Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-07 / 262. szám
Szombat, 1970. nov. 7. ÉSZAK-M AG YARORSZÄG 9 Tudomány — technika 3000 kilométeres elektromos fővezeték I szsvjet eitsrieükítsalt kísérlete V, Scscrbakov, a Szibériai Energetikai Kutató Intézet igazgatója és O. Olsevszkij, a technikai tudományok kandidátusa egy új típusú váltóáramú vezetékről és az elektromos energia nagy távolságra történő szállításának első ipari kísérletéről számolnak be. A Szovjetuniónak a legközelebbi jövőben szüksége lesz mintegy háromezer kilométer hosszú „elektromos folyamokra”. Ezek elsősorban az olcsó elektromos energiának az ország keleti részeiből az európai részre történő szállításához szükségesek, mert ezeken a részeken energiatartalékban nagy hiány mutatkozik. A Szibériai Energetikai Kutató Intézet hosszú évek óta egy új típusú váltóáramú vezetéken dolgozik — a halmozott villamosenergia- szállításon. Az ilyen energia- szállításokon a nagy teljesítményű és nagy távolságú elektromos fővezetékek a legalkalmasabbak. A halmozott elektromos- energia-szállítás sémáinak, üzemeltetésének és megbízhatóságának az intézetben lefolytatott komplex kutatása alátámasztotta az ilyen szállítás értékes technikai és gazdasági tulajdonságait. De hogy véglegesen bebizonyítsuk a halmozott elektromos- energia-szállítás alkalmasságát, ipari kísérletre volt szükség. A kísérlet programja a fővezeték különböző vezetékeiből egy körülbelül 3000 kilométeres szakaszt irányzott elő az elektromos energia szállítására Volgográdtól az. Urálba Lipecken, Moszkván, Kuibiseven keresztül. Az ilyen kísérletek bizonyos kockázattal járnak, mivel egyetlen vezeték meghibásodása az ország nagy iparvidékeinek villamos energiával történő ellátását érintené. Ezért körültekintő, előzetes vizsgálatokat folytattunk abból a célból, hogy előre jelezzük az energiaszállítás alakulását a különböző szituációkban. Az ipari kísérlet két szakaszban zajlott le. A nagy állomásokon és az al- állomásekon brigádokat alakítottak az automatikus mérésekre és az állandósult, illetve az átmeneti üzemelési adatok feljegyzésére. Az eredmények sikeresek voliak és telies egészében alátámasztották az intézet kutatóinak következtetéseit. Az elektrotechnika történetében a világon először szállítottak 1 millió kilowatt, energiát ilveu hatalmas távolságra — 30nn kilométerre. Klosz- szlkus üzemeltetés eseten 1000 kilométer távolságon 500 kilovoltos vezeték esetén csak körülbelül non—700 ozer kilowatt energiát tudnak továbbítani Az energiaszállítás a legbonyolultabb körül mén vek között is telítsen megbízhatéan zn’lott. és a diszeépser- állománv harper plsglálátolta az iránvftást. A kísérlet sikerét elsősorban a szoviet onerpi nrpn Ucvpi'nV k'hasvp ál ásán.ak és ingnvftásánnk magas S7 ín vonal,a biztosította. A kutatások e"v fontos szakasza befejeződött, de a halmozott energiaszállítással folytatott munka még távolról sincs befejezve. APN A hivatás minden A modern biológia dialektikája ( __• ismeretelméleti jV ül í állásfoglalását világos argumentáció és a természettudományok feladatainak állandó szemmel tartása jellemzi, ezért a lenini pozíciók még ma is a legkülönbözőbb tudományágak számára szolgálnak útmutatóul. A természettudományok problémáinak kidolgozása során abban mutatkozik meg a dialektikus materializmus legyőzhetetlen ereje, hogy a mai tudomány pontosan a dialektikus materializmus törvényei által mutatott utat járja be. Elmondhatjuk-e ugyanezt a biokémiáról, erről a viszonylag fiatal tudományágról. amely csak az utóbbi 30—40 évben foglalta el helyét a többi tudományág között? Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolhassunk, idézzük Leninnek az ismeretelmélet legáltalánosabb elvi kérdéseire vonatkozó néhány megállapítását, majd vessük egybe azokat a mai biokémiai kutatás fejlődésének legalapvetőbb és legfontosabb irányait illusztráló adatokkal. Lenin a „Materializmus és empiriokriticizmus” című klasszikus munkájában élesen bírálta a machisták filozófiai álláspontját: „Az ismeretelmélet első és fő szempontjának az élet, a gyakorlat szempontjának kell lennie”. Másutt, ugyanebben a munkában Lenin így ír: „Az ismeretelméletben — mint a tudomány minden más ágában is — dialektikusán kell gondolkodnunk, vagyis ismereteinket nem szabad késznek és változatlannak feltételeznünk, hanem meg kell vizsgálnunk, hogyan lesz a nemtudásból tudás, hogyan lesz a nem teljes, nem pontos tudás teljesebbé és pontosabbá”. Ez már egyenes útmutatás a kutató , számára, hogyan kell kiderítenie a valóságot, valanpely konkrét probléma kidolgozásakor. A «íPÍáí-L szerkezeti fel- /I MlflMi építésére vonatkozó nézetek fejlődése és az elektronmikroszkóp segítségével felfedezett sejten belüli struktúrák funkcióinak feltárása meggyőzően bizonyítja, hogy tudományos elképzeléseink evolúciója teljes mértékben megfelel V. I. Lenin filozófiájának és alapvető megállapításainak. Ugyanez mondható el a fehérjék felépítéséről és képződési módjáról, valamint a szervezetben betöltött szere- péről. de laboratóriumi szintetizálásuk lehetőségéről is Mintegy 40 éve a fehérjék szerkezeti felépítésének feltárása megoldhatatlan kér- elesnek tűnt. A makromole- kuláris biopolimérek labo- ratóriuini szintézisét teljesen reménytelennek tartották. Ez a nézet akkoriban igazoJt- nak és megalapozottnak tunt. hiszen az ismert húsz aminősav alkotta lehetséges kombinációk száma meghaladta a 2 kvintilliót. Hogyan lehetett volna perspektívát . n,i ,a reálisan létező kombinációk véletlen laboratóriumi szintetizálásában? Es valóban, a fehérje alapú anyagok laboratóriumi szintézise egy időre holtpontra jutott. Rejtély maradt a fehérjék szintézisének módja és mechanizmusa is a szervezetben — azaz érvényes volt a lenini megállapítás: „amíg nem ismerjük a természet törvényeit, ... a természet, a „vak szükségszerűség” rabjaivá tesz bennünket”. Mint ismeretes, 1925 után egy sor új módszertani eljárás lehetőséget adott számos fehérje szerkezeti felépítésének fokozatos feltárására. Érdekes megemlíteni hogy az 51 aminósavból álló inzulin elsődleges struktúrájának vizsgálata 10 évet vett igénybe, míg néhány évvel ezelőtt ugyanezt a munkát a 124 aminősav maradékból álló nbonukléáz analízisét már 3 év alatt elvégezték. A fehérjeit róntgensugaras szerke- íoi V1Z?8álata megváltoztatta a fehérjék szerkezeti felépítésének meghatá- SSX? a tudományos kutasd-1 m,US7aki feladattá egyszerűsödött. íj»™0™6 a fehérjék elsődi«w* szerkezeti felépítését, eÄVäUaZOk «‘górta" tervszerű szintetizálása is. ',nlez Irányban kifejtett került*1 ";rtmf".veképp(>n si_ ménvlt-1 1b?r?tonumi körül- az kö,z°tt szintetizálni horgon -k fehérie a'aPÚ "S .