Tudo­mányos Akadémián megkez­dődött az ország legfőbb tu­dományos testületének idei tudományos ülésszaka. A négynapos tanácskozá­son társadalmi, gazdasági fejlődésünk olyan időszerű feladatai szerepelnek, ame­lyeket a X. kongresszus irányelvei és a párt tudo­mánypolitikája egyaránt kö­zéppontba állítottak. A társadalomtudományok művelői kétnapos ülésen foglalkoznak a szocialista el­osztásnak a tudat fejlődésé­i-e gyakorolt hatásával. Hoch Róbert, a közgazdaságtudo­mányok kandidátusa beveze­tő előadásában azokról a ku­tatásokról adott számot, ame­lyeknek célja, hogy egységes elgondolás alapján lehessen megtervezni a különböző jö­vedelemforrások arányát, a belőlük eredő jövedelem megoszlását. Berend T. Iván, a törté­nettudományok doktora ér­dekes előadásban vázolta fel az elmúlt 25 év során a tár­sadalom fogyasztásában, élet­körülményeiben és szokásai­ban végbement történelmi fordulatot és ennek hatását az emberek tudatára. Az ülésszak keretében — nagy számú szakember rész­vételével — kezdődött ta­nácskozás az ország termé­szeti erőforrásainak kutatá­sáról és feltárásáról. A műszaki fejlesztés fel­adatait és távlatait megvita­tó tudományos ülésen Lévai András akadémikus beve­zető előadásaiban a kormány által jóváhagyott , műszaki fejlesztési programmal kap­csolatos tudományos kutatá­sokkal foglalkozott. Végül a mechanikai kuta­tások feladataival, fejleszté­sével foglalkozott az Akadé­mia. Bölcskei Elemér akadé­mikus bevezető előadásában az épületszerkezetek mérete­zéséről szólott," majd Szabó János levelező tag a könnyű- szerkezetes építési rendszer­ről adott elő. Ez az építési mód sok milliárdos megtaka­rításon kívül nagy mérték­ben hozzájárul az építési idő rövidítéséhez is. lii. Továbbhajtott, a rendőrség felé, hogy érintkezésibe lép­jen Budapesttel, s átnézze az időközben befutott -adatokat. Egy templomnál hirtelen megállt. Mise vége volt, s a kapun kiszállingózó hívek között meglátta „Fülemülét”. A íöldrajztanárnő jó színben volt, arca elégedettnek. és derűsnek látszott. Nemhogy szorongás, inkább holmi megdicsőülés sugárzott róla. Beke a jelentésekre gondolt: „Csalogány Mária a gyilkos­sági kísérlet óta egyenesen ki virult. Lehet, hogy_ színész- kedik, de az sem kizárt, hogy őszintén hiszi: a gyerekek megmenekülése az ő érdeme is. Isteni kegyelem volt, ami az ő makacsságán keresztül érvényesült.” Fürge, korát meghazudtoló léptekkel sie­tett át a kocsiúton: a gyors járás hozzá tartozott a tanár­nő egyéniségéhez. Beke tudta Csalogány ta­nárnő címét, s remélte, hogy a kapitányságról jövet ott­hon találja. A rendőrség vonala azon­nal behozta Pestet, az elöl­járó parancsnokságot. Beke gyors és részletes tájékozta­tást kért a Medgyes család szolnoki múltjáról, egyénisé­gükről. kapcsolataikról. — Szeretném — mondta az ügyeletesnek —, ha még ma intézkednétek. Ha lehet, te­lex-szöveget kérek. Mivel Sárkány tanárnő ud­varlójáról még nem jött anyag, az őrnagy úgy dön­tött, hogy este még egyszer bemegy a rendőrségre. Kocsiba ült, s pár perc múlva becsöngetett „Fülemü­léhez”. — Ö, lelkem! — nyájasko- dott a tanárnő. — Hát maga itt van még? Nem boldogul ezzel a csúnya üggyel? Pedig mennyit imádkoztam már, hogy tisztázódjon a dolog! * A tanárnő bevezette és le­ültette az őrnagyot az egy­szerű, szentképekkel teleag­gatott albérleti szobába. — Nézze — mosolygott Beke —, az ima szövege oly­kor kötetlen. Igaz? Szólhat bármiről. Nos, úgy