Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-07 / 262. szám
Demcny Ottó: MUNKA VOLTÁL {Leninről) Az erő nem egy fölemelt kéz nem csak eszmék nem Is a .jelszavak s nem a szakállad volt a lényeged megfontoltság taktika indulat és lehetetlen hogy ne értsék munka voltál tevékenység iram a forradalom nem égj pillanat de te tudtad azt a pillanatot melyben a tettnek döntő súlya van és lehetetlen hogy ne tudnák mi állt mi bukott emberségeden lövetni s reménykedve tudni hogy a kínból a jövő megterem VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXVI. évfolyam, 262. szám Ara: 1 forint Szombat, 1970. november 7. V essünk össze két helyzetet: bedeszkázott ablakok, didergő emberek, hideg gyárkémények, éhínség az ország sok vidékén egykor — s az űrhajózó, a világhatalommá lett Szovjetunió ma. Vessünk össze két helyzetet: éppen csak járni tanuló egyetlen fiatal szocialista állam egykor — és a szocialista világrendszer 14 országa ma. Vessünk össze két helyzetet: az illegalitásból éppen csak felszínre került bolsevikok, akiknek hamari bukását száz és száz oldalról jósolgatták, várták egykor — s 89 kommunista és munkáspárt hatalmas tömegei ma. Vessünk össze két helyzetet: a népi forradalomban felkelt, a világ minden hatalmasságával farkasszemet néző, élethalálharcot vívó orosz nép egykor — s Ázsia, Afrika és Latin-Amerika elsöprő erejű és győzelmes nemzeti mozgalmai ma. Mind e változások nagy fordulópontja: a Nagy Okttn beri Szocialista Forradalom. Mint korabeli esemény, mint a huszadik század igazi nyitó aktusa, mint egyetlen ország sorsfordulója is nagy jelentőségű esemény volt. Ami addig legfeljebb nemes, de múló kísérletként sikerült, ami addig csak kevesek tudatos álmaiban élt, az 1917. november 7-én megvalósult. A fegyverek, amelyekkel a Téli Palotát megostromolták, a munkásosztály hatalmát hozták, vívták ki egy hatalmas országban. Fél évszázad alatt pedig ez az ország óriási ütemben körözte le addig messze előtte járó sok versenytársát. Tette ezt nemcsak a társadalmi rendszert illetően, hanem korunk két rendkívül fontos versenypályáján: a tudományban és a nemzetközi politikában egyaránt. Pompidou francia elnök Így beszélt erről nemrég, amikor a Szovjetunióban járt és a szovjet tudomány sikereit méltatta: „önök óriási eredményeket értek el, s a világűrben aratott sikerek ennek csak kis részét alkotják”. Nixon amerikai elntüc pedig az ENSZ negyedszázados jubileumi ülésszakán tartott beszédében elsősorban arról szólt, amit a tőkés világ ma már kénytelen-kelletlen alapszabályként fogad el: a Szovjetunió nélkül a világ problémáit nem lehet megoldani. De ha a Nagy Október hatását mérjük, nemcsak egy országot kell figyelembe vennünk. Pétervárott 1917- ben a nemzetközi munkás- mozgalom, a marxizmus addigi eszmei-gyakorlati küzdelmei érleltek gyümölcsöt — egyben azonban új hatalmas támaszpontot is kapott a munkásmozgalom. A gyakorlati tapasztalatoknak, az új gondolatoknak gazdag tárházát nyerte, lendületet, bátorítást, nagy engergiaforrúst. A szocializmus a megvalósíthatóság bizonyosságát kapta a szovjetektől. Tavaly, 1969-ben a kommunista és munkáspártok talán minden eddigi legnagyobb jelentőségű találkozója zajlott le Moszkvában. E csúcskonferencia pártjaink nagy-nagy erejének, s egyben korunk valóságának hű tükörképe volt. Megmutatta, milyen sokágú fává nőtt, terebélyesedett a mag, amelyet Október elvetett, megmutatta, milyen kifogyhatatlan mozgósító-szervező erőt foglal magába a mozgalom, megmutatta a növekedés nehézségeit is, a tennivalók sokaságát, a lehetőségek nagyszerű végtelenjét is. M oszkvában természetesen ott ültek azok a küldöttek is, akik szocialista országokból érkeztek, a már hatalomra került munkásosztály képviseletében jelentek meg. Olyan országokból jöttek, amelyek saját legnemesebb nemzeti törekvéseiknek és Októbernek egyaránt szülöttei. Élő, fejlődő bizonyítékai annak, hogy a íjiarxizmus megvalósulásának századában élünk, hogy ami 1917- ben történt, nem egy ország speciális körülményeihez méretett, hogy a leninizmus az összemberiség ideológiája és gyakorlata. A moszkvai konferencia egyik alapvető gondolata volt, hogy létre kell hozni az antiimperializmus széles világfrontját. A lehető legmaibb probléma, a legaktuálisabb feladat ez, de mint jelszó, mégsem mai keletű. Felröppent már 1917-ben, felhangzott, amikor az orosz nép megszakította az imperializmus láncát, nemet kiáltott az imperialista háborúnak. Ettől számíthatjuk a tevékeny, a nagy tömegeket, megmozgató antiimperialista világmozgalom kezdetét. S a második világháborút követő évektől e világmozgalorn (4. oldal) széles körű kibontakozását. M ost, amikor 127 állam képviselői ülnek az ENSZ-palotúban és többségük az imperializmus elleni harcból létrejött, harmadik világból érkezeit, bátran emlékeztethetünk rá, hogy nekik is van közük a Nagy Októberi Szocialista Forradalomhoz. Október ösztönzést adott Ázsia, Afrika és Latin-Amerika nemzeti mozgalmainak. S ma, a gyarmati elnyomás elleni diadalmenet korszakában a Szovjetunió támogatása és hatalma az egyik biztosítéka annak, hogy az egykori elnyomott népek bizalommal nézhessenek a jövő elé. Október évfordulója nagy nemzetközi ünnep. Egyben magyar ünnep is. Háromszorosan az. Magyar ünnep, mert Október gazdag eszmei segítséget adott a magyar munkásmozgalomnak. Magyar ünnep, mert a szovjet hadsereg verte le kezünkről a német fasizmus és a horíhysták bilincseit. Magyar ünnep, mert a szocialista világrendszer léte, ereje biztosítja, hogy békében gyara- píthassuk hazánkat, építhessük a szocialista társadalmat S e világrendszer íó ereje a Szovjetunió. Szerény erőnkhöz képesi mi is igyekszünk hozzájárulni Október örökségének gazdagításához: munkánkkal, tapasztalataink összegzésével önálló gondolatokkal. Nemcsak élvezni akarjuk előnyeit, hanem internacionalista meggyőződéssel magunk is igyekszünk erősíteni a szocialista közösséget £•' nemzetközi munkásmozgalmat. O któberre emlékezünk, egyben előre nézünk. Tisztelettel köszöntjük a Szovjetuniót, s miközben a múltra emlékezünk és a jelent méltatjuk, a magunk szép jövőjét is ünnepeljük. (9 oldal) Sport (11 oldal) ÉLJ EH HOHEMBER 7. A nagy forradalom ünnepén