« hasnyálmirigy ÜSS!:" “ véí“>» ükL bimkfmíának a dialeknyeinot* 01 labzrnus törvényeinek megfelelő fejlődése még számtalan példával illusztrálhatnánk, de erre nincs is szükség. A legáltalánosabb, a földi élet lényegét és eredetét illető elvi kérdésektől, a természetes vcgyületek szerkezetének és funkcióinak egyedi problémáiig, az összes leírt tény és megállapítás teljes mértékben megfelel a marxizmus—leninizmus filozófiai elveinek. A dialektika törvényei műit mozgató erők hatnak az adott kutatómunka lefolytatásánál és a gyakorlati problémák helyes értékelésénél. A biokémia32 bóléle£nszerves kémiából bontakozik ki, nem sokkal a XX. század kezdete előtt. Lenin ritka tudományos érzékének köszönhető, hogy már 1921-ben megnyitották Moszkvában az első biokémiai tudományos kutatóintézetet. 1925-ben Harkovban újabb hasonló intézmény alakult. Jelenleg a Szovjetunió számos intézetében és tanszékén folytatnak eredményes biokémiai kutatómunkát. Szergej Szeverin akadémikus Esküt tettek a jövendő postások A magasabb szintű szakmai képzést Miskolcon valósították meg először a posKft tás szakmában. Most jubilál a KPM szakközépiskolája, illetve a Miskolci I. szaEskiit tesznek a fiatalok. II endőrségi köziemén y Parkolási rend a sportcsarnoknál A Miskolci Sportcsarnokban 1970. november 8—15. közötti időben megrendezésre kerülő ökölvívó Euiopa- bajnokság ideje alatt az alábbi közlekedési korlátozások lépnek életbe: 1. A sportcsarnok melletti ú ;za . as:-.-a (gesztenyefasor) és az út mellett kiépített parkolóhelyekre csak a külön jelzéssel ellátott gépjárművek hajthatnak be. ai .' Z3CÍ utcában estik autóbuszok várakozhatnak. 3. Magántulajdonban levő gépjárművek, elsősorban a Lévay József utcában — mindkét oldalon, ferde beállással — parkolhatnak, továbbá a Népkert melletti Szigligeti téren. 4. A Népkert területén a füves részeken és a gyalogos sétányokon a gépjá: műveknek tilos a várakozás. A rendezvények ideje alatt a felsorolt helyeken forgalomirányító rendörök teljesítenek szolgálatot. Kérjük a gépjárművezetőket, :t maradéktalanul hajtsák végre. Városi Rendőrkapitányság vezetője mú Szakközépiskola. Tíz évvel ezelőtt itt kezdték el a magasabb szintű oktatást, egyszóval érettségi mellett szakmát is adtak a fiúknak, a lányoknak. Képeztek már itt vasutasokat, postásokat, autóközlekedési szakembereket. Tízéves jubileumát ünnepelte az iskola, és a 77 tagú postástanuló gárda, ök ezúttal a postaforgalmi tagozat hallgatóiként tettek esküt mert napokon belül részt vesznek a gyakorlati munkában, és alapjában véve belépnek az életbe. Az életbe, a gyakorlati munkába. Őket köszöntötte Koczka Antal, a postaigazgatóság helyettes vezetője, és őket üdvözölte Budaházy László, az első hazai szakközépiskola igazgatója. Ebben a szakmában, ezt az iskolát eddig 190 tanuló hagyta el kiváló eredménnyel, és valameny- nyien a postánál maradtak. Feltétlenül meg kell jegyezni, hogy ezek a fiatalok az átlagosnál képzettebbek, jobban ismerik a postásszakmát, műveltebbek, amelyre szükség is van, hiszen a postásszakma igen sokoldalú. A postások egyaránt élvezik az állam és az egyén bizalmát. Megbízhatóságukra rendkívül nagy szükség var: nekik kell közvetíteni az állam és az egyén bizalmas híreit, ők a „gazdái” valamen nyi hírszolgálatnak. Sok ; foglalkoznak a sajtóval, a sajtó terjesztésével. A 77 tagú kollektívát, azokat a fiatalokat, akik tegnap elsősökként tettek esküt, 220 jelentkező közül választották ki. A szakközépiskolának most már tízéves gyakorlattal