gondo­lom, Istennek pillanatnyilag az tetszene, ha részletesen beszámolna neki a kirándu­lás előtti estéről. Esetleg az én profán fülem hallatára... — Szívesen, ha elfogad tő­lem egy szelet meggyespitét... — Meggyest? — lelkesedett az őrnagy. — Bármilyen mennyiségben! — Hát, aznap földrajz szakköri foglalkozás volt, a Balaton meg a Bakony ne­vezetességeit ismertettem a gyerekekkel. Közben diaké­peket vetítettünk. Fél hét lehetett, amikor szóltak az irodáról, hogy Sárkány kol­léga tetefonált. Kér, hogy' azonnal ítoeressem fel. A vetí­tés tovább folyt, de nekem el kellett mennem. Amikor megérkeztem, Magda nagyon rosszul érezte magát Rögtön tudtam, hogy nem képes el­utazni. Őszintén bevallom, kevés részvét volt bennem. Inkább öröm, amiért én fo­gok elutazni. S , csakugyan, azért hívott, hogy helyettesít­sem a kiránduláson. — A tanárnő egyedül volt? — Részben. Férje kiszállás­ra ment, fia pedig Egerben főiskolás ... — És ki volt ott? — Egy tanítványa, Medgyes Kati aznap Magdánál aludt, hogy reggel a rossz lábával ne kelljen külön beutaznia Násfáról, s egyenesen innen indulhasson. — No, persze. Ez érthető. — A kislány a szomszéd szobában tartózkodott, s már kényelembe is helyezte ma­gát. Járógépe mindenesetre ott volt az előszobában. Épp csak beköszönt, bebukdácsolt mankóival, s amíg ott vol­tam, nem mutatkozott többé. Azt hiszem, fürdött. Igen, a víz csobogását is hallottam. — ön meddig maradt? — Á, egyáltalán nem soká! Magda kért, hogy siessek vissza az iskolába, s vegyem magamhoz a jegyeket, a szál­lásnyugtákat, meg az útiter­vet. Fél nyolckor már ott is voltam a tanáriban. Kinyi­tottam a fiókot, s az asztalra tettem az iratokat, hogy át­fussam őket. Tudja, hogy van ez: az ember ott is felejthet valamit. — Természetesen. Más nem történt? Nemzetközi konferencia a vasasoknál A Szakszervezeti Világszövetség vasipari tagozata négyévenként rendszeresen tartja konferenciáit. 1966-ban Szófiában, most pedig Budapesten ül össze 54 ország küldötte. A soron következő, VI. konfe­renciát november 10—14-e között tartják Budapesten, az Interkon tinentál-szállóban. Ma tehát Budapest felé fordul több kontinens vasipari dolgozóinak figyelme. Velük együtt érdeklődéssel kísérik a borsodi vasipari üzemek is a tanácskozást, hiszen a Lenin Kohászati Művek, a Diósgyőri Gépgyár, az Ózdi Kohászati Üzemek, a December 4. Drótművek és több más üzemünk szervezett dolgozói mindig élen jártak a tagozat törekvéseinek végrehajtásában. Mindig aktívan segítették azokat az akciókat, amelyek erősítik e fontos iparág dolgozóinak egységét. A mostani konferencia célja: összegezni és értékelni a négy év alatt végzett munkát, kijelölni a további felada­tokat, újjáválasztani a vezetőséget. Ezeket a kérdéseket mintegy 250 küldött vitatja meg. A Szakszervezeti Világ- szövetséghez tartozó szervezetek képviselői mellett szá­mos „kívülálló” szakszervezet is jelezte részvételét. A vitaindító referátum két alapvető kérdéssel foglalkozik. Az egyik: a világ dolgozóinak harca az imperializmus el­len, a szakszervezeti mozgalom egységéért vívott küzde­lem; a másik: hogyan lehet a korszerű követelmények­hez alkalmazkodva hatékonyabbá tenni a dolgozók ér­dekeinek védelmét, a szakszervezeti munka színvonalá­nak emelését. A vita alkalmazkodik az eltérő feltételek­hez és tennivalókhoz is. A tőkés országok, a fejlődő or­szágok és a szocialista országok szakszervezeteinek hely­zetéről, feladatairól differenciáltan tárgyalnak. A tanácskozás, részvevői több üzembe is ellátogatnak. Személyesen győződnek meg a magyar vasipari munká­sok életéről, munkájáról, a szocialista társadalom építé­sében betöltött fontos szerepükről. Sz. M. Halászhomokon a pártértekezlet után A sárospataki városi párt- értekezlet a kiterjedt tanya­világ ügyét-baját is a meg­nőtt hatáskörű pártbizottság figyelmébe ajánlotta. Első­ként a bodrogközi felsőhatár­ban levő 360 lakosú Halász­homokra látogatott el Bujdos János, a városi pártbizottság titkára, s nyilvános pártna­pon tájékoztatta a tanyabe­lieket Sárospatak fejlesztési tervéről. Részletesebben szólt azokról a várható előnyös változásokról, amelyek leg­közvetlenebbül érintik a ta­nyán élőket. — Más? Nem. Illetve... — Nos? — Egy apróság. Egy abla­kot közben bezártam. Vala­ki nyitva felejtette, s féltem, hogy éjszaka szél kerekedik. — Értem — bólintott Be­ke. — Hát, akkor mennék ... A tanárnő elvörösödött. — Valamit, hogy egészen őszinte legyek, még köteles­ségem elmondani magának, ön előtt nem kívánom eltit­kolni. Igaz, hogy szégyen­keznem kell miatta, de meg- érdemiem. — Ígérem, diszkrét leszek! — Magdának van valaki­je. . . — Ugyan! — De. sajnos. Beleolvastam , az asztalon hagyott levelébe. | Az. őrnagy vállat vont. j — Elvégre ön is asszony... — Gondolja? — Már miért ne? Az asz- szonyok kíváncsiak ... — A levél, sajnos, egy fér-» finak szólt. Magda kétségbe­esetten közölte benne, hogy nem tudnak találkozni. Meg­betegedett, nem mehet el a kirándulásra, bár „oly szép és romantikus lett volna...” Ha már így van, ha a sors megtagadta tőlük a viszont­látást, legalább a levélben őszinte lesz- igenis, emlék­szik a tátrai turistaházban eltöltött szép napokra. „Ifjú­ságom legszebb emléke!” — írta. Hát nem borzasztó? Hi­szen férje és gyereke van! Amellett oly megfontolt asz- szonynak látszik! Egy peda­gógus, egy matematika ta­nárnő! Nem képtelenség ez. főhadnagy elvtárs? — Remélem, nem . .. (Folytatjuk) ) A negyedik ötéves tervben megjavítják a Halászhomok­ra vezető utat, ezúttal ké­nyelmesebbé, gyorsabbá vá­lik az autóbuszközlekedés. S — hogy helyben vásárolhas­sák meg a kint lakók a fű­szert, háztartási cikkeket — az ÁFÉSZ vegyesboltot nyit a tanyán. A boltnak alkal­mas helyiségről a Bodrogkö­zi Állami Gazdaság gondos­kodik. Indokolt a gazdaság segítőkészsége, hiszen az itt lakók többsége az állami gazdaság üzemegységében dolgozik. A fiataloknak is kedvez a gazdaság, sportpá­lyát ad nekik. A szellem mű­velését pedig a hamarosan megnyíló könyvtár szolgálja. Spanyol delegáció Napesten Caréos Rodges Piquer kül- ügymin i sztériumi vezérigaz­gató-helyettes vezetésével hétfőn spanyol kereskedelmi delegáció érkezett Budapest­re. A küldöttség a Magyar Népköztársaság és Spanyol- ország hosszú lejáratú gaz­dasági megállapodásának, elő­készítéséről tárgyal. Mengele Paraguaykan él Josef Mengele náci hábo­rús bűnös paraguayi állam- polgárságot élvez és a dél­amerikai dzsungelben él. Ezt a tényt Gustav Heinemann nyugatnémet elnök levélben közölte a náci háborús bű­nösök dokumentálásával fog­lalkozó haifai központtal. A szövetségi elnök közlése sze­rint a paraguayi kormány el­utasította azt a nyugatnémet kérést, hogy az auschwitzi koncentrációs tábor volt or­vosát kiadják az NSZK-nak, és nem volt hajlandó Para- guayban sem bíróság elé ál­lítani a náci háborús bű­nöst

Next

/
Oldalképek
Tartalom