rendelkező, kiváló tanári - kara gondoskodik arról, hogy jó szakemberek legyenek belőlük. Az esküttevők már valamennyien postások. A nevükben szóló egyik tanuló megígérte, hogy hűik maradnak a néphez, esküjükh híven szolgálják államunkat — Maijd kap tőlem témát az újságja részére! — köszöntött rám a gyár udvarán Csokorkéné, az eleven szemű, ám mindig friss pletykákkal teli raktáros. Mivel szép foglalkozásunknak egyik A FELTÉTELES REFLEXEK „FŐVÁROSA”... fontos kelléke az, hogy erőteljesen támaszkodnunk kell a tömegekre, az első felszólításra kivont tollal, munkára készen vártam azokat a témákat, melyeket tőle kapok. — Igen, ezt kell megírni, — ráncolta össze homlokát — Mindenekelőtt a legfontosabb közérdekű téma, hogy nekem nagyon kevés a fizetésem, és a főnököm üldöz ... De ez mégse tartozik a nyilvánosság elé. Még csak az hiányzik hogy megírja azt, hogy engem üldöznek, akkor még jobban ki leszek téve a főnök haragjának. Ez a téma nem kell, de álcád itt még számos fontos és közérdekű ügy. Például: miért kapott Giziké újból jutalmat a laborban? Ez mindenkit érdekel. Viszont azt is tudja mindenki, hogy a nagybátyja a főnöke, és tömi a rokonait pénzzel... De várjon csak, ezt se írja meg, hiszen Giziké éppen ma lépett ki. Viszont feltétlenül foglalkozni kell azzal, hogy ebben a gyárban milyen rossz a koszt. Mindenki szidja, csak én nem. Én szótlanul bevágom a pótadagokat is. Tudja mit. erről se írjon. Miért haragudjon rám a szakács. Még képesek beszüntetni azt a napi 2—3 adag repetát... Nem, ez sem jó. Viszont foglalkozni kell a laza munkafegyelemmel. Ami nálunk van, az címoldalra kívánkozik. Körülbelül így képzelem: mindenki lór a Büxért telepen. Egyesei, munkavégzés előtt már egy órával fürdenek, mások rendszeresen elkésnek. Senki sem ellenőrzi a késést, a lógást. Jaj... ezzel mégse foglalkozzunk, hiszen engem bíztak meg azzal, hogy a fenti visszásságokat ellet - őrizzem. Nem tudtam ezz°’. foglalkozni, mert amenny- vel később jövök, annyival előbb távozom. De amit most elmondok magánná, azt valóban öles betűkkel szedjék ki. Miért utalnak ki számunkra olyan ritkán munkaruhát? Olyan ritkán jut az ember a kezeslábashoz. Nem mintha hordani akarnám. Ahogy megkapom, rögtön eladom a Bizományiban. Igazán kiutalhatnának minden hónapban egy-egv ruhát. De a mi vállalatunk nagyon fukar. A mi vezetőink nem figyelnek ilyesmire ... Ezt úgy írja meg, hogy a nevem ne szerepeljen. De akkor viszont semmi értelme az egésznek ... Látja, pillanatok alatt menynyi témát adtam magának? Adok még egyet. írja meg, hogy a maguk újságjában érdektelenek a cikkek. Nem bírálnak, nem szidnak. Nem oktatnak, nem derítenek fel. Nem érdemes előfizetni sem. Igaz, hogy én sohsem fizettem elő.. Hát ezt írja meg . . Megírtam: Abai PáJ írjunk mi... ? Lcuingrádtól nem messze található Pavlovo, ahol Ivan Petrovics Pavlov biológiai kutatóállomást rendezett be. Ma ezen a bolyon a Pavlov Fiziológiai Intézetet és a hozzá csatlakozó városkát talál- ' juk. A városka bejáratánál márványtábla hirdeti: „Itt élt és dolgozott — 1933-tól 1936-ig Ivan Prlrovics Pavlov akn- ( démikus, a biológiai kutatóállomás megszervezője, a feltételes rcf- lexekről szóló tanítás megalapozója, a magasabb ideglevékenységek j genetikai tanulmányozásának kezdeményezője/' Az intézet számtalan laboratóriumában szovjet tudósok folytatják I a nagy fiziológus által megkezdett munkát. >
